A hulladékgazdálkodás szabályozásának eszközrendszere Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

1. A hulladékgazdálkodás szabályozásának eszközrendszereDr. Dióssy Lászlóc. egyetemi docens

2. A szabályozás három fő pillére Jogalkotás Ösztönzés Jogérvényesítés

3. Szabályozóeszközök csoportosítása Jogszabályok (kötelező erejű) Törvények Rendeletek Jogi eszközök(jogforrások) Nem kötelező erejű jogi források (szokásjog,precedens (példaként álló) ügyek) Hatósági határozatok, állásfoglalások Közigazgatásieszközök Bírságok Termékdíj Gazdasági eszközök(ösztönzők) Újrahasználat

4. Jogi szabályozóeszközök • Jogszabályok: a Magyar Köztársaság területén élő vagy átmenetileg tartózkodó, az ország területén gazdasági tevékenységet folytató minden természetes vagy jogi személyre kötelezően érvényes előírások. • Törvények: a Magyar Országgyűlés által megalkotott és 1/2 vagy 2/3 többséggel elfogadott, a mindenkori Köztársasági Elnök által jóváhagyott kötelezően érvényes előírások. • Rendeletek: • Kormányrendelet: a kormány álláspontját tükröző, általában törvényre hivatkozó előíró jellegű dokumentum. • Miniszteri rendeletek: az egyes szaktárcák vezetői (miniszterek) által, törvény alapján kiadott, előíró jellegű dokumentum. Lehet egy miniszter által kiadott, de gyakran az egyes szaktárcák együttes rendeletet adnak ki. • Országgyűlési határozatok: a Magyar Köztársaság állásfoglalását képviselik egyes szakterületi ügyekben. Pl. az Nemzeti Környezetvédelmi ProgramOGY Határozat formában kerül megalkotásra.

5. Jogi szabályozóeszközök A magyar jogrend hierarchikus felépítése A Magyar Köztársaság Alaptörvénye 2012. január 1-én lép életbe ÚJ Törvény X rendelet Y rendelet Z rendelet

6. Jogi szabályzóeszközök Alkotmány 1995. évi LIII. törvény akörnyezet védelménekáltalános szabályairól„Kvt.” 2011. évi LXXXV.törvény a környezetvédelmitermékdíjról„Kt.” Új szabályzás! 2000. évi XLIII. törvénya hulladékgazdálkodásról„Hgt.” Hamarosan változik! A törvények adják a felhatalmazást a kormánynak és az egyes szaktárcáknak (minisztereknek), hogy rendeleteket alkothassanak. A hulladékgazdálkodás területén a legtöbb felhatalmazást jogalkotásraa Hgt. adja.

7. Jogi szabályzóeszközök A Hgt. legfontosabb rendeleteivel együtt Szabályozza a települési hulladékokkal, a veszélyes hulladékokkal és a települési szennyvíziszapokkal kapcsolatos tevékenységeket Rendelkezik a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának feltételéről Csoportosítja a hulladékokat (EWC kódok, veszélyességi jellemzők) Rendelkezik a közigazgatási és gazdasági szabályozóeszközökhasználatáról Előírja a nyilvántartások és adatszolgáltatások tartalmi ésformai követelményeit

8. Közigazgatási szabályzóeszközök A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amely alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. Közigazgatás Hulladékgazdálkodási ügyekben az első fokú hatóság a területileg illetékesKörnyezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szabályozási jogkörei: Határozatok, engedélyek kiadása Bírságok kiszabása

9. Közigazgatási szabályzóeszközök A hulladékgazdálkodási bírság Néhány tipikus példa az ipari gyakorlatból… • Engedély nélkül végzett hulladékbegyűjtés, hulladékszállítás… • Lejárt engedéllyel végzett hulladékszállítás, hulladékkezelés… • Van ugyan engedély, de az abban megszabottnál több hulladékot gyűjtenek be, ill. kezelnek… • Termelő vállalat nem az EWC szerint gyűjti a hulladékait… • Termelő vállalat keveri a hulladékait… • A veszélyes hulladékokat NEM az előírt módon és helyen tárolják… • A hulladékok nyilvántartása hiányos… • A hulladékbevallás elmarad, késik vagy hiányos…

10. Közigazgatási szabályzóeszközök A hulladékgazdálkodási bírság

11. Közigazgatási szabályzóeszközök A hulladékgazdálkodási bírság NEM Csak cég lehet bírságalany? ??? Szemetelésért, hulladék illegális lerakásáért természetes személy is büntethető. A bírságot ebben az esetben település jegyzője is kiszabhatja.

12. Gazdasági szabályzóeszközök A gazdasági szabályozás legfontosabb feladatai: • Versenyelőny biztosítása a környezetbarát módon gazdálkodó (termelő, csomagoló, reklámozó) vállalatok számára; • PPP elv kiterjesztése a hulladékgazdálkodásra: aki a hulladékot megtermeli, az fizesse az ártalmatlanítás költségeit! • Pénzügyi forrás megteremtése hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi célokra; • Újra nem használható csomagolóanyagok „megadóztatása”. • A visszaváltható, valamint a környezetbarát csomagolóanyagok elterjedésének elősegítése.