Idegrendszer 2.

1. Idegrendszer 2.

2. �

3. Az agyt�rzs A gerincvelo cranialis folytat�sa

4. Az agyt�rzs funkci�i Alapvetoen h�rom feladata van: K�zvet�to: minden forgalom ami a test �s az agy ill a test �s a kisagy k�z�tt van, az az agyt�rzs�n kereszt�l megy. Az 3-12 agyidegek ered�se Integr�ci�s funkci�kat l�t el, szerepe van a cardiovascularis rendszer szab�lyoz�s�ban, a l�gz�s szab�lyoz�s�ban, a f�jdalom �rz�kel�sben, az �bers�g fenntart�s�ban �s a tudati szintet befoly�solja

5. Nagyagy v. agyf�ltek�k(cerebrum, hemispheriumok) Az agyvelo legnagyobb r�sze P�ros k�plet Fel�lrol �s oldalr�l bebor�tja az agyvelo egy�b r�szeit L�nyeg�ben el�l keskenyebb v�gu, toj�sidom, amelynek alul k�t k�l�n�ll� nagyj�b�l v�zszintes felsz�ne van

6. Mekkora az agyunk? Felnott ember agya kb. 1300 g -1400 g �jsz�l�tt agya kb. 350 -400 g. �sszehasonl�t�s k�ppen: elef�nt agya= 6000 gcsimp�nz agya= 420 grhezusz majom agya= 95 gmacska agya= 30 gpatk�ny agya= 2 g

7. Egy�b elk�peszto adatok Kb 100 billi� neuron van az agyunkban, ha felt�telezz�k, hogy meg akarjuk sz�molni mindegyiket �s tessz�k ezt �gy, hogy m�sodpercenk�nt sz�molunk egyet, akkor 3171 �vbe telne, mire mindegyiket megsz�moljuk (ha nem vessz�k figyelembe a sz�ko �veket, �s hogy az eg�szen nagy sz�mokat hosszabb ido kimondani, mint egy m�sodperc)

8. Nagyagy felsz�nei Konvex felsz�n

10. Nagyagy fo hasad�kai A k�t f�ltek�t k�z�pen m�ly sagittalis hasad�k v�lasztja el (fissura longitudinalis cerebri) H�tul a kisagyt�l egy v�zszintes hasad�k v�lasztja el (fissura transversa cerebri) Mindk�t hasad�kba a kem�nyagyh�rtya egy-egy nagy kettozete foglal helyet

11. Az agyk�reg F�ltek�k felsz�n�t agyk�reg bor�tja (cortex) Az agyk�reg fobb von�saiban mindenkin�l jellemzo gyurod�seket mutat: Domborulatok : tekerv�nyek (gyrus) Bar�zd�k: (sulcus) A f�ltek�k m�ly�be szorult sz�rke�llom�ny magokba rendezod�tt: t�rzsd�cok

12. A f�ltek�k felsz�ni rajzolata Meglehetosen mesters�gesen megvont hat�rokkal �t lebeny: Homloklebeny (lobus frontalis) Fali lebeny (lobus parietalis) Hal�nt�ki lebeny (lobus temporalis) Insuralis lebeny (Insula) Nyakszirti lebeny (lobus occipitalis)

13. A f�ltek�k felsz�ni rajzolata

14. A front�lis lebeny funkci�ja A front�lis lebeny igen �sszetett funkci�kat l�t el: nyelvi k�pess�gek Bel�t�s, �t�lok�pess�g Probl�mamegold�s �nkontroll �rvel�s Mem�ria �t�lok�pess�g Tervez�s �s v�grehajt�s Mozg�s- primer motoros area!

15. A fali lebeny funkci�i Az �sszes lebeny k�z�l ezekrol tudunk a legkevesebbet. A senzoros inform�ci�k (�zlel�s, f�jdalom, hom�rs�klet) elsodleges integr�torai. Olvas�s Sz�mol�s

16. Occipitalis lebeny L�t�k�reg. Vizu�lis info feldolgoz�sa.

17. Tempor�lis lebeny Mem�ria Hall�s Percepci� Felismer�s

19. Az agyvelo burkai(meninges) Az eg�sz KIR-t speci�lis burokrendszer fogja k�r�l A test t�bbi sz�vet k�z�tti ter�vel egy�ltal�n nem k�zlekedo egys�ges nedvteret hoz l�tre:liquort�r

20. Az agyvelo burkai(meninges) Ez a burokrendszer h�rom r�tegu: K�lso kem�ny agyh�rtya (dura mater) L�gy agyh�rtya, mely k�t r�tegu: Arachnoidea (p�kh�l�h�rtya)- a felsz�nesebb Pia mater

21. Dura mater A koponyacsontok belso felsz�n�nek csonth�rty�j�val sz�tv�laszthatatlanul �sszeno A foramen magnumn�l k�t lemezre v�lik sz�t �s �gy folytat�dik a gerinccsatorn�ban A koponya belso kont�rjait jelentosen elsim�tja K�t nagy kettozetet bocs�t be az agyvelo m�ly hasad�kaiba: Falx cerebri (agysarl�) Tentorium cerebelli (kisagys�tor)

22. Dura mater Kettozetei alkotj�k a koponya�reg nagyobb belso v�n�it, az �n. szinuszokat

23. L�gy agyburkok Az arachnoidea minden�tt hozz�fekszik a dura mater sima belso felsz�n�hez, azonban a kapcsolat a ketto k�z�tt csak az erek kil�p�si pontjain�l �s a villi arachnoidealesn�l szorosabb Az arachnoidea az agyvelo bar�zd�iba vagy fel�let�nek egy�b �horpad�saiba� nem terjed be, azokat �thidalja

24. L�gy agyburkok A belso l�gy agyburok a pia mater r�simul az agyvelore �s annak legm�lyebb bar�zd�iba is beterjed, �sszenott az agy felsz�n�vel �gy az agyfelsz�n konkavit�sain�l a k�t l�gy agyh�rtya k�z�tt el�g t�g r�sek keletkeznek: cisztern�k

25. Liquor Plazma ultrafiltr�tum Akt�v kiv�laszt�s eredm�nye H�rom f�le k�ppen keletkezik: Az agykamr�kban a plexus choroideus termeli Interstici�lis folyad�kb�l Az agy sejtjei elbontj�k a cukrot

26. Liquor A liquor a kamr�kban keletkezik, majd a IV. agykamr�n tal�lhat� ny�l�sokan kereszt�l jut a szubarachnoide�lis t�rbe. K�r�lveszi az eg�sz k�zponti idegrendszert, ami ilyen m�d lebeg Az agy s�ly�t effekt�ve 1400 g-r�l  45 g-ra cs�kkenti.

27. Liquor Az �raml�si sebess�ge: 3 ml/perc 24 �ra leforg�sa alatt 3 x cser�lodik ki

28. Az agyidegek

29. Vegetat�v idegrendszer = autonom idegrendszer

30. Auton�m idegrendszer Ell�tja a belso szerveket �s burkaikat Fo feladata a szervezet belso k�rnyezet �lland�s�g�nak a fenntart�sa K�t antagonista hat�s� r�sz egy�ttmuk�d�se: Sympathikus Parasympathikus Ez a feloszt�s a motoros valamint a secretoros rostokra vonatkozik. Az �rzo rostokn�l ilyen megk�l�nb�ztet�s nincs. Az �rzo rostokat �sszess�g�ben viscerosensoros rostoknak nevezz�k

31. A sympathikus idegrendszer di�h�jban:fight or flight reakci� Fokozza a szervezet teljes�tm�ny�t V�rnyom�s emelkedik Gyorsul a sz�vver�s No a kontrakci�k ereje Szapora lesz a l�gz�s Kit�gul a pupilla Felborzol�dik a szor Fokoz�dik a verejt�kez�s Kevesebb lesz a ny�l termel�se (mucinozusabb lesz) G�tl�s al� ker�lnek a gyomor- �s a b�lmozg�sok, valamint az em�sztorendszer mirigyeinek szekr�ci�ja

32. A parasympathikus idegrendszer Fokozza a b�lmozg�soka Fokozza a gyomor- b�ltraktus mirigyeinek szekr�ci�j�t Serkenti a sz�klet �r�t�st Serkenti a vizelet �r�t�st Sz�vfrekvenci�t cs�kkenti Szuk�ti a pupill�t �sszes�tve: fokozza az anyagcser�t, a regener�ci�t �s a szervezet tartal�kainak a fel�p�t�s�t szolg�lja.

33. A vegatat�v idegrendszer k�zponti r�sze A sympathikus �s parasympathikus idegrendszer k�zponti sejtcsoportjai a k�zponti idegrendszer k�l�nb�zo szakaszaiban foglalnak helyet Parasympathikus: az agyt�rzsben Sacralis gerincveloben magokat k�peznek Craniosacralis idegrendszer

34. A vegatat�v idegrendszer k�zponti r�sze Sympathikus idegrendszer: Thoracolumbalis idegerndszer Az autonom rendszer legfelso intefr�ci�s k�zpontja a hypothalamus