1 / 46

A LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁSOK

A LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁSOK. Természetes levegőszennyezők: vulkánok, villámlás, erdőtüzek, mocsarak Antropogén szennyeződések: az első ipari forradalom óta, 150 éve mérik A légszennyeződések típusai: helyi, regionális, globális - gázok, aeroszolok

cheng
Download Presentation

A LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁSOK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁSOK

  2. Természetes levegőszennyezők: vulkánok, villámlás, erdőtüzek, mocsarak Antropogén szennyeződések: az első ipari forradalom óta,150 éve mérik A légszennyeződések típusai: helyi, regionális, globális - gázok, aeroszolok - vizes depozíció: vízben oldott anyagok (levélfelvétel), eső, köd - száraz depozíció: levél, talaj

  3. Globális változások:  megnövekedett hőmérséklet (aeroszolok, üvegházhatást okozó gázok) 2.1 oC globális hőmérséklet növekedés 2050-re  megnövekedett CO2 koncentráció: (280 µl /l 230 éve, 365 µl/l most) megnövekedő fotoszintézis, biomassza produkció  megnövekedett UV-B sugárzás (Ok: ózonlyuk a sztratoszférában) Növényi válaszreakciók: rezisztens növények elterjedése,szelektálása

  4. Üvegházhatást okozó gázok

  5. A környezetszennyező gázok élettartama a légkörben

  6. A légszennyező gázok fitotoxikus hatásai

  7. LÉGSZENNYEZŐDÉST OKOZÓ HALOGÉNEZETT SZÁRMAZÉKOK Legtöbbjük antropogén eredetű:  előfordulás: ppb koncentráció tartományban  nagy stabilitás (néhány hét – 10 000 év); lipofil sajátság; inertek; nemgyúlékonyak

  8. Fő csoportjaik:  halogénezett alifás szénhidrogének: klórozott szénhidrogének halonok (és egyéb CFC származékok)  klórozott dioxin és furán származékok  klórozott aromás származékok

  9. Biofilterek A levegőben és vízben lévő szennyeződések kivonása: porózus adszorbens, folyadékfilm borítással, mikroorganizmusok (pl. diklórmetán)

  10. 1./ Rövid szénláncú, halogénezett alifás származékok (RHALF) (széntetraklorid, diklór-metán, triklór-etilén, halon)  műanyaggyártás, vízhatlanító anyagok, oldószerek, textiltisztítók, fémfeldolgozó ipar  teljesen halogénezett metánszármazékok: halonok (tűzoltás) a./ Az egész légkörben eloszlanak, hosszú élettartam. A termelés mértéke meghaladja a természetesdegradáció mértékét. A SZTRATOSZFÉRA ÓZONRÉTEGÉNEK CSÖKKENÉSÉT OKOZZÁK!

  11. Kis reakcióképesség: ellenállnak a mineralizálódásnak A széntetraklorid és a tetraklóretilén reduktív deklorinációja. Aerob és anaerob mikroorganizmusok is degradálják.

  12. b./ Toxicitás:  állati szervezetre: CCl4, CHCl3 - májkárosodás  növényekre:adszorbeálódnak a kutikulában (fenyőtű) Hosszútávú hatás, különösen más stresszorokkal kombinálódva:  napfény + RHALF - fotoaktiváció: pigment degradáció  UV-B + RHALF - aktív RHALF intermedierek: pigment és tilakoid membrán degradáció

  13. Oka: szabad gyökök képződése oxidatív stressz enzimatikus folyamatok gátlása DNS és RNS molekulák sérülése  Növényi védekező mechanizmusok: konjugátum képzés glutationnal glutation S-transzferáz aktivitás aktiválódik c./ A természetes depozíció sebessége: tetraklóretilénnél 0.1  0.052 mm s-1 , a fenyőtűben mért koncentrációk: ng g-1 FW

  14. 2./ Klórozott dibenzodioxin, dibenzofurán és bifenil származékok a./ hőcserélő, vákuumolaj komponens, kondenz folyadék, festékek, tinták, ragasztók alapanyaga  hosszú élettartam, a talajban, szedimentumban is feldúsulhatnak. b./ Hatás a növényekre: gyökérfelvétel is lehet levélben akkumulálódhat, speciális szervekben koncentrálódhat: barka, fenyőtű Növényekre nem jelentős mértékű a hatás: felhalmozódhatnak azonban a táplálékláncban.  metabolizálódhatnak a növényekben konjugátumképzés O-glukoziltranszferázok által

  15. A halogénezett anyagok (dioxinok, halogénezett bifenilek) bioremediációs stratégiái: • tápanyagadagolás a mikróbáknak (N, P) és felületaktív anyagok használata • Levegőztetés (amennyiben vízből vonják ki) • A környezet beoltása jól degradáló baktériumokkal • Fitoremediáció: az algák és a növények jól felveszik, átalakítják és degradálják a szerves szennyezések egy részét. Levegőztető rendszer

  16. A talajfelszíni vizek szennyeződése A Föld vízkészleteinek 2%-a édesvíz. Magyarország vízkészletének 5%-a ered az ország területéről. Az édesvíz formái a szárazföldön: csapadékvíz felszín alatti vizek felszíni vizek A vízben található idegen anyagok: oldott gázok oldott sók és szerves anyagok lebegő szennyezések, mikroszennyezők

  17. Vízminőség: Kémiai vízminősítés: a vízek lágysága Na+ , foszfát és nitrát tartalom oldott oxigén (szennyezők oxidálódása) SZERVES ANYAGOK: Mennyiségüket azzal az oxigénmennyiséggel jellemezzük, ami oxidálódásukra elfogy. Biokémiai oxigénigény (BOI): a vízben levő szerves anyag earob eloxidálásához szükséges oxigénmennyiség (mg/l-ben, átlag 5 nap időtartam alatt). Kémiai oxigénigény (KOI): a vízminta kálium-permanganáttal történő egyórás forralása során elhasználódott vegyszerrel egyenértékű oxigénfogyás.

  18. Mikroszennyezők: Íz és szagkárosítók, egészségreártalmasak.  szervetlenek: nehézfémek kőolajszármazékok, fenantrén, fenol, mosószerek, herbicidek, inszekticidek, fungicidek, klórozott szénhidrogének

  19. Biológia vízminőség: Négy tulajdonságcsoport: halobitás - biológiailag fontos sók összessége trofitás - az vízi ökoszisztéma elsődleges szervesanyag termelése szaprobitás - a holt szerves- anyag lebontásának mértéke élőlények táplálékául alkalmas toxicitás - algatoxinok, bomlás- termékek, H2S, NH3 Eutrofizálódás: megoldás a szervetlen anyagok eltávolítása.

  20. Cylindrospermum raciborskii Hepatotoxikus alkaloidot termel, cilindrospermopszin a neve.

  21. A felszíni vizeket is meg lehet tisztítani szerves szennyeződésektől növényekkel

  22. A metolachlor és az atrazin herbicidek degradációjának hatékonysága a vízinövények, a Ceratophyllum>Elodea>Lemna szöveteiben Elodea canadensis Lemna minor

  23. A DDT-t a „seaweed” kitűnően degradálja

  24. A talaj szennyeződése A talajszennyezések típusai: radioaktív anyagok fluor, ólom, berillium, arzén, réz, kén növényvédőszerek: 2.4-D 2-4 hétig marad meg, Monuron20-200 hétig higany, réz policiklusos szénhidrogének Rákkeltőek közülük: 3.4-benzpirén, 3.4-bezfluorantén, 1.2-benzatracén Származnak: ipari üzemek, gázgyárak kőolajfinomítók, közlekedés szennyezéseként. ásványiolaj származékok

  25. SZERVES SZENNYEZŐDÉSEK FELVÉTELE ÉS TRANSZPORTJA A NÖVÉNYEKBEN a./ Gyökéren keresztül történő felvétel: nincs kutikula diffúzió a PM-ig a felvétel mechanizmusa a vízoldékonyságtól, töltéstől függ pH viszonyok b./ Levélfelvételnél: a kutikula döntő lipofil tulajdonság, szénatomszám növényvédőszereket felületaktív anyagokkal

  26. Szisztemikusan transzlokálódó anyagok: végigfutnak a növényen (fluometuron, gyapot) A kezelés helyén maradó vegyületek (Cyperus esculentus, chlorimuron, a gumóban marad) c./ Exkréció lehetősége: levélen (Scirpus lacustris, gyökéren fenolt vesz fel, hajtásban kiválasztja) volatilis halogénszármazékokat is (1,2-dibrómetán) gyökéren: levélen alkalmazott 2,4-D-t, Dicamba-t, napraforgó, repce)

  27. Szerves szennyeződések inaktiválódásának lehetőségei a növényekben I. Konjugátum képzés a./ Az alkoholos és fenolos -OH csoportok glükozilációja pl. -D-glükozid; O-malonil--D-glükozid konjugálódik a pentaklórfenolhoz b./ Karboxil csoport glükozilációja pl. 2,4-D glükozilészterei, Triticum dicocconban egyéb cukrok: nikotinsav arabinózzal c./ Aminocsoportok glükozilációja pl. 3,4-diklór-anilin glükózzal d./ Karboxil csoport konjugációja aminosavakkal pl. Glycine-ben a szenzitív genotípus aminosavakkal, a toleráns glükózzal konjugálta a 2,4-D-t.

  28. e./ Konjugáció peptidekkel GLUTATION (GSH) konjugátumok: Fontos példa: atrazin, a kukorica gyomirtószere - Rezisztens növények: GSH-val konjugálják (Andropogon qerardii, Panicum virgatum) - Szenzitív növények: N-deetilálták.  Homoglutation konjugátumok: Gly helyett Ala Alacsony mólsúlyú egyéb peptidek: pl. fenollal kapcsolódnak

  29. II. Oxidáció a./ Hidroxiláció  N-alkil származékok:az alkil csoport hidroxilálódik C1-C5 alkánok: CO2-ig oxidálódnak aromás szénhidrogének oxidációjának első lépése (benzpirén, benzantracén) benzoesav: o- és p-pozícióban b./ Hidrolitikus hasítás: a xenobiotikumok észtercsoportja hasítódik c./ A gyűrű felhasadása d./ központi szerep a herbicid metabolizmusban

  30. A növényvédőszerek degradációja is hasonló módon történik

  31. III. A folyamatban szereplő enzimek a./ Citokróm P450-dependens monooxigenázok Diverz géncsalád: 300 gén az Arabidopsisban Vannak konzervált funkciójú izoenzimek: hormon, szterol és oxigenált zsírsavszintézis Biokémiai jellemzők: - hem proteinek - elektrontranszfer a NADPH-ról az O2-re - monooxigenáz reakció, oxidált szubsztrát + víz R-H +O2 +NADPH +H+ R-OH + H2O + NADP+ - NADPH  Cyt P450 reduktázok (FAD és FMN koenzimmel) Cyt P450 - az ER citoplazmatikus felszínéhez kötődnek N- -terminusukkal - CO gátolja, a CO-Cyt P450 komplex fénnyel felbontható

  32. A cytP450 működése és a géncsaládok közti kapcsolatok szorossága

  33. Biokémiai jellemzők (P450): inaktiválódhat: epoxid, aldehid, peroxid keletkezhet a reakcióban, az enzimfehérje degradálódik, H2O2 keletkezik a reakció során, suicide inhibitor, eltűnik a szövetek öregedése folyamán Gyors növényvédőszer metabolizmusra azok a fajok képesek: hipermetabolizálók, mert a CYT P450pontmutációt szenvedett, új izoenzimek indukálódtak P450 gént tartalmazó transzformáns növények: baktérium vagy emlős gént vittek be először Streptomyces griseolus talajbaktérium génjét vitték be dohányba, tranzit peptid a plasztiszba, ferredoxin a redukáló erő ez egyidejűleg aktiválhat is proherbicideket

  34. Bioremediáció céljából: A Rhodococcus baktérium képes tiokarbamát herbiciden, mint N és S forráson élni, P450 génjét bevitték a kukorica rhizoszférában lakó baktériumokba, amelyek eltávolították az EPTC (tiokarbamát) herbicidet. b./ Polifenoloxidáz rendszer a plasztiszban o-difenol oxidáz p-difenoloxidáz monofenol monooxigenáz a plasztisz a fenolok, alkánok és arének oxidálásában fontosak c./ peroxidáz, kataláz

More Related