Mi a csudát tudunk a rákról?

1. Mi a csudát tudunk a rákról? Dr. Kohán József

2. Egerek és emberek Dr. Irwin D.J. Bross rákkutató, a New York-i Roswell Park Memorial Institute biostatisztikai igazgatója, a rákról alkotott hiányos ismereteinket a megtévesztő állatkísérleteknek tulajdonítja: • „Az emberi rákot gyógyító egyetlen gyógykészítményt vagy eljárást sem produkáltak az állatkísérletek,ezek csak félrevezették, összezavarták a kutatókat, akik az egérről az emberre próbáltak következtetni, és egymás után áldozták fel az állatokat.” • Tudományos szempontból az állati modelleket alkalmazó kísérlet szélhámosság. • A legtöbb állati rák a csontban, a kötőszövetben vagy az izomban (szarkóma), amíg a legtöbb emberi rákbetegség az élő hámban (karcinóma) keletkezik. • Az állatok a kicsiny laboratóriumi ketrecekbe zárva, többszörösen manipulálva, vagy másképpen: fájdalommal és stresszel gyötörve, meglehetősen gyenge alanyként szolgálhatnak az emberi rák tanulmányozásához. • Ezeket az állatokat gyakran igen erős sugárdózisnak teszik ki, hogy rák fejlődjön a szervezetükben, vagy nagy mennyiségben olyan anyagokat kapnak, amelyeknek egy ember soha sem lenne kitéve.

3. „Nil nocere” = Ne árts! • A rákbetegség kezelésének ma rendelkezésre álló három módozata közül – sebészeti beavatkozás, sugárterápia vagy kemoterápia – egyik sem garantáltan eredményes. • Ha a rák e kezelések után el is tűnik, még nem teljességgel bizonyos, hogy nem bukkanhat fel újra. • Minthogy a sugár ill. a kemoterápiás kezelések, egészséges és beteg szöveteket egyaránt besugároznak, vagy megmérgeznek, következésképpen további rákot vagy elviselhetetlen mellékhatásokat okozhatnak. • A tipikus mellékhatások a hányinger, hajhullás, súlyos fertőzés, vérző sebek a száj körül, íny és torokfájdalom, a hasi traktus vérzése ill. fekélyesedése. • „Az orvostudomány rosszul dönt, amikor a rák terápiájában csak a roncsolást helyezi előtérbe a megelőzés helyett.”

4. „Nil nocere” = Ne árts! • Miután évtizedeket töltött a rák túlélésének statisztikái között Dr. Hardin Jones, aki az orvostudomány és a pszichológia professzora a kaliforniai Berkeley egyetemen, a következő, megdöbbentő konklúzióhoz érkezett: • „Kutatásaim bebizonyították, hogy az egyáltalán nem kezelt rákos betegek általában négyszer annyi ideig élnek mint a gyógykezelt páciensek.” Dr. Linus Pauling, kétszeres Nobel Díjas tudós kijelentette: „a rákháború nagy részben csalás”, és „20 éve egyetlen új elképzelést sem engedtek ebbe a kutatási rendszerbe, az anyagi érdekeltséggel bíró csoportok”

5. A daganatok fajtái Jóindulatú (benignus) • A szomszédos szöveteket széttolja, azoktól jól elhatárolódik. • Növekedése lassú, akár meg is állhat. • Áttétet nem ad, a test távoli részeibe nem terjed. • Eltávolítás után nem újul ki. • Betegséget, panaszokat általában nem okoz. • Nem halálos kimenetelű. Rosszindulatú (malignus) • A szomszédos szövetekkel összekapaszkodik, azokban terjed és pusztít. Nincs éles határa. • Növekedése változó sebességű, általában gyors. • Áttétet ad, a test távoli részeibe terjed. • Az eltávolítás után is kiújulhat. • Betegséget, panaszokat okoz. • Kezelés nélkül halálos kimenetelű.

6. A rák fajtái A daganatokat aszerint csoportosítják, hogy milyen szövetből származnak. • Karcinómánaknevezik az hámsejtekből eredeztethető tumorokat, • Szarkómának a kötő-, támasztó-, és izomszövetből kiindulókat. • Leukémia és limfoma a vérképző sejtekből, • A különféle gliomák, neuromákaz idegrendszerből eredő daganatok. • A jó- és a rosszindulatú daganatok elnevezésükben is különböznek egymástól. Az adenóma egy jóindulatú, mirigyes szerkezetű tumor, míg az adenokarcinóma a neki megfelelő rosszindulatú forma. Hasonlóan a kondróma a porcszövet jóindulatú, míg a kondroszarkóma rosszindulatú daganata. • Az emberi daganatoknak mintegy 90 százaléka karcinóma. Ennek oka, hogy a hámsejtek osztódnak a legintenzívebben, és a hámsejtek kapják a legnagyobb behatást a környezet fizikai, kémiai károsító tényezőitől.

7. Gyanújelek • Fogyás • Láz • Fejfájás • Fájdalom • Szédülés • Kettőslátás • Émelygés, hányinger • Köhögés • Rekedtség • Váladék • Gyengeségérzés • Ok nélküli verejtékezés • Hosszan tartó étvágytalanság • A széklet állaga változik • A székelési szokások megváltozása, székrekedés/hasmenés • A vizeletszín vagy a vizeletürítés megváltozása • Rendellenes vérzés, fájdalom, zsibbadás, pl. a szájban • Nem gyógyuló sebek pl. A bőrön, a szájban, vagy egy sérülés helyén • A bőr színe, elváltozásai • Megváltozott, esetleg vérző, viszkető anyajegyek • Újonnan keletkezett, nem múló dudorok, duzzanatok • Az emlőbimbó elváltozásai, behúzódása, váladékozása • Az emlő alakjának eltorzulása • Tapintható duzzanat a herezacskóban • Duzzanat a szájban vagy az ajkakon • Fehér vagy piros folt a fogínyen, a nyelven vagy a szájüreg más részein • Szokatlan vérzés vagy gennyszivárgás, váladékozás • Tapintható duzzanatok az emlőben a test más részén • Állandósuló nyelési nehézség

8. A rák statisztikai valószínűsége • Az emberben 1016 körüli sejtosztódás történik egy élet során, a spontán, karcinogén-mentes körülmények között bekövetkező mutációs valószínűség pedig 10-6/gén/sejtosztódás. • Ebből adódóan minden egyes emberi gén 1010 (tízmillió) alkalommal szenved mutációt az élet során a szervezet különböző sejtjeiben. • Ebből a nézőpontból már nem az a kérdés, hogy miért fordul elő a rák, hanem az, hogy miért csak ilyen ritkán. • Ennek oka, hogy egyetlen mutáció nem elegendő ahhoz, hogy egy egészséges sejt rákossá váljék. Ehelyett több, független, ritkán bekövetkező esemény együttes jelentkezése vezet a rák kialakulásához. • Ezt támasztja alá a rák megjelenésének a valószínűsége és az életkor közötti összefüggés. • Ha egyetlen gént érintő mutáció elegendő volna a rák kialakulásához, akkor az állandó mutációs ráta mellett minden életkorban azonos lenne a rák megjelenési valószínűsége. • A világ összes új rákos megbetegedésének a számaévente kb. 11 millió, a betegséggel élők száma évente kb. 25 millió, és a rákban meghaltak száma évente kb. 7 millió. • A világon kb. 56 millió ember hal meg évente, ennek kb. 12%-a daganatos halálozás miatt következik be.

9. A ráksejtek szaporodása • Amíg egyetlen sejtből a mai diagnosztikai eszközökkel kimutatható, kb. 1 cm-es daganat lesz, átlagosan 4-5 év telik el. • ~109 (egymilliárd)sejtből álló daganat tapintható, • ~1012-es (egybillió) sejtszám körül pedig a beteg halálát okozza. • A mellrák sejtjeinek száma általában 100 nap elteltével duplázódik meg. • A rák "alattomossága" elsősorban erre a tényre vezethető vissza. Az első 4-5 évben, amíg a daganat a kimutathatósági szint alatt van és a beteg teljesen tünet- és panaszmentes, számtalan sejt válhat le a tumorról. • Ha sikerül megtelepednie valahol a szervezetben, további 4-5 év múltán kialakulhat a betegben egy újabb tumor akkor is, ha az elsődleges tumort (primer tumor) esetleg már évekkel korábban eltávolították.

10. A rák lehetséges okai • Kémiai anyagok • Sugárzás • Paraziták • Oxigénhiány • Szabadgyökök • Genetikai okok • Hiánybetegségek • Kvantumbiológiai okok

11. Rákteóriák Sok kutató vallotta már,hogy a „rák-rejtélynek" van egyetemes megoldása. 60-as években, biokémikusok és virológusok közt elterjedt az a nézet, hogy egy víruscsalád okolható a rák kialakulásáért. Otto Warburg, a neves, Nobel-díjas biokémikus például azt gondolta, hogy a rákot egyetlen kémiai reakció okozza. Velük ellentétben, a Nobel-díjas Linus Paulingkedvenc elmélete szerint a vitaminhiány okolható. A szintén Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertszerint, az elektronok reakcióba lépésekor bekövetkező hibás lépés lenne a ludas. Royal Rife: 1500-szoros nagyítású mikroszkópot fejlesztett ki, mellyel megállapította, hogy a rákmikrobáknak négy formája fordul elő. Generátorával bemérte a ráksejtek és paraziták frekvenciáját.

12. Kémiai anyagok • Pottangol sebész már 1775-ben leírta, hogy a kéményseprőknél különösen gyakori a herezacskó rákja. • bizonyos gombfajták toxinjai (aflatoxin) • néhány növényi alkaloida • azbeszt • növényvédő szerek • nitrátok, nitrozaminok • ammónia • benzén, benzidin • szerves oldószerek • kromát festékek

13. Rákkeltők a környezetünkben • A környezeti ártalmak közül a legfontosabbak a kémiai karcinogének. • 1988 januárjában mintegy 8 millió vegyi anyag volt regisztrálva, és kb. 75 ezer volt kereskedelmi forgalomban. • Emberben eddig csak kb. 70 anyagról illetve keverékről bizonyították, hogy daganatkeltő. • A WHO adatai szerint állatkísérletekben további 200 vegyület esetében merült fel a humán rákkeltés gyanúja • Az Egészségügyi Világszervezet szerint, az összes ismert rákfajta mintegy 90%-a megelőzhető, mégis a rákkutatásra szánt összeg egy százalékának alig egy negyedét költik megelőzésre. • A klinikai kutatások bebizonyították, hogy a legtöbb rákot a dohányzás, a magas zsírtartalmú, magas állati proteintartalmú és mesterséges színezőket valamint mesterséges adalékanyagokkal készült ételek fogyasztása okozza.

14. A cigarettafüst káros anyagai • Nikotin - A dohány növényben található vegyület, ami felelős a hozzászokásért. Dohányzás során a nikotin gyorsan felszívódik a véráramba, és néhány másodperc alatt az agyba jut. • Szén-monoxid - Mérgező gáz, ami gyorsan belép a véráramba, és csökkenti a szervek oxigénellátását, légzési problémákat okoz. A széndioxid a magzatra is káros hatású. • Kátrány - Ragadós fekete maradéka ezernyi kémiai anyag előállításának, amely a dohányos tüdejében marad, és rákot okoz. • Aceton - Körömlakk eltávolítására használják. • Ammónia - Száraz vegytisztításra használják. • Arzén - Halálos méreg, rovarirtó szerekben használják. • Benzén - Rákkeltő oldószer, kémiai üzemekben használják. • Kadmium - Mérgező fém, elemekben használják. • Formaldehid - Rákkeltő folyadék, tetemek konzerválására használják.

15. Rákkeltő élelmiszerek • Az élelmiszerekben vannak olyan rákkeltők, amelyek az elkészítés során, a főzés és sütés hatására keletkeznek. Kimutatható, hogy a felmelegített fehérjék mutagén hatásúak, a hevített aminosavak karcinogének (rákkeltők) lehetnek. A cukor karamellizációjának barnulási termékei, illetve főzéskor az aminosavak és a cukrok reakciója során keletkezett termékek nagyszámú DNS-t támadó összetevőt tartalmaznak. A sült és barnult anyagok mennyisége az emberi étrendben néhány gramm naponta. Összehasonlításképpen: az a dohányzó, aki naponta 2 doboz cigarettátszív el, "mindössze" 500 mg/nap égett anyagot lélegez be. • Ezek közül az élelmiszerek közül a tömeges fogyasztás miatt különös jelentőséggel bír a kávé, ami nagy mennyiségben tartalmaz égetett anyagokat. Nem mentes a pirolízis mutagén termékétől, a metilglioxáltól sem. Ezen kívül egy csésze kávéban kb. 250 mg klorogénsav, erősen toxikus atraktilozidok, glutation-transzferáz enzimet indukáló palmiátok és kb. 100 mg koffeinvan, ami gátolja a DNS-javító rendszert, s növeli a daganatok kialakulásának esélyét. • Az erős kávét fogyasztók között gyakoribb a petefészek-, hólyag-, hasnyálmirigy- és végbélrák. • A talaj, kultúrnövények, haszonállatok és esetenként az ivóvíz szennyezettsége a tápanyagok, élelmiszerek karcinogén szintjét megnöveli.

16. Rákkeltő gyógyszerek • A rákkeltő gyógyszerek egyik csoportja, a citosztatikumok paradox módon éppen daganatok kezelésére szolgálnak. (Cyclosporin,Ciklofoszfamid, Dietilsztilbösztrol, Melfalán, PUVA, MOPP,Tamoxifen, Thiotepa,Treosulfan stb.) • Ezek a direkt DNS-károsító szerek közvetlenül, metabolikus átalakítás nélkül képesek az örökítőanyag rongálására. • Mivel a gyorsan osztódó daganatsejtek hibajavító képessége bármely egészséges sejténél gyengébb, az okozott kár számukra végzetes; ugyanakkor e szerek sajnos, más osztódóképes sejtek, különösen a vérképző törzssejtek DNS-ét is károsíthatják, ami egy jövőbeni daganat (általában leukémia) csíráját ülteti el. • Ezért e gyógyszerek alkalmazása csak akkor – főleg leukémiás, limfómás és petefészekrákos betegeknél – indokolt, amikor az elsődleges daganat más terápiára várhatóan rosszul vagy egyáltalán nem reagál, és hatékony kezelés híján rövid úton a beteg halálát okozza. • Emellett a több gyógyszerben, sőt vitaminban használt segédanyagok között is akadnak karcinogének: titán-dioxid, lauryl-sulphat stb. • Különösen veszélyesek a rákképződés szempontjából azok a vegyületek, amelyek a májat károsítják: pl. a szintetikus koleszterincsökkentők. • A védőoltásokba véletlenül(?) bekerülő hepatitisz-vírusbiológiai fegyverként viselkedve később rákot okoz.

17. Sugárzás Honnan érkezik? Ki a veszélyeztetett? Ionizáló sugárzás A naprendszerből jövő kozmikus sugárzásból, valamint a földben normálisan jelen levő radioaktív elemekből származik. Mindenkit érő, kiküszöbölhetetlen sugárzás. A sugárzó anyagokkal dolgozók. Munkavédelmi előírások betartása nélkülözhetetlen. Élelmiszer-besugárzás (baktériumölő). A diagnosztikai röntgen- és egyéb vizsgálatokból, valamint sugárterápiából származik. Nem ionizáló UV sugárzás • A szabadban dolgozó emberek, mezőgazdasági dolgozók, építőipari munkások. Bizonyítottan rákkeltő hatású. A napvédelem szabályainak betartása elengedhetetlen. A sugárzás fajtája Ionizáló sugárzás • Természetes háttérsugárzás • Foglalkozási és kereskedelmi források • Orvosi mesterséges sugárzás Nem ionizáló sugárzás • Ultraviola sugárzás

18. Mikroba elmélet • 1913-ban Dr. J. Fibiger laboratóriumi állatokban rákot alakított ki úgy, hogy lovakból származó férgekkel táplálta őket. Bebizonyította, hogy a rák mikrobás betegség,és munkájáért Nobel-díjat kapott. Felfedezte, hogy a rák immunszuppresszióban szenvedő állatoknál is kialakulhat. Feltételezte, hogy a szervezetben nagy mennyiségben jelenlévő cukor elnyomja az immunrendszert, és lehetővé teszi a gombák élősködését. • 1960-ban Sir MacFarlane Burnet és Dr. Peter B. Medawar, orvosi Nobel-díjat kapott a fertőzések és immunológia területén elért, kimagasló eredményeiért. Bebizonyították, hogy az embriók immuntoleranciát fejlesztenek ki a vírusokra és más mikrobákra. • 1999-ben Gunther Blobel a fehérjék sejten belüli elhelyezkedéséről folytatott kutatásaiért orvosi Nobel-díjat kapott. Munkássága igen fontos az örökletes gyermekbetegségek ismeretéhez. Szerinte a betegséget a „sajátként” elfogadott, sejtekbe és sejtalkatrészekbe beépülő gombafehérjék okozhatják, az immuntoleranciából fakadó funkciózavar adhat magyarázatot a gyermekkori leukémiára és más daganatokra.

19. Rák és mikrobák Baktérium teória • Royal Raymond Rifeszerint csak kb 10 alap-mikróba létezhet. • Abban a környezetben ahol ezek élnek a környezet pH változása, vagy méreganyag-tartalom változása az ami kiváltja ezen mikrobák variációit. • Kísérletekkel is képes volt igazolni, hogy a betegséget kiváltó és az ártalmatlan típusok a környezet megváltozásával egymásba alakíthatóak, oda-vissza. • Rifeszerinta rákos mikroorganizmus 4 eltérő formát vehet fel: • BX (carcinoma), • nagyobb méretű BY (sarcoma), • monococcoid forma (a rákos betegek 90%-ánál a vérben kimutatható), • crytomyces pleomorphia fungi forma, és ezek mindegyike 36 óra alatt visszaalakítható a 67 nm hosszú, 50 nm széles BX-é. • Rife ezzel bizonyíthatóvá tette a mikróbák egymásba válthatóságát (pleomorphismus), amit bizonyosság végett több mint 300 alkalommal megismételt, mindig azonos és pozitív eredménnyel. • Gaston Naessens szerint az egészséges sejtek életciklusa 3 fázisú, a ráké 13. Azt tapasztalta, hogy rengeteg növekedési hormon van a rákos betegek vérében. Kimutatott egy rendkívüli tulajdonságokkal bíró, parányi (szub-baktériumi) méretű, elektromos töltésű, élő és szaporodó részecske-organizmust, amit somatid-nak (kis test) nevezett el. • Dr. Livingstone-Wheeler:Progenitor cryptocides segíti elő, hogy a sejt oxidációról anaerob fermentációra álljon át. • Dr. Allen Cantwell: The Cancer Microbe, 2003 • Scleroderma: bot alakú baktérium a bőrkaparékban • Lymphoma: coccoid baktréiumok a bőrben • Hodgkin-kór: coccoid baktréiumok a bőrben • Emlőrák:Staphylococcus epidermidis • Interstitiális pneumonitis (AIDS): coccoid baktréiumok a tüdőben • Basalsejtes karcinoma: coccoid baktréiumok a bőrben

20. Vírus teória Robert A. Weinberg: ONE RENEGADE CELL, 1998 RNS vírusok szerepét, humán rákbetegségekben közvetett bizonyítékoksejtetik. Az onkogén vírusok később valószínűlega sejtek genetikai anyagának részeivé válnak, ahol látens vagy elnyomott állapotban létezhetnek. Legalább néhány vírusról valószínűleg kiderül majd, hogy azt vírus okozta, ami feltételezi továbbterjedését. A WHO legutolsó statisztikája szerint az összes rákos daganat 15%-áért felelősek vírusok. Emellett kb. 5%-ért egyéb fertőző ágensek, így baktériumok (a gyomorrákot okozó helicobacter pylori), egyes paraziták, férgek (húgyhólyagrák kórokozói, elsősorban afrikai országokban stb.). A kísérletes daganatkutatás már sok évtizede mutat be példákat arra, hogy bizonyos daganatokat vírusok idéznek elő. A vírus-karcinogenezis mechanizmusa nagyon változatos. Az emberi daganatok esetén általában más környezeti tényezők, karcinogének, a szervezet immunháztartásának károsodása is szükséges ahhoz, hogy az onkogén vírusok fertőzését követően daganat jöjjön létre. A molekuláris vírusdiagnosztika figyelemreméltó eredménye az, hogy olyan tumorokban is igazolta vírus-DNS jelenlétét, ahol azok kóroki szerepe eredetileg nem merült fel. Ezek kimutatása és lehetőség szerint a fertőzés felszámolása segítheti az okozott tumorok gyakoriságának csökkentését. Rák és mikrobák

21. Rák és mikrobák ONKOGÉN VÍRUSOK: • Az RNS-vírusoka sejtekből kiragadott nukleinsav-szakaszok nagy dózisát a sejtekbe visszajuttatva idéznek elő tumorokat. Emberben a C típusú HTLV1-2 onkovírusok T-sejtes leukémiát okoznak, a Lentivírusok közé tartozó HIV-vírusfertőzés esetén pedig Kaposi-szarkoma és B-sejtes limfoma alakulhat ki. Nem tisztázott még, milyen módon vezet májrák kialakulásához a hepatitis C, mely szintén RNS-vírus okoz. • Az emberi daganatok kialakulásában több DNS-vírus szerepe is igazolódott. A kis DNS-vírusok közül a hepatitis B (májrák) és a humán papillomavírusok: HPV16;18(méhnyak-ák, peniszrák, tüdőrák)bizonyos típusai, a nagy DNS-vírusok közül a herpes-vírusok családjába tartozó Epstein–Barr-vírus (Burkitt-limfoma, B-sejtes limfomák), a herpesz szimplex vírus 1, 2 és a Kaposi-szarkomákban aHHV8 kóroki jelentősége tisztázódott. Felvetődik a herpeszvírusok közé tartozó citomegaliavírusonkogenitása is. • Újabb tanulmányok tárták fel a simian vírus 40 (SV 40) szerepét a mezotelioma (savós hártyák rákja) karcinogenezisében.

22. A HIV vírus szaporodása

23. Onkogének és szabadgyökök • A kutatók sokáig remélték, hogy a rákkeltő anyagok szerkezetében sikerül valami hasonlóságot felfedezni. • A szerkezetükben oly különböző anyagok rákkeltő hatásukat szinte mindig a szabadgyökökön keresztül fejtik ki. • A szabadgyökök alapvetően a szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok során keletkeznek, vagy speciális fehérjék (enzimek) által, vagy pedig fehérjementes biokémiai reakciókban. • Oxidánsok és szabadgyökök külső forrásból is bejuthatnak a szervezetbe, például környezeti ártalmak (kipufogógáz, ionizáló sugárzás, dohányzás, erős napfényhatás, számos méreg és gyógyszermérgezés során stb.) révén. • A szabadgyök-reakciókat a szervezet minden sejtjében leírták, de a legfontosabb célszervek közé a szív és az erek, az agy és az idegek, a bél, a vese, a máj és a tüdő tartozik. 

24. Szabadgyökök A szabadgyököknek két nagy csoportja van • Oxigén eredetű szabadgyökök: • Szuperoxid gyök (O’) a mitokondriális légzés során az oxigénmolekulából származhat. • Hidroxil gyök (OH-) a szövetekben lejátszódó gyulladásos reakciók során keletkezhet. • Nitrogén eredetű szabadgyökök: • Legfontosabb példája a nitrogén-monoxid szabadgyök (NO). Vannak olyan vegyületek is, amelyek nem rendelkeznek párosítatlan szabad elektronnal, de mégis reaktívak, képesek biológiai molekulákkal reakcióba lépni. (pl. a hidrogén-peroxid, a hipoklórossav vagy a peroxi-nitrit nevű vegyületek).

25. A szabadgyökök pozitív hatásai • Az oxigén eredetű szabadgyököket a szervezet arra használja, hogy elpusztítson velük a szervezetbe behatoló káros mikroorganizmusokat. A fehérvérsejtek odasietnek a behatoló mikroorganizmusokhoz, és hirtelen nagy mennyiségű oxidánst, szabadgyököket és más reaktív vegyületeket szabadítanak fel a célsejt szomszédságában (oxidatív burst), amely a célsejtet megöli, de sokszor a fehérvérsejt sem éli túl a folyamatot.  • Az egyik sejtkárosító vegyület, amelyet a fehérvérsejtek termelnek, nem más, mint a hipoklórossav, amely kémiailag megegyezik a hipóval, ezzel a közismert fertőtlenítésre használt kémiai anyaggal. • Egy másik, lényeges sejtkárosító szabadgyök, amelyet a fehérvérsejtek termelnek, a szuperoxid gyök (O-).

26. A szabadgyökök pozitív hatásai • A nitrogén eredetű szabadgyökök közül a nitrogén-monoxidkevésbé sejtkárosító hatású, és a biológiai életideje is viszonylag hosszú (másodpercekben mérhető), ezért ezt a molekulát a szervezet másodlagos hírvivőnek, vagyis biológiai jelzések közvetítőjének használja fel a szív- és érrendszerben, de az agyban és az idegrendszer számos területén is. • Az erek belső sejtsora (az endotel) a nitrogén-monoxid szabadgyök termelése révén (valamint más hormonok, pl. a prosztaciklin termelése révén) az ereket folyamatosan nyitott állapotban tartja, valamint megakadályozza azt, hogy a vérben keringő sejtek (fehérvérsejtek, vérlemezkék) hozzátapadjanak az erek belső falához.

27. Szent-Györgyi és a szabadgyökök • Talán nem is lehetett volna idáig eljutni úgy, hogy Szent-Györgyi Albert nevét meg ne említsük. Szent-Györgyi, a biológiai redox rendszerek, az oxidáció, a szabadgyökökés az antioxidánsokkal kapcsolatos kutatások úttörője az egyetlen magyar orvosi Nobel-díjas, aki Magyarországon végzett kutatásaiért kapta a díjat. • Nobel-díját a C-vitamin izolálásáért kapta, de ezt megelőzően a sejtek energetikai folyamatainak megismerésében is alapvető jelentőségű felfedezéseket tett, és munkássága során az izomműködés területén is maradandót alkotott. • A P-vitamin mellett egyéb bioflavonoidok valamint a béta-karotin felfedezésével hozzájárult a rák gyógyításához. • A legkésőbbi időszakában a fehérjék elektron-mechanizmusait kutatta, amely munkával (mármint annak felismerésével, hogy a fehérjék elektrontranszportot végeznek, szabadgyök-reakciók játszódhatnak le bennük, kvantum-jelenségek színhelyei lehetnek) messze megelőzte korát. (kvantumbiológia: a molekulák viselkedését az elektronok száma, a töltéskülönbség szabályozza. Ezek összessége csak kb. 20g egy átlag felnőttben!)) • Nem sokkal halála előtt ezt az ars poeticát fogalmazta meg: "Gondolj merészeket, ne félj attól, hogy hibát követsz el, ne kerüljék el a figyelmedet az apró részletek, tartsd nyitva a szemed, és légy mindenben szerény, kivéve a céljaidban". 

28. Az antioxidáns rendszerek • Enzimatikus út: szuperoxid-diszmutáz (SOD), kataláz és glutation-peroxidáz • Egyéb antioxidáns molekulák: • Vitaminok, (például C- és E-vitamin, béta-karotin) • Koenzimek (Q10), zsírsavak (omega 3, 6) • Szelén, cink, réz, vas, króm, germánium

29. mellett szól: Családi előfordulás sugallja. Látható kromoszóma eltérés (számfölötti /Down-kór/, törések, trinukleotid ismétlések) Minden sejtünk 6 milliárd gént hordoz, így a statisztika szerint „nagy” a mutációk valószínűsége. Minden egyes emberi gén 1010 (tízmillió) alkalommal szenved mutációt az élet során a szervezet különböző sejtjeiben. A módosult gén hibás üzeneteket közvetít. ellen szól: A gének csupán kristályos formák, melyek feladata sablonként szolgálva az információtárolás és továbbítás. Molekulaszerkezetéből fakadva a gén saját rezonáns frekvenciával rendelkezik. A DNS mind élő mind halott szövetben egyformán rezonál! A gének nem mutálódnak és deformálódnak, csupán kémiai kombinációkként léteznek. Nem indítanak be maguktól replikációt, ehhez „külső” bioáram kell. Ha egy mutáció elég lenne a rák kialakulásához, több rákos gyermek születne, és minden életkorban egyformán gyakori betegség lenne. A génteória

30. A tumor kialakulásában szerepet játszó gének • 291 tumor gént azonosítottak, ez több mint 1 %-a a teljes genomnak. • Ezek 90 %-a szomatikus mutáción esett át, 20 % embrionális mutációt, 10 % mindkettőt tartalmaz. • Kromoszóma transzlokáció a leggyakoribb – kiméra gén. • A legtöbb tumor gént azonosították leukémia, limfóma és szarkóma esetében. Ezek csak 10 %-át adják az összes tumoros betegségeknek. • A legközönségesebb domén, amely a tumor gének által kódolt: protein kináz. • Csak a genom 3%-a aktív!?! 2004-es felmérés

31. Genetikai faktorok A mutagenezis következtében lezajló karcinogenezisnek három nagy típusa létezik: 1) a kémiai karcinogének (ezek egyszerűen megváltoztatják a DNS nukleinsav összetételét), 2) a fizikai karcinogének (pl. az ionizáló sugárzások, amelyek tipikusan kromoszómatöréseket okoznak) és 3) a rákkeltő vírusok általi fertőzés (amelyek idegen DNS-t juttatnak a gazdasejtbe). Jelenleg a géneknek négy olyan világát ismerjük, amelyek szerkezeti aktiválással, mutációval vagy delécióval hozzájárulhatnak a tumor kialakulásához. Ezek - felfedezésük sorrendjében - a következők: • onkogének, • tumorfejlődést gátló gének, • DNS-javító gének és • olyan gének, amelyek a programozott sejthalált befolyásolják.

32. Genetikai faktorok • Az átalakulás (transzformáció) kapcsán a sejtreguláció megbomlik, és új tulajdonságok jelennek meg a mutációk révén, ami a daganatos sejtburjánzásnak kedvez. Ennek a genetikai változásnak két fontos forrása lehet. • Az egyik - egy domináns faktor -, az onkogének aktiválódása. • A másik - egy recesszív faktor -, az onkogéneket féken tartó szuppresszor gének aktivitásának fékeződése, ami funkciókieséssel járó folyamat (Müller-Hermelink és társaik, 1997). • Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az onkogének serkentik, a szuppresszor gének gátolják a sejtszaporodást. • A tudomány eddig több mint száz onkogént, illetve szuppresszor gént tart nyilván, és a sor még nem zárult le.

33. A sejt elfajulásának oka • Sejthártya megváltozása (tumor antigének: pl. kitinmolekula beépülése) • A szabályzó fehérjék (saját vagy idegen hormonok, faktorok, citokinek) hibás működése • Sejtmag állomány károsodása • DNS károsodása (pl. sugárzás) • Kromoszóma törések, darabok eltűnése (delecio) • DNS-javító enzimek károsodása (repair) • DNS onkogén szakaszának aktiválódása (pl. Myc gén) • DNS-másolódást fékező enzimek defektusa (szupresszor gének) • DNS-másolódást fokozó enzimek aktivitása • Programozott sejthalál (apoptózis) elmaradása (P53)

34. Az elfajulás menete • A daganatok kialakulását ma többlépcsős folyamatnak tartják (Weinstein et al., 1997). • Az első lépcső, amikor a rákkeltő ágens kontaktusba kerül a DNS-molekulával (iniciáció), és létrejön az első mutáció. Örökletes daganatok esetén az egyén már hordozza ezt az első mutációt. • A második szakasz (promóció) hosszú folyamat, amelynek során a szervezet javító mechanizmusai igyekeznek kiküszöbölni a hibás genetikai kóddal rendelkező sejteket (repair, apoptózis), illetve a rákkeltő és egyéb, rákot elősegítő gyulladásos folyamatok segítik az újabb mutációk kialakulását és a tumoros szövet kifejlődését. • A harmadik szakaszban (progresszió) nyílik lehetőség a daganat klinikai felismerésére, amikor a daganat már kimutatható, és esetleg a mérete vagy agresszivitása miatt tüneteket okoz, és a beteg az orvoshoz fordul. Ez a szakasz olyan mértékű progressziót jelezhet, ahol már gyakran jelennek meg az áttétek.

35. Az onkogének a sejtek "háztartásában" résztvevő gének. A sejtosztódási ciklust elindíthatják, vagy működtetik. Egyes onkogének növekedést serkentő anyagot (faktort)termelnek Más onkogének növekedési faktor-receptorokat (érzékelőket)vagy szignál-transzdukciós (jelátalakító) fehérjéketkódolnak; folyamatosan hibás jelet bocsátanak ki. Megint más onkogéneknek transzkripciós (átírási) következményeként fokozott DNS-másolás lép föl. Aktivált onkogének domináns módon stimulálják a sejtosztódást. Minden onkogénnek megvan a jellegzetes, a sejt eredetétől és/vagy differenciálódásától függő sejt-transzformációs "ablaka" (Klein, 1982). Onkogének

36. Tumor-szuppresszorgének • Különböző jelek arra vallottak, hogy esetleg léteznek a tumor kialakulását megakadályozó gének. • Normális sejteknek malignus sejtekkel végrehajtott fúziója azt mutatta, hogy a tumorkeltő képesség elfojtódottmindaddig, amíg megőrződött anormális szülősejtből származó kromoszóma-állomány(Klein, 1976). • A tumorkeltő képesség újabb megjelenése csak a normális sejtből származó specifikus kromoszómák elvesztésekor következett be. • Vastagbél-, emlő-, prosztata-, vese-, tüdő- és agytumorokkal végzett vizsgálatokból az a benyomás alakult ki, hogy az elfojtó gének inaktivitása gyakoribb ok, mint az onkogének aktiválása.

37. A legjelentősebb, a p53 fontos szerepet játszik a sejtciklus ellenőrző pontjain. A rosszindulatú daganatok több mint fele mutáns p53at tartalmaz; ez a legnagyobb gyakorisággal mutált gén emberi tumorokban. Több, egymástól eltérő úton tud befolyást gyakorolni a tumor növekedésére. A p53-at a genom "őrangyalának" szokták nevezni. A normális p53 rövid életű fehérje és csak kismértékben termelődik. A DNS sérülése vagy más p53-induktorok a fehérje stabilabbá változtatásával megemelik a p53 szintet. A felhalmozódó p53 leállítja a ciklust. A DNS-javító enzimek a növekedés leállásakor időt nyernek, és tevékenységükkel kijavíthatják a sérüléseknek egy részét Ha ez sikerül, a p53-szint csökken, és a sejtoszlás folytatódhat. A mutáns p53 ezért destabilizáló génnekis tekinthető. DNS-reparáló gének

38. Programozott sejthalált befolyásológének • Az eddigieknél specializáltabb gének szabályozzák • a sejtek programozott halálát. Ugyanezek a gének a tumor kialakulásában is fontos módosító tevékenységet fejthetnek ki. Minden szervezet normális fejlődésének és működésének része az a képesség, amely a DNS lebontását idézheti elő. • Programozott sejthalál ellen védő, de állandó sejtosztódásra nem ösztönző gén aktiválása "alacsony fokozatú" limfómát okozhat. • A p53 elvesztése a sugárzásnak és DNS-t károsító szereknek kitett limfocitákban megemeli a sejthalál kiváltásához szükséges küszöbdózist. • Ily módon a p53négy különböző szerepet játszhat a tumor kialakulásában és progressziójában:lehet onkogén, tumor-szuppresszor-gén, destabilizáló gén és sejthalált szabályozó gén, bár lehetséges, hogy utolsóként említett hatása inkább közvetett jellegű.

39. Hormonok és a rák • Az NGF(neural growth hormone = ideg-növekedési hormon: serkenti az idegrostok növekedését) differenciációt idéz elő. • Az EGF (epidermal growth hormone = hámsejt növekedési hormon) és receptora számos, hámeredetű, normál és rákos sejt növekedését szabályozza. • A mikrobás eredetű EGF és kitin okozzák a sejtfal-módosulást, amely a sejtek elutasításához és a rákos daganatok kialakulásához vezet. • Az IGF (inzulinszerű növekedési faktor) valószínűleg fehérjét vagy glükózt szállít a rákos sejtek sejtfal-membránján keresztül. • Csökkent N-acetil-transzferáz (NAT) nevű enzim mennyiség esetén a dohányosoknál 2,5 x nagyobb a hólyagrák kockázata. • Csökkent glutation-S-transzferáz Ml (GSTMI) szint esetén 3 x nagyobb növekszik a tüdőrák kialakulásának valószínűsége.

40. Hiánybetegségek és rák • Az egészséges sejtekben a szabadgyökök toxikus hatását az antioxidánsok semlegesítik. • A legfontosabb antioxidánsok: • C-vitamin: Az immunvédekezés és a molekuláris szintű kémiai folyamatok szempontjából jelentős. • E-vitamin: A sejtfal védelmében játszik nagy szerepet, gátolja a zsírok oxidációját. • Béta-karotin: Semlegesíti a szervezetben termelődő és a külső forrásból bejutó szabadgyököket. Elnyomja a bőrben az ultraviola sugárzás hatására keletkező rendkívül aktív oxigénmolekulákat. • Q10: Az E-vitaminnal, béta-karotinnal és szelénnel kiegészítve kölcsönösen erősítik egymás hatását és hatékonyabban veszik fel a harcot a sejteket károsító szabadgyökökkel szemben. • Szelén: A WHO 27 országra kiterjedő vizsgálata azt bizonyította, hogy a daganatos betegek szinte mindig szelénhiányban szenvednek. • Sok élelmiszer, pl. a kakaó, a csokoládék, a vörösbor antioxidáns tartalmuknál fogva valamelyest védik a szervezetet az oxidációs sejtkárosodásoktól, a karcinogének okozta hatásoktól, így előnyös élettani hatást váltanak ki. A gyümölcsök legtöbbjében a nyomelemek segítik a szervműködést, a sejtek anyagcseréjét, s jótékonyan hatnak az immunrendszerre. • Az antioxidáns rendszer több alkotóeleme egymás hatását erősítve növeli a szervezet ellenálló képességét. A C-vitamin regenerálja az E-vitamint, az E-vitamin pedig megvédi a béta-karotin kémiai kötéseit a szabadgyökök károsító hatásával szemben.

41. Oxigénhiány és a rák • 1924. Otto H. Warburg: „A rák oxigén nélkül is élni tud, sőt jobban növekszik.” • 1931. A légzési enzimek felfedezéséért Nobel-díjat kapott. 1966. Megmutatta, hogy a rák legfőbb oka az oxigénhiányos sejtlégzés, amely a normál testi sejtek kóros cukor-lebontásához vezet . „Nincs rákos sejt, ha ez a légzés sértetlen. Így megelőzhető a rák, ha a sejtlégzés intakt.” • Ha oxigénhiány alakul ki, a cukor szénmolekulája széndioxid helyett szénmonoxiddá alakul. Ezt nagyon nehezen tudja a szervezet eltávolítani, és irritálni fogja a szerveket.

42. Kvantumbiológiai okok • A molekuláris kötések megváltoztatása elektromágneses térben (vízerek, -Hartmann-vonalak, -háttérsugárzás, -elektroszmog, mobiltelefon stb.): „elektron perturbáció” • Elsavasodás: • ion-egyensúly felborulása • oxigénhiány • hidrogéntöbblet

43. Ron Gdanski:Cancer • A DNS-t a genetikusok rutinszerűen replikálják kéncsövekben, a DNS polimeráz láncreakció során, és a törött csontok forradásához jóváhagyott elektromágneses készülékekkel stimulálják. • A sérülési áramot több, mint 200 éve tanulmányozzák, és Dr. Becker bebizonyította, hogy a sérülési áram okozza a sejtosztódást és sokszorozódást. • A mikrobákat mindig is összefüggésbe hozták a rákos sejtekkel, és a mikrobák – elsősorban a gombák – sejtfalmembránja szerkezetileg nagyon hasonlít a humán sejtfalmembránokhoz, különösen a rákos sejtekéhez. • A DNS polimeráz láncreakcióhoz bakteriális enzimeket használnak. • A rákbetegségek 96%-a a hámszövetben fordul elő, mert a mikrobák rendelkeznek a sejtfalmembrán módosításához szükséges genetikai képességgel . • A rákról tudjuk, hogy növedékekben, polipokban és nem gyógyuló fertőzésekben, fekélyekben jelentkezik.

44. Bioáram Arthur Guyton – Textbook of Medical Physiology: „Bioáram akkor keletkezik, amikor az áram a (szív)izomszövet kórosan depolarizált és normálisan polarizált területei között áramlik.” Robert O. Becker – Cross Currents és Body Electric: „Az állatok idegrendszere egyenárammal és váltóárammal is működik. Az egyenáramú rendszer alakult ki korábban, a sérülés érzékelését és helyreállítását szolgálja.” -A bioáram egyáltalán nem áram, hanem ionos energiamező, mely a nukleotidok polarizációja és a replikáció beindítása céljából veszi körül a sérülést. Az atom részecskéin keresztül, a molekuláris kötésekkel és kölcsönhatásokkal nyilvánul meg. -A törött csontok és a hámszövet replikációját a bioáram indítja be. -Patkány lába visszanőtt bioáram hatására. -Humán vörösvértestek bioáram hatására visszaalakulnak vörösvérsejtté, majd differenciálódnak porc- és csontsejtté. Wolff törvénye: a bioelektromos mező mágneses mezőt hoz létre.

45. Sejt-frekvencia • Az emberi test rezonáns frekvenciatartománya 7.900 kHz, mely 1.520-9.460 kHz-ig terjed. • Az emberi szervezetben kb. 200 különböző szövet azonosítható különféle krisztalloid szerkezetük és rezonanciájuk alapján. • Dr. Royal R. Rife szerint a rákos sejtek nyolc frekvenciával rendelkeznek a 666 kHz-2.128 kHz-es tartományban. • Emlőrák 2.008-2.128 kHz • Karcinóma 2.127 kHz • Leukémia 2.127 kHz • Sarcoma 2.008 kHz • Dr. Hulda Clark szerint a szemölcs frekvenciája 9.464 kHz-ig terjed.

46. 1890. William Russell: rákos sejtekben mikrobákat figyelt meg. 1890-es években Dr. Coley: streptococcus és serratia baktériumokból kivont vakcinával kezelt 1925. Dr. Michael Scott: rákmikroba – coccus, pálca, spórazsák – vakcinát készített. 1930. Royal Rife: 1500-szoros nagyítású mikroszkópot fejlesztett ki, rákmikrobák pleomorfikusak, Rife generátor (elektromágneses gerjesztés – rezonancia) A rák négy formája: BX (karcinóma) BY (szarkóma – nagyobb) Monococcoid (kerek) – a rákbetegek 90%-ának vérében megtalálható Crytomyces pleomorphia – gomba (ekkor fejlődik ki a rák) 1934. Rife generátor 14 reménytelen rákos beteget meggyógyított 14 hónap alatt. 1950-es évek Geoffrey Lepage: máj, hólyag- és húgyvezetéki rák okozója a métely. Dr. Harvey Bigelsen: vércseppanalízis 10 évvel a tünetek előtt kimutatja a rákot. Dr. A.V. Constantini: a gombák mikotoxinjai mellrákot, degeneratív és autoimmun betegségeket okoznak. Elfeledett felfedezések

47. 1968. Van Duran cigarettában mikotoxinok vannak, mert a szivarral ellentétben élesztőt, cukrot adnak hozzá ízfokozóként, és ammónia keletkezik. 1972. Gaston Naessens: Az egsészséges sejtek életciklusa 3 fázisú, a ráké 13., rengeteg növekedési hormon van a rákos betegek vérében, kimutatott egy rendkívüli tulajdonságokkal bíró, parányi (szub-baktériumi) méretû, elektromos töltésû, élõ és szaporodó részecske-organizmust, amit somatid-nak ("kis test") nevezett el, 714X nevű rákgyógyszert fejlesztett ki. Dr. Hulda Clark: a rezonancia modulálható hallható hangra – szinkrométer (azonosítja a toxinokat, szennyeződéseket, mikrobákat) 1991-ben felfedezett egy rákmikrobát 1998. a tumorokban többlet DNS-t azonosított ( a baktériumok és gombák DNS-e nem kötődik a maghoz) (Hulda-ZAP) Parazitaölés alacsony feszültségű vibrációs frekvenciával 1993. Ed Sopack: Can Cell (a rákos sejtek légzésének gátlásával hat) Elfeledett felfedezések

48. Elfeledett kezelések Immunterápiák: • BCG-oltás:melanomában használják ma is • Interferon: drága, sok mellékhatással; a fehérvérsejtek aktív anyaga, hairy cell leukémiában és fiatalkori gége-papillómatozisban adják. • Interleukin-2: aT-limfociták termelik; nem hozta meg a várt eredményeket. • Tumor Necrosis Factor (TNF) (szétroncsolja a rákos sejteket, de súlyos mellékhatásai vannak) • Monoklonális antitestek: inkább csak remények vannak a páciens-specifikus tumor terápiában. • Coley vakcina: Dr. William Coley (1862-1936) baktérium toxinból készítette (a 60-as évekig gyártotta a Park & Davis cég) • "714-X.„: Gaston Naessens, francia biológus Kanadában készítette nitrogénben gazdag kámforból. • Burton Immun-növelő terápiája: 4 fehérje hiányát pótolva dupla vak kísérletben eredményes volt a 60-as 70-es években. • Livingston terápia: 1947-ben Virginia Livingston, felfedezte a Progenitor cryptocides nevű baktériumot, melyből vakcinát készített. Megfigyelése szerint a kórokozó a legyengült szervezetet támadja meg.

49. A hagyományos citosztatikumok és a sugárterápia a szervezet normál sejtjeit is károsítják. Az ösztrogén antagonisták (pl. tamoxifen) vagy ösztrogénszintézis gátlók nem ölik meg közvetlenül a tumort, de a ráksejtek megmaradó hormonfüggése miatt korlátozzák osztódási képességüket. Az EGF receptorhoz hasonlító receptor tirozin kináz ligandjának megvonása erőteljesen visszaveti az emlőrák növekedését. Elkészítették azt az adenovírust amelyből hiányzik a p53 inaktiválására szolgáló fehérjét kódoló gén. az így „ártalmatlanított” vírus csak a ráksejteket teszi tönkre. Az angiogenezis szignálfüggő folyamat, ezt a szignált pedig blokkolni lehet. A szervezet egészét jó ideig különösebben nem viseli meg, hogy nem tud új ereket képezni, a „kényszeresen” osztódó ráksejteknek viszont ez az éhhalált/megfulladást jelentheti. Sikerült olyan molekulát tervezni (Gleevec fantázianévvel), amely szájon át adható, mellékhatásai viselhetőek, és blokkolja a Bcr-Abl fúziójával kialakult fehérje kináz aktivitását. (Philadelphia kromoszóma, leukémiában) A méhfullánkban levő méreganyag, a mellitinből Jerome Werkmeister és Dean Hewish egy immunotoxin (méreganyag és antitest kombinációja) előállításán dolgozik. Ebben a módosított mellitint olyan antitest-molekulához kapcsolják, amely felismeri a rákos sejteket, így szelektíven roncsolja azokat. Újabb terápiás lehetőségek

50. Életmód javaslatok: Víz: ózonizált; folyékony, stabilizált; H2O2, fordított ozmózisos, Pí, deutériummentes, Oxigén: hiperbárikus, ózon, oxi-csepp. Fehérjék, zsírok, szénhidrátok aránya Aminosavak: arginin (ammóniával karbamidot alkotva kiürül), lizin (herpesz) Vitaminok: béta-karotin, C, E, bioflavonoidok, Q10, gingko, Ásványanyagok: szelén, cink, réz, vas, króm, germánium Méregtelenítések: nyirokmasszázs ( jóga, torna, légzésgyakorlatok Esszenciális zsírsavak pótlása (sejtfalmembrán, interferon): Dr. Budwig: 2-3 evőkanál friss lenolaj + 1 csésze túró, naponta (sejtfalmembrán) (Omega 3) Féregűzés, parazitairtás (toxinok, hormonok kiürítése) Essiac (Cassie gyógyteája): gyógynövény nyomelem pótlásra, oxidáció javítására Cukormegvonás (króm, mangán, kobalt, réz, cink hiány csökken) – parazita és az „éhes” ráksejt nem kap eleget (dr. Johannes Fibiger 1926-ban Nobel-díjat kapott: lárvák növekedési hormonja rákot okoz.) Quantum biofeedback (bio-rezgések stimulálása, harmonizálás, stresszmentesítés) Alternatív, kíméletes módszerek