Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

1. Dr. Dióssy László c. egyetemi docens Ismertesse az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) mezőgazdasági hulladékok hasznosítására vonatkozó előírásait!

2. Ismertesse az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) mezőgazdasági hulladékok hasznosítására vonatkozó előírásait! • Az OHT lényege • Az OHT szerves hulladékok lerakására vonatkozó célkitűzései • Az OHT dögkutakra vonatkozó előírásai • A szerves trágyák ártalommentes tárolása, elhelyezése, lerakása

3. Hulladékáramok • Hulladék: olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles; • Települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó szilárd hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. • Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz.

4. Biohulladék (biológiailag lebomló hulladék): minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható; • Zöldhulladék: olyan növényi hulladék, amely kertekből, parkokból származik (fanyesedék, ág gally, fő, lomb, fűrészpor, faforgács stb.), a külön jogszabályban meghatározott úttisztításból származó hulladék kivételével; • Csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő minden csomagolás, a csomagolási hulladékok frakciók szerint az alábbiak szerint;

5. Csomagolási papír hulladék: hulladéknak minősülő minden papírcsomagolás; • Nem csomagolási papír hulladék: hulladéknak minősülő minden nem csomagolási papír; • Egyéb csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő csomagolási műanyag-, fém-, üveg-, fahulladék; • Maradék hulladék: a hasznosítható és veszélyes összetevők keletkezés helyén történő elkülönítése után a települési szilárd hulladéknak a külön jogszabályban meghatározott megmaradt része;

6. Veszélyes hulladék: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokak vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék; • Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

8. Hulladékgazdálkodási folyamatok • hulladékgazdálkodás: hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok begyűjtése és kezelése; • megelőzés: a hulladék képződésének elkerülésére, csökkentésére, veszélyességének mérséklésére, a szervezett hulladékkezelési igények csökkentésére irányuló intézkedés (pl. szemléletformálás, • újrahasználat, házi-komposztálás, tartósabb, kevesebb (veszélyes) anyagot tartalmazó termékek használata);

9. hulladékkezelés: hasznosítás (anyagában történő hasznosítás, energetikai célú hasznosítás) és ártalmatlanítás (égetés és lerakás), valamint ezek előkészítése (előkezelés), beleértve a begyűjtést, illetve a szállítást is; • hulladék begyűjtése: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyőűtıőtelephelyén. Lehet szelektív gyűjtés (más kifejezéssel: elkülönített begyűjtés), illetve vegyes begyűjtés; • hulladékok előkezelése: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítı, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentı tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár;

10. hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása; • újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká; • ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető,szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával

11. biológiai kezelés: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék komposztálás vagy anaerob biológiai lebontás útján történő lebontása, illetőleg bomlóképességének csökkentése; • komposztálás: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével;

12. házi komposztálás: a saját tevékenységből származó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék, növénytermesztésből vagy kertápolásból származó zöldhulladék) saját kertben (környezeti nevelési céllal iskolák, óvodák kertjében) történő komposztálása, valamint a kész komposzt saját célra történő felhasználása. • A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelvben számos hulladékgazdálkodási fogalom meghatározására sor került, melyek közül a fontosabb – a Hgt-ben nem tárgyalt – fogalmak a következők: • újrahasználatra való előkészítés: ellenőrzési, tisztítási és javítás hasznosítási műveletek, amelyek során a már hulladékká vált terméket vagy alkatrészt előkészítik annak érdekében, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újra felhasználják; • újrafeldogozás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék anyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a biológiai szerves anyagok feldolgozását is, nem tartalmazza azonban az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel;

13. A hulladékgazdálkodás tervezése • Területi hulladékgazdálkodási terv • A területi hulladékgazdálkodási tervek készítését a Hgt. írja elő, a tervek tartalmi követelményeit a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. Korm. rendeletben foglaltak határozzák meg. A terveket a hét tervezési statisztikai nagyrégióra vonatkozóan az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatóságok készítik el, a rendeletben részletezett közigazgatási szervek, helyi önkormányzatok, érintett érdekképviseleti szervek, valamint a környezetvédelmi társadalmi szervezetek közreműködésével. • Megyei hulladékgazdálkodási terv • Egy megye közigazgatási területére vonatkozóan meghatározott tartalommal a megyei önkormányzat által megyei hulladékgazdálkodási terv dolgozható ki, melynek készítése nem kötelező. Tartalma, felépítése a területi tervekéhez hasonló. • Helyi hulladékgazdálkodási terv • Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. A terveket az önkormányzatok helyi rendeletben kötelesek kihirdetni.

14. Egyedi hulladékgazdálkodási terv • Az országos, a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek megvalósíthatóságának biztosítása érdekében egyes gazdálkodó szervezetek (amelyeknek gazdálkodása során évente 10 tonna mennyiséget meghaladó veszélyes hulladék keletkezik, vagy az évente keletkező összes – a veszélyes és nem veszélyes - hulladék mennyisége meghaladja a 200 tonnát) kötelesek egyedi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, azt a települési önkormányzattal egyeztetni, és jóváhagyásra a felügyelőségnek megküldeni.

15. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervet a gazdálkodó szervezet az egyes telephelyeire készíti el, illetve több telephely esetén a telephelyekre együttesen is elkészítheti, amennyiben az egyes telephelyekre vonatkozó tervrészeket elkülönítetten jeleníti meg a tervben. A jóváhagyott tervet a gazdálkodó szervezetnek meg kell küldenie a telephely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, illetve több telephelyre együttesen készített terv esetén, amennyiben azok több felügyelőség illetékességi területén fekszenek, a telephelyek szerint illetékes felügyelőségeknek, valamint helyi önkormányzati jegyzőknek.

16. A hulladékgazdálkodás közigazgatási, büntetőjogi,szabálysértési eljárásai A hulladékgazdálkodással kapcsolatos eljárásokban az elsőfokú hatósági hatáskört zömében a Felügyelőségek gyakorolják, s ezekben az ügyekben másodfokú hatóságként vesz részt a Főfelügyelőség. A hulladékgazdálkodás hatósági felügyeletének és ellenőrzésének eljárási szabályai • Az illegális hulladékelhagyás bűncselekmény, amely három év szabadságvesztéssel sújtható. • Az eljárási határidő a hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - 90 nap.

17. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése • Büntető Törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény rendelkezései szerint, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el. Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a veszélyes hulladékok esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

18. Környezetvédelmi bírság • Aki közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. • A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

19. kötelezettség teljesítése alól. • Hulladékgazdálkodási bírság • A 2000. évi XLIII. törvény alapján hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki tevékenységével vagy mulasztásával előírást szeg, illetve az abban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja. • Elhagyott hulladék

20. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó kötelezettségek • A hulladékgazdálkodási stratégia kereteit elsősorban az Európai Unióban érvényes jogszabályok adják, melyek megadnak egy általánosan alkalmazandó célhierarchiát. EU irányelvek a tagországok számára 2020-ig több nemzeti teljesítési kötelezettséget állapítanak meg. • Országhatáron átterjedő jelentős, káros környezeti hatások • Ide szinte kizárólag az országhatárokon keresztül történő hulladékszállítás tartozik. • Bázeli Egyezmény • (A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény),

21. Kapcsolódó programok • Víz és talajvédelem • Ivóvíz • Szennyvíz • OKKP • Az 1996-ban életre keltett Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) célja Magyarország egész területén, minden szennyező tevékenységre és anyagra kiterjedően, felelősségi körtől függetlenül a talaj, a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásnak megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség és annak kockázatának csökkentése, illetve megszüntetése.

22. Levegőtisztaságvédelem • NÉS(üvegház-gázok, erőforrás-kiváltás) • VOC • Táj és természetvédelem • Terület és település-fejlesztés • Energia politika • Fenntartható termelés és fogyasztás

23. Kémiai bizottság, katasztrófavédelem • REACH • Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2006. december 18-án fogadta el a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozó 1907/2006/EK rendeletet. A betűszóval REACH-nek nevezett jogszabály 2007. június 1-jén lépett hatályba, legtöbb rendelkezését pedig 2008. június 1-jétől kell alkalmazni.

24. A REACH rendelet oly módon kívánja szolgálni az emberi egészség és a környezet védelmét, hogy előírja az EU-ban használt vegyi anyagokkal kapcsolatos információk összegyűjtését és rendszerezését. Ez az adatbázis fog a vegyi anyagok európai szintű szabályozásának alapjául szolgálni. • A REACH rendelet általános megközelítésben minden olyan, az EU-ban letelepedett cégre vonatkozik, amely évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyárt vagy importál az EU területére a rendelet hatálya alá tartozó anyagot.

25. SEVEZO • A Tanács veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek szabályozásáról szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK Irányelvét a szakma Seveso II Irányelvként ismeri. Az irányelv célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ilyen súlyos balesetek emberre és a környezetre irányuló következményeinek korlátozása, azzal a céllal, hogy a Közösség teljes területén következetes és hatékony módon biztosítsák a magas szintű védelmet.

26. A súlyos balesetek megelőzése érdekében az üzemeltetők kötelesek olyan dokumentumot kidolgozni, amely meghatározza az üzem súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó irányelveit, valamint ezen irányelveknek a megfelelő végrehajtásáról. • Az üzemeltetői irányelveknek ki kell térniük a veszélyes hulladékok tárolásának, esetlegesen az ártalmatlanításának részleteire.

27. A települési szilárdhulladék-gazdálkodás támogatási stratégiája (2007-2013) • A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája (2007–2016) • A hulladékgazdálkodás társadalmi vonatkozásai • A hulladékgazdálkodás gazdasági vonatkozásai • Alapelvek • Gazdasági szabályozók

28. A hulladékgazdálkodás finanszírozása • Felhasználói díjak • A hulladékgazdálkodás legfőbb finanszírozási forrása a hulladékgazdálkodási szolgáltatást igénybevevők által fizetett díjak. • A települési hulladékkezelési közszolgáltatás önkormányzati feladat, annak üzemeltetését a szolgáltatást igénybe vevők fizetik meg hulladékkezelési közszolgáltatási díj formájában. • A települési önkormányzatok a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan állapítják meg az alábbi költségvonzatok figyelembevételével: • a közszolgáltatás jellege, • a kezelt hulladék mennyisége és mennyisége, • a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségek.

29. Fejlesztési célú támogatások • ISPA, Kohéziós Alap (2000-2006) • Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 2004-2006 • A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése • Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), 2007-2013 • Regionális Operatív Programok (ROP), 2007-2013 • Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), 2007-2013 • Működési célú támogatások • Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységének támogatása a költségvetési törvény alapján történik.

30. Az OHT II. átfogó bemutatása • A jelenlegi helyzet bemutatása, előrejelzések • A keletkező hulladék mennyisége 2000 óta jelentősen csökkent, elsősorban a termelési hulladék képződés visszaesésének köszönhetően. • Célkitűzések • Az OHT II célrendszerének meghatározása során a célkitűzések a következő elveket követik: • A jogszabályi előírásokban még nem szereplő, EU által megállapított kötelezettségek, célkitűzések célként történő meghatározása, illetve az OHT II időtávján túlnyúló ilyen típusú célok elérésére történő felkészülés az OHT II időszakában részcélok kitűzésével • Meglévő jogszabályi előírások betartása, célok elérése

31. Az OHT II. átfogó bemutatása

32. Az OHT II. átfogó bemutatása Eszközrendszer • Beruházás, fejlesztés • Jogszabály bevezetése, módosítása • Gazdasági szabályozás • Intézményrendszer fejlesztése • Oktatás, képzés • K+F • PR, tájékoztatás Költség és finanszírozási terv

33. Programok felelősségi kör és hulladékáramok szerintÖnkormányzati felelősség körébe tartozó hulladékok Települési szilárd hulladék A hulladékgazdálkodási törvény az önkormányzatok számára kötelezővé tette a települési hulladék kezelési közszolgáltatás megszervezését, a települési hulladék termelői (az ingatlantulajdonosok) számára pedig annak igénybevételét. • A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2007-re elérte a 93%-ot. • Napjainkban már mintegy 1200 településen közel 5,5 millió lakos rendelkezésére áll több, mint 10000 gyűjtősziget és mintegy 100 hulladékudvar. • A hasznosítási arány 2007-re 20%.

34. Célkitűzések az ártalmatlanítás területén • A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése. • A lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése (2016-ra ne haladja meg a 820 ezer tonnát). • A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválása és monitorozása.

35. Települési szilárd hulladék • Célok a hasznosítás területén • A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. • A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése. • A teljes települési hulladék hasznosításának 40% fölé emelése. • 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os hasznosítása (2020-ig 50%). • A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra.

36. Komposztáló és biogáz üzemek létesítése, a komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása. • A maradék hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának stabilizálására mechanikai-biológiai hulladék előkezelés megvalósítása – szükség szerint. • A települési szilárd hulladék energetikai hasznosításának bővítése; a mechanikai-biológiai hulladék előkezelés éghető frakciójának elkülönítése és energetikai hasznosítása interregionális megoldásokkal (Észak-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Alföld), erőművek, cementgyárak, hulladék-erőművek igénybevételével. • A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékok lakossági begyűjtő rendszerének fejlesztése

37. Programok felelősségi kör és hulladékáramok szerintÖnkormányzati felelősség körébe tartozó hulladékok • Települési szilárd hulladék Eszközrendszer • Beruházás, fejlesztés • Működtetés • Jogszabály bevezetése, módosítása • Gazdasági szabályozás • Támogatás • Intézményrendszer fejlesztése • Információs rendszer fejlesztése

38. Települési folyékony hulladék és kommunális szennyvíziszap • A Nemzeti Szennyvízelvezetési Fejlesztési Program előrehaladtával az ország csatornaellátottságának szintje folyamatosan nő, azonban a közművel el nem látott területeken, településrészeken továbbra is biztosítani kell a települési folyékony hulladékként nevesített szennyvíz megfelelő kezelését: szabályos helyben kezelését, vagy szállítását és szennyvíztisztítóban, illetve TFH kezelő létesítményben történő fogadását. • A települési folyékony hulladékok területén igen jelentős problémaként jelenik meg a szakszerű gyűjtés hiánya, a nem megfelelő szikkasztás, az illegális szippantás és leürítés.

39. Nem kielégítőek a leürítő kapacitások, valamint további problémaként jelentkezik a szippantott szennyvizek és a közcsatornán szállított szennyvizek összetételének, jellemzőinek különbsége, valamint az ebből adódó eltérő kezelési igény. Ebből kifolyólag a jelenleg üzemelő szennyvíztisztító telepek nem fogadják szívesen a szippantott szennyvizet. • Kielégítő forrásokat kell teremteni az egyedi szennyvízkezelés előmozdítására, az egyedi kezelés széles körű elterjesztésére.

40. Csomagolás • Több hasznosítást koordináló szervezet működik, külön szervezetet hoztak létre a gyógyszercsomagolások és növényvédőszer csomagolások hulladékainak gyűjtésére és kezelésére is. A csomagolási hulladékok hasznosításának szervezését mára már szinte csak ezek a szervezetek végzik. • Az anyagfajtánkra jellemző, hogy a szelektíven begyűjtött anyag egy bizonyos hányada szokásosan oly mértékben szennyezett, ami bár megakadályozza az újrafeldolgozást, azonban még lehetővé teszi az energetikai hasznosítást.

41. Az pedig, hogy ez a szennyezett anyag mekkora hányadot képez, az összes mennyiségen belül, az egyebek mellett a szelektív gyűjtés módjától is függeni fog. • 2012-re a képződő csomagolási hulladékok 60%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, fára 15%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön.

42. Programok felelősségi kör és hulladékáramok szerintGyártói felelősség körébe tartozó hulladékok • Csomagolás • Működtetés • Visszavételi rendszerek működtetése a kereskedelemben, mely nem feltétlenül betétdíjas rendszerben valósulna meg, esetlegesen jogszabályi kötelezettség meghatározásával • Begyűjtési és kezelési kapacitások működtetése • Jogszabály bevezetése, módosítása • Támogatás

43. Gumiabroncs • 2006. július 1. után tilos lerakni a hulladékká vált gumiabroncsot, illetve az aprított hulladék gumiabroncsot, kivéve a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot. • A jogszabály előírja továbbá a visszavételi kötelezettség bevezetését 2013-ig. • Unió előírta a hulladékká vált összes gumiabroncs hasznosítását.

44. A gumiabroncsnál nincsen jogszabályban előírt visszavételi kötelezés, „csak” lerakási tilalom. A termékdíj mentességhez begyűjtési arányok • Vannak meghatározva. • Megvalósítás eszközrendszere: • Begyűjtési kapacitások működtetése • Jogszabályok módosítása ( visszavételi kötelezettség bevezetése 2012-től) • Támogatások

45. Elemek, akkumulátorok • A jogszabály három alapvető elem és akkumulátorkategóriát különböztet meg, hordozható, ipari és gépjármű akkumulátor. • Az irányelv visszagyűjtési kötelezettséget ír elő, hordozható elem-akkumulátorokból 2012-re 25%-ot, míg 2016-ra 45%-ot. • A termékdíj mentességhez az előírt gyűjtési/hasznosítási arány minimálisan 95%.

46. Ipari és gépjármű elemek és akkumulátorok: Az ipari és gépjármű akkuk esetében teljes körű visszagyűjtési kötelezettség van, ezen hulladéktípusok hulladéklerakóban vagy elégetés útján történő ártalmatlanítása tilos. • Az egyszer használatos elemek helyét fokozatosan átveszik az újratölthetőek, ennek következtében szintén csökken a hulladékmennyiség. • A hazai akkumulátorhulladékot külföldi ólomkohókban – Ausztria,Bulgária, Csehország, Szlovénia – dolgozzák fel. • Eszközrendszer: beruházás

47. Elektromos és elektronikai berendezések • A gyártó köteles a begyűjtött és visszavett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról -elektromos berendezés-kategóriánként meghatározott mértékben gondoskodni. • Az EU szabályozás a kiterjesztett gyártói felelősségen alapul. Ennek lényegi eleme, hogy a gyártók viselik a hulladékká vált termékek kezelésének költségeit. • A magyar szabályozás szerint a gyártók nem ruházhatnak át minden felelősséget a koordináló szervezetekre. Minden esetben a gyártóknak kell végezniük a termék jelelöléséhez, kísérődokumentumaihoz kapcsolódó feladatokat, a hatóság felé a jelentéseket nekik kell megküldeniük, és a hulladékká vált termékek kezelésének költségeit nekik kell viselniük. A koordináló szervezetek a hulladékká termékek kezelésével kapcsolatos teljes ügyintézést végzik. • A 2014-ben begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének el kell érnie 7-8 kg/fő/év mennyiséget.

48. Gépjárművek • 2003. július 1-jétől piacra kerülő új gépjárművek anyagai és alkatrészei ólmot, higanyt, kadmiumot és krómVI-ot (bizonyos, az irányelvben meghatározott eseteket kivéve) nem tartalmazhatnak. • 2004 óta gépjárművet csak bontási igazolás alapján lehet véglegesen kivonni a forgalomból. • 2006-tól kötelező a hulladékká vált gépjárművek teljes körű visszavétele és 85%-os hasznosítása. Ez a hányad az 1980 előtt gyártott járműveknél alacsonyabb lehet, ám ezeknél is el kell érni a 75 %-ot. • 2015-től kötelező lesz a hulladékká vált gépjárművek teljes körű visszavétele és 95%-os hasznosítása.

49. Veszélyes hulladék • A törvény szerint a veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni. • Legfontosabb célkitűzés a veszélyes hulladékok terén, hogy a keletkező hulladék mennyiségét a következő években az évi 1 millió tonna alá kell szorítani. • Növelni kell az adatszolgáltatási fegyelmet; a beérkezett adatok szakmai tartalmát minden szinten ellenőrizni kell, hogy a HIR adatbázisba minden szempontból kifogástalan,megbízható és hiteles adatok kerülhessenek. • Emelni kell a hulladékkezelési engedélyeztetési eljárások szakmai színvonalát.

50. Azbeszt • Az általános hulladékkezelési elvekkel szemben az azbeszthulladékok terén nem érvényesül a hulladékok hasznosítására való törekvés, éppen ellenkezőleg, az Unió céljai között szerepel az azbeszt tartalmú hulladékok újrahasználatának betiltása. Az azbeszthulladékok esetében csak ártalmatlanítással történő kezelés és lerakás van, külön elzárt medencékben, többnyire a meglévő lerakók területén. Az ehhez szükséges kapacitásokat folyamatosan biztosítani kell. • Az azbesztpala csak B1b lerakón (elkülönített medencében), vagy veszélyes hulladéklerakón rakható le. Mindkét esetben igen költséges a kezelés (egy lakóház tetőcseréje esetén az ártalmatlanítási költségek az új tető építési költségeivel lesznek összemérhetőek), így sok esetben az azbeszt illegális lerakásra kerülhet.