290 likes | 432 Views
EU és egészségpolitika. A népegészségügy és az Európai Unió I. Megközelítés Nincs egységes európai egészségpolitika Nincs egységes európai szociálpolitika Nincs egységes európai egészségügyi ellátórendszer Nincs egységes európai szociális ellátórendszer Tagállamok együttműködése
E N D
A népegészségügy és az Európai Unió I. Megközelítés • Nincs egységes európai egészségpolitika • Nincs egységes európai szociálpolitika • Nincs egységes európai egészségügyi ellátórendszer • Nincs egységes európai szociális ellátórendszer • Tagállamok együttműködése • legjobb gyakorlatok átvétele – igényekhez és szükségletekhez igazodva • nyílt koordináció
A népegészségügy és az Európai Unió Kiterjedt szabályozás számos az egészséget jelentősen befolyásoló területen • gazdasági élet/kereskedelem • termékbiztonság • fogyasztóvédelem • foglalkoztatás • munkahelyi egészségvédelem/biztonság • környezetvédelem • kutatás pozitív hatás az egészségre
Az Európai Közösség Egészség Stratégiája2000. május 16-2000/0119 (COD) • integrált egészségpolitikai elvek • fenntarthatóság • kiemelt elvek szerinti megközelítés Közös egészségpolitikai irányelvek és eszközök kidolgozása a magas szintű egészségvédelem és életminőség elérése céljából.
Az Európai Közösség Egészség Stratégiája2000. május 16-2000/0119 (COD) Fő célkitűzései: • hatás gyakorlása az európai szakmapolitikára és programokra • közös programok fejlesztése és megvalósítása • európai szintű népegészségügyi intézetek felállítása • az európai legjobb gyakorlatok kidolgozása és disszeminációja
Az EU Népegészségügyi Akcióprogramja (2003-2008) • Költségvetése: 353 millió EURO/6 év • DG SANCO – Az EU Egészség és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága • Pillérek és munkacsoportok • Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ • Helyi Focal Point-ok szerepe a koordinációs munkában
EU Népegészségügyi Programjával valókiemelt kapcsolódási pontok • Stratégiai szinten jelentős koherencia • Hasonlóság a megvalósítás módjában (éves cselekvési programok) • A kockázatcsökkentés kiemelt szerepe (meghatározó tényezőkre, pl. életmódra irányuló programok) • Folyamatok és eredmények monitorozása, az egészséginformáció jobb hasznosításának igénye • Közegészségügyi biztonság megőrzése (ECDC) • Horizontális prioritások (pl. esélyegyenlőség)
Az EU NépegészségügyiProgramjának (2003-2008) pillérei • Népegészségügyi információ és tudás • Gyors, hatékony és koordinált válasz az egészséget fenyegető hatásokra • Egészség fejlesztése és a betegségek megelőzése kockázatcsökkentéssel - „cross cutting issues” (pl. esélyegyenlőség)
Az EU Népegészségügyi Programjának és aNemzeti Népegészségügyi Programkapcsolódási pontjai I. 1. Népegészségügyi információ és tudás: • Erőforrás fejlesztés • Ellátásfejlesztés • Monitorozás • Informatika
Az EU Népegészségügyi Programjának és aNemzeti Népegészségügyi Programkapcsolódási pontjai II. 2. Gyors, hatékony és koordinált válasz az egészséget veszélyeztető hatásokra • Közegészségügyi és járványügyi biztonság
Az EU Népegészségügyi Programjának és aNemzeti Népegészségügyi Programkapcsolódási pontjai III. 3. Egészségfejlesztése és a betegségek megelőzése kockázatcsökkentéssel • Koszorú és agyi érbetegségek halálozásának visszaszorítása • Daganatos megbetegedések visszaszorítása • A lelki egészség megerősítése • Mozgásszervi betegségek csökkentése • AIDS megelőzés
Az EU Népegészségügyi Programjának és aNemzeti Népegészségügyi Programkapcsolódási pontjai IV. 3. Egészségfejlesztése és a betegségek megelőzése kockázatcsökkentéssel • A dohányzás visszaszorítása • Az alkohol és drogmegelőzés • Egészséges táplálkozás, élelmiszer biztonság • Az aktív testmozgás fejlesztése
A pályázatok alapelvei • átláthatóság • azonos elbírálás • közös finanszírozás (60-40 %) • kivételesen 80 % a projektek 10 % esetén • ellenőrzés
A pályázatok során előnyben részesítettprogramok • európai hozzáadott érték • földrajzilag széles lefedettség • több éves futamidő • multidiszciplinaritás • fenntartható eredmények • európai irányelvek, gyakorlat fejlesztése • beépített értékelési rendszer
A 2006. évi munkaprogram prioritásai: I. pillér Információk az egészségről • egészséginformációs rendszerek • jelentések készítése • nem fertőző betegségek prevenciója, adatgyűjtés, stratégiák kidolgozása • eEgészség • legjobb gyakorlatok • egészség hatásvizsgálatok • tagállamok együttműködése Kiemelendő pl. ritka betegségek, ellátó rendszerek minőségbiztosítása, Európai Egészség Portál, referenciaközpontok
A 2006. évi munkaprogram prioritásai: II. pillér Gyors és összehangolt válasz az egészséget veszélyeztető tényezőkre • influenza pandémia és más veszélyeztető tényezők elleni felkészülés • általános felkészülési programok • egészségbiztonság és járványvédelem • vér, szövetek, sejtek és szervek biztonsága Kiemelésre érdemes pl. a vakcinációs felkészülés, • Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR) megvalósítása, új fertőző betegségekkel kapcsolatos programok, migránsok egészségügyi helyzete
Az egészséget befolyásoló tényezők • függőséget okozó anyagok • életmód, szexuális és reproduktív egészség • társadalmi és környezeti faktorok • jelentős társadalmi terhet előidéző betegségek és sérülések megelőzése • kapacitásfejlesztés Kiemelésre érdemes pl. a lelki egészség, a táplálkozás és testmozgás programjai
A második Közösségi EgészségProgram (2007-2013) Elsősorban a Közösség átfogó célkitűzéseinek megvalósítása: • A prosperitás csak - Egészséges Életévek, • A szolidaritás mértéke a várható élettartam, az egészségi állapot, az egyenlőség az egészségben (egyéni és tagországok közötti szinten), és a magas színvonalú, minőségi egészségügyi ellátó rendszer által biztosítható, • A biztonság körében kiemelten kezelendő a madárinfluenza és a lehetséges influenzajárvány az egyéb, váratlanul és tömegesen feltörő veszélyhelyzetre történő felkészülés és együttműködés.
A program három fő pillére • A lakosság biztonságának javítása • Egészségfejlesztés a prosperitás és szolidaritás jegyében • Az egészséggel kapcsolatos tudás fejlesztése és • terjesztése A program megvalósítása során biztosítani kell a jobb törvénykezés és a szakmapolitikai koherencia elvének érvényesülését. A civil szervezetek támogatása során az átláthatóság biztosítása elengedhetetlen, a maximum támogathatóság mértéke 80 %.
A polgárok egészségügyi biztonságának javítása • Az egészség elősegítése • Az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyűjtése és terjesztése
A polgárok egészségügyi biztonságának javítása • A fertőző és nem fertőző betegségekből eredő, valamint fizikai, vegyi vagy biológiai forrásokból – beleértve a szándékos kibocsátást is – származó egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos megelőzésre, információcserére és reagálásra vonatkozó stratégiák és mechanizmusok kidolgozása; a tagállami laboratóriumok közötti magas szintű diagnosztikai együttműködés biztosítását célzó lépések megtétele; a közösségi referencialaboratóriumok hálózatának létrehozására irányuló munka. • Megelőzési, védőoltási és immunizálási politikák kidolgozásának támogatása; az immunizációs állapot és a nemkívánatos következmények nyomon követésére szolgáló partnerségi kapcsolatok, hálózatok, eszközök és jelentéstételi rendszerek javítása. • A kockázatkezelési kapacitás fejlesztése és eljárások kidolgozása; az egészségügyi vészhelyzetekkel kapcsolatos felkészültség és tervezés javítása, többek között az egészségügyi vészhelyzetekre adandó összehangolt uniós és nemzetközi reagálásra való felkészülés révén; kockázatokkal kapcsolatos kommunikációs, és az ellenintézkedésekre vonatkozó konzultációs eljárások kidolgozása.
A polgárok egészségügyi biztonságának javítása • A meglévő reagálási képességek és eszközök összehangolásának és javításának elősegítése, beleértve a vészhelyzetek esetén gyorsan bevethető védőeszközöket, elkülönítő létesítményeket és mozgó laboratóriumokat. • Az általános készenléti és konkrét egészségügyi vészhelyzeti tervek készítésére, csúcskapacitásuk javítására • A tudományos tanácsadás és a kockázatértékelés támogatása és javítása a veszélyek korai azonosításának előmozdítása révén; • Az emberi eredetű szervek és anyagok, a vér és vérszármazékok biztonságának és minőségének javítását segítő fellépések; • A betegek biztonságának javítására irányuló intézkedések előmozdítása magas minőségű és biztonságos egészségügyi ellátás révén, többek között az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia és a nozokomiális fertőzések tekintetében.
Az egészség elősegítése • Az egészségesebb életmód elősegítése és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése • Az egészségesen eltöltött életévek számának növelésére irányuló kezdeményezések támogatása és az egészséges idősödés előmozdítása; az egészségnek a termelékenységre és a munkaerőpiacon való részvételre gyakorolt hatásának feltárása • A tagállamokon belüli és azok közötti – többek között a nemek közötti egyenlőtlenségekhez kapcsolódó – egészségügyi egyenlőtlenségek okainak meghatározása, azok kezelése és az egyenlőtlenségek csökkentése • A nemzeti egészségügyi rendszerek közötti szolidaritás javítása a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos együttműködés, • A betegek és az egészségügyi szakemberek mobilitásának támogatása • Az egészségesebb életmód elősegítése, valamint a főbb betegségek és sérülések előfordulásának csökkentése az egészséget befolyásoló tényezők kezelése révén
Az egészség elősegítése • Az egészséget befolyásoló tényezők kezelése a fizikai és mentális egészség előmozdítása és javítása érdekében, az egészséges életmódot és a betegségek megelőzését támogató környezet kialakítása révén; fellépés olyan kulcstényezők terén, mint a táplálkozás, testmozgás, a szexuális egészség, a dohányzás, alkohol, illegális kábítószerek és a nem megfelelően használt gyógyszerkészítmények. • A jelentős főbb betegségek megelőzésére és a ritka betegségekre irányuló fellépések előmozdítása. • A tágabb értelemben vett környezeti tényezők – beleértve a beltéri levegő minőségét, a mérgező vegyi anyagoknak való kitettséget, és a társadalmi-gazdasági tényezők egészségre gyakorolt hatásának figyelembevétele. • A balesetek és sérülések számának csökkentésére irányuló fellépések támogatása.
Az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyűjtése és terjesztése • Az ismeretek és a legjobb gyakorlatok cseréje • Az egészségügyi kérdésekre vonatkozó ismeretek és legjobb gyakorlatok cseréje • Az együttműködés támogatása a legjobb gyakorlat tagállamokban történő alkalmazásának előmozdítása céljából • Egészségügyi információk gyűjtése, elemzése és terjesztése • Közösségi egészségügyi jelentések, egészségügyi portál és konferenciák
Integrált politika közös célkitűzései2007-2013 Egészségügy és fogyasztóvédelem • a polgárok megvédése azon kockázatoktól és fenyegetésektől, amelyek egyénileg nem befolyásolhatók; • a polgárok döntéshozatali helyzetének javítása egészségügyi és fogyasztói érdekeik területén; • az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi célkitűzések bevonása a többi közösségi politikába.
Az egészségügy célkitűzései • a polgárok védelme az emberi egészséget érintő fenyegetésekkel szemben; • azon politikák támogatása, amelyek egészségesebb életmódhoz vezetnek; • hozzájárulás a súlyos betegségek előfordulásának csökkentéséhez; • hozzájárulás a hatékonyabb és eredményesebb egészségügyi rendszerek fejlesztéséhez; • több és jobb egészségügyi tájékoztatás.
A fogyasztóvédelmi politika célkitűzései • magas szintű, minden unióbeli fogyasztó számára egyenlő fogyasztóvédelem; • a fogyasztók érdekérvényesítő képességének erősítése; • a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala hatáskörének kibővítése az Európai Fogyasztóvédelmi Intézet hozzákapcsolásával.
Új megközelítések • Munkaidő irányelv • Egészségügyi ellátás más tagországban • Határmenti régiók együttműködése az egészségügyi ellátás területén • Egészségügyi ellátások minősége