1.75k likes | 2.6k Views
Művészet 1945 után. A világháború sokkja a művészetben megnöveli a szubjektivitás szerepét A két világrendszer szemben állásában a művészet függetlenségét jelképezi , mint a nyugati demokrácia szabadságának egyik fokmérője (szemben a szocialista realizmussal).
E N D
A világháború sokkja a művészetben megnöveli a szubjektivitás szerepét A két világrendszer szemben állásában a művészet függetlenségét jelképezi, mint a nyugati demokrácia szabadságának egyik fokmérője (szemben a szocialista realizmussal) I. Az 1940-es, 50-es évek:az absztrakció mint világnyelv (Franz Kline)
Az U.S.A. az élre tör, New York átveszi Párizs szerepét a művészetben A háború elől Amerikába menekült európai avantgárd művészek felszabadítóan hatnak a helyi művészekre, a realista hagyományok helyére az absztrakt törekvések lépnek 1. Absztrakt expresszionizmus (Pollock)
Kandinszkij 10-es évekbeli expresszív absztrakt képeire használták először ezt az elnevezést A szürrealista „automatikus írás” bevonja a véletlent az alkotás folyamatába A kézmozdulat nyoma mint jelhagyás a távol-keleti kalligráfiák hatását is tükrözi Előzmények: Kandinszkij, a szürrealizmus és a távol-keleti kalligráfia (Kandinszkij) (Kline)
A tudatkontrollt kikapcsoló festői eljárás egyik fajtája: a vízszintesen kiterített vászonra csurgatja, csepegteti a művész a festéket, esetleg törmelék anyagokat (homok, üveg stb.) is rászórva, a felületen sajátos véletlenszerű textúra („szövet”) keletkezik A véletlen szerepe:drip painting – csurgatásos festészet
Megszűnik a fő- és mellékmotívumok rendszere, a kép egésze egyformán vesz részt a kép megjelenésében A kompozíció hagyományos fogalmának átalakulása: all-over-painting (Pollock)
A kézmozdulat, a festék felhordása (gesztus) a művész lelki- és hangulati állapotáról, tudatalatti képzeteiről árulkodik A festés folyamata mint kifejezés (expresszionizmus): gesztusfestészet (Pollock)
A festés folyamatának spontán akció jellege kerül az előtérbe - a képalkotás drámai látványosságként, rituális gesztikulációként értelmezhető A létrejövő kép „melléktermék”, a keletkezés folyamatának lenyomata, dokumentuma A művész teremtő gesztusa kerül előtérbe: akciófestészet
Az ő képei teljes értékű műalkotások, a felületek élnek, lélegeznek, hitelesen közvetítik az alkotás közvetlenségét, az indulatok hullámzását, az alkotó lelki feszültségét Legjelentősebb alakja:Jackson Pollock
Néhány absztrakt expresszionista: Franz Kline
Az absztrakt expresszionizmus nem egységes irányzat: a „meditatív” irány Mark Tobey
Szakít a kép „ablak” felfogásával, a látható világ ábrázolásával, de elveti a képzeleti-metafizikai valóságot megragadni akaró szervezett geometrikus absztrakciót is (informel: „formátlan”), az ember belső, lelki valóságára koncentrál, a képfelület a megtépázott lélek finom rezdüléseinek színtere (lírai absztrakció) 2. Európai absztrakt festészet:lírai absztrakció, informel (Wols)
Gyakran emlegetik alkotóikat együtt, lényeges különbség, hogy az amerikaiak drámaiságával szemben inkább poétikus (lírai) alaphangulatú Az amerikai absztrakt expresszionizmussal rokonítható irányzat (Jean Fautrier)
Tache: franciául „folt” Használják rá a tasizmus elnevezést is (Georges Mathieu)
A gyermekrajzok őszintesége, az utcaifirkák, az elmebetegek és az autodidaktákalkotásai is hatással vannak a kor művészetére, sokan keresik azt a közvetlenséget, erőt, tisztaságot ami bennük meg van Art brut – nyers, durva, brutális csiszolatlan művészet (Jean Dubuffet)
A hivatalos művészeti intézményeket megvető, a társadalmi normák által elfogadott művészeten kívűli alkotásokat gyűjtő Dubuffet saját műveiben szándékosan primitív, nyers, őszinte Figurái tragikomikus hatásúak A festéket gipsszel, gittel, homokkal keveri, ebbe karcol bele Jean Dubuffet: Metafizikus, 1950, Winnetka
1948-ban alakult dán, belga és holland (Copenhague=CO, Brussel=BR, Amsterdam=A) művészekből Romlatlan, spontán, durvaságot, leegyszerűsítést is vállaló kifejezésmód jellemzi őket COBRA csoport (Karel Appel)
(Corneille) (Asger Jorn)
A kor néhány kiemelkedő alkotója kitart a figurális ábrázolás mellett, torz, lecsupaszított, egzisztencialista, az ember szorongató életérzését idéző alakokat teremtve: rideg, kérlelhetetlen magány, szorongató, kapaszkodók nélküli létbevetettség 3. Figuralitás a kor művészetében – a hiány emlékművei
Az angol szobrász végtelenül leegyszerűsített, csonkolt, átlyuggatott formái egyszerre sugallnak ősi emelkedettséget és szorongató magányt Az átlyukasztott, szétszakított formákon átáramló levegő a szobor körüli teret is bevonja az ábrázolásba
A szürrealizmusból induló olasz művész pálcika vékonyságura redukált figurái is az őket körülvevő tér problémáját feszegeti A rücskös felületű egyéniségüktől és kiterjedésüktől megfosztott figurák végzetesen magányosak és otthontalanok Alberto Giacometti: Az erdő, Duisburg, 1950
Az angol festő szűk és üres terekbe zárt, megkínzott, a szenvedéstől elgyötört, torz hústömegnek ható figurái is az emberlét tragikumát idézik Francis Bacon: Tanulmány Velazquez után, X. Ince pápa, 1953
A keveretlen festékcsomókat, rongydarabokat a vászonhoz hajigálva keletkezett torzulásokat tovább fejlesztve alakítja át a figurát egyetlen fájdalomgóccá
Jelen vannak a klasszikus avantgárd nagy mesterei is: pl. Picasso vagy Matisse
A popular art („népszerű művészet”) rövidítése Szembefordul a kiüresedni látszó absztrakt művészettel A hirdetések, a tömegszórakoztató eszközök, a mozi, a képes magazinok vizualitása és a bennük szereplő tárgyi világ felé fordul II. A 60-as, 70-es évek1. A pop art (Andy Warhol)
Kapcsolatot tart a hagyományos társadalomfelfogást elvető ún. ellenkulturális vagy underground mozgalmakkal (pl. beat- és a hippie-mozgalom) A fogyasztói társadalomban felnőtt nemzedékek önmeghatározása (Andy Warhol)
A magaskultúra és a tömegkultúra átjárhatóságára törekszik a 10-es, 20-as évek avantgárdizmusára emlékeztet (neoavantgárd, főleg neodada) Az élet és a művészet határainak lebontása (Andy Warhol)
Angliából indul Richard Hamilton: Tulajdonképpen mi az, ami otthonainkat ma oly mássá, oly vonzóvá teszi? (1956, kollázs, 26x25 cm)
Az amerikaiak teszik világszerte ismerté (James Rosenquist)
A „kombinált festmény”sajátos kollázs, a dadaizmus alkotómódszerére emlékeztet A ráaggatott, beleapplikált tárgyak miatt a festmény kilép a térbe (assemblage) Robert Rauschemberg és a combine painting
Az érzékelés és jelentés problémája: „ez most festmény vagy zászló?” A festmény is, a zászló is kétdimenziós, de a művész nem rejti el az ecset nyomok személyességét Jasper Johns: Zászló narancs mezőben, Köln, 1957
A képregény részlet pontosan lemásolt felnagyítása új dimenziót (jellegzetesen pop art technika) ad az egyébként érzelem mentesen kezelt banalitásnak Roy Lichtenstein: Tzing, 1962, Darmstadt
Claes Oldenburg: Ruhacsipesz, 1974 • Oldenburg tárgyakat helyez új dimenzióba, végletesen felnagyítva őket
A dadaista-szürrealista objet trouvé („talált tárgy”) és ready made („készáru”) rokona „Környezet, körülfogás, környezetszobrászat” – bármilyen nem gyakorlati és nem haszonelvű átalakítása az emberi környezetnek Szinonímája a térinstalláció vagy az ambientálisművészet Jellemző pop art jelenség az enviroment, a „tárgyegyüttes” (Claes Oldenburg)
Kész objektumok (tárgyak, használati eszközök) felhasználásával fel épített új művészeti összefüggés-rendszer Új asszociációs mezőket teremt, új jelentést hordozhat A klasszikus avantgárd (dada) előzményei után kedvelt technikája lesz a pop artnak és rokon jelenségeinek Objektművészet (Ed Kienholz)
A reklám grafikából induló művész, tudatos személytelenséget, közömbösséget képvisel, ellentmondásos karrierje demokratikus és elitista egyszerre, sokszorosított szitanyomatai olcsóságuk ellenére az elüzletiesedő műtárgypiac szuper sztárjává avatták őt Andy Warhol: Elvis, 1964, Toronto
Szitanyomat sorozatokat készít a pop kultúra sztárjairól, ikonikus alakjairól