Metaadatok az 1945 utáni tervek feldolgozásánál

1. Metaadatok az 1945 utáni tervek feldolgozásánál Opauszki István MÁV Központi Irattár

2. Mit szkenneljünk? (választás a tervfajtákból) • Előkészítő fázis tervei: előterv, tanulmányterv, vázlatterv, tenderterv: nem részleteiben kidolgozott, léptéke is nagyobb lehet • Hatósági célra készülő tervek: engedélyezési tervek, elvi építési, építési, fennmaradási, bontási tervek (+statikai tervek +gépészeti tervek +organizációs tervek) • Megvalósítást szolgáló tervek: kiviteli terv, megvalósulási terv (gyártmányterv, szerelési terv is ide tartozik)

3. Melyik adatot rögzítsük? • 5-20 adat a terveken • célok - erőforrások

4. Előzmény: nincs szövegmező • kevesebb adat • feliratok a terven szétszórtan • 1940-es évek második felétől terjed a szövegmező használata még szabvány nélkül

9. MNOSZ 974 • magasépítményi tervek: 12 adat • 185x120 mm • jobb alsó sarok • mellékletekre is

10. Gyakorlat • tartalmi és formai eltérés a szabványos szövegmezőtől • kiv: jobb alsó sarok és a szövegmező maga

11. A terv tárgya • a terv és a rajz megnevezés: együtt vagy külön – leírási szabvány kell • szakági speciális adatok • max. 300-350 karakter szükséges • rövidítések • helyesírás, gépélési hibák • helységnevek, utcanevek, épületszámok követése

12. A terv és rajz tárgya egy mezőben

13. Terv és rajz tárgya négy mezőben

14. Szakági speciális adat

15. Tervfajta • nem mindig szerepel a terven pl. gyártmánytervek • ha külön mezőbe kerül, törzsadatból is rögzíthető • sokszor része a tárgy leírásnak

16. Tervszám/munkaszám • a tervező vállalatok többsége használja, • pontos rögzítés kell – a tervlapok összetartója • szám v. betűk és szám kombináció • kötőjel, perjel, üres karakter leírás egységesítése • nagy eltérések karakterszámban

17. Rajzszám • általában külön mező, de van, ahol a tervszám utolsó tagja • ritkábban szövegmezőn kívül • egyes vállalatok csak tervszámot használnak – probléma lehet az összetartozó tervek keresése

18. Dátum (évszám) • több is lehet, érdemes az utolsót, a terv elkészültének időpontját használni • hónap, nap rögzítése felesleges • ritkán: é.n.

19. Tervező vállalat • érdemes törzsadatból kiválasztani • névváltozások követése: reménytelen • tervező és megrendelő cég azonos is lehet (saját tervező iroda) • ritkán, de előfordul, hogy szükség van rá

20. Tervező iroda, osztály, csoport • nagyobb tervezőintézeteknél • sokszor beépítik a tervszámba a szervezet azonosítóját • nélkülözhető

21. Megrendelő, beruházó • nem mindig van feltüntetve • 15-20 év után ritkán keresik • Ha rögzítik, törzsadatból ajánlott

22. Személyek • tervező, rajzoló, ellenőrző, jóváhagyók (8!) • régebbi terveken sokszor csak kézírás • a tervező személye lehet fontos (arányos időráfordítás?)

23. Méretek • méretarány: jellemzően fel van tüntetve - nélkülözhető • rajzméret (m2): nincs minden rajzon feltüntetve - nélkülözhető - a szolgáltatási díjszámítás alapja lehet • példánysorozat jelzése: nincs jelentősége

24. Anyag • nem szerepel a szövegmezőben, • jellemzően az eredeti pausz, a másolatok készülhettek hajtogatható papírra, kartonlap ritkán (pl. tendertervek) • a visszakeresés szempontjából nincs jelentősége, állományvédelmi szempontból igen. • eredeti-másolat jelölése: a másolat ált. rosszabb minőségű – magyarázat a képminőségre

25. Szöveges munkarészek • tartalomjegyzék-tervjegyzék • műszaki leírás • szakvélemény • engedélyek • számítások • jegyzőkönyvek stb.

26. Feladatok, problémák • általában több oldalas, A/4 dokumentumok - rendezni a lapokat • pauszrajzoktól fizikailag el kell különíteni (helytakarékosság) • nincs mindegyiken pontos tárgymeghatározás, v. eltér a szöveg a rajztól (a dokumentumból kell kiolvasni) • mindenképpen kell egy azonosítószám, amely összetartja a tervekkel. pl. tervszám/munkaszám, vonalkód

27. A használat tapasztalatai • a tervrajzon feltüntetett 10-20 adatból hatot mindenképpen célszerű rögzíteni. • 4-5 adat lehetőségek függvénye, a többi elhagyható • az ügyfeleink 95%-a a tárgy és 5% a tervszám alapján keresi a terveket.