1.24k likes | 1.43k Views
A farmako -ökonómia alapjai. Paál Tamás SZTE GYTK Gyógyszerfelügyeleti Intézet (Orsz. Gyógyszerészeti Int ézet ) (SE GYTK). Mindennapos egészségügyi sületlenségeink. A betegei érdekében az egészségügyi dolgozó (orvos!) azt tesz, amit jónak lát (hogy mi az érdeke, azt is ő határozza meg)
E N D
A farmako-ökonómia alapjai Paál Tamás SZTE GYTK Gyógyszerfelügyeleti Intézet (Orsz. Gyógyszerészeti Intézet) (SE GYTK)
Mindennapos egészségügyi sületlenségeink • A betegei érdekében az egészségügyi dolgozó (orvos!) azt tesz, amit jónak lát (hogy mi az érdeke, azt is ő határozza meg) • Egészségügyi dolgozó nem tévedhet 3) Az egészség nem (lehet) pénzkérdés Tárgyaink: 1) Szakigazgatás (IV. év II. szemeszter) 2) Minőségbiztosítás (V. év, választható)
3) „Az egészség nem (lehet) pénzkérdés…” • Az! • Különösen a gyógyszerek esetében! No, ezzel foglalkozunk most!
EGYETÉRTÜNK? TERMÉSZETESEN! DE... HEALTH ABOVE ALL ...
Akármilyen furcsa: a gyógyszer pénzbe kerül! Ki fizesse?
Válaszok • Az állam - valamilyen módon: • bismarcki modell: biztosítási rendszer • angol modell: a legszegényebbek részére • A beteg (mert majd a piac segít, a verseny miatt olcsóbb lesz) • Kevert rendszer
Bevallom: én nem fogadom el, hogy az állam vonuljon ki az életből és hagyjon mindent az állampolgárra és a (mindenható) piacra!
Az állam egészségügyi funkciója: egyensúlyteremtés méltányosság minőség hatékonyság
Egyik sem sérülhet, egyik sem abszolút! 1 • Méltányosság (Equity): mindenki számára hozzáférhető legyen (anyagilag is) • De nem abszolutizálható: ha minden ellátás egyforma olcsó, akkor nagyon alacsony színvonalú (sérül a minőség!)
Egyik sem sérülhet, egyik sem abszolút! 2 • Minőség (Quality): a lehető legmagasabb minőségű legyen • De nem abszolutizálható: ez nem finanszírozható mindenki számára (sérül a méltányosság!)
Egyik sem sérülhet, egyik sem abszolút! 3 • Hatékonyság (Efficiency): az adott mennyiségű pénzből a legtöbb „egészségnyereséget” vásároljuk • Egyensúlyteremtő lehet • De ez sem abszolutizálható: egyetlen beteg vagy betegség sem hanyagolható el azért, mert kezelése nem „költséghatékony”!
Az „egészségnyereségek”különbözőek lehetnek, legalábbis az egyes emberek különbözőnek látják ezeket! • vakcináció egy halálos betegség megelőzésére • morfin súlyos fájdalom csillapítására • radiológiai kontrasztanyag a jobb diagnózis érdekében • érzéstelenítő a könnyebb operáció miatt • hormonális kontraceptívumok • sildenafil impotencia ellen • rákellenes gyógyszer, ami csak néhány héttel növeli meg a túlélési időt A hasonlót a hasonlóval célszerű összehasonlítani!
Korábbi tréfa: hogyan valósult meg mindez a szocializmusban 1990 előtt? Jelszó volt 20 éve: „Nálunk az egészségügyi ellátás magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhető és ingyenes” Vizsgáljuk meg közelebbről: a háromból kettő mindig teljesült!
Korábbi tréfa: hogyan valósult meg mindez a szocializmusban 1990 előtt? Beteg Magas- Ingyenes Mindenki színtű számára Kútvölgyi KRI-hez tartozó Paraszolvens Közönséges Az ellátás – + + – + + – + + a „káderkórház”
Vényköteles gyógyszerköltség egyes európai országokban, EUR (2006)
Tehát: • a különböző országokban különböző összegeket költenek gyógyszerekre • nyilvánvalóan ez attól függ, hogy “milyen gazdag az ország” • miután a gyógyszer a gyógyítás fontos eszköze, a szegényebb ország relatíve többet költ gyógyszerre, mint a gazdagabb
Agyógyszerekre fordított pénzösszeg és a GDP összege közötti összefüggés Forrás: OECD Health Data 2004
Hogyan történik a finanszírozás? Vizsgáljuk meg a különböző „piacokat”!
„Tiszta egészségpiac” Azaz: magánbeteg és magánorvos Beteg Orvos A vásárolt „árú”: a szolgáltatás (nem az „egészség”!)
„Tiszta biztosítási piac” Személy Biztosító A vásárolt „árú”: a kockázat (átvállalása)
Egészségbiztosítási piac („tiszta formájában”) Biztosító Beteg Orvos a beteg biztosítja magát, az orvos gyógyít, a biztosító ezt finanszírozza
Ki fizeti a gyógyszert? • Ez egy nagyon sajátos “piac”! • Az éttermi példa
Azaz: A gyógyszer egy részét “az állam” fizeti (nálunk: társadalombiztosítás révén): • a vényköteles gyógyszernek csak egy részét fizeti ki a beteg a gyógyszertárban, a többit az OEP (REP) később megtéríti • a kórházban a beteg nem fizet a gyógyszerért, az OEP HBCS-ként finanszírozza
A gyógyszer sokba kerül, előbb-utóbb mindenki ezt a pénzt üldözi
Jó lenne tudni, hogyan érjük el ugyanazt az egészségügyi eredményt olcsóbban!
Ezt valahogy tudományosan kell végezni, mert a beteget nem lehet sokáig becsapni...
S most jutottunk el oda, hogy miért szükséges a farmako-ökonómia!
A gyógyszerészet Orvos- tudományok Kémiai tudományok Gyógyszerészet Farmako-ökonómia Társadalom- tudományok
Farmako-ökonómia • A „terápia tudománya” kizárólag terápiás előnyökkel-hátrányokkal számol • A farmako-ökonómia figyelembe veszi, hogy mindennek ára van, és a pénzösszeg véges • Így meglepő eredményekre jut!
Farmako-ökonómia Annak felismerése, hogy a gyógyszerköltségekhez nem csak egészségügyi, hanem közgazdasági előnyök és hátrányok is rendelhetők
Egészségügyi érték kevesebb komplikáció, halál, megrokkanás, jobb életminőség gyorsabb felgyógyulás, hosszabb tünetmentesség Egészségügyi kár nem hat a szer mellékhatások Gazdasági érték Az egészségügyi szolgálat kisebb igénybevétele produktivitás (termelő munkára képes) Gazdasági kár gyógyszer és más költség az eü. személyzet fizetése kórház, szállítás táppénz munkanélküli segély idő előtti halál Mit „veszünk” a gyógyszer árán
Farmako-ökonómia • Már eddigi közgazdasági ismereteink alapján, “induláskor” sejtjük, hogy a különböző gyógyszerekkel végzett terápiás lehetőségeket fogjuk költségük szempontjából összehasonlítani • Három kérdés: - a gyógyszerek - a terápiás adagjaik - maga az összehasonlítás összehason-lítható?
Farmakoökonómia Megfelelő, általánosításra és összehasonlításra alkalmas csoportosítás kell és mérőszámok • a gyógyszerek • az elért terápiás eredmények tekintetében
Gyógyszerek összehasonlítása a terápia során • Azonos hatóanyagú (de más által gyártott) gyógyszerkészítmények • Különböző hatóanyagúak, de hasonló terápiás csoportok - ide kell valamilyen csoportosítási elv
Az ATC csoportosítás • Anatómiai • Terápiás • Kémiai (Chemiai) • Az osloi WHO Gyógyszerstatisztika-módszertani Együttműködő Központ dolgozza ki 5 szintű, 7 digites kód
Az ATC csoportosítás Első szint: anatómiai (egy digit) Második szint: terápiás főcsoport (2 digit) Harmadik szint: terápiás alcsoport (1 digit) Negyedik szint: kémiai főcsoport (1 digit) Ötödik szint: maga a szubsztancia (újabb 2 digit)
Példa NKözponti idegrendszer N02 Fájdalomcsillapítók N02B Egyéb fájdalom- és lázcsillapítók N02BA Szalicilátok N02BA01Acetilszalicilsav
Az ATC-rendszer • 14 anatómiai szintje van (A, B, C, D, G, H, J, L, M, N, P, R, S, V) ugyanaz a szubsztancia több helyen is szerepelhet • pl. egyes szexuális hormonok “G03 nemi hormonok” és „L02 daganatellenes szerek, hormonok” között is • pl. bromocriptin kis dózisban prolaktin-inhibítor (G02), nagyobb dózisban antiparkinson-szer (N04)
Gyakran használt, de... • A gyógyszerköltség alakulása de ugyanabból drága és olcsó, generikus... • “Elfogyott dobozszám” de mekkorák a dobozok? Összefüggés az egyszerre kiadható mennyiséggel… • Receptszám de ez az orvos-beteg találkozásra jellemzőbb, hány szer egy vényre...
DDD Definiált napi dózis (defined daily dose) A gyógyszer • átlagos fenntartó dózisa • 70 kg-os felnőtteknek • a fő indikációban nem szükségszerűen és mindenütt ezt rendelik! PDD: az (adott országban) átlagosan rendelt napi dózis
DDD és PDD • Etnikai faktorok (Ind. Mat. Med. 1976) az indiaiaknak ált. kisebb dózis kell (kivéve hashajtó), mint az európaiaknak… • Orvosi iskolák (pl. antibiotikum: hosszabb szedés vagy “lökésterápia”)
DDD példák: • acetilszalicilsav 3 g (p.o.) 1 g (parenterális, lizin- acetilszalicilát) • enalapril 10 mg ugyanazon hatóanyag esetében különbség lehet más indikációban, vagy más beadási mód (pl. per os és i.v.) között
A gyógyszer mennyiségének kifejezése • Ha időegységre és betegre vonatkoztatjuk (gyógyszer-utilizáció), ált.: DDD/(1000 lakosév) • Ha eredményes terápiához kellő gyógyszer-mennyiségre vonatkoztatjuk, pl.: - összes DDD - DOT (a kezeléshez szükséges napok száma)
DDD a „fogyott dobozok” számából = 1000 = = DDD dobozszám DDD/doboz 365 lakosságszám lakos év DOT 365 lakosságszám
A terápia eredményességének összehasonlító “mérőszámai”