Az jó dolgozat előkészítéséhez szükséges tényezők:

1. A kutatásmódszertan alapjai • Az jó dolgozat előkészítéséhez szükséges tényezők: • a szakmai felkészültség, az általánosítás és a szelektálás tehetsége, • az erős akarat és a kitartás. • Évfolyamdolgozat kb. 10-20 oldal • TDK dolgozat 20-50 oldal • Diplomamunka 40-80 oldal • Doktori (PhD) értekezés 60-150 oldal • Forrás: Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai • ISBN 963 394 584 4 • Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság

3. A hallgatók kutatásait több tényező is befolyásolja: • A kutatási téma határolt • Szigorúan meghatározott időpontig el kell végezni • A kutatási költségeket (utazás, posta, felmérések, kísérletek stb.) többnyire a hallgatónak magának kell viselnie • A kutatási eredményeket speciális formában kell prezentálni • A konzulens tanár személye általában pozitív hatást gyakorol a kutatómunkára • A. az egyetemen általában az elmélyült elméleti tudás • B. a főiskolákon a kérdések gyakorlatiasabb megközelítése igényelt

4. Kompiláció. • Önálló, reprezentatív statisztikai adatgyűjtés, szociológiai felmérés használata, • elemző kutató módszer. • A diplomadolgozat-készítés a következő részfeladatokat jelenti: • Pontosan meg kell határozni a témát • Gyűjteni a fellelhető szakirodalmat • Primer kutatást kell folytatni • Rendszerezni kell • Újra tanulmányozni kell a témát, szélesebb összefüggésrendszerben • Rendszerezni kell a témával kapcsolatos gondolatokat, észrevételeket

5. A következő tényezők határozzák meg a dolgozat sikerét: • A dolgozat eredetisége. A kutatási eredmény új, vagy újszerű tudományos megállapítás, új kutatási módszer bevezetése. • Elméleti megalapozás. Ismerje a kutatott témakörhöz kapcsolódó fő elméleti törekvéseket, ezek képviselőit. • Gyakorlati hasznosság. • Az elmélet és gyakorlat egyensúlya. • A dolgozat szerkezete. Legyen logikus, jól felépített, az egyes részek kapcsolódjanak egymáshoz.

6. Értékelés • A téma aktualitása, elméleti-gyakorlati fontossága • A témakörhöz tartozó hazai és a legfontosabb nemzetközi szakirodalom ismerete • Egyéni primer kutatások • Az alkalmazott kutatási módszer megfelel-e a választott témának • Mennyire elmélyült munkát tartalmaz, van-e önálló véleménye • A felhasznált statisztikai adatok, ábrák • A dolgozat szerkezete logikus-e • A hivatkozási rendszer korrektsége, pontossága • Megfelel-e a munka a formai követelményeknek (nyelvezet, stílus, szerkesztés stb.)

7. Kutatási cél • Öt különböző cél: • A tanult kutatási módszerek és technikák gyakorlása. • Az érdeklődési terület felderítése, megismerése. • A legtöbb kutatás célja a leírás. • Gyakori célkitűzés a magyarázat, melynek során a kutató ok-okozati viszonyt bizonyít a függő és független változó között. • A tanulmányok egy része cselekvéseket, beavatkozásokat tanácsol, ötleteket ad.

8. Tanulmánytípusok • az ismertetés tömör, • a kivonatolás egy-egy cikk, tanulmány ismertetése, • az elemző-értékelő ismertetés • a tényfeltáró közlés • a kiegészítő, tisztázó bizonyítás • a vita • a kutatási beszámoló • a munkaanyag • a tudományos folyóiratban megjelenő cikk • az összefoglaló monográfia • A bírálók feladata a hallgató önállóságának bizonyítása. Stílusa legyen óvatos, • visszafogott, szóhasználata egységes, hivatkozási rendszere korrekt, • pontos és hivatkozzon a témával foglalkozó minden fontos elődre

10. A kutatási koncepció • Olyan 2-5 oldal terjedelmű írás, amely a kutatási folyamat végén, a szükséges átdolgozással a dolgozat bevezetője lehet. • A koncepció azt mutatja meg, hogy mivel akar foglalkozni, milyen eszközökkel, módszerekkel. • pontosan meg kell határozni a kutatás tárgyát • meg kell határozni a kutatás módszerét (hogyan lehet feltárni) • Mit tartalmazzon a koncepció? • a témaválasztás indoklását, különös tekintettel: • * a téma aktualitására (miért ezt a témát választotta) • * a téma szakirodalmi feldolgozottságára (röviden) • * a téma gyakorlati hasznosságára (tudományos és gyakorlati jelentősége) • a kutatás céljának meghatározását (mit akar elérni), ezen belül: • *a téma fő kereteinek meghatározását, majd ebbe belehelyezve a vizsgált területet, • valamint a kutatási problémák (mint kérdések, illetve feladatok) megfogalmazását • * az elérendő, a várt konklúziók meghatározását (ez tulajdonképpen egy hipotézis, • amelyet a kutatás során kell megerősíteni vagy elvetni) A jó célmeghatározás azért fontos, • mert leszűkíti a témát, így a szakirodalom-gyűjtést is • a kutatás konkrét tárgyának meghatározását • a kutatás objektumának, alanyának meghatározását • a kutatás elméleti és módszertani eszközeit: az adatgyűjtési és elemzési módszereket, a szükséges primer kutatások rövid leírását, a technikákat, a mérési módszereket • a kutatási ütemezést, az időbeosztást.

11. A koncepció szerkezete • A hallgató neve. • A belső konzulens tanár neve, beosztása. • A szakdolgozat tervezett címe (munkacíme). • A dolgozat, a kutatás célja: ez legyen a koncepció leghosszabb része, mert ebben kell írni a témaválasztás indokairól, a kutatási célokról (kérdésenként megfogalmazva),a hipotézisről (ha van), a kutatás tárgyáról és objektumáról. • A szerző korábbi tanulmányaival, munkásságával való kapcsolat (vagyis milyen tantárgy során találkozott a kutatási témával, írt-e korábban házi dolgozatot, TDK-dolgozatot e tárgyban). • Az adatgyűjtés, az alkalmazandó primer kutatási technikák rövid felvázolása. • A kutatás tervének, menetrendjének bemutatása. • A szükséges források bemutatása (könyvtári kutatás, számítógépes információkutatási igény stb.) • A téma szakirodalmi megalapozottsága. Bibliográfia – a témakörben eddig olvasott és relevánsnak tartott források felsorolása. • A dolgozat megjelenítése – erről csak akkor kell írni, ha valamilyen speciális formát választ.

12. Konzulens tipusok • A konzulenseket hallgatói szemmel a következő csoportokba lehet sorolni: • a tökéletes konzulens • a jó konzulens • a szakbarbár konzulens • a szőrszálhasogató konzulens • a laza, vagy nemtörődöm konzulens • a feudális konzulens

13. Forrástípusok • Elsődleges források • Másodlagos források • Un. „szürke irodalom” • Néhány módszer az irodalomfeltárás megkönnyítésére: • a) Könyvtári katalógusok alapján • b) Irodalomkövetéssel • c) Szerzők szerint • d) Szaksajtóból • e) Másodlagos forrásokból • Milyen módszert célszerű alkalmazni ebben a munkaszakaszban? • Szerző, a cím, a kiadó, a kiadás éve és helye. • Tartalomjegyzéket, az elő- és utószót (bevezetést, befejezést) és a felhasznált irodalom jegyzékét. • A bibliográfiakészítés a kutatómunka első lépése, a feltárt források szelektálása.

17. Adatbázisok PRESSDOK adatbázis: http://www.ogyk.hu/konyvt/allomany/pressdok.html HUNDOK adatbázis: http://www.ogyk.hu/konyvt/allomany/hundok.html Angol nyelvű EBSCO-adatbázisrendszer két önálló, az Academic Search Premier, valamint a Business Soruce Premier. CD-ROM adatbázisokról: http://www.neumann-haz.hu/scripts/CDxcgi?infile=main_frame.html További könyvtárak: http://www.konyvtar.lap.hu http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm http://www.mek.oszk.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm http://www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/opac.htm http://www.webkat.hu http://www.nkom.hu/infoteka/konyv

18. Forráskutatás számítógépes eszközökkel • Kétféle kereső létezik: a kulcsszavas és a tematikus kereső. • Néhány kulcsszavas, általános célú a keresők közül, a teljesség igénye nélkül: • Google • Yahoo • Lycos • Alta Vista • Excite • Hotbot • Infoseek

19. HEURÉKA kereső program, amely magyar menüvel, magyar anyagokban keres: http://heureka.net.hu vagy http://www.hungary.com Goliat: http://goliat.hu www.kereso.lap.hu

20. A leggyakrabban előforduló mezők nevei és rövidítései: • au author szerző • ti title cím • su subject tárgyszó • tw titleword címszó • kw keyword kulcsszó

21. Keresőszavak, keresők Érdemes minél több adat, és minél pontosabban megfogalmazott keresőszavak alapján dolgozni. A www.sztaki/hu/services oldalon angol-magyar, német-magyar és francia-magyar szótár is található Az online fordítókról bővebb információt kaphat: http://www.free-translator.com A két legismertebb internetes eszköz a SYSTRAN (http://www.systransoft.com és a Babelfish (http://babelfish.altavista.com)

22. Keresők, kereső szavak Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.iif.hu/ Elektronikus könyvesboltok az interneten; a két legnagyobb az Amazon (www.amazon.com) és a Barnes&Noble (www.barnesandnoble.com) A tematikus, vagy specializált keresők, adatbázisok többnyire nem ingyenesek. A magyar tematikus keresők közül a HuDir-t kell első helyen említeni (www.hudir.hu), a Vizsla tematikus keresője a www.origo.hu oldalról érhető el. Célszerű a forrás helyének megjelölése mellett megadni az időpontot is, amikor az interneten találtuk.

23. A jegyzetelés technikája A jegyzeteket, jegyzetelést csak akkor kezdjék el, ha már átolvasták a tanulmányt. Újra elolvasva lehet eldönteni, hogy érdemes-e írott jegyzetet készíteni. Az aláhúzásra eltérő színű ceruzát lehet használni, a lap szélén. „A kezdő kutatók Achilles-sarka a lehatárolás” Az írott jegyzet készítésének két alapvető módszere van: a tartalmi ismertetés (kivonatolás) és az anyaggyűjtő cédulázás. A kutató jellegű jegyzetelés legcélravezetőbb és legelterjedtebb módszere az ún. „cédulázás”. A cédulázásának azonban fontos szabályai vannak. Pontosan meg kell jelölni a forrást. Egy cédulán csak egy információ (táblázat stb.) gondolat szerepeljen, továbbá minden cédulán csak egyetlen forrásból származó információ legyen. A cédulák számának gyarapodásával párhuzamosan a cédulákat rendezni kell. Tartalom szerinti csoportosításuk: az ilyen típusú rendszerezés elengedhetetlen. Ezért célszerű az ún. tárgyszavak kijelölése, melyek a dolgozat főbb tartalmi kérdéseit mutatják. Bibliográfiai cédula, jegyzetelő-cédula. Számítógépes jegyzeteit nyomtassa ki (pl. a borítéknyomtató programmal, ami kb. egy cédula méretű), mindegyikhez írja oda a számítógépes fellelési helyét. A rendszer kialakításának alapja a tárgyszó.

24. Kutatás külföldön. Pályázatírás Sikerességi arány 20% körül. Sansz, Pályázatfigyelő, Országos Ösztöndíj Tanács Az internetes kereséshez a következő kezdőlapot ajánlott http://palyazatiras.lap.hu/ Times New Roman betűtípust, és 12-es betűméretet. Ne írjon 15 szavasnál hosszabb mondatokat. Ha a pályázat megírása gondot okoz, kezdje a költségvetéssel. A pénz meghatározza a módszereket és a kitűzhető célokat.

25. Kutatási és elemzési módszerek, technikák A kutatási módszerek, a statisztikák használata azért is fontos, mert lehetővé teszi a vizsgált folyamatot jellemző törvényszerűségek feltárását, a hipotézis bizonyítását. Irodalom: Köves-Párniczky: Általános Statisztika. Hunyadi-Mundruczó-Vita: Statisztika Hunyadi-Rappai-Vita: Statisztikai elemezések I-II. A KSH adatszolgáltatás világszínvonalú! A dolgozat értékét még tovább növeli a saját kutatás, az önálló adatfelvétel. Elsődleges vagy másodlagos adatgyűjtés, kvalitatív vagy kvantitatív módszer. Elsődleges adatgyűjtésre akkor kerül sor, ha a szükséges adat nem létezik. Másodlagos (szekunder) adatgyűjtés lényege, a már feldolgozott anyagok saját szempont szerinti hasznosítása. Kvantitatív kutatás: objektív, számszerűsíthető statisztikailag. A kvalitatív kutatás a problémák azonosítására, hipotézisek felállítására szolgál. Alapkérdései a Mi?, Miért?, Hogyan?, Mitől függ?.

26. Az elemzés Az elemzés a kutatás, a megismerés módszere, melynek segítségével a társadalmi-gazdasági folyamatok és jelenségek közötti kapcsolatokat, a környezet és az egyes elemek közötti hatáskapcsolatokat, a folyamtok kialakulását, fejlődését befolyásolható tényezők összefüggéseit, törvényszerűségeit lehet feltárni. Nem a jelenséget kell a szakdolgozatban bemutatni (hogy pontosabbak legyünk: nem csak azt), hanem a jelenség okait, mozgatórugóit kell feltárni!

27. Az elemzés fajtái • a) Jellege alapján lehet: • leíró-bemutató, prognosztizáló • döntés-előkészítő (a döntés előkészítése, megalapozása) • b) A vezetési folyamatban betöltött funkciója alapján: • célja szerint • az elemzés tárgya szerint • periodicitás szerint • c) Terjedelme szerint: • átfogó elemzés • részleges elemzés • d) Megközelítés módja szerint: • folyamatok mennységi oldalait vizsgálja • mind mennyiségi (reál), mind pedig érték oldalról vizsgálja a folyamatot • e) A vizsgált folyamat időbeli helyzete, állapota szerint: • statikus elemzés • dinamikus elemzés

28. Az elemzés formái a) történelmi áttekintés és elemzés b) esettanulmány c) jelentés, tanulmány: a jelent vizsgálja d) helyszíni (terep) kísérlet

29. Információgyűjtés – statisztikai adatgyűjtés • Adat: a valóság valamely szeletének, aspektusának számszerű kifejezése • Elsődleges forrású adat az, amit a kutató maga gyűjt. • Minden olyan adat, amely nem korábban publikált forrásból származik. • Másodlagos forrású adat, amelyet mások gyűjtöttek, rendszerezetek, • elemeztek és eredményeiket publikálták. • Adatok a következő típusúak lehetnek: • mérhető, pontosan számszerűsített adatok • rangsorolható adatok • arányszámok

30. Információgyűjtés – statisztikai adatgyűjtés Az ENSZ és OECD statisztikák gyűjtőkönyvtára az Országgyűlési Könyvtár. Európai Unió, OECD, WTO és az ENSZ adatbázisok. (Ezek és más statisztikai adatforrások részleteit a következő internet címen találhatja: http://statisztika.lap.hu) http://www.dialog.com, http://www.lexis-nexis.com Adatbányászati (data mining) technikákra specializálódott szoftverek (pl. SPSS, CART, SAS stb.) http://www.twocrows.com/index.htm http://www.intelligententerprise.com http://www.kduggets.com http://www.acm.org/sigkdd

31. A mintavétel • Egy mintából akkor vonhatunk le használható következtetéseket a teljes sokaságra vonatkozóan, ha a mintának lényegében ugyanolyan az összetétele, mint az alapsokaságnak. • A mintavétel alapkérdései: • Kell-e egyáltalán mintát venni? • Ha igen milyen módszerrel, milyen mintavételi eljárást kell választani? • Van-e segítsége az eljárás lebonyolításában? • Milyen anyagi lehetőségei vannak? • Mekkora legyen a minta nagysága? • Hogyan oldható meg a nem válaszolási hibák ellenőrzése, korrigálása? • A mintavételi eljárás lépései: • a sokaság meghatározása • a mintavételi keret listázása • a mindvételi módszer meghatározása • a mintanagyság meghatározása • a mintavétel kivitelezése • ellenőrzés

32. A mintavétel fajtái • Valószínűségi mintavétel: a kutató nem tud részrehajlóan • beavatkozni a minta kialakításába. • Nem valószínűségi mintavételi eljárásokat akkor lehet alkalmazni, • ha a valószínűségi minta kiválasztása lehetetlen. • Egyszerű véletlen mintavétel • Szisztematikus mintavétel • Rétegezett mintavétel • Többlépcsős csoportos mintavétel • Nem valószínűségi mintavételi eljárások • Önkényes mintavétel • Szakértői, vagy elbírálásos mintavétel • Kvótás (kétlépcsős) mintavétel • Hólabda mintavétel

34. Primer kutatási technikák • A megfigyelés • A megfigyelés lehet strukturált, strukturálatlan. • Továbbá a megfigyelés lehet nyílt, lehet rejtett. • Pontatlan megfigyelést eredményezhet: • a figyelmetlenség • a szelektív észlelés • a hozzáköltés • a misztifikáció • a megfigyelés korai lezárása

35. Kísérletek A kísérlet előfeltétele: ki kell alakítani a vizsgált jelenség elméleti modelljét, meg kell határozni a független, a függő és egyéb változókat. Maga a kísérlet a független tényező változtatása, megfigyelés, mérés.

36. Kérdőíves vizsgálatok • A kérdőíves vizsgálat a leggyakoribb primer kutatási, • információszerzési technika. • A kutatási program tartalma így alakulhat: • a kutatási feladat kitűzése • a kutatási módszer meghatározása: kérdőíves felmérés • a kutatás tárgyát jelentő populáció (alapsokaság) definiálása • az alapsokaságon belül ismert (objektív adatok alapján tudott) megoszlások számbavétele • mire kíváncsi, hogy mit szeretne a kérdőív révén megtudni • a kutatni kívánt területek alapkérdéseinek összeállítása • a kérdőív megszerkesztése • a reprezentatív minta megválasztása • a kérdőív ellenőrzése • a kérdőív véglegesítse • a konkrét felmérés elvégzése • a kapott információk elvégzése • az adatok kvantifikálása (mérhetővé alakítása) • a használt elemzési módszer(ek) meghatározása • az adatok elemzése, a következtetések felvázolása

37. A kérdőívszerkesztés technikája • Nyitott és zárt kérdések • Nyitott az a kérdés, amire a válaszadó saját szavaival válaszol. Zárt kérdésről beszélünk, ha a válaszadó a kérdőíven megadott válaszlehetőségek közül választ; az ún. igen/nem kérdés. • Számszerű adatra, tényre vonatkozó kérdések • Sorba rendezési kérdések • Memóriakérdés • Ismereti, tudáskérdés • Ellenőrző kérdések • Értékelő kérdés • Feltételes kérdés • Hibaforrások a kérdőíves vizsgálatkor • mintavételi hiba • maga a kérdőív is lehet hibaforrás • a kérdezőbiztos hibája • adatfeldolgozási hiba

38. Az interjú • A kvantitatív interjú jellemzői: • célja statisztikailag értékelhető adatok gyűjtése, • hipotézis alátámasztása, trendek feltérképezése, • objektív, számszerűsíthető adatokat, információkat ad, • általában formális, előre rögzített kérdéseken alapul, • a meghízhatóság érdekében nagyobb mintára épül, • komplex kérdések kezelésére alkalmas. • A kvalitatív interjú jellemzői: • a problémák azonosítására, hipotézisek felállítására szolgál, • a koncepciók, lehetséges megoldások értékelésére, • fontos lehet előzetes felmérésként a kvantitatív vizsgálati kérdések kialakításakor, • általában kötetlen, beszélgetés jellegű, interaktív, • objektív, számszerűsíthető adatok gyűjtésére általában alkalmas, • a tartalomelemzés, az elhangzottak számszerűsítése problémás, • komplex kérdések kezelésére is alkalmas.

39. Az interjú módszert akkor kell használnunk, ha • szükség van a válaszadók gondolkodásának, szokásainak megértésére • ha a válaszadó kreativitását, ötleteit, meglátásait akarja felhasználni • ha nem érti, miért alakul egy folyamat éppen úgy ahogy alakul • ha konkrét információt szeretne szerezni • ha több megoldás közül kell választani. • Általános tudnivalók az interjúról • „puha” interjú • „semleges” interjú • „kemény” interjú • irányított interjú • kötetlen interjú • személyes beszélgetés • telefonos interjú • számítógép közvetítette interjú általában e-mail-ek segítségével valósul meg.

40. Felkészülés az interjúra • Legyen felkészült az interjú témájából, az adott szakterületről. • Készítsen részletes interjúvázlatot, de ne ragaszkodjon mereven hozzá! • Tesztelje az interjú tervezett anyagát! • Az interjú során elhangzottak rögzítése.

41. Mire vigyázzon az interjú során? • Öltözködésében igyekezzen alkalmazkodni az interjúalany igényeihez. • A beszélgetés kezdetén tömören fogalmazza meg a kutatás célját. • Vázolja fel az interjú vezérfonalát. • Biztosítsa az interjúalanyt, hogy válaszait bizalmasan kezeli. • Ajánlja fel, hogy kutatási eredményeiről tájékoztatja. • A környezetre tett néhány pozitív megjegyzéssel kellemes hangulatot teremthet. • Teremtsen bizalmat önmaga és az interjúalany között. • Az interjú indítása sok mindent meghatároz, ezért az első kérdést mindig alaposan gondolja át. • Egyszerre mindig csak egy kérdést tegyen fel. • Kérdéseit érthetően, egyértelműen fogalmazza meg. • Csak a lehető legszükségesebb esetben szakítsa félbe az interjúalanyt. • Tisztelje az alany hallgatását, ne sürgesse. • Helyezkedjen a jóindulatú, semleges kérdező szerepébe. • Ne akarja kérdés helyett a saját elméletét, modelljét előadni. • A „nem tudom” válasz nem mindig jelenti, hogy tényleg nem tudja, a kérdést más módon megfogalmazva újra célszerű feltenni. • Ha szokatlan vagy furcsa választ kap, feltétlenül kérdezzen rá. • Ha a megkérdezett túl elvontan beszél, kérje meg, hogy mondjon példákat. • Nem célszerű magánjellegű beszélgetést beszúrni. • Számszerűsíthető adatok esetében kérje, hogy minél pontosabb fejezze ki magát. • Ha a kérdezett ellentmondásba keveredik, udvariasan tárja ezt fel, és kérje a tisztázást. • Ha nagyon elkalandozik a témától, próbálja meg visszaterelni a kérdésekhez. • Előfordulhat, hogy a kérdezett ellenszenves formában nyilatkozik. • Ha az irányítás kicsúszik a kezéből, akkor valamilyen indokkal szakítsa azt félbe. • Meglepően tartalmas információt kaphat, ha „van-e még valami, amiről tudni kellene” kérdést felteszi. • Utalás történik írott dokumentumokra • A beszélgetés végén feltétlenül köszönje meg az információkat.

42. Az interjú fajtái • Elbeszélés, beszélgetés • Személyes (face to face) interjú • Strukturált interjú • Stresszinterjú • A legfontosabb (kulcs) adatközlővel való beszélgetés • Mélyinterjú • Kiscsoportos interjú • Fókuszcsoportos interjú • Szakértői interjú • Szakértői fókuszcsoportos interjú • Interjúsorozat

43. Néhány nagyobb közvélemény-kutató cég honlapja: http://www.bellresearch.hu http://www.gallup.hu http://www.modus.hu http://www.szondaipsos.hu Továbbá egy érdekes portál: http://statisztika.linkcenter.hu/#kozvelemenykutatok

44. Terepkutatás A terepkutatás a társadalmi jelenségek közvetlen megfigyelését jelenti saját természetes környezetükben. Az esettanulmány Az esettanulmány nagy előnye a többi módszerrel szemben, hogy megpróbál átfogó lenni, és arra készteti az embert, hogy a kérdéses szervezet vagy részleg eseményeit és problémáit azok teljes részletességében leírja és elemezze.

45. Az esettanulmány kivitelezése • 1) A célok ismeretében kezdje az információgyűjtéssel. • a felkészülés csökkenti a látogatás során a vállalattal történő megismerkedéshez szükséges időt; • 2) Az információgyűjtés második szakasza a helyszíni, terepkutatás. • Fordítson néhány percet a bemutatkozásra. • Próbáljon meg minél inkább beleolvadni a vállalatba. • Ne akarjon egy látogatási idő alatt túl sok munkát elvégezni. • Problémát okozhat, hogy a megkérdezettek hajlamosak összefoglalni az esetet alapos végigbeszélés helyett. • Ha megkérdezik, hogy kér-e példányt valamiből, mindig mondjon igent. • Gyűjtse az intézményről szóló szóróanyagokat is. • Különösen figyeljen a vitás témák körüljárására. • A beszélgetés közben felvetődő gondolatait, további tisztázásra váró kérdéseit írja le. • Délutánonként, esténként feltétlenül rendszerezze a napközben hallottakat. • Gyakran meglepően tartalmas válaszokat kaphat, ha végén megkérdezi „van-e még valami, amiről tudni kellene”? • 3) Az esettanulmány elkészítése során szükséges lehet, hogy egyes dolgokra több forrásból szerezzen bizonyítékot. • 4) Az információ felhalmozás szakaszában és a terepmunka segítségével általában többszörös mennyiségű információt kell összegyűjteni, mint amennyi aztán valóban bekerül az anyagba.

46. Az esettanulmány megírása • 1) A környezetelemzés, a probléma háttere. Próbáljon meg válaszolni a következő kérdésekre: • Honnét jöttek? • Hogyan jutottak ide? Milyen célok, irányelvek, stratégiák vezettek a jelenlegi helyzethez. • Mi miatt tévedtek el? • Hol tartanak most? • 2) Fel kell vázolni az alternatív megoldásokat: • Hova mehetnének? Milyen alternatív lépéseket tehetnek? • Merre szeretnének menni? • Merre kellene menniük? • 3) Az alternatív megoldások elemzése, és a „legjobb” változat kiemelése. • Merre fognak menni? • Hogyan fognak eljutni oda? • Hol és hogyan tévedhetnek el? • Hogyan fogják tudni, hogy megérkeztek, hogy sikerült teljesíteni a célt? • Mik a várható eredmények • Az esettanulmány megbízhatósága sokkal fontosabb, mint az általánosíthatósága.

47. A kutatási eredmények elemzése • A kvantitatív adatok elemzése • A kutatási eredmények nagyobb része mérhető, kvantitatív adat, melyeket összegezni, táblázatba rendezni, elemezni lehet statisztikai, matematikai, számviteli és egyéb módszerekkel. • Főkomponens analízis. A módszer célja a változók mögött meghúzódó tényezők feltárása. • Faktoranalízis • Klaszter analízis. A szegmentálási technikák közé tartozik. Célja a viszonylag homogén csoportok kialakítása, adatredukció. • Diszkriminancia analízis. Előzetesen definiált, egymást át nem fedő csoportokat eredményező klasszifikáció elbírálására szolgáló statisztikai módszer. • Idősorok elemzése.

48. A kvalitatív információk elemzése – a tartalomelemzés • A kvalitatív információ formájában megjelenő adat feldolgozása bonyolultabb. A tartalomelemzés nem beavatkozó technika. A kvalitatív információ feldolgozásának, elemzésének két formáját különböztetjük meg: • A tartalomelemzés • Típusai a következők: • pragmatikus tartalomelemzés: okaik vagy hatásaik alapján osztályozzák az adatokat (hányszor említenek a szövegben olyasmit, ami pozitív hatást kelt) • szemantikai tartalomelemzés • * megnevezés-analízis • * attribúció-analízis: milyen gyakran utalnak bizonyos jellemvonásokra • * kijelentés-analízis: bizonyos dolgok egy meghatározott módon szerepelnek • Az elmélethez kapcsolt elemzésben a megérzések, az intuíció szerepe nagyobb. Az adathalmaz belső struktúráját elemzi.

49. A kutatások etikai kérdései • A témaválasztás etikája • A részvétel alapvető etikai kérdése, hogy a kutatásban önkéntes-e a részvétel. Kétféle megoldás létezik: a névtelenség és a titkosság. • Névtelenség (anonimitás): a válaszadót akkor tekintjük névtelennek, ha lehetetlen beazonosítani. • Titkosság: egy titkos felmérésnél a személyek válaszait azonosítani lehet, a kutató azonban lényegében megígéri, hogy nem teszi nyilvánosan. • Az értékelés és elemzés etikája • Az alapadatokat tisztességes eszközökkel kell elemezni és megjeleníteni. A kutatási és elemzési módszerek hiányosságait (körülmények, eszközök, adatok pontossága stb.) feltétlenül nevezzék meg dolgozatukban. • A következtetések tükrözzék a kutatás során feltárt és megjelenített bizonyítékokat: nem szabad megengedni, hogy valaki tudatosan félremagya­rázza a kutatási eredményt. • Ismerje be hibáit (téves volt a hipotézis, nem megfelelő a használt kutatási módszer, nem megfelelő az ok-okozati kapcsolat stb.). • A negatív eredmény is eredmény, erről ne feledkezzen meg. Ha vélelmezett valamilyen összefüggést, de bebizonyosodik, hogy nem létezik, tudományos szempontból az is fontos eredmény! • Ne szégyellje a véletlen felismeréseket, sejtéseket. Ha nem is tud mindent bizonyítani, érdemes ezeket leírni, és közölni.

50. Általános tanácsok az íráshoz • A dolgozat végső formába öntése, a megfogalmazás, koncentrált alkotó tevékenység. • Javasolt áttekinteni a napi tevékenységet: • Sikerült-e betartani a tervezett napi programot? • Mi csúszott át holnapra? • Mihez kellett több idő, mint gondoltam és miért, • Mi nem történt úgy?