1 / 33

Az idegrendszer motoros működése

Az idegrendszer motoros működése. Reflexek, testtartás, helyváltoztatás, létfenntartó működések (légzés), beszéd, írás szomatomotoros összetevői. Szerveződési elv. Hirerarchikus Minden mozgás az alfa motoros neuronok révén valósul meg →magasabb szintek ellenőrzése alatt áll

aldan
Download Presentation

Az idegrendszer motoros működése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az idegrendszer motoros működése Reflexek, testtartás, helyváltoztatás, létfenntartó működések (légzés), beszéd, írás szomatomotoros összetevői

  2. Szerveződési elv • Hirerarchikus • Minden mozgás az alfa motoros neuronok révén valósul meg →magasabb szintek ellenőrzése alatt áll • Alsóbb szintek korlátozott önállóság (gerincvelő- reflexmozgások, agytörzs-testtartási reflexek • Minden szintre jellemző az érző információk folyamatos feldolgozása • Akaratlagos mozgások közvetlenül vagy közvetve alfa neuronok révén valósulnak meg • Mozgatórendszer szomatotópia alapján épül fel

  3. Motoros egység • Motoros alfa neuron és az általa beidegzett izomrostok összesége • ME- 10 (szemizmokban)-2000 izomrost (lábszárizmokban) • Kevés rostú ME alfa neuronja kisebb • Egy izmot kisebb és nagyobb ME idegzik be, rendre lépnek működésbe • Alacsonyabb beidegzés –finomabb mozgást eredményez • Izom-összehúzódás fokozása • Motoros egységek számának növelése (legkisebbek besorozása, majd a nagyobbaké) • Alfa neuronok ingerlékenysége fordítottan arányos méretükkel (kis idegsejtek nagy EPSP) • Kisebbek ingerküszöbe kisebb • Nagy motoros egységek gyorsan összehúzódó, gyorsan fáradó izomrostokat tartalmaznak, csak akkor lépnek működésbe ha feltétlenül szükséges (ugrás) • Alfa neuronok AP fokozása (8-25 Hz frekv.) • Egy izmot ellátó idegsejtek több szegmentumban foglalnak helyet (1-4) és keverednek a ɣ iegsejtekkel

  4. Mozgásérzékelés -proprioceptorok • A mozgató rendszer hibátlan működéséhez szükséges, hogy állandóan értesüljön az izmok működési állapotáról • Nyújtottság • Kezdete –fázisos állapot • Állandósult- statikus állapot • Összehúzódás mértéke • Proprioceptorok • Izomorsó • Ínorsó

  5. Izomorsók • Izomrostok között, velük párhuzamosan • 4-10 mm • Belsejében 3 féle kb intrafusális izomrost IFI: • Dinamikus magzsák • Statikus magszák • Magláncrost • Mindegyik belsejében Ia afferens axon • Statikus és maglánrostoknál II axon • Ha az IFI megnyúlik idegvégződések ingerlődnek→mechanoszen. ioncsatornák → RP →AP • Ia rostokban nyújtás dinamikus fázisában fokozódik az AP leadási frekvenciája, statikus fázisban enyhén csökken • II rostokban a nyújtás statikus fázisában állandó az AP • Középső rész ingerlését a ɣ is kiválthatják • Akaratlagos izomműködés során egyszerre aktiválódnak és fenntartják az izomorsók érzékenységét

  6. Ínorsók • Izmok aktív összehúzódását jelzik • Izom és ín határán , 1 mm, szorosan kapcs. az extrafuzális rostokhoz • Ib afferens idegrostokat tartalmaznak

  7. Gerincvelői reflexek • Nyújtási - miotatikus- saját reflex • Izom megnyúlását eredményező passzív feszítés • Reflexpálya 2 neuronos • Izomtónus • Nyugalmi állapotban levő izom aktitása • Az izmot beidegző alfa neuronok váltakozó aktivitása következtében jön létre • Motoros egységek aszinkron kerülnek ingerületbe • Alfa motoneuronok kisüléseit izomorsókból származó impulzusok hozzák létre • Izomtónus nyújtási reflexek sorozata • Reciprok beidegzés – antagonista izmok ellazulását biztosítja • Antagonista izom alfa motoneuron – hiperpolarizáció- IPSP • Reflexpálya 3 neuronos • Az izomorsó afferens ingerülete váltja ki Ia interneuron révén • Miotatikus egység – Ia idegrostok agonista és antagonista motoneuronokkal való kapcsolata → izmok koordinált működése • Hajlítok és feszítők együttes összehúzódása → reciprok beidegzés kikapcsolása- végtagok rögzítése

  8. Miotatikus reflex

  9. Ínorsóból kiinduló reflex • Ib afferensek gátló interneuronokhoz kapcsolódnak a saját izmot ellátó mozgató neuronhoz • Ingerületük gátolja az izom összehúzódását • Kiváltója • Az izom passzív megnyújtása • Az izom összehúzódása • Élettani felételek közt főként az izom összehúzódása • Állandó izomfeszülést biztosítja

  10. Hajlítóreflex • Bőr mechanikai ingerlése váltja ki – ingerelt végtag behajlítása • Védőreflex, exteroceptív reflex, poliszinaptikus • Reciprok beidegzés • Keresztezett feszítőreflex – megtámasztja a törzset akkor amikor a fenyegett testrész eltávolódik az ártalmas ingertől • Interszegmentális-több szelvényben húzódnak az α-motoneuronok.

  11. Végső közös pálya • A gerincvelői és agytörzsi α-motoneuronokra a gerincvelői afferenseken kívül számos szegmentális valamint magasabb idegközpontokban elhelyezkedő neuron axonja is konvergál • Mindezek hatásának eredője határozza meg a motoneuron végső aktivitását

  12. Ia interneuronok – gátló interneuronok, Ia afferensek oldalágai végződnek rajtuk • Reciprok beidegzésben vesznek részt • Magasabb szint gátlásoldása révén felszabadulnak az Ia által gátolt alfa mozgatóneuronok – facilitáló hatás

  13. Renshaw-interneuronok, gátlók • Alfa motoneuron oldalelágazása • Ugyanazon alfa motoneuron működését gátolja • Az agytörzsből leszálló gátló és aktiváló információk révén az alfa motoneuronok gátlását vagy gátlásoldást eredményezik • Ib interneuronok – Ib afferensek ingerlik (golgi féle ínorsóból indulnak) • Szabályozzák a mozdulatt alatti izom-összehúzódást (tapintó mozdulatok alatt a gyengéd érintést) • Rajtuk végződnek még: • Bőrből érk. Információk • Izületekből • Magasabb gv. szelvényekből leszálló pályák

  14. Leszálló pályák • Aktiválóak • fokozzák az izomtónust • Kezdeményezik /Facilitálják a mozgást • Gátlóak • Csökkentik az izomtónust • Gátolják a mozgást • Egy részük a γ-motoneuronokon végződik • Az izomorsó érzékenységén keresztül befolyásolja az α-mozgató neuronok működését

  15. Szomatotópia • Proximális/disztális elv • Proximálisan elhelyezkedő izmok mozgató neuronjai az elülső szarv mediális részében • Disztálisabban elhelyezkedő izmok motoneuronjai az elülső szarv laterális részében • Axiális izmok (nyak, törzs) – motoneuronja legmediálisabban • Hajlító/feszítő elv • Hajlítók – dorzálisan • Feszítők-ventrálisan

  16. Testtartási reflexek • Részt vesz gerincvelő, agytörzs, agytörzs feletti struktúrák • Az akaratlagos vagy reflexes mozgás megfelelő izomtónust igényel, mozgáskor változik • Az izomzat motoros szabályozása kettős: • Támasztó motorika • Célra irányuló motorika

  17. Gerincvelő szerepe • Az izomtónus alapja a miotatikus reflex • Erőteljesebb az antigravitációs izmokban • Axiális törzsizmok • Végtagok feszítő izmaiban • A nyugalmi izomtónus egyenlőtlen elosztását az agytörzs facilitáló hatása tartja fenn • Az agytörzset a kisagy és a nagyagykéreg ellensúlyozza • A szabályozó pályák sérülése a tónus fokozódását vagy csökkenését okozza.

  18. Agytörzs szerpe • Az antigarvitációs izmok tónusa a Deiters mag és a híd retikuláris állományában levő mag működésétől függ. • Pályák → gerincvelői alfa motoneuronokhoz • Vesztibulospinális • Retikulospinális • A normális tónusszabályozásban még részt vesz a nyúltagyi retikuláris állomány is – oldalsó retikulospinális pálya – gátló impulzusok • De hatásuk nem elegendő a facilitáló hatás ellensúlyozásához

  19. Agytörzs feletti struktúrák • Deiters mag és a vörösmag közti pálya átvágása → axiális és feszítőizmok tónusának fokozódását eredményezi →DECEREBRÁCIÓS RIGIDITÁS – (kisérleti állat ha megtámasztják megáll a saját lábán) → rubrospinális pálya – agytörszi facilitást ellensúlyozza → emlősőkben → emberben – főleg a nagyagykéreg → sérülése DECORTIKÁCIÓS SÉRÜLÉS → fokozott izomtónus → részt vesz a rubrospinális pálya is de csak a nyaki gerincvelői szelvényekig terjed → decortikált állapotban a felső végtagokban nem alakul ki a feszítőtónús túlsúlya, ép Rubrospinális pálya mellett

  20. A testtartási reflexek receptorai • Vesztibuláris receptorok • A fej térbeli helyzetét jelzik • Otolitok → nyakizmok gerincvelői motoneuronja • A sorozatreflexek javítják a fej helyzetében bekövetkezett változásokat • Nyakizmok proprioceptorai, nyaki csigolyák ízületi receptorai • A fejnek a gerincoszlophoz viszonyított eltéréseit jelzik • Az izomrosókból kiinduló afferensek interneuronokon végződnek, melyeken a vesztibuláris magvakból érkező rostok is végződnek • A nyakizmok tónusát a korrekciós reflexek együttesen szabályozzák

  21. Tanult mechanizmusok → veleszületett, sztereotip reflexmozgásokra tanult elemek épülnek • Mozgás- egyensúlyi állapot változása • Feed-back → egyensúly kijavítása • Feed-forward → előre felméri a testtartás fenntartásához szükséges javításokat (pl. talaj egyenlőtlensége, lépcsőfok stb.) • Mindkettő sztereotip mozgásokra épül, de kiegészülnek tanult, automatikussá vált elemekkel • Pl. Súly emelés 1. egyensúly stabilizálódik, 2. akaratlagos mozgás végrehajtása • Fontos szerep: • Bőrreceptor, látási receptorok

  22. Akaratlagos mozgások szervezése • Szomatomotoros kéreg – központi barázda előtti tekervényben –ellenkező oldali izmok összehúzódása – I mozgatómező- Br4. • Szomatotópia – motoros homunkulusz • Idegsejtek száma az izom által végzett mozgás finomságával arányos • Axonok –piramis pálya –kb 50% • A motoros mező- a mozgások végrehajtásának végső fázisáért felelős

  23. Premotors mező • Mozgást előkészítő fázisokért felelős – Br6 • Feladat felismerés • Tervkészítés • Két részből áll: • Valódi premotoros area (PMA) • Kiegészítő –szupplementer- motoros area (SMA) • Mindkettő szomatotópiásan rendezett • Elektromos ingerlésük- mozgást eredményez (de nagyobb ingerintenzitásra van szükség) • Kísérleti állatokban az innen elvezetett potenciálok a mozgás kivitelezését előzik meg • Az axonok → PIRAMIS ALKOTÁSA, vagy a motoros kéregben végződnek • Motoros area sérülésekor- a premotoros ingerlésével mozgások válthatók ki, UJJAKKÉ NEM! • PREMOTOROS area sérülésekor az összetett mozgások kivitelezése lehetetlenné válik (pl. képtelen fésülködni)

  24. SMA Emberben vizsgálták a véráramlás változását Egyszerű feladatok Fokozódik az ellenoldali mozgató- és testérzőmező vérellátása Összetettebb feladatok SMA-ban is fokozódik Ha a személynek csak terveznie kellett egy motoros feladatot akkor csak az SMA-ban növekedett a véráram Testtartás szervezése mozgás közben PMA –Br 6aα, 6aβ Axonok - piramis pálya Motoros reakciók kezdeti szakaszában vesznek részt Törzs és végtagizmok tónusáért felelős Szándékos mozgások előkészítése

  25. 1. Motoros mező efferens kapcsolata Corticospinális pálya –Piramis pálya • Gerincvelő elülső szarvában végződnek, • α-motoneuronokon • interneuronokon • ɣ motoneuronokon 2. Afferens kapcsolata • Szomatoszenzoros kéreg révén a beidegzett izmok proprioceptoraitól, bőrből • Mozgató talamusz –kisagyból és törzsdúcokból közvetít információt kéreg felé • Ventrolaterális mag • feldolgozott látó, halló információk is érkeznek

  26. Kisagyműködése • Szomatotópiás rendezettség itt is érvényesül • Párhuzamosan kapcsolt modulokban dolgozik • Modulok • kéreghez, kisagyi magvakhoz információt szállító afferensekből (moharostok, kúszórostok) • Kéregsejtek • Kisagyi magvak neuronjai • Kéregből magvakhoz haladó efferensekből • Kisagykéreg morfofunkciónális szerkezete (lásd anatómia)

  27. Kisagykéreg morfofunkciónális szerkezete

  28. A kisagy szerepe • Vesztibulocerebellum – archicerebellum • Primer afferensek a vesztibuláris receptoroktól • Magva a kisagyon kívül helyezkedik el -Deiters • Szekunder afferensek vesztibuláris receptoroktól • Látópálya kapcsoló magvaiból • Szerepe van: • Szemmozgások koordinációjában • Fej reflexes mozgásaiban • Egyensúly megtartása

  29. Spinocerebellum-paleocerebellum • Összehasonlítja a tervezést a kivitelezéssel • Belső visszacsatolás- mozgató pálya oldalelágazásokat küld – ventrális spinocerebelláris pálya (interneuronok aktivitását jelzi) • Külső visszacsatolás – proprioceptoroktól, exteroceptoroktól kap információt a végrehajtott mozgásról –dorszális spinocerebbeláris pálya (receptoroktól) • Látási, hallási és vesztibuláris információkat is kap • Javító utasításokat is küld a leszálló rendszerhez • Szabályozza az izomösszehúzódás erejét –folyamatossá teszi (akadályozza az izomremegést) • Gamma motoneuronok révén izomtónust szabályozza • Mély magvából (n fastigii-tető, n globosus-golyó) inf. indul • Agytörzsi magvakon keresztül- gerincvelőbe • Talamuszon keresztül motoros kéregbe

  30. Neocerebellum • Szerepet játszik: • a mozgások tervezésében, elindításában és leállításában • Tanulásban, a megtanult mozgások memorizálásában • Afferensek: • érző és mozgató kéregből, premotoros areából, a fali lebenyből • Efferensek • a fogazott magból indulnak és a talamuszon keresztül eljutnak a mozgató mezőbe • sérülésekor pl. a mozdulat túllő a célon, tárgy megfogásánál a kéz oszcilláló mozgásokat végez – agonista izmok tovább maradnak összehúzódótt állapotban, az antagonisták később lépnek működésben. • Cerebro- és a spinocerebellum egymást kiegészítve működnek • Cerebrocerebellum információt kap az agykéregtől • Ezek alapján részt vesz a mozgás tervezésében és a parancs kiadásában • A parancsról értesül a spinocerebellum és ellenőrzi a végrehajtását • Ha szükséges kezdeményezi a javítást

  31. Törzsdúci magvak • Az agykéregből kiinduló és a talamuszon keresztül az agykéregbe visszafutó pályák révén szabályozzák a kéreg szomato-szenzoros működését. • Alkotóelemei: • Neostriatum • Nucleus caudatus- farkalt mag • Putamen- köpeny • Pallidum- halvány gömb • Feketeállomány • Szubtalamikus mag

  32. Törzsdúc-talamusz-kéreg kapcsolat • Közvetlen pálya révén • Kéreg- glutamát→neostriatum-GABA →Pallidum belső része – tónusosan aktív GABA →talamusz → frontális kéreg • Kortikális ingerlés felszabadítja a talamuszt a tónusos gátlás alól → nyítja a talamuszban levő kaput a motoros kéreg felé • Közvetett pálya • Kéreg- glutamát → neostriatum-GABA →Pallidum külső része - tónusosan aktív GABA → szubtalamusz –glutamát → Pallidum belső része – GABA → talamusz → frontális kéreg • Gátolja a talamusz neuronjait, zárja a kaput a motoros kéreg felé • Dopaminerg pálya – feketeállományból indul • Fokozza a neosztriátum aktivitását Sérülése • Mozgáskiesés –Parkinson-kór –izomtónus fokozódása – dopaminerg idegsejtek pusztulása • Mozgásfokozás – közvetett pálya kiesése –hiperkinetikus kórkép- neostriatum gabaerg neuronjainak pusztulása

More Related