Idegrendszer

1. Idegrendszer Központi és környéki idegrendszer

2. Az idegrendszer felépítése

3. A központi idegrendszer egyedfejlődése • A velőlemezből alakul ki, amely először a velőbarázdát majd a velőcsövet hozza létre. • A velőcső differenciálódik és létrejön a gerincvelő és az agyvelő. • A velőcső elülső részén kezdetben három agyhólyag jelenik meg: előagyhólyag (telencephalon), középagy-hólyag (mezencephalon) és az útóagyhólyag (rhombencephalon). • Az előagyhólyagból alakul ki az előagy és köztiagy, a középagyhólyagból a középagy, az útóagyhólyagból az agytörzs. • A velőüreg a kamrarendszert hozza létre (oldalkamrák, III. és IV. agykamra)

5. A KI morfofunkcionális tagolódása • A szomatikus idegrendszer biztosítja a tudatos érzékelést, az akaratlagos mozgásokat és a periferiáról érkező információk feldolgozását. • Részei: • Gerincvelő • Agyvelő – agytörzs - kisagy - köztiagy - agyvelő • A vegetatív idegrendszer biztosítja a szervezet belső környezetének állandóságát, két antagonista részből áll: szimpatikus és paraszimpatikus

6. Gerincvelő

7. A gerincvelő burkai • A gerinccsatornában foglal helyet • Kötőszöveti burkok veszik körül: • Dura mater- kemény agyhártya • Arachnoidea-pokhálóhártya • Pia mater- lágy agyhártya • A pokhálóhártya és lágy agyhártya között a agy-gerincvelői folyadék található

8. A gerincvelő külső szerkezete • A C1-L2 terjed • Végfonal a keresztcsonthoz rögzül • A gerincvelői idegekkel együtt a lófarkot képezi • Nyaki és ágyéki csomók • Oldalt a gerincvelői idegek kilépési helye • Két gv.i. közti rész – gerincvelői szelvény- szelvényezett

9. Elülső központi hasadék • Hátulsó központi barázda • Elülső oldalsó barázda- elülső gyökér kilépési helye • Hátulsó oldalsó –hátulsó gyökér kilépési helye

10. A gerincvelő belső szerkezete • Középen szürkeállomány –idegsejtek perikarionja, velőhüvely nélküli idegrostok • Elülső szarv – szomatomotoros idegsejtek • Oldalsó szarv • Elülső része – vegetatív mozgató idegsejtek • Hátulsó része- vegetatív érző sejtek • Hátulsó szarv – szomatoszenzoros idegsejtek • Központi csatorna • Körülötte fehérállomány- felszálló és leszálló pályák (idegrostok, idegsejtek nyúlványai) • Elülső köteg • Középső köteg • Hátulsó köteg

13. A gerincvelő funkciói • Fehérállomány – ingerületvezetés • Specifikus pályák – specifikus receptoroktól szállít érző információkat a kéreg meghatározott területére • Felszálló pályák – érzők • Spinotalamikus- gerincvelő-látótelepi pálya • Lemniscus medialis –gerincvelő – nyúltagyi • Spinocerebellaris – gerincvelő-kisagyi • Nem specifikus pályák – FAR • A retikuláris állományból indul, az agykéregig húzódik és a felszálló pályáktól kap kollaterálisokat • Nem vált ki sem érzékelést, sem mozgást, a figyelem fenntartásában van fontos szerepe

14. A gerincvelő reflexműködése • Szomatikus reflexek • Monoszinaptikus (proprioceptív) • Megvédi az izmot a rá ható passzív erőktől • Biztosítja az izom hosszának állandóságát • Poliszinaptikus (végtagrövidítők) • Védekező reflex • Vegetatív reflexek • Belső szervek működésére hatnak • Szívgyorsító és érszükítő • Pupillatágító • Székelés és vizeletűrítés központja • Szexuális funkciókat szabályozó központok

15. Proprioceptív reflex • Receptor –izomorsó • Afferens szár gv, ideg szomatikus része, érző idegrostok • Központ, gv. Szomatikus része • Efferens szár – gvideg mozgató idegrostjai • Poliszinaptikus reflex • Szerkezete hasonló, csakhogy a gerincvelőben az érző és mozgató idegsejtek közé több társító idegsejtek ékelődhetik

16. Vegetatív reflexív • Receptor- belső szervek falában • Afferens szár – gerincvelői idegek vegetatív rostjai • Központ (gv. háti-ágyéki szelvényei a szimpatikus idegrendszernél, keresztájéki szelvények a pataszimpatikusnál) • Efferens szár - gerincvelői idegek vegetatív rostjai • Preganglionáris neuron • Posztganglionáris neuron

17. Agytörzs Nyúltagy Híd Középagy

18. Agytörzs elülső része • Nyúltagy • Központi barázda • Két oldalán piramisok • Piramisoktól oldalt olajkák • Piramis kereszteződés • Oldalsó köteg- alsó kisagykocsányt hozza létre • Piramis és olajka közt XII. agyideg látszólagos eredése • Nyúltagy híd szögletben • VII, VIII, IX, X, XI agyidegek látszólagos eredése • Híd • Nyúltagy-híd barázda • Kiemelkedés, középen az artera bazilaris bemélyedésével • Oldalt vékonyodik és a középső kisagykarba megy át • Középső kisagykar kezdeténél az V. agyideg látszólagos eredése • Középagy • V alakú agykocsányok • Köztük a hátulsó lyukacsos állomány • IV. Agyideg látszólagos eredése

20. Az agytörzs hátulsó része • Agytörzs hátulsó részén a kisagy foglal helyet a rombuszárok felett • Nyúltagy • Hátulsó középbarázada • Hátulsó köteg • Goll és Burdach féle köteg • Híd közelében nyított- rombuszárok • XI. és alatta a X. agyidegek magvainak a dudorai • Oldalt a vesztibuláris magvak dudorai • Határ a híd felé másodlagos hallóidegrostok • Híd • Rombuszárok • VII. Agyideg magvának a dudora • Oldalt a kisagykarok • Középagy • IV. Agyideg látszólagos eredése • Ikertestek felsők, alsók • Felső ikertestek közt tobozmirigy

21. Az agytörzs oldalnézetben

22. Az agytörzs belső szerkezete • Szürkeállomány magvakra tagolódik • A kilépő idegrostok és a • A kereszteződő pályák miatt • A magvak a gerincvelő szürkeállományának folytatásában helyezkednek el • Érző • Mozgató • Vegetatív • Szomatikus

23. Nyúltagy magvai • Szomatikus érző • V -háromosztatú agyideg nyúltagyi magva – itt végződnek a fej exteroceptoraitól induló durva tapintás idegrostjai • Halló és egyensúlyérző magvak (VIII) • Nucleus solitarius – ízérzékelés rostjai (VII, IX, X) itt kapcsolnak át • Vegetatív érző • Nucleus solitarius – belső szervek falából induló rostok (IX, X) • Szomatikus mozgató • Nyelv alatti ideg magva (XII) – nyelv izomzatát idegzi be • A nucleus ambiguus mely több agyideg magvát foglalja magába: • VII – arcideg magva- mimika izmok beidegzése • IX – nyelvgaratideg magva- lágy szájpad és garat izomzatát idegzi be • X – bolygóideg magva- garat és gége izmait idegzi be • XI - járulékos agyideg magva nyúltagyi magva • Járulékos agyideg gerincvelői magva (XI) – vállizmokat idegzi be • Vegetatív mozgató • X-es agyideg hátsó magva – zsigerek beidegzése (simaizom, mirigyek) • Alsó nyálelválasztó mag (IX) – fültőmirigy beidegzése • Saját magvak • Goll és Burdach – kapcsolóállomás a finom tapintás és tudatos proprioceptív pályánál • Alsó olajka – kisagyból kivándorolt idegsejtek, kisagy működésének szabályozása • Retikuláris állományban légzést és vérkeringést befolyásoló központok

24. Híd magvai • Tegmentum- rombuszárok alatt, szerkezete hasonlatot mutat a gerincvelőével – ebben foglal helyet a magvak legnagyobb része • A híd kidudorodó része a bázis – itt haladnak a pályák, főleg a leszállók • Szomatikus érző • V. agyideg hídi magva – főmag, itt kapcsolnak át a fejből érkező finom tapintás, hő és fájdalomérzékelés idegrostjai • VIII. agyideg halló és egyensúlyérző magvai (nyúltagy-híd határon) • Szomatikus mozgató • V-háromosztatú ideg rágóizmokat beidegző magva • VI- szemtávolító ideg magva • VII- arcideg – mimikaizmokat idegzi be • Vegetatív mozgató • Felső nyálelválasztó központ – nyelv alatti és állkapocs alatti mirigyeket idegzi be, az idegrostok az arcidegen haladnak • Saját magvak • Retikuláris állományban a légzést és vérkeringést befolyásoló központok

25. Középagy magvai • Szomatikus érző • V. agyideg érző magva melyben a fejből érkező proprioceptív érzékelés idegrostjai kapcsolnak át • Szomatikus mozgató • III-szemmozgató agyideg magva- szem izmait idegzi be • IV-sodorideg magva • Vegetatív mozgató • Edinger-Westphal-féle mag – a pupillaszűkítő és a sugárizmokat idegzi be, az idegrostok a III. agyidegen haladnak • Saját magvak • Felső ikertestek- látással kapcsolatos reflexek • Alsó ikertestek – halással kapcsolatos reflexek • Vörösmag –izomtónus szabályozása • Fekete állomány – alvás-ébrenlet váltakozásásnak szabályozó központja

26. 1-nyelv alatti agyideg magva XI • 2- szemtávolító agyideg magva VI • 3- sodorideg magva • 4- szemmozgató agyideg magva • 5-a bolygóideg hátsó magva X • 6- alsó nyálelválasztó mag • 7- felső nyálelválasztó mag IX • 8- Edinger-Westphal-féle mag III • 9- járulékos agyideg gerincvelői magva • 10-nucleus ambiguus (VII, IX , X, XI agyidegek mozgató magvai) • 11-arcideg magva VII • 12-az arcideg rostjai megkerülik a VI. Agyideg magvát • 13- a háromosztatú agyideg mozgató magva • 14-nucleus solitarius (X, IX agyideg érző rostjai végződnek) • 15- a háromosztató agyideg hídi magva • 16- a háromosztató agyideg középagyi magva • 17- a háromosztató agyideg leszálló rostjainak végződési helye – durva tapintás rostjainak kapcsoló állomása • 18- vesztibuláris magvak • 19- halló magvak Középvonalban valódi szomatomotoros magvak (piros) Kissé laterálisan a vegetatív mozgató magvak – fekete Oldalt a kopoltyúívi magvak (szomatikus magvak főleg zsigereket idegeznek be, melyek falát harántcsíkolt izomrostok alkotnak, halvány piros) Kék- szomatoszenzoros magvak, kivétel a n. solitarius mely fogad viszceroszenzoros rostokat is

27. Az agytörzs funkciói Reflexműködések • Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja • Nyelés reflexközpontja • Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros működésének reflexközpontjai • Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus, pneumotaxikus) • Szívműködést fékező központok • Pupillaszűkítés reflexközpontja • A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontja Ingerületvezetés • felszálló és leszálló pályák révén

28. Kisagy

29. A kisagy elhelyezkedése • Testmozgások és az izomtónus szabályozásásnak integrációs központja • Az agytörzs mögött helyezkedik el a IV. agykamra fölött • A kisagysátor (dura mater nyúlványa) választja el az agyféltekék nyakszirti lebenyeitől

30. A kisagy külső szerkezete • Ellipszoid idomú, harántul álló hossztengellyel • Központi helyzetű féregből és két kisagyféltekékből áll • A kisagy felszínei • Felső- oldalra gyengén lejt, háztető alakú • Alsó – mély bevágással elválasztott félgömbnek felel meg • Felszíne harántul redőzött • A sekély barázdák tekervényeket (leveleket, foliákat) választanak el • A mélyebbek lebenykéket határolnak • A legmélyebbek lebenyeket határolnak • Elülső lebeny – piros -paleocerebellum • Hátulsó lebeny- zöld-neocerebellum • Flocculonoduláris lebeny – kék -archicerebellum • Kisagykarok kapcsolják az agytörzshöz • Alsó – nyúltagyhoz • Középső - hídhoz • Felső - középagyhoz

31. A kisagy belső szerkezete • Szürkeállomány kivül a kérget alkotja, belül a kisagymagvakat • Fehérállomány belül található–faelágazáshoz hasonló szerkezet mutat- életfa • Kisagy magvai • Fogazott mag (n.dentatus)– oldalt • Dugómag (n. Embolifomis) – a fogazott bejáratánál • Golyómag (n. Globosus) – féreg szélén • Tetőmag (n. Fastigii) - féreg központi részén

32. Kisagykéreg felépítése • Kivülről befelé haladva a rétegek a következők: • Molekuláris réteg • Kosársejtek • Dendritelágazódások (Purkinje-sejtek, kosársejtek, Golgi-sejtek) • Párhuzamos rostok (szemcsesejtek axonja) • A Purkinje-sejtek dendritjén kúszórostok végződnek • Ganglionáris réteg • Purkinje-sejtek – perikarionja körül a kosársejtek axonjai fonatokat képeznek (gátló hatás) • A Purkinje-sejtek axonja elhagyja a kérget, a kisagymagvakon vagy az agytörzsben végződik (gátló hatás) • Szemcsés réteg • Szemcsesejtek • Golgi-sejtek • A szemcsesejtek dendritnyúlványain végződnek a moharostok (periferiáról érkező idegrostok végelágazódásai)

33. Kisgykéreg működése • A moharostok ingerlése a szemcsesejtek ingerléséhez vezet • A szemcsesejtek az ingerületet a párhuzamos rostokon a molekuláris rétegbe továbbítják • Itt a párhuzamos rostok ingerlik a kosársejteket • A kosársejtek axonkollaterálisai egyik és másik irányba gátolják a Purkinje-sejteket kivétel a közvetlen szomszédságban levő P-sejt • A szomszédos Purkinje-sejt nem kerül gátlás alá így az általa beidegzett agytörzsi mag vagy kisagyi mag gátlás alá kerül • A kuszórostokon beérkező ingerület szükség esetén korrigálja a kisagyi választ

34. Kisagy szerepe • Célvezérelt , gyors mozgások végrahajtásának ellenőrzése • A kisagy feladata a mozgások pontos idegi programjának kidolgozása és a motoros rendszer rendelkezésére való bocsátása • Ehhez szüksége van információkra: • A proprioceptoroktól • Az egyensúlyérző receptoroktól • A mozgató neokortextől • Információkat küld: • Neokortexhez • Agytörzshöz • Gerincvelőhöz

35. A KISAGY KAPCSOLATAI A KISAGYI HOMUNCULUS

36. Kisagyi afferens pályák • Alsó kiagykaron érkezők: • Spinocerebellaris posterior (Flechsig), a Clarke-féle oszlopból ered, keresztezetlen, a paleocerebellum kérgében végződik, proprioceptív inf. szállít az alsó végtagokból és a törzs alsó részéből) • Cuneocerebellaris – a felső végtagból és a törzs felső részéből szállít proprioceptív inf. (a nyúltagy nucleus cuneatusaban kapcsolnak át a rostok), keresztezetlen • Nucleocerebellaris – n. trige-minusból ered, fejből szállít proprioceptív információkat. • Vestibulocerebelláris – kersztezetlen és az archi-cerebellum kérgében végződik • Olivocerebelláris – keresztezett

37. Kisagyi efferens pályák • A pályák az alsó ikertestek magasságában lépnek az agytörzsbe, kereszteződnek, majd felszálló és leszálló ágra oszlanak. • A leszálló ágak a golyómagból és a tetőmagból erednek, a retikuláris állományban átkap-csolnak és mint retikulospinális és vestibulospinális pályák végződnek az elülső szarvban • A felszálló ágak a fogazott és a dugómagból erednek, egy részük a vörösmagban és az agytörzs magvain végződnek, bekapcsolódva az extra-piramidáslis pályarendszerbe, másik részük a talamuszon át a nagyagy motoros kérgébe halad.

38. Középső kisagykaron érkezők: • Cerebro-ponto-cerebelláris – keresztezett, a nagyagy-kéregből ered és a neoce-rebellum kérgében végződik • Felső kisagykaron érkezik • Spinocerebelláris anterior (Gowers), keresztezett, proprioceptiv inf. szállít az alsó végtagokból.

39. Köztiagy

40. Köztiagy tagolódása • Az agyvelő alapi részén helyezkedik el, a harmadik agykamra falát képezi még felső agytörzsnek is neve-zik. • Több részre osztható: • Talamusz • Epitalamusz • Hipotalamusz • Metatalamusz • Szubtalamusz

43. Talamusz • A köztiagy legnagyobb részét alkotja • Ovális magrendszer, mediális része a III. agykamrával határos, laterális része a belső tokkal • Rostkapcsolataik révén két csoportra osztahatók: specifikus (palliothalamus) és nem specifikus magvakra (truncotalamusz) • A specifikus magvak a kéreg jól meghatározott részével állnak kap-csolatban, relémagvak és asszociációs központok • Elülső magcsoport • Mediális magcsoport • Laterális magcsoport • Dorzális magvak: • Oldalsó dorzális • Oldalsó posterior • Pulvinár • Ventrális magvak • Elülső • Oldalsó • Hátulsó • Hátulsó oldalsó • Hátulsó mediális • Retikuláris mag • A nem specifikus magvak az agytörzzsel tartanak fenn rostösszeköttetést, diffúz kergi kapcsolattal rendelkeznek. • Intralamináris magvak

46. Elülső magcsoport • Reciprok összeköt-tetésben áll a limbikus tekervénnyel (gyrus cinguli). • Afferens rostokat kap az agybimbótól a tractus mamillotha-lamicus (Vicq d‘Azir) révén • Elektromos ingerlése vegetatív reakciókat vált ki, vérnyomás, légzésszám változása

47. Mediális magcsoport • Afferens rostokat kap a hipotalamusztól, halvány- gömbtől, frontális kéregtől és a mandulamagtól. • Az efferens rostok a frontális lebenybe vetülnek. • Vegetatív és szomatikus impulzusokat integrál • Ezen az úton válik tudatossá az érzelmi alaphangulat. • Erős izgalmi állapot esetén a kéreg felé vezető pályák átvágása megnyugvást de közömbösséget vált ki • Feltételezik, hogy szerepe van a személyiség meghatározásában

48. Laterális magcsoport • Dorzális magvak (régebb asszociációs magvaknak nevezték) • A dorzális mag kapcsolatban áll a limbikus tekervénnyel és a mandula- maggal • A posterior a látórendszer kéreg alatti területeivel és a falikéreggel áll kapcsolatban • A pulvinár a látórendszer asszociációs magja, reciprok kapcsolatot tart fenn a kéreg alatti látóközpontokkal, a látókéreggel és az asszociációs látómezőkkel (sérülése emberben beszédzavart okoz) • Ventrális magvak • Elülső és laterális magvakba a kisagy ellentétes oldali fogazott magvából és a halványgömbből érkeznek idegrostok. Az efferens rostok a mozgató agykéregbe továbbítódnak. • A hátulsó magvak relé központok, itt kapcsolnak át a felszálló pályák • A hátulsó oldalsó magban kapcsolnak át a hátsókötegi és gerincvelő-látótelepi pályák. • Hátulsó mediális magban a háromosztatú húrokpályája kapcsol át. • Retikuláris mag –gömbhélyszerűen veszik körül a talamusz magvait, szerepe ismeretlen.

49. Metatalamusz • Oldalsó térdestest • A látópálya kéreg alatti kapcsolóállomása, ke-resztezett és keresz-tezetlen rostok vég-ződnek benne. Az efferens rostok a látókéregbe vetítődnek • Belső térdestest • A hallópálya kapcsoló-állomása

50. Epitalamusz • A III. Agykamra dorzális és farki részén helyezkedik el • Részei: habenulák és az epifízis (lásd endokrin rendszer) • A habenulák rostösszeköttetéseik révén a szagló impulzusokat az agytörzs nyálelválasztó és motoros magvaihoz továbbítja. • Afferens pályák: • Striae meduláris (elülső lyukacsos állomány, regio preoptica)- 2 • Striae terminális (mandula mag) -7 • Efferens pályák: • Habenulotectalis (felső ikertest)-8 • Habenulotegmentális (agytörzs magvai – nyálelválasztó, rágás, nyelés motoros központja) -9 • Habenulopeduncularis (retikuláris állomány magvaival áll kapcsolatban) -11