A bolygók atmoszférája és ionoszférája

1. A bolygók atmoszférája és ionoszférája • A bolygók körül légkör alalkul ki, a felső határ:gravitációs energ. = kinetikus e. ez az exoszféra határa • Az atmoszféra molekulái ionizálódnak a napfény hatására  kialakul az ionoszféra • Az ionoszféra: olyan mint egy ideálisan vezető gömbhéj • Mitől van éjszakai ionoszféra?- áramlás- ütközések

2. A BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA • AZ ÉGITESTEK AKADÁLYT JELENTENEK A SZUPERSZÓNIKUSAN ÁRAMLÓ NAPSZÉLBEN. • A KÖLCSÖNHATÁS JELLEGE AZ AKADÁLY MINŐSÉGÉTŐL FÜGG. • A MEGZAVART TARTOMÁNY: A TEST PLAZMAKÖRNYEZETE • HA AZ AKADÁLY • ELEKTROMÁGNESESEN SEMLEGES: CSAK GEOMETRIAI KERESZTMETSZETE SZÁMÍT • VEZETŐ VAGY MÁGNESES: ELEKTROMÁGNESES KÖLCSÖNHATÁSBA LÉP AZ ÁRAMLÓ NAPSZÉL PLAZMÁVAL, EZ VEZET A MAGNETOSZFÉRA KIALAKULÁSÁRA • A PLAZMAKÖRNYEZET SZERKEZETE BONYOLULT, AZ UTÓBBI ESETBEN LEGALÁBB KÉT SZAKADÁSI FELÜLET ALAKUL KI: • LÖKÉSHULLÁM, MERT A PLAZMA MÁSKÉPP NEM TUD SZUBSZÓNIKUS SEBESSÉGRE LASSULNI • TANGENCIÁLIS SZAKADÁS: A NAPSZÉL KÖRÜLFOLLYA AZ AKADÁLYT • AZ ALÁBBIAKBAN A TEST ÉS A NAPSZÉL KÖLCSÖNHATÁSÁVAL FOGLALKOZUNK.

3. GEOMETRIAI AKADÁLY: A HOLD A HOLD FELÜLETE ABSZORBEÁLJA A NAP-SZELET, DE A MÁGNESES TÉR ÁTDIFFUNDÁL. A MÁGNESES TÉR DEFORMÁLÓDIK, ENNEK SZÖGÉT A MÁGNESES PERTUR-BÁCIÓRA JELLEMZŐ VA ÉS uSW ARÁNYA HATÁROZZA MEG. A PLAZMA “BEFOLYIK” AZ AKADÁLY UTÁNI TÉR-RÉSZBE, NAGYJÁBÓL A HANGSEBESSÉGGEL.

4. “VEZETŐ GÖMB” AKADÁLY: NEM MÁGNESES BOLYGÓK • A BOLYGÓK IONOSZFÉRÁJA JÓ VEZETŐ, IDEÁLISAN VEZETŐ GÖMBKÉNT FOGHATÓ FEL • A VEZETŐBE A MÁGNESES TÉR NEM HATOL BE, AZ ÁRAMLÁS FELÜLETRE MERŐLEGES SEBESSÉGE IS NULLA • AZ AKADÁLY FELSZÍNE NYOMÁSEGYENSÚLYI FELÜLET • BELÜL: KINETIKUS NYOMÁS • KÍVÜL: MÁGNESES NYOMÁS A NAP-BOLYGÓ EGYENES MENTÉN • A FELSZÍN KÖZELÉBEN B || AZ AKADÁLY ÉRINTŐJÉVEL ÉS AZ ÁRAMLÉSI SEBESSÉGGEL

5. ÜSTÖKÖSÖK: SZERTEÁRAMLÓ IONOK • A SZÉTÁRAMLÓ IONOK HATALMAS KÖLCSÖNHATÁSI ZÓNÁT EREDMÉNYEZNEK:A ZAVAROK AZ ÜSTÖKÖSTŐL TÖBB MILLIÓ KILOMÉTERRE IS ÉSZLELHETŐEK! • A KIÁRAMLÓ ANYAG LASSAN BELEÉPÜL A NAPSZÉLBE, E FOLYAMAT: MASS LOADING • SPECIÁLIS AKADÁLY, RÉSZLETEIVEL NEM FOGLALKOZUNK

6. MÁGNESES AKADÁLY: PL. A FÖLD • A NAPSZÉL  uSW2 NYOMÁSÁVAL A MÁGNESES DIPÓLTÉR NYOMÁSA TART EGYENSÚLYT:  uSW2 = {BE(R/r)3}2/ 4 • DE EZ PONTATLAN, MERT A HATÁR-RÉTEGBEN ÁRAM FOLYIK, ENNEK TERÉT IS HOZZÁ KELL ADNI (CHAPMAN-FERRARO ÁRAM). • EZ, ÁTLAGOS NAPSZÉL ESETÉN (~7, u~400) KB. 10 F0LDSUGÁR TÁVOLSÁGOT AD A NAP-FÖLD TENGELY MENTÉN. • AZ AKADÁLYON BELÜLI TARTOMÁNY: A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJA

7. LÖKÉSHULLÁM KIALAKULÁSA ÜTKÖZÉSES KÖZEGBEN • A LÖKÁSHULLÁM NEMLINEÁRIS FOLYAMATOK EREDMÉNYEKÉPP ALAKUL KI, EZÉRT CSAK KVALITATÍV KÉPET ADUNK. • A MOLEKULÁK AZ AKADÁLY ELŐTT FELGYŰLNEK, VISSZAFELÉ INDULÓ NYOMÁSHULLÁM ALALKUL KI. • A TERJEDÉSI SEBESSÉGE ~HANGSEBESSÉG • A VISSZAVERŐDŐ HULLÁMEGYES FOURIER KOMPONENSEIELTÉRŐ SEBESSÉGGEL HALADNAK,EZ A FRONT MEREDEKEBBÉ VÁLÁSÁTOKOZZA. • A HULLÁMFRONT DISSZIPÁCIÓ ÚTJÁNSTABILIZÁLÓDIK.

8. Töltött részecskék mozgása a Föld mágneses terében • A töltött részecske az erővonalak mentén mágneses csapdába esik. • Mozgása:- forgás a tér körül- oszcilláció a tér mentén az É és D pólus között- áramlás az egyenlítő mentén • Eredmény:sugárzási övek kialakulása

9. Sugárzási övek (van Allen övek)

10. A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJA

11. A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJÁNAK VIZSGÁLATA

12. SARKI FÉNY

13. ŰRIDŐJÁRÁS

14. A MÁGNESES BOLYGÓK ÁTTEKINTÉSE

15. A PARALLEL ÉS PERPENDIKULÁRIS LÖKÉSHULLÁM MODELLJE

16. RÉSZECSKE ELOSZLÁSOK VÁLTOZÁSA A LÖKÉSHULLÁMON VALÓ ÁTHALADÁS KÖZBEN

17. HULLÁMOK A JUPITER LÖKÉSHULLÁMÁNÁL • A LÖKÉSHULLÁMNÁL A RÉSZCSKEELOSZLÁSOK BONYOLULTAK • NAGYON SOKFAJTA HULLÁM GERJESZTŐDIK, KÜLÖNFÉLE FREKVENCIÁKKAL.EZ A JUPITERNÉL A MELLÉKELT ÁBRÁN LÁTHATÓ.A HULLÁM “HALLHATÓ” IS.