Energiamegtakarítási lehetőségek a lakossági és kommunális szektorban Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamt

1. Energiamegtakarítási lehetőségek a lakossági és kommunális szektorban Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár „Energiatakarékosság-környezetvédelem” Vitafórum, BME -Energetikai Szakkollegium,2008.okt.8. án

2. I. Hazai stratégiák, programok Keretdokumentum: • „ Magyarország energiapolitikája 2008-2020”-című stratégia (Korm. által 2007/11/.28.-án, OGY által 2008/04/17.-én elfogadva) Meghatározta a vonatkozó részstratégiák főbb irányait és célértékeit un. (energiapolitikai indikátorokkal): - összmegújuló energia növelés : 136-186 PJ/év(15 %) - zöld villamosenergia: 7557-9470 GWh/év • energiamegtakarítás en.hat.-i intézkedésekkel: 54-57,4 PJ/év(9 %) Részstratégiák, programok: • Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (2008-2016) (Korm. által elfogadva 2008/02/13.-án) • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008- 2025 időtávra (Korm. által 2008/.02/13.-án, OGY által 2008/03/17.-én elfogadva) • Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája, 2008-2020 (Korm által 2008/09/03.-án elfogadva) Az Európai Unió: direktívákkal, jogszabályokkal, stratégiákkal ösztönzi az energiatakarékosság, hatékonyság növelését.

3. II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (2008-2016) Kormányzati energiahatékonysági kötelezettségek: • Az energia végfelhasználás hatékonyságáról és szolgáltatásáról szóló EU direktíván (2006/32/EK) alapul. A direktíva előírja a tagállamok számára akciótervek készítését, középtávú energiahatékonysági akciók, intézkedések bemutatásával • Az elkészült hazai cselekvési terv célja: 2008-tól 2016-ig bezárólag évente legalább 1%-kal kell (6,38 PJ/év) csökkenteni Magyarország végső energiafelhasználását, azaz összesen 57,4 PJ/év –el (15.955 GWh) 9 év alatt. Az évi megtakarítási kötelezettség több, mint 200 millió m3 évenkénti földgáz felhasználás megtakarításával egyenértékű. • Vetítési alap: az EU CO2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó hazai energiafelhasználás (un. energia végfelhasználás) 5 éves átlaga: 638,2 PJ (ami nem a teljes hazai energiafelhasználást jelenti, hanem ennek csak 60 %-át).

4. Fő beavatkozási területei • Lakossági szektor épületállomány, • Intézményi szektor épületállománya, • Az energiaátalakítás, • A közlekedés, szállítmányozás, • Az építészetben (új építésű épületek)), illetve azoknál a • Tipikus energiafogyasztó termékcsoportoknál, amelyek jelentősebben befolyásolhatják az energiaigények mértékét

5. Végső energia felhasználás szektoronként

6. III. Klímavédelmi szempontú megközelítés (NÉS 2008-2025) • Magyarországon az éghajlatváltozás mérséklésre irányuló politika számára elsősorban a LAKOSSÁGI, ill. kommunális szektor jelenti a kulcsterületet az alábbiak miatt: • Az ÜHG kibocsátásban az energetikának meghatározó szerepe van: • A hazai energiafelhasználás 1155 PJ(mintegy 80 % fosszilis energiahordozóból), • A teljes ÜHG kibocsátás 75 %-a energetikai eredetű, • Magyarországon a 2004-es statisztikák alapján4 millió háztartás van,

7. Lakossági szektor felelős az összes hazai CO2-kib. 1/3-ért (ld. ábra), ez reprezentálja a primer energiafogyasztás 40 %-át, • Ráadásul a magyarországi összenergia-végfelhasználásnak (637 PJ) legnagyobb része a lakossági és kommunális szektorból ered (40 %-a lakossági, 21 %-a komm.-ból) ,azaz a végfelhasználási ÜHG kibocsátásokdöntő hányadáért is ezek a szektorok a felelősek,

8. A hazai végső villamos energiafogyasztás 34 %-ért (11TWh-ért) a háztartások, 31% –ért a kommunális szektor a felelős, • A CO2-emisszió a végfelhasználásban folyamatosan nő, jelenleg 20 %-al nagyobb, mint 1998-ban.

9. Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPPC) megállapításai • Az IPCC.IV. Értékelő Jelentése szerint is az átmeneti gazdaságokban , így hazánkban is az összes energia-végfelhasználói szektor közül döntően a LAKOSSÁGI- szektorban (főleg épületenergetika, építészet terén) van a legnagyobb kibocsátás csökkentési potenciál, de nem elhanyagolható a kommunális szféra sem, • A lakossági energiahatékonyságba történő beruházások a CO2-kib mérséklésén túl másodlagos hasznok széles spektrumát eredményezheti (energiaszámla csökkenés, komfort érzet növekedés, energiahatékonyabb berendezések, klímabarát építőanyagok, innováció, munkahely teremtés, kereskedelem élénkülés, kedvező az egészségre, stb.) ún. WIN-WIN-WIN…típusú beruházások.

10. Azért is fontos a lakossági szektorra fókuszálni, mert eddig és a jelenlegi kibocsátáscsökkentési intézkedések a lakossági szektort alig érintették, • A Lakossági energiatakarékossági, energiahatékonysági TÁMOGATÁSI PROGRAMOK jelenleg csak szerény pénzügyi lehetőséget tudnak biztosítani a lakossági számára (NEP-2008, Panel Program-2008, stb.), • Az EU valójában nem támogatja a lakossági energiatakarékossági, hatékonyság növelési beruházásokat

11. Lakossági energiafogyasztás megoszlása

12. Közszemlélet a lakossági energiafelhasználásról Amit az emberek hisznek: A valóságban: Forrás: Emind Survey Zukunft Haus 2003, Deutsche Energie Agentur

13. Közszemlélet a felmérés alapján • A megkérdezettek 75 %-a nem tudta, hogy a FŰTÉS a legnagyobb energiafaló, • 30 %-uk még a fűtés költségeivel sem volt tisztában, • Látható, hogy az emberek döntő többsége nincs tisztában azzal, hogy a háztartásukban mik okozzák a legnagyobb energiafogyasztást, • Következtetés: a felvilágosító tevékenységalapvető fontosságú a lakosság körében, figyelemfelhívás arra, hogy a háztartásukban, mindennapi szokásaik megváltoztatással, odafigyeléssel- energiát és CO2-kib-t lehet megtakarítani !

14. „CO2 mitigációs potenciál a magyarországi lakossági szektorban”Novikova A.-Ürge Vorzsatz D, 2008 tanulmány • A friss tanulmány szerint nemcsak jelentős energia és ÜHG-csökkentési lehetőségek vannak a lakáscélú épületekenergiafelhasználásban, de ezek jelentős része megtérül a megtakarított energiaköltségek miatt. Eredmény: • Ha ezek a klímahatékony, megtérülő lehtetőségek megvalósulnak:, akkor: - 28 TWh-val kisebb lesz az energiafogyasztás, • 2025-ben kb. 6 millió tonnával csökken a CO2 kibocsátás, • 2008-2025 között 12 milliárd Euro összeberházást igényel, • ugyanakkor a társadalom számára 19 milliárd Euro energiaköltséget takarít meg

15. Tények az energiafogyasztás mérsékléséhez • A lakossági szektorban az energiafelhasználás döntő része , 80 %-a az épületek fűtéséhez, HMV előállításhoz köthető, • Jelentős energia, és kibocsátás-megtakarítási lehetőségek vannak az épületek hőtechnikaijellemzőinekjavításában, • A jelenlegi lakásállományra vonatkoztatva az éves energiaigény négyzetméterenként 200 kWh(ebbe tartozik a fűtés, melegvíz, főzés, világítás és a háztartási gépek energiaszükséglete)

16. Épületek fűtési energiájának csökkentése

17. A meglévő épületállomány esetén a legfontosabb beavatkozási lehetőségek • Nyílászárók felújítása, vagy cseréje, • Épülethatároló felületek hőszigetelése (fal-,padlás-,padlófödém-szigetelés), • Fűtési berendezés korszerűsítése, • Fűtésszabályozás (szabályozható, mérhető fűtés kialakítása),távhő egyedi szabályozása, A nyílászárók cseréjét a homlokzat-felújítással együtt célszerű végezni, mert különben penészesedés alakulhat ki, ami káros lehet az egészségre!!!

18. A meglévő épületállomány esetén a legfontosabb beavatkozási lehetőségek • A KOMPLEX ÉPÜLET FELÚJÍTÁSOK (fűtéstechnika, napkollektor, fűtésszabályozás, hőszigetelés, nyílászáró csere) akár 80 %-os energiamegtakarítást, és ezzel arányos ÜHG-kibcsökkenést eredményezhet. • Az épületek hőtechnikai javítására a jelenlegi gazdasági környezet még nem kedvez, de a gázáremelés mellett néhány intézkedés –épület/lakás típusonként eltérő időtávban 5-15 év alatt megtérülhet. • Az egyik lehetséges legjobb nyugdíj előtakarékossági módszer lehet a komplex épületenergetikai felújítás (WIN-WIN-WIN…)

19. A már meglévő épületeknél az intézkedéseknek az energia megtakarításra vetített költsége

20. Megújuló energiaforrások lakossági használata • A megújuló energiaforrásokat hasznosító rdsz.-ek beruházási költsége magas. • Ezért célszerű kisebb rdsz.-ekre törekedni, amit • leginkább úgy lehet megvalósítani, hogy az energiafelhasználási igényt csökkentjük előbb, aztán jöhet az alkalmazásuk • gazdasági és hatékony erőforrás-gazdálkodás miatt célszerű, ha az energiahatékonysági intézkedésmegelőzi a megújuló energiás intézkedést.

21. Megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek I. • Napkollektoros rdsz.-ek, amelyekkel a HMV igényének több, mint a 70 %-a, a fűtésinek 20-30%-a biztosítható, ha az épület megfelelően szigetelt; • Höszivattyús rdsz.-ek (levegős;talaj/víz;víz/yíz hőszivattyú) alkalmazása fűtési/hűtési célra. A környezetkímélő működéséhez megfelelő fűtési hatékonyság szükséges (COP: min. 3,5-4);

22. Megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek II. • Vízmelegítésre és lakások fűtésére szolgáló nagy hatékonyságú faelgázosító és pellet kazánok; • Fotovoltaikus napelemek villamos energia előállításra. Itt is a hatékonyság meghatározó gazdasági kérdés; A megújló források lakossági felhasználásaKOMPLEX Rdsz.-ben kezelhető az épület szigetelés, nyílászáró-csere és egyéb hőigény csökkentő intézkedések előzetes vagy párhuzamos elvégzése szükséges (különösen alacsony höm.-ű fűtési rdsz.-ek kialakításánál- Pl. kondenzációs kazán, hőszivattyúk, stb.)

23. Legjelentősebb megtakarítási lehetőségek • ÚJ ÉPÜLETEKNÉL érhetők el (arányaiban ugyan kevesebb számú új épület miatt ez kevesebb megtakarítást jelent, de hosszú távon (kb. 100 év) meghatározzák a kibocsátásokat, az alacsony energiaigényű építési módszerek elterjedését segítik a lakossági,/komm. Szektorban) • Az épületszabványok szigorítása hosszútávon biztosíthatja, hogy az energiafelhasználás az új, vagy korszerűsített épületek esetében jelentősen csökkenjen A 2006-os szigorítás kb. 30 %-os megtakarítást jelent a korábbi, 1991-es szabvány szerint i épületekhez képest • A legmodernebb technológiával épülő PASSZÍV ÉPÜLETEK esetében a fűtési igény szinte teljesenkiküszöbölhető (fajlagosfűtési igénye a15 kWh/m2/évértéket nem haladhatja meg, szemben egy átlagos családi ház 150-200 kWh/m2/év-el szemben.

24. Legjelentősebb megtakarítások • A 0- szén-dioxid kibocsátású épületek megoldásai közé tartozik az épület szigetelése, megfelelő nyílászárók alkalmazása, hőcserélős szellőztetés, a napkollektor, hőszivattyú, (napelem),stb. Fontos tudni, - nagyobb családi házaknál 0-15 %-os költségtöbblettel, - nagyobb volumenű irodaépületek esetén akár pluszber. költség nélkül is megvalósíthatók ezek a beruházások.

25. Költség hatékony energia megtakarítási lehetőségek a melegvíz előállításban • Egyik néhány év alatt megtérülő lehetőség egyben víztakarékosságot is szolgálja és éghajlatváltozással összefüggő alkalmazkodási intézkedést jelent:

26. Lakossági áramfogyasztás csökkentése • A hazai végső villamosenergia fogyasztás több, mint 30 %-ért a háztartások felelősek, • A lakosság évi 11 TWh áramfogyasztása különböző intézkedésekkel 2,8 TWh-val csökkenthető a tanulmány szerint, úgy hogy a beruházás költségei egy évtized alattmegtérülhetnek (fogy. szokásoktól függően).

27. Eltérő típusú fényforrások energiafogyasztása és élettartama

28. Az energiahatékonyság javításának lehetősége • A hatékonyság növelését már egy-egy berendezés cseréje is jelentősen szolgálja: átlagos modell és a legjobb prototípus között több tízszeres különbség is előfordulhat:

29. Az épület energetikai besorolása( Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 korm. r. alapján) előírás

30. Az energetikai minősítési osztályoka 176/2008. (VI. 30.)Korm. r. 3. melléklete

31. Az épületenergetikai vonatkozások Összegzése • Minden típusú épületre(panel, hagyományos technológiájú, 1992 előtt épült cs.házak, új épületek, stb.) és minden energia végfelhasználóra(energia takarékos vill. berendezések, világító testek, stb.)vannak költség- és klímahatékony energiatakarékos megoldások; • A régi családi házak hőgazdálkodásának és fűtési hatékonyságának javítása adja a közeljövőben a legnagyobb en. megtakarítási potenciált; • Új építésű házaknál, a PASSZÍVenergetikai tervezéssel az épületek jelentős és hosszútávra szóló energia megtakarítással járnak.

32. A SOLANOVA „siker” pilot projekt Dunaújvárosban • 42 lakásos Panel épület teljes körű energetikai felújítása 2005-ben • Nemzetköz összefogással (Kassel-i Egyetem, BME, Passzívház Intézet), az EU 5. kutatási és demonstrációs keretprogramjának támogatásával • A felújítás során 16 cm-es szigetelés, 72 m2 nap kollektor, energia takarékos ablakok és hővisszanyeréses szellőztetési rendszer lett kialakítva • Az eredmény:egy alacsony energia felhasználású épület, a fűtési energia 86%-kal csökkent, a hő komfort mind a téli mind a nyár időszakban sokat javult. • A beruházás költsége 196 M Ft volt, amihez az EU 5. K+F keretprogramja, valamint KvVM is (59 M Ft) támogatást adott.

33. IV. Hazai támogatási rendszerek a lakossági szektorban

34. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) szakmai tervezete • Nemzetközi szén-dioxid kereskedelemből befolyó bevételekre épül • A KVVM kezeli • Támogatható beruházások: CO2 kibocsátást csökkentik • Alexandra Novikova, Ürge-Vorsatz Diána (CO2 mitigációs potenciál a magyarországi lakossági szektorban 2008.): a legnagyobb hazai CO2 megtakarítási potenciál az épületszektorban van • Épületeket érintő energiahatékonysági beruházásokat kíván támogatni a ZBR

35. A ZBR fő ismérvei • Filozófiájaeltér a többi támogatási programtól (NEP, Panelprogram) • Komplex felújítások és energiahatékony új építésű épületek létesítésének támogatása • Első lépés: lakásszektor • Igazodik:az 2002/91/EK irányelvhez, a 7/2006 (V.24.) TNM rendelethez, illetve részben az energiatanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez

36. Felújítási projektek 20-30% 20-30%

37. Új építésű energiahatékony épületek

38. A „klíma bónusz” • Jutalmazó rendszer • 7/2006 –re épül, • Számításon alapszik • Szakértői ellenőrzés • Teljes épületekre • Nem kell teljes lakói részvétel

39. Részintézkedések • Nyári hővédelem • Lodzsák beüvegezése • Hővisszanyerős szellőzés • Levegő előmelegítés földhőcserélővel • A támogatás arányos a költséggel

40. Előnyök • Komplex projektek előnyei • A Klíma bónusz támogatás nem arányos a költséggel, ezért a költséghatékony intézkedések automatikusan kiválasztódnak • A részintézkedések támogatása költségarányos • Kevesebb adminisztráció esélye • Könnyebb pályázatkezelés • Az ellenőrzés fő szempontja: szigorú szakmai kontroll

41. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!