Napjaink háttértárolói

1. Napjaink háttértárolói Készítette: Kiss Ádám 8.a Felkészítő tanár: Salamon Róza Iskola: Dr. Török Béla Általános Iskola 1142 Budapest, Rákospatak u. 101.

2. A háttértárolók fajtái: Mágnesszalag,Merevlemez(winchester), Hajlékonylemez (flopi),Compact Disk(CD),DVD, Pendrive, Blue-ray, stb.…

3. A merevlemezes egységben több, egymás felett elhelyezkedő,mágneses réteggel bevont könnyűfém lemezt helyeznek el. Az adatokat ebben az esetben író-olvasó fej segítségével lehet elérni, minden lemezhez tartozik egy-egy ilyen fej, amelyet egy fejmozgató egységre szerelnek fel. Az állandó sebességgel, gyorsan forgó lemezektől a fej kis távolságban mozog. A merevlemezek zárt külső borítása védi az adatokat tartalmazó lemezeket a külső mechanikai sérülésektől és szennyeződésektől. A merevlemezes tárolóban elhelyezkedő lemezek fizikai felépítése, sávokra, a sávok pedig szektorokra vannak beosztva. A merevlemezek nem egy szektort, hanem egyszerre többet kezelnek. A több egységből álló szektort klaszternek nevezzük. A merevlemezeket a számítógép házába építik be, a hordozható háttértárolók bármelyik számítógépben felhasználhatóak. Hajlékonylemez:Más néven flopi. Manapság már nem igen használunk. CD:Az első CD lemezt 1981-ben a Berlini Rádiótechnikai vásáron mutatták be. A CD lemezen a lemez olvasásánál használt 780 nanométer hullámhosszú közel infravörös lézerfény biztosította felbontásnak megfelelően az információ tárolásra szolgáló lyukacskák (pits) és a nyomok (tracks) közti távolság 1,6 µm .Ez a szabványos CD 12 cm átmérőjű lemezen maximálisan 900 MB információ tárolását teszi lehetővé.

4. DVD:Az 1995-ben megjelent DVD lemezek olvasásánál 650 nanométer hullámhosszú vörös lézerfényt használnak. Ennek megfelelően az információ tárolásra szolgáló lyukacskák (pits) és a nyomok (tracks) közti távolságot 0,74 µm-re csökkenthették. Így a DVD lemezek maximális kapacitása 4,7 GB. További újításként bevezették a kétrétegű írást, ennek megfelelően a szabvány méretű lemezek kapacitását 8,5 GB-ra növelték. A DVD lemezeken a filmeket tömörítve tárolják. Fizikai mérete megegyezik a CD lemez méretével, így a DVD meghajtók alkalmasak CD lemezek kezelésére is. A DVD lemezek fizikai felépítése hasonló a CD lemezekéhez, csak a bemélyedések egymástól való távolsága kisebb, mint a CD lemezeken. Ezáltal nagyobb az adatsűrűség, s nagyobb tárolókapacitás érhető el. Pendrive:A pendrive egy parányi nyomtatott áramkört tartalmaz, a ráerősített fémcsatlakozóval, általában egy műanyag tokba téve. A csatlakozója a személyi számítógépeken elterjedt „A típusú” USB csatlakozó. Önálló áramforrásuk csak akkor van, ha egyéb szolgáltatással is rendelkeznek, például adatmenyiség-kijelzés vagy MP3-zenelejátszás, diktafon funkció.

5. A hang felvétele Hangrezgések 1876-ban feltalálták a telefont,amely az emberi hangot rezgésekké alakította át egy vékony,rugalmas tárcsán. Edison azon tűnődött, vajon lehet-e tárolni ezeket a rezgéseket. A mozgó tű Edison fogott egy telefon tölcsért, és a membránhoz egy tűt erősített. Amikor a tölcsérbe beszélt,a membrán a tűvel együtt rezegni kezdett. A vibráló tűvel egy papírcsíkra mintát rajtolt. Ez feljegyezte a rezgéseket,bár visszajátszani nem lehetett. A barázda billegető Edisonnak újabb remek ötlete támadt: ónlemezt használt papír helyett. Ha a tű ónlemezzel borított,forgó hengernek támaszkodott,rovátkákat vájt lemezbe. A tű vibrációját barázdákká alakította. És itt jött a zseniális ötlet. Edison észrevette,hogy az egész folyamat visszafordítható. Ha a tűt újra végig futtatták a barázdán,pontosan ugyanúgy vibrált a lemez,mint a hang felvétele közben. Visszajátszás Edisoné volt az ötlet, de nem ő készítette el a készüléket,és nem is ő tesztelte. Lerajzolta, hogy nézzen ki,majd a vázlatot odaadta az egyik alkalmazottjának,hogy építse meg: a neve John Kreusi volt. Amikor elkészült,Edison ki is próbálta. A hengert körbe-körbe forgatta,és egy angol gyermekdal szövegét mondta,miközben a tű a barázdákat vájta. A tűt vissza tette a barázdába,újra forgatta a hengert,és egy nagy csodálatára visszahallotta a saját hangját.

6. Hangok a viaszban Edison fonográfjának nevezte el a találmányát (a név jelentése hangírás) Zseniális ötlet volt,de még kellett rajta dolgozni. A lemez elhasználódott és elszakadt,ezért kifejlesztette a viaszborítású hengereket. Egy hengerre négypercnyi beszéd vagy kétpercnyi muzsika fért el. 1900-ra néhány fejlesztést követően Edison már a nagyközönségnek árulta a fonográfot és a henger felvételeket. Laposan 1877-ben,tíz évvel a fonográf feltalálása után a német születésű Emile Berliner új ötlettel állt elő. Egy új módszerrel lapos lemezekre rögzítette a hangot a henger helyett. Az eszközt gramofonnak hívják. Edison még évekig készített henger felvételeket,de Berliner lapos felvételei sokkal népszerűbbek lettek. Új találmányok A lapos gramofon lemez játszó uralta a huszadik századi lemezipart. Berliner lemezeinek köszönhetjük,hogy vannak lemezlovasok (vagy DJ-k),és innen származik a diszkó is. A lapos,barázdált lemezeket napjainkban is használják,különösen scratcheléshez vagy keveréshez. Azért volt még pár találmány a hang rögzítésére. Az első lapos lemezeket üvegből készítették,később cinket,majd műanyagot használtak. A lapos hanglemezen spirál alakban futnak a barázdák,kívülről befelé. • 1928-ban Fritz Pfleumer, a német születésű tudós rájött,hogy mágneses részecskékkel bevont szalagra is lehet hangot rögzíteni. • 1965-ben James Russel, az amerikai feltaláló feltalálta a CD-t(Compact Disk) A hangot beleégeti a lemezbe,ami egy fénysugárral olvasható. • A hangot most már közvetlenül a számítógép memóriájába is felvehetjük, majd az MP3-lejátszón tárolhatjuk.

7. Hanglemez:A hanglemez hanganyag tárolására szolgáló analóg adathordozó. Egy lapos korongból áll, amin a lemez mindkét oldalán a széléről a közepe felé spirális barázdák indulnak, amikről a hangszedő olvassa le a hangot. A 20. század nagy részében ezt a technológiát használták a zene kereskedelmi célú sokszorosítására. Az audiofilek körében és az elektronikus zenében a 20. század vége, 21. század eleje felé újra divatba jött. Közkeletű, ámde téves neve „bakelitlemez” Blue-ray: Legújabb háttértaroló A hagyományos DVD lemezek továbbfejlesztett változata. Lényege, hogy amíg a szabványos DVD lemezek olvasására 650 nanométer hullámhosszúságú vörös fényű lézert használnak, addig ezeket a lemezeket 405 nm hullámhosszú ibolya színű lézer fénnyel lehet írni/olvasni. Így az információ tárolásra szolgáló lyukacskák (pits) és a nyomok (tracks) közti távolság 0,32 µm-re csökkent. Ez adattároláskor közelítőleg 10-szer nagyobb adatsűrűséget jelent.

8. Felhasznált források • http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1tt%C3%A9rt%C3%A1r • http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanglemez • Google képek • Könyv: Anna Claybourne és Adam Larkum A találmányok története