1 / 117

Izland a tűz és a jég országa

Képes Élménybeszámloló. Izland a tűz és a jég országa. Katt.

cathy
Download Presentation

Izland a tűz és a jég országa

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Képes Élménybeszámloló Izland a tűz és a jég országa Katt.

  2. Már évek óta szerettem volna ellátogatni Izlandra. Érdekeltek a föld geotermikus tevékenységének megfigyelhető elemei, a jég és tűz ellentmondásos birodalma, a vikingek által meghódított föld látnivalói. Itt találjuk az amerikai és európai kőzetlemezek közötti hasadékot, ahol szinte belelátni a Föld gyomrába. Mit mondjak…..félelmetes látvány. Verne Gyula is ide képzelte az utazást a Föld középpontja felé. Izland térképe:

  3. Az izlandi címer:

  4. A bazalt talapzaton álló címer közepén látható kék pajzson, egy ezüsttel keretezett vörös kereszt van, amely így az izlandi zászlót jelképezi. Ezt négy mondabeli alak veszi körül: Egy óriás, egy bika, egy sas és egy sárkány.  Egy kis történelem: Izland történelme a vikingekkel és az ír szerzetesekkel fonódott össze: az ír, skót és viking népek keveredéséből jött létre az északi izlandi nép. 930-ban itt hozták létre az első parlamentet, az Alsinget, mert nem akartak királyságot.

  5. Az izlandiak történetét a „sagák”-ban örökítették meg, ezek tulajdonképpen elbeszélő költemények a korabeli történésekről. A hosszú téli estéken egy családtag olvasta fel a többiek okulására és szórakoztatására. Érdekes módon, a hagyományos és nagyon kellemes téli elfoglaltságnak kevésbé hódolnak, hiszen a népesség növekedése 0,5 % körüli csak. Nálunk, ha van egy kis áramkimaradás, máris megugrik a születések száma. A 60-as évekbeli New York-i áramszünet után 9 hónappal, közel 40-szer több volt a születések száma, mint egyébként. Ott történt, hogy egy liftben bennragadtaktól kérdezték a mentők, van-e köztük terhes nő, mire egy férfihang válaszolt, nincs, még csak ismerkedünk.

  6. Egy korabeli saga

  7. Az első benyomások:   Izland európai ország, bár ezt első pillantásra nehezen hiszed el. A neve, Jégországot /Iceland/ jelent, de inkább holdbélinek látja a tájat az ember, egy gőzölgő, lávafolyamokkal, feltörő gejzírekkel és vízesésekkel tarkított, és a valószínűtlenül kék tengerrel körülölelt igazi jégsziget, a jégbezárt tűz országa. A táj annyira holdbéli, hogy űrutazásuk előtt itt gyakoroltak az amerikai asztronauták, a Holdon már szinte ismerősként mozogtak, csak az eltérő tömegvonzás volt szokatlan. Ha a fekete, a szürke és a barna is színek, akkor az izlandi táj néhány fakó- zöld fűcsomóval, mohával megbolondítva, színpompásnak mondható. A lávakövek hawai típusú „au-au” kövek. Ez hangutánzó szó, ilyen hangokat adnak ki a bennszülöttek, ha mezítláb lépnek a kövekre.

  8. Egy kis geológia: Izland az amerikai és az eurázsiai kőzetlemezek találkozásánál fekszik, ezek a lemezek a tektonikus erők hatására, szétszakadtak és eltávolodtak egymástól, lehetővé téve, hogy a hasadék mentén a föld hője, vulkánok, és gejzírek formájában a felszínre törjön.  Naponta átlagban 50-100 kisebb földrengés van a szigeten. A hasadék egyik oldalán állva Amerikában vagyunk, és átkiabálhatunk a másik oldalra, Európába.

  9. A kőzetlemezek minden évben 20 mm-el távolodnak egymástól

  10. Gyakoriak a kisebb nagyobb vulkán kitörések, a gejzírek működésének, pedig a szemtanúi lehetünk. Egyesek szerint a Hekla tűzhányó 2000. évi kitörését a helyi turisztikai hivatal rendelte meg, mert özönlöttek a katasztrófaturisták a helyszínre. Mivel a kitöréseknél 10 éves periodicitással számolnak, várhatóan idén is sok látogatója lesz az országnak. Az izlandiak hozzászoktak a természet erőinek tobzódásához. Jó példa erre, hogy amikor a Westman szigetek egyikén nagy vulkánkitörés volt, a helyi lakosok hajón menekültek el a lávafolyam elől, majd később újra visszatelepültek, és a föld melegével állítanak elő melegvizet, és azzal is fűtenek.

  11. A kitörés során létrejött egy új sziget is, melyet Surtsey-nek neveztek el és csak kutatók léphetnek a felszínére. Érdekes, hogy már az első években 170 különböző rovarfajt találtak a szigeten. Gyakorlatilag a sziget kialakulása után szinte azonnal megjelentek a madarak is, míg az első ott is fészkelő madár, a sarki sirály három évvel a vulkáni aktivitás megszűnése után telepedett le. Izland történetének legnagyobb katasztrófája egyben a Föld északi féltekéjére kiható légköri, gazdasági válságsorozatot is eredményezett. A dél-izlandi Laki nevű vulkán 1783. június 8-án tört ki először, amikor kb. 130 krátere szinte egyszerre robbant fel. A tűzhányó októberig folyamatosan aktív maradt, az utolsó kitörésre 1784 tavaszán került sor. A kitörések ereje egyedülálló volt. Egy fortyogó, pokoli üsthöz hasonlóan, folyamatos bugyogás, és a mélyből feltörő sátáni hangok kíséretében több láva tört a felszínre, mint bármely más vulkán esetében a történelem során.

  12. Tíz köbkilométer láva ömlött ki, a Föld légkörébe pedig hatalmas mennyiségű mérgező hidrogénfluort és kéndioxidot tartalmazó gáz került a 15 kilométer magas vulkáni füstoszlopból, nyolcvanszor annyi, mint a Saint Helens kitörésekor 1980-ban. Izland lakosságának negyede pusztult el a szerencsétlenségben. Sokan a mérgező gázoktól, mások a kitörést követő éhínségben, ugyanis a sziget állatállományának 50-80%-a is áldozatául esett a katasztrófának. A kitörésnek jelentős hatása volt a Föld időjárására is. Európát és Észak-Amerikát július elejére teljesen beborította a mérgező, ködszerű gázfelhő, amely a Napot is elhomályosította. Több helyütt a világvége eljövetelét látták az eseményben

  13. A 1783-84 tele a megváltozott légköri viszonyok miatt rendkívül hideg és csapadékos volt, ami a tél vége felé soha nem látott jeges áradásokat okozott, majd ennek következtében az éhínség szedte az áldozatait. Izlandon a természeti erők labilis egyensúlyát a jég és a magma nyomáskülönbsége biztosítja. A gleccserek jégtömegének a súlya nem engedi felszínre törni a mélyben feszülő izzó lávatömeget. Ezért nagyon veszélyes a globális felmelegedés, mert folyamatosan csökken a gleccserek vastagsága, és előbb-utóbb eléri a kritikus szintet, amikor a nyomás kiegyenlítődik.

  14. A hasadék Blue Lagoon: (Kék lagúna) A Keflavik-i nemzetközi repülőteret elhagyva rövidesen lávamezőkön keresztül vezet az út. A fővárost is magába foglaló Reykjanes-félsziget ad otthont az egyik legismertebb turistaattrakciónak, a 37-39 fokos vizével messziről gőzölgő „Kék lagúnának". Az ásványi sókban gazdag, tejszerű víz, szilícium-dioxidot tartalmazó fehér iszapja, a vízben lévő algákkal, ásványi sókkal együtt jótékony hatású. A turisták szorgalmasan kenik is az arcukat, hiszen itt ingyen van az iszap, de a benti shop-ban meglehetősen drága. 

  15. A fürdő modern beléptető rendszerrel ellátott, a fogadó rész és az üzletek vásárlásra csábítanak, amíg meg nem látod az árakat. A belső rész már eléggé lepusztult, megérdemelne egy felújítást. Az épülettől a szabadtéri medencéig mindenki gyorsan szedi a lábát, hogy azután belemerüljön a finom meleg, kékesfehér vízbe.  A lagúna vize, közvetlen összeköttetésben van a tengerrel, a vize sós.  A felszálló pára miatt, ha valaki néhány méterre eltávolodott már el is tűnt szem elől. A hőforrások közelében még melegebb volt a víz, időnként kicsit túl forró is.

  16. Reykjavik: Izland fővárosa, a világ legészakibb fővárosa, aminek neve „füstös öblöt” jelent, utalva az állandóan gőzölgő hőforrásokra. Egész Izland lakossága 300 ezer fő körüli, aminek több mint a fele Reykjavikban és vonzáskörzetében él.

  17. A házakat és a tetőket általában élénk színűre festik, mert a színek vidámabbá teszik a településeket, ellensúlyozzák a téli sötét időszak egyhangúságát.   A belváros lakásai, de még a járdák is geotermikus energiával vannak fűtve. A forró vizet a város egy magaslati pontján hatalmas tartályokban gyűjtik össze, innen biztosítják a város meleg-víz ellátását is.  A tartályok közé falakat, tetejére kupolát építettek, ez a Perlan, melyben éttermeket, múzeumot és még egy mesterséges gejzírt is láthatunk. A meleg-víznek kicsit kénes szaga van, fürdés után úgy érzed, mintha most jöttél volna ki a Hévízi tóból. A kagyló formájú épülethez tartozik még egy körpanorámát biztosító kilátóterasz is.

  18. Nézzünk meg egy virtuális körpanorámát a Perlan tetejéről: http://www.360cities.net/image/perlan-rooftop-cafeteria Általában egész Izlandon hasonló a fűtés és a vízellátás, a hideg víz kezeletlenül, vegyszermentesen kerül a hálózatba, mivel a patakok, és a folyók vize nem igényel tisztítást.Egyébként itt szinte minden bio, hiszen itt, nincs vegyszeres növényvédelem, nincsenek kártevők, sőt még szúnyogok sem. A tej is kiváló ízű és minőségű.A reykjaviki repülőteret csak belföldi gépek használják, az egyik főút kereszteződésében a közlekedési lámpák oszlopaira szerelt kiegészítő lámpák szolgálnak jelzőfényként a leszállópályához. A modern városrészben találjuk, a rendkívül látványos Hallgrimskirkja templomot, mely az izlandi tájra jellemző láva csúcshoz hasonlít. A toronyból csodálatos panoráma tárul a városra. Ugyancsak itt találjuk a viking felfedezőnek, Leifur Eirikssonnak emlékművét is, aki Kolumbuszt megelőzve hajózott el Amerika partjaira.       

  19. A modern, de jellegtelen városháza egy rendkívül koszos vizű kis tó partján található. Belül egy óriási makett is található, mely méretarányosan mutatja Izland domborzatát.

  20. A parlament bazalt épületének szürkeségét, ellensúlyozza a mellette lévő Domkirkjan templom, Reykjavik lutheránus katedrálisa.

  21. Kirándulások: Valódi, érintetlen természetet csak a kirándulások során láthatunk: nemzeti parkok, vad vulkanikus táj, kristálytiszta tavak, hőforrások, dübörgő zuhatagok, ez Izland.   A Pingvellir (Thingvellir) nemzeti park: Itt találjuk a korábban már említett, évente néhány mm-el táguló hasadékot, mely jelzi az Európa és Amerika közötti geológiai törésvonalat. Ennek a hasadéknak a kiszélesedésénél tartották az izlandiak 930-tól kezdődően a parlamenti üléseiket. Itt döntötték el, hogy áttérnek a katolikus hitre. A törzsfők kiválasztottak egy okos embert, aki állatbőrökbe burkolózva, egy éjszakán keresztül gondolkodott, majd azt mondta, „térjünk át, de ha valaki pogány akar maradni, majd nem nézünk oda.” Ez, ma is jellemző izlandi mentalitás.   Van itt egy kis templom és néhány házikó, állítólag az egyik a mindenkori izlandi miniszterelnök hivatalos helyisége. (A másik Reykjavikban egy volt börtönépületben van.) Jelképes, nem?

  22. A Gullfoss(Arany) vízesés: Izland a vízesések országa, és az óriási vízhozamú Gullfoss, a vízesések királynője.  Az irdatlan mennyiségű víz, párafelhőbe burkolózva zuhan a mélybe. Napsütéses időben szivárványhíd övezi, innen ered az elnevezése is.

More Related