1 / 20

A középkori szláv államok kultúrája

A középkori szláv államok kultúrája. A cseh kultúra a kezdetektől a 17. század közepéig. A nyugati szláv államok A középkori, reneszánsz- és (részben) a barokk szláv kultúra „lángvivői“.

candie
Download Presentation

A középkori szláv államok kultúrája

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A középkori szláv államok kultúrája A cseh kultúraa kezdetektől a 17. század közepéig

  2. A nyugati szláv államok A középkori, reneszánsz- és (részben) a barokk szláv kultúra „lángvivői“. A csehek horvát származásának mítosza:Čeh és két kisebb testvére, Ljeh és Rus(a lengyelek és az oroszok ősatyái) – 12. századi cseh krónikában (Kosmas, Chronica Boemorum, Kosmova kronika česká) • 10.–11. sz.: Nagy Morvaország öröksége • 11. - 13. sz.: A Pax Romanához és a latin nyelvű műveltséghez való tartozás ésSzt. Václav-kultusz kiegyensúlyozó szerepe • 14. sz.: IV. Károly korszaka és a cseh gótika • 15. sz.: a huszita mozgalom kora • 16.–17. sz. eleje: A rudolfiánus kultúra • 17. sz.: A cseh emigráció kultúrája • 17.–18. sz.: A cseh barokk kora

  3. 10. sz.: latin és szláv egyházi- kulturális kör és a kultúra egységes jellege • Svatý Václav (Szt. Václav) kultusza. Uralkodó szerzetesi erényekkel ésmártírhalála – két hagiográfia: latin(bajor szerző, a birodalmi kánon szerint – a helyi szentek kultuszának hagyománya, az uralkodói státuszának hangsúlyozásával),szláv (a keresztény mártírok hagiográfiája, Szt. Ludmilla kultuszával együtt – szellemi-etikai aspektusból).– első nemzeti szent– Csehország és a csehek égi patrónusa és „örökké való” uralkodója (a földi uralkodók megkettőzött szakralitása) – a cseh államiság fogalma – a föld, népe és égi uralkodója / földi helytartójának egysége („A Cseh királyság koronája”)  • etnopatriotizmus és az államiság korán kialakult tudata (14. századi folytatása)

  4. a horvát eredet etnomítosza,a földművelő első király legendája (Přemysl Oráč),a kereszténység felvételének Cirill-Metódtól,a népnyelv használata • IV. Károly kora és a cseh gótika (14. sz.) – a cseh kultúra első virágkora: a nemzeti történelmi kulturális hagyomány és az európai állami,jogi és kulturális értékek egyesítése  a cseh messianizmus (Bohemia etimológiája) • a prágai Hrad és Visehrad – a Német-Római birodalom állami-egyházi és kulturális központjai,a Karlovy egyetem megalapítása (1348),Prága mint „új Jeruzsálem” • az udvari kultúra kialakulása és a karneváli kultúra előretörése (szatirikus irodalom) • a „lágy” (nemzetközi) gótika

  5. Huszita cseh kultúra – híd a Középkor és a Reformáció kultúrái között (a Reneszánsz kihagyásával) — a cseh nemzeti mítosz alapja: • Jan Hus tanai és a nemzeti kultúra alapjai, • a kulturális minimalizmus (kultúraellenesség), • a huszitizmus sokszínűsége (poharasok és táboriták), • a huszita háborúk Jan Žižka vezetése alatt és utána (1419–1434). • 15. sz. vége – 17. sz. eleje: • huszita és reneszánsz elemek keveredése, • a tolerancia-elv terjedése a cseh humanizmusban (1609, Maestat – a vallási tolerancia chartája), • A „Cseh testvériség” – a pedagógia nemzeti iskolájának megteremtésében (  Jan Amos Komenský, Comenius) • két műveltségre tagolódás: provinciális sajátosság, elvi hagyományosság, nemzeti zártság.

  6. 17. sz. eleje • az ellenreformáció támadásai, • Habsburg-ellenes felkelés (1620),a nemzeti állami önállóság megszűnése. • A rudolfiánus kultúra: • Prága – birodalmi főváros, • a manierizmus kultúrája(Ticho Brache, Johann Kepler – II. Rudolf asztrológusai, Gólem legendája), • a barokk előkészítése(G.Arcimboldo allegorikus művészete) • A cseh barokk kialakulása – ellenreformáció és Csehország újra katolicizálása

  7. A barokk általános jellemzői(1570–1750) • Ellentétek egymásnak feszülése:sötétség / fény, fent / lent, felszín / mélység, realitás / álom, pillanat / örökkévalóság stb.)≠ harmónia, kiegyensúlyozottság; • Erő, szenvedély (extázisig), dinamika (mozgás); • Vizuális orientáció – díszítettség, reprezentatív pompa; • Embléma és szimbolikusság • Szintetikusság

  8. Legjellemzőbb művészeti ágazatai: • festészet, • szobrászat, • építészet, • zene → • színház (irodalom).

  9. Reneszánsz és barokka szlávkultúrákban A lengyel kultúraa 10.–18. század végéig

  10. A kezdetek: erős morvai, később cseh hatás(Szt. Adalbertus Pragensis, Szt.Vojtěch [cs.], Wojciech[len.] kultusza). A nemzeti szentkultusza helyébe – Matki Boskiej Częstochowskiej(Częstochow-i Istenanya) ikonja és kultuszaaz államiság szentségének a hiánya, az egyházi ésa világi hatalom szembeállítása. • 10.–14. sz. Nem alakul egységes államiság. • Szembenállás a Német-Római Birodalommal, a német lovagrendekkel, Kijevi Russal, tatárokkal. • Területi, nemzetiségi, vallási és társadalmi tagoltság • a kultúra decentralizációja • Gallus Anonymus (1115, „vox populi vox dei”, „a nép szava az Isten szava”-elv) és Wincenty Kadłubek (1202.-ig) krónikái (Chronica Poloniae Maioris): a lengyel nemesi köztársaság gondolatának megszületése.

  11. A szlachta ("sljahta", ném.Geschlecht=nemzetség)kiválasztottságának és bástyaszerepének sztereotípiája vs. a szomszéd népek negatív sztereotípiái. • A lengyel nyelv – a latin kiegészítője a 16. századra a lengyel kultúraés irodalom bilingizmusa. • A vallási türelem elve • Német és cseh impulzusoka lengyel gótika művészetében(14.–15. sz.) • A Lengyel-litván királyság (1385-1569)→ Rzeczpospolita eszméje az ortodoxia problémája

  12. A lengyel Reneszánsz (15. sz. közepétől) – a lengyel kultúra „aranykora” • királyi udvari és városi nemesi kultúra. • Reneszánsz és Reformáció Lengyelországban. • a reneszánsz antropocentrikusság – a sljahta politikai öntudatának táptalaja (heraldika). • palota- és kúriaépítészet, a szejmi politikai szónoklat, dekoratív pompa. • a halál kultuszának és a szociális reprezentációa síremlék és a koporsófestészetben • a kopernikuszi fordulat • a szarmata-eredet mítoszának kialakulása Jan Długosz Annales seu cronicae incliti Regni Poloniae(1480) Maciej z Miechowa (MaciejMiechowita ) Traktat odwóch SarmacjachÉrtekezés a kétSzarmátaországról, 1517)

  13. A barokk paradigmakorai előjelei (16. sz. második felétől) • Az ellenreformáció hatásai Lengyelországban • A lengyel szarmatizmus mint a lengyel nemzeti és felekezeti öneszmélés fenoménje.Társadalmi okai és megnyilvánulásai: • a sljahta „arany függetlenségének“ eszméje – az antik demokrácia örököse • Lengyelország – „Antemurale Christianitais” – lengyel providencializmus és messiás eszme • Ideológiai konfrontáció belülre(sljahta vs. szláv és litván többség)és kívülre (vs. ortodoxia, vs. centralizáció) • politikai konfrontáció a külvilággal –határszituáció (érintkezés / harc a törökökkel, többetnikumú népesség, konfrontáció az ortodox régiókkal) • A lengyel „szarmata” barokk: • keleti és nyugati keveredése a sljahta öltözködésében, viselkedésében, emberideáljában

  14. a népi kultúra hatása • mérsékelt jelleg • szarmata portré

  15. Az iskoladráma • „élet színháza“

  16. Jelentősége: • közvetítő szerepa nyugati barokk kultúraés a keleti szláv kultúrákközött • a keleti szláv kultúrákbanzajló megújulásifolyamat gyorsítása

  17. Képek és hátterek forrásai http://www.referatu.ru/pictures_fail/31/828_2.htm Latin és cirill írásokBalra – „Karolingi minuszkulusz” (9. sz.), jobbra – novgorodi kézirat (12. sz.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ad/Lech_111.PNGLech s bratry: Čechem a Rusem http://curiavitkov.cz/images/zivot/vaclav-kopi.jpgSvatý Václav s praporem na kopí. Kodex Vyšehradský, 11.sz. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Premysl_orac.jpg http://www.umeni.euweb.cz/obsah/gotika/chrmsvvta.jpgChrám sv. Víta, Praha http://www.vokrugsveta.ru/encyclopedia/images/4/40/Jan_Hus_na_drevorezbe.jpgJan Hus. Kiszínezett fanyomat (1530–1540 között) http://www.masterandmargarita.eu/images/03karakters/rudolf.jpg Hans von Aachen,II. Rudolf császár portréja (1606/1608),Wien, Kunsthistorisches Museum, Gemäldegalerie http://cs.wikipedia.org/wiki/Soubor:Arcimboldovertemnus.jpegGiuseppe Arcimboldo, Vertumnus, portrét Rudolfa II (1590-1591).

  18. http://czechstory.ru/cities/kutnaugora http://www.ilovecz.ru/index.php?idofimage=9710 http://www.photosight.ru/photos/1149336Barokk szobor Szt. Ágnes kolostorban, Prága http://www.radio.cz/pictures/t/czech/cesky_krumlov_barokni_zamecke_divadlo.jpgČeskyKrumlov barokk színháza http://archivetextures.net/ Background:

  19. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Czestochowska.jpghttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Czestochowska.jpg http://days.pravoslavie.ru/Images/im2559.htm Csensztohovi Istenanya ikonja http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/portret2.html http://sarmata.livejournal.com/119408.html http://www.enci.ru/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D0%B8%D0%B7%D0%BC http://kolo-naleczow.w.interia.pl/wydarzenia.htmlKoło śmierci. po 1680. Nieokreślony malarz polski

  20. http://www.bursa.krakow.pl/hostel/ru/tours--krakow--old--townhttp://www.bursa.krakow.pl/hostel/ru/tours--krakow--old--town http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/taniec_smierci_mniejszy.html„Taniec śmierci”, nieokreślony malarz bernardyński, lata osiemdziesiąte w. XVII(?) http://sarmata.livejournal.com/119408.html (1650) http://www.artprojekt.ru/Gallery/Russian/02.htmlFjodor Alekszejevics cár portréja (1786) http://allday.ru/2007/08/09/albom_ornamentov_i_jelementov_khudozhestvennogo_oformlenija_v_stile_barokko.html Background:

More Related