Külgazdasági stratégia és szomszédaink

1. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Komárom, 2010. Április 27.

2. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai • Az áru- és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése tehát: kivel kereskedjünk, milyen súlypontokat alakítsunk ki? • Az export növelés fontos feltétele a termelésbővítés, amelyhez beruházásokra, tőkére, külföldi működőtőkére van szükség. Milyen módon tudjuk ösztönözni a működőtőke beáramlást? • Milyen külgazdasági érdekérvényesítési lehetőségeink vannak? Hogyan tudjuk ezeket felhasználni stratégiai céljaink elérése érdekében? • A külgazdasági eszköz- és intézmény rendszer az EU csatlakozás után átalakult. Megfelel-e a jelenlegi intézményrendszer az átalakuló külgazdasági stratégiának? • Az exportösztönzés multilaterális megállapodásokban (GATT/WTO, OECD) kodifikált eszközei milyen mozgásteret adnak a gazdaságirányításnak? Milyen eszközök maradtak nemzeti hatáskörben, hogyan tudjuk ezeket saját érdekünkben jól felhasználni?

3. A magyar külgazdasági stratégia súlypontképzési elvei • Meg kell próbálni növelni az értékesítést azon régiókban, ahol jelentős a magyar kereskedelmi passzívum. • További erőfeszítéseket kell tenni azon országokban, ahol jelenleg is aktívum van. • Célszerű a magasabb növekedési ütemű országokkal építeni a kapcsolatokat, abban a reményben, hogy gyors növekedésük húzóerőt jelent a kapcsolatainkban. • Új piacokat kell találni (fejleszteni) az EU külkapcsolati megállapodásainak figyelembe vételével. A lehetőségek felmérése után ki kell használni a szabadkereskedelmi és preferenciális megállapodások adta lehetőségeket. • Bővíteni, javítani kell a kapcsolatokat azon európai országokkal, amelyek közép-hosszú távon az EU tagjaivá válhatnak. Ez rövid távon is előnyös lehet, de közép-hosszú távon a már piacon levő szereplőknek feltétlenül jó lesz.

4. A magyar külgazdasági stratégia prioritásai • Európai Unió – egységes belső piac • Balkán (mint régió) • Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna) • Ázsia néhány országa (Kína, Japán, Dél-Korea, India) • Észak-Amerika (USA)

5. Magyarország külkereskedelme 2003-2009

6. Kapcsolataink történetisége • Osztrák_Magyar Monarchia – szoros gazdasági kapcsolat • A két világháború között Magyarország és szomszédai között a kapcsolat feszültséggel teli • 1949 után a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok színtere a KGST

7. Kapcsolataink történetisége 1. • 1988-ig KGST dominancia, de ez sugaras integráció volt szomszédokkal alacsony szintű kapcsolat • A szomszédok súlya a külkereskedelmünkben kb. 12% • De ebből Ausztria 7-8% – fontos konvertibilis partner (termelési eszköz, fogyasztási cikk beszerzés)

8. Kapcsolataink történetisége 2. • 1993-tól KKEu-i regionális integráció – CEFTA – amely kereskedelemteremtő, és –terelő hatással is bír • Nő a szomszéd országok súlya a külker-ben • De: negatív a külkereskedelmi mérleg • 2003-ra a szomszédok súlya 17%-ra nő • De: ennek fele Ausztria, másik fele a többi szomszéd

9. Kapcsolataink történetisége 3. • 2004-től aktív a mérleg a szomszédokkal • De: eleinte a forgalom dinamikája a szomszédokkal alacsonyabb, mint néhány fejlett EU taggal (GB, F, Holl), ill. néhány EU-n kívüli országgal (Kína, Oroszország) • 2006-tól újra nő a szomszédok súlya, nagyobb lesz, mint korábban volt • Fontos partnerszerkezeti változás: Ausztria súlya csökken, míg Románia és Szlovákia növeli forgalmát

10. Magyar külkereskedelmi forgalom, és ebből a szomszédok

11. Magyarország és szomszédai közötti kereskedelem 2003-2009

12. Kapcsolataink történetisége 4. • Főbb változások az exportban: • Összkivitelünk 20-21%-a a szomszéd országokba irányul • Minden szomszéd súlya meghaladja az 1%-ot • Románia válik a legfontosabb export-partnerré (csak Németország előzi meg) • Szlovákiába is többet exportálunk mint Ausztriába

13. Export a szomszéd országokba

14. Kapcsolataink történetisége 5. • Főbb változások az importban: • Az importban a szomszédok súlya kb. 15% • A legfontosabb importpartner továbbra is Ausztria, de súlya csökkenő tendenciájú • Szlovákia és Románia dinamikusabban növeli hazánkba irányuló forgalmát • A többi szomszéd nem éri el az 1%-ot!

15. Import a szomszéd országokból

16. A külföldön befektetett magyar működő tőke állománya

17. A magyar tőke területi megoszlása • Az ezredfordulóig a tőke mozgások kb. fele-fele arányban irányultak a szomszédos országokba, és az EU-ba • 2001 után a tőkemozgás fő célterületévé a környező kelet-közép-európai országok váltak: Szlovákia, Horvátország, Románia, Szerbia, Ukrajna, (a nyelvi, kulturális, történelmi gyökerek fontossága) • De fontos irány Bulgária, Macedónia, Montenegró, Oroszország

18. A magyar tőkeexport potenciális előnyei • A magyar gazdaságpolitika támogatja a hazai cégek regionális nemzetközi vállalattá válását, mert a terjeszkedés intenzívebbé teszi a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, lehetővé teszi a magyar kivitel növelését. A célországok piacai közvetlenül elérhetővé válnak az üzleti pozíciók javulásával. • A hazai költségszint növekedés a termelés kihelyezésre kényszeríti a vállalatokat, és a magas bérigényű termelést alacsonyabb bérszínvonalú országba helyezik át. Ez versenyképességet javít. • Új piaci lehetőségek nyílnak meg (értékesítés növelés), és a hatékonysági, tőkemegtérülési mutatók is javulnak. • A határokon átnyúló vállalatközi kooperáció fejlesztése mindkét oldal szereplőinek segítség. • Javítja a határainkon túl élő magyar nemzetiség gazdasági lehetőségeit is. • A KKV-k számára növekedési lehetőséget biztosít (pl. a határmenti együttműködések keretében).

19. Miért éppen a szomszéd-országok? Mert megfelel az elveknek: • Az elmúlt években komoly kereskedelmi mérleg aktívumunk volt az országokkal • Gazdasági növekedésük üteme meghaladja a magyart • 4 ország EU tagállam, 3 potenciális EU tag • A nem EU-tagok közül kettőnek (Horvátország, Szerbia) van szabadkereskedelmi megállapodása a közösséggel • Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, nagy piaci lehetőséggel

20. A szomszéd országokban rejlő lehetőségek Export Tőkekivitel A kis- és középvállalkozások számára: a környező országok /500 km/ Hazai nagyvállalatok számára: elsődlegesen Közép és Kelet-Európa (hangsúlyosan Dél-kelet Európa) – felvásárlások, „regionális multivá” alakulás. Lehetséges egyéb befektetési terep: a földrajzilag távolabb eső országok:Oroszország és a volt szovjet tagállamok, illetve Délkelet-Ázsia (különösen Kína, India és az ún. kistigrisek). • Összhangban áll az exportdiverzifikációs célokkal • Magyar áruexport átrendeződik (az export növekedésének dinamikája az EU15-ben csökken, az EU-n kívül és főleg a balkáni régióban növekszik) • Olyan területek ahol új és tartós pozíciókat lehet szerezni • Kis és közepes vállalkozások egy részének a szomszédos országok jelentik az elérhető külső piacot

21. A szomszéd országokban rejlő lehetőségek • Piac ismerete • Hasonló kultúra és infrastruktúra • A privatizációs lehetőségek ismerete • A magyar tőkekivitel egy jelentős része itt összpontosul • A korábbi CEFTA tagság adta lehetőségek • Különös figyelem Délkelet Európának • EU csatlakozási törekvések • Szerbia-Oroszország szabadkereskedelmi megállapodás (út az orosz piacra) • Törökország-Szerbia szabadkereskedelmi egyezmény

22. Balkáni régió és Ukrajna által kínált lehetőségek • Alacsony költségszint, alacsony bérszínvonal • Magas munkanélküliség • Relatíve képzett munkások • Dinamikusan javuló gazdasági környezet • Folyamatosan növekvő kereskedelem és tőkekivitel • Piac (CEFTA, orosz piac) • Privatizációs lehetőségek • Befektetés ösztönző intézkedések • Nyitottság, egyenlő elbánás a külföldiekkel is • Külföldi tulajdon védelme • Reformok (kedvezményes adókulcsok: társasági adó alacsony szintje, cégalapítás egyszerűsödése) • Privatizációs lehetőségek a térségben

23. A fő irányok összegzése Gazdasági célok Politikai célok A régióhoz kapcsolódó politikai és gazdasági kockázat csökkent az elmúlt időben Nyugat Európa a Balkán felé fordult A balkáni országok és Ukrajna euro atlanti integrációjának előmozdítása: Magyarország közvetítő lehet ebben Magyar részvétellel működő integrációs együttműködések • Magyar export dinamizálása • Tőkekihelyezés • Privatizációban való részvétel • Infrastrukturális fejlesztésekbe való bekapcsolódás: Magyarország a nemzetközi útvonalak metszéspontjában • Uniós források bevonása közös projektekhez • A határon átnyúló együttműködés erősítése

24. A szomszéd országok növekvő lehetőségeket kínálnak a magyar fejlődésnek • A jelen kapcsolatokban esetenként a múlt visszatérésének lehetünk tanúi: a korábbi kapcsolatok újraélednek, a zavaró hatások csökkennek. • A múlt öröksége azonban negatív hatásokat is tartalmazhat. • A történelmi megbékélés, a kölcsönös megismerés és megértés a gazdasági és politikai kapcsolatokban a jövő záloga.

25. Köszönöm a figyelmet -