A környezeti nevelés lehetőségei a mezőgazdasági szakképzésben

1. A környezeti nevelés lehetőségei a mezőgazdasági szakképzésben 2009. május 15. Kecskemét Gyuricza Gyuláné Nedelkovics Judit

2. „Lehetetlen egy probléma megoldása azokkal a módszerekkel, amelyek magát a problémát létrehozták.” (Albert Einstein)

3. A társadalom gazdasági tevékenységeivel összefüggő, a fenntarthatóságot globális szinten veszélyeztető folyamatok • Biológiai sokféleség csökkenése • Éghajlatváltozás • Talaj degradáció • Sivatagosodás • A meg nem újuló energiahordozók fokozott kiaknázása

4. Környezeti terhelésünk mértéke • Az ökológiai lábnyom számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat. • A biológiai kapacitás fogalma,azt takarja, hogy hány hektár biológiailag produktív terület – szántóföld, legelő, erdő és halászterület - áll rendelkezésre a Földön, vagy az adott országban, térségben.

5. Az EU- 25 ökológiai lábnyoma és biokapacitása,1961-2001 Ökológiai lábnyom Európa biokapacitása

6. A fenntartható fejlődés néhány definíciója • A fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ Brundtland jelentés, 1987) • Az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. (Világ Tudományos Akadémiájának deklarációja, Tokió 2000) • A folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológia az eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. (Herman Daly)

7. A fenntarthatóság szintjei Globális Nagy-regionális Regionális (nemzeti) Lokális

8. Fenntarthatóság a szektorális és közpolitikákban • Szolgáltatás, termelés összefüggései • Agrárium (tájfenntartás, klíma- és vízgazdálkodás, megújuló erőforrások) • Vidékfejlesztés (a kistérségi központok a másutt nem szervezhető szolgáltatások színterei legyenek) • Régiópolitika (gazdaság, kultúra, identitás) • Közlekedés (térszerkezet összefüggései, nem a településeket, hanem a szolgáltatásokat kell elérni) • Termelési és fogyasztási szerkezet (gerjesztett igények) • Energetika (hatékonyság, rendszerméret)

9. Azoktatása fenntartható fejlődés elérésénekelőfeltétele, és egyben a demokrácia előmozdításának alapvető eszköze. „Segít abban: - hogy jövőképünket a valóság nyelvére tudjuk lefordítani – fejleszti és erősíti az egyének, a csoportok, a közösségek, a szervezetek és az országok ítélethozó és döntési képességét” Nyilatkozat a Fenntarthatóságra Nevelésről; 5. Miniszteri Konferencia ”Az európai környezetért”, Kijev, 2003

10. A fenntartható fejlődés és az oktatás Az oktatás, nevelés feladata, egy: • ökológiailag, • szociálisan, • gazdaságilag és • politikailag fenntartható társadalom létrejöttéhez szükséges emberi képességek és magatartások kialakítása.

11. A szakképzés alapfunkciója Az emberi erőforrás munkakultúrájának átfogó fejlesztése, s ugyanakkor az egyén konkrét szakmai – foglalkozási szerepekre, munkakörökre, technológiákra történő felkészítése. A szakképzés tehát egy olyan „híd”, amely a felnövekvő nemzedék számára az oktatási rendszerből a munka világába vezet, s amelyen az egyén élete során a foglalkoztatásban szükségszerűen jelentkező feszültségeken túljuthat.

12. A szakképzéselsődleges céljai • a szakmai kompetenciák elsajátíttatása, • holisztikus emberszemlélet kialakítása, • a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz szükséges ismeretek elsajátíttatása, • felkészítés az egész életen át tartó tanulásra – a tanulás tanítása • szakmai idegen nyelv tanítása, • szakmai alapozás az iskolarendszerű szakképzésre, • a szakmai karriertervezéshez és megvalósításhoz szükséges tudás elsajátíttatása, • az európai és Európán kívüli kultúrák jellemző elemeinek megismertetése, • a minőségügyi elvek érvényesítése az oktatási folyamatban.

13. A holisztikus emberszemlélet A folyamatokat csak összefüggéseikben lehet értelmezni, tekintettel az egész környezeti rendszerre.

14. Az iskolai környezeti nevelés, oktatás céljai a hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében: • elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; • hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; • segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; • elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); • kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; • érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; • bekapcsolni az intézményegységet a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; • képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

15. Környezeti nevelésünk célja I. • Rendszerszemléletre nevelés. • Globális összefüggések megértése. • Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések keresése. • A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése. • Létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása. • Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése. • Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása. • Környezet és egészség-tudatosság erősítése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata.

16. Környezeti nevelésünk célja II. • Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése. • Korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős szakemberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak. • Szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben. • Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével. • A helyi értékek és problémák megismertetése.

17. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos szervezésű tanórák Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek Tanórán kívüli tevékenységek

18. Módszerek • a tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése, • érzelmi minták közvetítése élmény-gazdag helyzetek megteremtésével, • viselkedési minták közvetítése, példamutatás, • ismeretek, tapasztalatok közvetítése • az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása, • irodalmi, képzőművészeti pályázatok, kiállítások • terepi formák • projektmódszer (analízis-akcióprojektek) • aktív, kreatív munka (szelektív hulladékgyűjtés, rend-és tisztasági verseny) • közösség építés (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében)

19. Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek9–12. évfolyam I. • Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a mezőgazdasági tevékenységekkel és környezetvédelemmel kapcsolatos tudatos, felelősségteljes magatartásra. • A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást, legyenek képesek és hajlandók aktív környezet- és természetvédő magatartásra. • A tanulók szemléljék komplex módon az ember és a természet kapcsolatát, értsék meg, hogy az emberi tevékenységek valamennyi erőforrása természeti eredetű, és valamennyi hatása kockázatokkal jár, terheli a környezetet, ronthatja annak állapotát, veszélyezteti a természet épségét.

20. Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek9–12. évfolyam II. • Törekedjenek a természet és szűkebb környezetük jelenségeinek, talajtani és meteorológiai adottságainak, az élővilág, a környezeti elemek megismerésére, tudják meghatározni az egyes mezőgazdasági tevékenységek, technológiák környezetre gyakorolt hatásait. • Ismereteik felhasználásával tudjanak több szempontból is véleményt alkotni egy adott környezet és egy tervezett mezőgazdasági tevékenység illeszkedéséről.

21. A környezet állapotának leírása, hatótényezők és hatásviselők vizsgálata I. Ezt a tevékenységet a szakképzésben részt vevő,bármely tanuló el tudja végezni az alapvető szakmai ismeretek birtokában. Az oktatás személyi feltétele: bármely elhivatott agrár-, vagy természettudományos végzettségű kollega képes ezt a tevékenységet koordinálni.

22. A környezet állapotának leírása, hatótényezők és hatásviselők vizsgálata II. Környezeti elemek: Föld, levegő, víz, élővilág, épített környezet, táj, ember A környezetállapot leírása: Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges lépés a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása. A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnaka vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására.

23. A környezet állapotának leírása, hatótényezők és hatásviselők vizsgálata III. • Az egyes környezeti tényezők felsorolása helyett sokkal fontosabb, hogy a közöttük fennálló kapcsolatok megvilágításba, illetve a környezetállapot leírásába bekerüljenek. • Fontos, hogy ismerjük a környezet reagálását az adott hatótényezőre, amelyet az érintett elem vagy rendszer érzékenysége határoz meg.

24. A környezet állapotának leírása, hatótényezők és hatásviselők vizsgálata IV. Egyszerű mátrix módszer alkalmazása: A tevékenységi alternatívák részlépései és a környezeti komponensek között az elsődleges kölcsönhatások azonosítását szolgálja. Jelölés: x: kölcsönhatás állapítható meg a tervezett tevékenység (projekt komponens) és a környezeti komponens között.

25. A környezet állapotának leírása, hatótényezők és hatásviselők vizsgálata V.

26. A környezet állapotának leírása, hatótényezők és hatásviselők vizsgálata VI.

27. A környezet állapotának leírása, hatótényezők és hatásviselők vizsgálata VII. Feladatok: • Készítsünk helyszínrajzot a területről (esetleg fotókkal). • Jellemezzük a telep környezetét. • Készítsük el az egyszerű hatás mátrixot. • Értékeljük a kapott eredményeket. • Beszéljük meg közösen, az esetlegesen problémás területeket. • Vitassuk meg a jobbítási lehetőségeket. A megfigyeléseket lehet egy-egy környezeti elemre is irányítani, főleg fiatalabb, vagy gyengébb képességű csoportok esetében, esetlegesen a Környezetvédelem Jeles Napjainak aktualitása szerint.

28. Szakmai alapozás a mezőgazdaság szakmacsoportra I. A tárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen: • az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, • a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, • a szóbeli kommunikációs képességek, • a környezetvédelem iránti fogékonyság.

29. Szakmai alapozás a mezőgazdaság szakmacsoportra II. • A mezőgazdasági szakmacsoportos alapozás oktatásának központi eleme a szakiskolában a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. • A természettudományos kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását.

30. Szakmai alapozás a mezőgazdaság szakmacsoportra III. • A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. • A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tantárgy a mezőgazdasági termelés és a környezet összefüggéseinek bemutatásával kiemelt szerepet tölt be a tanulók szemléletének formálásában. • Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt.

31. Szakmai alapozás a mezőgazdaság szakmacsoportra IV.

32. Szakmai alapozás a mezőgazdaság szakmacsoportra V.

33. Szakképzés I. A tanulók: Sajátítsák el a szakma-specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi és a környezetgazdálkodási ismereteknek; Tudják kiemelni a tevékenységük környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.); Ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; Sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; Látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban; Tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma-specifikus eszközökkel.

34. Szakképzés II. A tanulókban: Erősödjön meg a környezettudatos szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakma specifikusan kiegészíteni; Alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem; Alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

35. Tanórán kívüli lehetőségek I. Környezeti-természeti értékek feltárását bemutató projektek

36. Tanórán kívüli lehetőségek II. Versenyek

37. Tanórán kívüli lehetőségek III. Tanulmányi kirándulás, túra

38. Tanórán kívüli lehetőségek IV. Gyűjtőmunka, könyvtári munka, kiselőadás, demonstráció

39. Tanórán kívüli lehetőségek V. Kiállítás készítés Természetesen Advent

40. Tanórán kívüli lehetőségek VI. Kiállítás nézés

41. Tanórán kívüli lehetőségek VII. Látogatások: múzeum, állatkert, tanya, botanikus kert, stb.

42. Tanórán kívüli lehetőségek VIII. Terep-gyakorlat

43. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! • Elérhetőség: www.kocsis-kecskemet.sulinet.hu