Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp. 2013. május 13. OPKM

1. Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp. 2013. május 13. OPKM

2. A mintaprogramok fejlesztésének célrendszere A közoktatás-fejlesztés támogatása • a tanórán kívüli és szabadidős fejlesztő tevékenységek formáinak, kereteinek, módszereinek kidolgozása. • a pedagógusok, iskolai könyvtárosok, közművelődési szakemberek együttműködésének és módszertani kultúrájának megújítása • a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához való hozzájárulás a nem-formális tanulás adta lehetőségekkel • tehetséggondozás • az olvasás-szövegértési és a digitális kompetenciák fejlesztése

3. Az egész életen át tartó tanulás formái, lehetőségei • A formális tanulás: szervezett és strukturált közegben (oktatási, képzési rendszer, vállalati képzés keretei között) történő tanulás. Rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (diploma, bizonyítvány) zárul. • A nem-formális tanulás az oktatási rendszer fő áramán kívül szervezetten, tervezetten történik, és nem jellemző rá a részvétel bizonyítvánnyal történő elismerése. A nem-formális tanulás színterei: közösségi helyek, kulturális intézmények, könyvtárak, munkahely, civil, szakmai és társadalmi szervezetek vagy a formális oktatási rendszereiben folyó, a tanulás kiegészítésére létrehozott intézmények. • Az informális tanulás a napi tevékenység (családban, munkahelyen, szabadidős tevékenység) keretében történő, nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, a mindennapi élet velejárója. Informális tanulásnak számít például a munkavégzést megkönnyítő, új program, technika használatának elsajátítása is.

4. Programfejlesztés a nem formális tanulás keretei között Alapkövetelmények: 1. A közoktatás kimeneti követelményeinek, az adott évfolyam, osztály, egyén, műveltség – és kompetenciaterület, felhasznált tananyag, oktatási program ismerete, folyamatos tájékozódás • 2. Együttműködés az adott intézmény, osztály, tanulócsoport pedagógusaival, gyermekekkel, tanulókkal, szülőkkel • 3. Igények és helyzet felmérése, közös tervezés az oktatási intézménnyel • 4. Adaptálhatóság, modularitás

5. A nem formális keretekre tervezett oktatási programok jellemzői • Céljai, irányai és tartalma harmonizál a formális tanulásban alkalmazott programmal • Célcsoportja azonos: pedagógusok, gyerekek, tanulók • Nincs tanórai keretekre korlátozva, flexibilis, a tanulói igényekhez igazítható • Módszertanában színes, változatos formákat, elsősorban tanulásmetodikai fejlesztő eszközöket alkalmaz • Nincs osztályozás, számonkérés, de az értékelés változatos formáit használja • Elsődleges célja az adott célcsoport számára egyéni szinten is az igényeknek legmegfelelőbb tanulási lehetőséget biztosítani a tanórán kívül

6. A fejlesztéssel kapcsolatos elvárások „ A nem formális tanulást is tervezni kell!” – Tony Watts • Olyan oktatási programok jöjjenek létre, amelyek a legszélesebb körben felhasználhatóak a formális oktatásban történő tanulási folyamat támogatására, eredményesebbé tételére a célcsoport és az egyén számára is. • Legyen egyszerű, áttekinthető és mintaként felhasználható bárki számára, aki akár a formális, akár a nem formális keretek közt kíván saját programot készíteni. • Legyen alkalmas egyéni, csoportos fejlesztésre, a pedagógus, könyvtáros (a felhasználó) számára könnyen feldolgozható, átdolgozható, alkalmazható formában.

7. A fejlesztés keretei, formája • Egységes, a pedagógiai folyamatot egységbe foglaló keret • Modularizáció (Modul: a teljes tananyag önállóan kezelhető nagyobb, meghatározott céllal, tartalommal, időtartammal is behatárolt része) • Pontos célmeghatározás • Fejlesztendő területek meghatározása • A „tananyag” ismertetése • Várható eredmények megfogalmazása • Alkalmazott módszerek leírása • Tervezett eszközhasználat • Feladatok, tevékenységek leírása • Értékelési formák, eljárások leírása, záró értékelés megtervezése • A munka során felhasználható források, ajánlott jó gyakorlatok felsorolása

8. Köszönöm a figyelmüket! zsuzsa.vaczy@upcmail.hu