PÉNZÜGYI ISMERETEK

1. PÉNZÜGYI ISMERETEK

2. 2011.08.24-i előadás vázlata • A bankrendszerek, típusai, bankok típusai. • A magyar bankrendszer története, felépítése. • A MNB, feladatai, szerepe. • A betét- és befektetés biztosítás, az OBA feladatai. • A pénzügyi piacok felügyelete, a PSZÁF. • A banktőke szerepe, elemei. • A banki műveletek, a bankok működésének alapelvei (a mágikus háromszög). • A passzív bankműveletek. Számlavezetés és számlanyitás. A betétgyűjtés. A lekötések típusai. • Az aktív bankműveletek. • A hitelszerződés megkötésének folyamata. A hitelkockázat kezelése. A hitelkérelem. Az ügyfélminősítés. Az ügyletek minősítése. • A fedezetek és hitelbiztosítékok fogalma, funkciói és típusai. • A hitelfajták, hitel, kölcsön, lízing, bérlet. A faktoring és a forfaitírozás. • A semleges bankműveletek. • A fizetési forgalom lebonyolítása, fizetés típusok és formák. • Az értékpapírok fogalma és csoportosításuk (típusai). • A részvény fogalma, típusai. A részvényesek jogai. • A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Az állampapírok. A kötvény fogalma és típusai.

3. BANKRENDSZEREK • Egyszintű bankrendszer: - a központi bank a gazdaság minden szereplőjének szolgáltatást nyújthat, - mellette szakosított bankok működnek - előnye: jobb áttekintést, ellenőrzést biztosít - hátránya: rugalmatlan • Kétszintű bankrendszer: - központi bank csak a kereskedelmi bankokkal és egyéb hitelintézetekkel áll kapcsolatban - a gazdasági szereplők csak a kereskedelmi bankokhoz és egyéb hitelintézetekhez fordulhatnak - előnye: hatékonyabb - hátránya: nehezebb az ellenőrzés

4. BANKRENDSZEREK • Specializáltvagy kettéosztottbankrendszer: - bankok egyik csoportja csak lakossági ügyletekkel, rövid távú finanszírozással foglalkozik (retail bank) - bankok másik része csak hosszú távú befektetésekkel, értékpapír-ügyletekkel foglalkozhat (angolszász országokban, főként USA-ban jellemző) - tevékenységi körök elkülönítésének oka: lakosságot terhelő kockázatok csökkentése • Univerzális bankrendszer: - minden bank mindenféle banki tevékenység és szolgáltatás végzésére, befektetési tevékenységre is jogosult (európaiországokban jellemző, főleg Németország)

5. BANKOK TÍPUSAI • Kereskedelmi bankok: a legáltalánosabb banktípus- Területi, tevékenységi és ügyfélkorlát nélkül az egész országban bárkitől vállalhattak megbízást. • Regionális bankok: széleskörű tevékenységgel rendelkeztek, de területileg korlátozottak voltak. • Takarékpénztárak: a lakosság számára végeznek mindenféle műveletet (betétgyűjtést, hitelnyújtás és pénzforgalom lebonyolítása) • Hitelszövetkezetek: csak a szövetkezeti tagok számára nyújtottak szolgáltatásokat. • Jelzáloghitelbankok: hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkoznak, fedezeteként ingatlanokat kérnek • Földhitelintézetek: a hitel fedezetét mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület képezte. + Központi bank = jegybank

6. MAGYAR BANKRENDSZER 1987-től kétszintű bankrendszer: • Jegybank: Magyar Nemzeti Bank • Pénzügyi intézmények: a) hitelintézetek: b) pénzügyi vállalkozások (JT 50mft): betétgyűjtésen számlavezetésen kívül minden egyéb szolgáltatás végzésére jogosultak • - bankok: univerzális hitelintézetek (JT 2mrd) • - szakosított hitelintézetek: tevékenysége vagy ügyfélkörük korlátozott (3 féle van: lakástakarék-pénztárak (JT 3mrd), jelzálogbank, fejlesztési bank) • szövetkezeti hitelintézet: (JT 100 mft) • a) hitelszövetkezetek • b) takarékszövetkezetek

7. MNB a pénzügyi rendszerben Alkotmány: • Az MNB feladata a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, valamint a pénzforgalom szabályozása. Jegybank tv. I fejezet: • 3.§ (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. • (2) Az MNB az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.

8. Jegybank szerepe a pénzügyistabilitásban • „Bankok bankja” • Prudenciális szabályozás (A prudenciális szó jelentése okos, körültekintő. A pénzintézeteknél bankári alapelveket, ügyfélérdeket szem előtt tartó magatartást értünk alatta.) • Bankellenőrzés • Végső hitelező • Fizetési és elszámolási rendszerek működtetője (BKR, VIBER)

9. Bankközi Klíring Rendszer (BKR) A magyarországi bankközi fizetési forgalom elszámolása teljes mértékben elektronikus úton történik.  Ez két módon, a BKR illetve a 1999-ben bevezetett VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer) alkalmazásával valósul meg. A GIRO Zrt. által működtetett BKR a nemzetközi iránymutatásoknak és a legjobb gyakorlatnak megfelelő olyan elszámolási rendszer, amely kiépítettségével lehetővé teszi a belföldi bankközi pénzforgalom mindennapi zavartalan működését. A Bankközi Klíring Rendszer biztosítja, hogy a Hitelintézetek az ügyfeleik számára korszerű és magas színvonalú pénzforgalmi szolgáltatásokat kínálhassanak. A hitelintézeti igényeknek megfelelően a tárgynapi tranzakciók a következő elszámolási nap reggelére a Klíringtagok számláján elszámolásra kerülnek, így ezután az ügyfél számláján jóváírhatóak. A BKR megbízhatóságát, biztonságát jelzi, hogy az eddigi működése során valamennyi benyújtott tranzakció elszámolása megtörtént!

10. Emisszió: A forgalom készpénzszükségletének kielégítése. Készpénz 10%-a hitelintézeteknél, 90%-a bankrendszeren kívül. • Deviza- és aranytartalék kezelése • Államháztartási kapcsolat • Statisztikai tevékenység: monetáris, fizetési mérleg, háztartás- és értékpapír-, ár- és árfolyam-statisztika.

11. Betét- és befektetés biztosítás Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 1993-ban jött létre, garancia vállalása korlátozott. Elsősorban a betétesek védelmét szolgáló kötelező felelősségbiztosítást nyújt, melynek díját a hitelintézetek fizetik. - minden betételfogadó hitelintézetnek kötelező az OBA tagság - a biztosítás a lakossági és a vállalati betétállományra terjed ki (a költségvetési állományra nem) - az OBA bevételi forrása a tagdíjakból és belépési díjakból van (belépéskor a JT 0,5%-a, majd évente a biztosítás alá tartozó betétállomány 0,2%-a) - ha az OBA valamely bank tevékenységét kockázatosabbnak ítéli meg, emelheti a tagdíjat 0,3%-ra

12. Az OBA feladatai: • intézkedik a betéteseket fenyegető veszély csökkentése, elhárítása érdekében, • betétesek részére kártalanítást fizet (a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 3 millió forintos összeghatárig fizeti ki kártalanításként; a befagyott betéteket 30 napon belül vagy elkezdi kifizetni vagy áthelyezik egy másik bankhoz) • az állami kezesség beváltásában közreműködik, • részt vesz a bankok felszámolási eljárásában, • a betéteseket tájékoztatja a betétbiztosítás és kártalanítás feltételeiről.

13. A pénzügyi piacok felügyelete (PSZÁF) A bank mint olyan kockázatos üzem. - alacsony a saját tőkéje - hiteleket helyez ki - transzformációs szerepkört tölt be (összeg, lejárati transzformáció) A betétesek kockázatának csökkentése és a prudens működés érdekében a bankoknak folyamatos adatszolgáltatási kötelezettsége van, ám e melett felügyeletre van szükség. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik és minden pénzintézetet felügyel!!

14. A PSZÁF bankrendszert érintő feladatai: • általában a betétesek védelme, ügyfelek érdekvédelme, • stabil fizetési rendszer működtetésének elősegítése, • a pénz- és tőkepiac zavartalan működtetése, a verseny előmozdítása, • a pénzügyi intézmények alapításának, a pénzügyi szolgáltatások végzésének engedélyezése, • a pénzügyi intézményekre vonatkozó – meghatározott – jogszabályok betartásának ellenőrzése, és a hitelintézetek átfogó helyi ellenőrzése legalább 2 évente, • a pénzügyi intézmények információs rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése. • A PSZÁF havonta, negyedévente, évente kér adatszolgáltatást a bankoktól + bármikor kérhet a kockázatvállalásra, likviditás alakulására, a pü-i és bef-i szolgáltatásokkal kapcsolatos előírások betartására vonatkozó információkat

16. Banktőke • Biztonsági funkció – veszteségek felszívása

17. Tőkehelyzet megítélése • Tőkeellátottság • Tőkeáttétel • Tőkemegfelelés – minimum 8 % (Bázel I.) szavatoló tőke kockázattal korrigált MFÖ >= 8 %

18. A tőkeellátottság a bank saját tőkével való ellátottságát jelenti. Minél nagyobb a bank saját tőkéje, annál kisebb a valószínűsége, hogy fizetésképtelenné válik. A tőkeellátottság legfontosabb jellemzője a tőke-megfelelési mutató. • Tőkeáttétel az idegen tőke és saját töke arányát mutatja • Tőkemegfelelési mutató (Capital adequacy ratio). A tőkemegfelelési mutató olyan mérőszám, amely a hitelintézetek tőkéjét vetíti az általa vállalt és tartalékokkal nem fedezett kockázatok súlyozott értékére. A jelenleg világszerte alkalmazott tőkemegfelelési mutatót az ún. első bázeli tőkeegyezmény ajánlásai alapján fogadták el annak érdekében, hogy a bankok tőkéje ésszerű mértékben legyen képes a veszteségek fedezésére anélkül, hogy fizetésképtelen állapotba kerülne. A mutató számlálója az ún. szavatoló tőke, nevezője pedig a kockázattal korrigált mérlegfőösszeg. A mutató szabályozó hatóságok által megkövetelt minimális értéke 8%.

19. Mágikus háromszög Jövedelmezőség Kockázat Likviditás Fizetőképesség • Likviditás: a bank azon képessége, hogy a vele szemben aktuálisan felmerülő jogos követeléseknek eleget tud tenni, azaz elegendő likvid eszközzel rendelkezik mindenkori kötelezettségei kielégítésére • Fizetőképesség: A bank követeléseinek piaci értéke meghaladja a kötelezettségei piaci értékét. A bank tágan értelmezett saját tőkéje pozitív, kötelezettségeinek hosszú távon is képes eleget tenni • Jövedelmezősség: A nyereséges működés elve, azaz a bank hosszú távon úgy alakítja működését, hogy az számára a lehető legnagyobb nyereséget biztosítsa

20. Ellentmondások • Túlzott likviditás: hitel-kihelyezési képesség csökken – jövedelmezősség csökken • Túlzott jövedelmezősség: magas hozam – növekvő kockázat – csökkenő biztonság/fizetőképesség • Túlzott biztonság – a kockázat minimalizálása – jövedelmezősség csökkenése • Következtetés: a 3 feltételnek egyidejűleg megfelelni NEM LEHET!!

21. Bankműveletek Passzív bankműveletek – forrásgyűjtés (kamatkiadás) Aktív bankműveletek – kihelyezések (kamatbevétel) Semleges bankműveletek – banki/bankári szolgáltatások (jutalék- és díjbevételek)

22. PASSZÍV BANKMŰVELETEK "Passzív"-nak nevezzük mindazokat a műveleteket, amelyek a források mértékét és összetételét módosítják, kötelezettségeket fejeznek ki. A forrásképzés főbb módozatai: • számlanyitás, betétgyűjtés, pénzalapok és alapítványok kezelése, • értékpapírok kibocsátása, • jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele, • váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek, • bankközi hitelfelvételek, • nemzetközi közvetlen hitelfelvételek, • tőkeemelés, • alárendelt kölcsöntőke igénybevétele.

23. SZÁMLANYITÁS, BETÉTGYŰJTÉS A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is a legjelentősebb módja a számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása. A bankszámlák megkülönböztethetőek funkcióik szerint: • pénzforgalmi, • folyó, • betét, • elkülönített és • letéti számlákat. A számlát nyitó vagy betétet elhelyező ügyfelek a következők lehetnek: • vállatok, vállalkozók, szövetkezetek, • költségvetési szervezetek és intézmények, önkormányzatok és egyéb közületek, • lakosság, • egyéb szervezetek, • külföldiek.

24. A lekötés módját illetően lehetnek: • látra szóló betétek, • határidős betétek (lekötött és felmondásos betét). A lekötés idejét tekintve: • rövid (éven belüli), • közép- (1-5 év) és • hosszúlejáratú (5 éven túl) betétek. A kamatozás alapján: • fix (rögzített) kamatozású, • változó kamatozású (valamely gazdasági mutatóhoz igazodik), • lebegő kamatozású (valamely gazdasági mutatóhoz igazodik);

25. A megtakarítások kezelési formáját tekintve lehetnek: • folyószámlabetétek • takarékbetétek • értékpapírok • egyéb betétek. Az ügyfelek nyithatnak számlát vagy elhelyezhetnek betéteket: • hazai és • külföldi pénznemben egyaránt.

26. AKTÍV MŰVELETEK Aktív bankműveletek azok az ügyletek, amelyekkel a bankoknak követelésük vagy vagyonra szóló joguk keletkezik. Az aktív bankműveletek főbb módozatai a következők: • hitelnyújtás (hitelközvetítés), • bankgarancia nyújtása, kezességvállalása ??? • pénzügyi lízing, • követelések megvásárlása, megelőlegezése: váltóleszámítolás, faktorálás, forfetírozás, • befektetések, értékpapírügyletek (tőkeérdekeltségek szerzése), • bankközi hitelkihelyezések, • egyéb aktív bankműveletek.

27. HITELNYÚJTÁS, HITELKÖZVETÍTÉS A hitel fogalmát többféleképpen határozzák meg, amelyek közül a legáltalánosabban elfogadott, hogy • a hitelt nyújtó pénzeszközöket, árukat vagy szolgáltatásokat enged át ideiglenesen, kamatfizetés ellenében, illetve • a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott időre. A hitel és a kölcsön a szaknyelvben nem szinonimák! • Hitel: a bank kötelezettségvállalása (a lehetőség) • Kölcsön: a pénzeszközök konkrét folyósítása

28. A hitelszerződés megkötésének menete Hiteltárgyalás Hitelkérelem Hitelbírálat Döntés Szerződéskötés Folyósítás Hitelgondozás Behajtás

29. Hitelkockázat kezelés • A hitelezés „kritikus” lépései: • A hiteligény elbírálása • A hiteladós tevékenységének nyomon követése • A kockázat csökkentő, mérséklő intézkedések: • Szűrés – Minősítés • Diverzifikáció • Limitek • Monitoring • A veszteség csökkentése: fedezetek

30. Hitelkérelem A kockázat kivédése érdekében a hitelkérelem vizsgálatának négy szakaszát különböztetjük meg: • A hitelt kérelmező ügyfél minősítése, • Az ügylet minősítése, • Az ügyfél kockázatviselő képessége, a fedezetek értékelése, • A biztosítékok értékelése. Az ügyfeleket legalább négy kategóriába kell sorolni: • kiváló, • átlagos, • korlátozott hitelképességű, • hitelképtelen. Az ügyletminősítés célja annak megállapítása, hogy érdemes vagy nem az adott célra hitelt nyújtani, a tervezett fejlesztés milyen eredménnyel járhat, és az hogyan hat a vállalkozás egészére.

31. Ügyfél minősítés

32. Ügyletminősítés • Besorolási kategóriák: • Problémamentes - 0% • Külön figyelendő – 0-10% • Átlag alatti – 10-30% • Kétes – 30-70% • Rossz – 70-100%

33. Fedezetek • A hitel bedőlése esetén keletkező veszteségek fedezése • Követelmények a fedezetekkel szemben: • Értékelhető • Ésszerű időn belül értékesíthető (likvid) • Értékálló • Érvényesíthető • Típusai: • Előre rendelkezésre bocsátott: pénzügyi biztosíték, ingatlan, ingóság, követelések stb. • Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: kezesség, garanciavállalás stb.

34. A hitelbiztosítékok A pénzintézet, bár a legalaposabban igyekszik megvizsgálni adósának pénzügyi és gazdasági helyzetét a hitelszerződés megkötése előtt, a hitel megtérülését a szerződésben előírt biztosítékokkal is igyekszik elősegíteni. A biztosítékok két nagy csoportját különböztetjük meg: • dologi és • személyi biztosítékokat.

35. A dologi biztosítékok fajtái Zálogjog: jogosultság, amelynek alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítést szerezhet. Zálogjog arányosságán azt értjük, hogy a lekötött dolog értéke nem egyenlő a követeléssel. A kielégítés azonban mindig csak a követelés és járulékai erejéig történhet. Jelzálogjog: főleg ingatlanon, illetve nehezen mozgatható dolgokon keletkezhet. A keretbiztosíték jelzálogjog tartós jogviszonyból eredő követelések biztosítására szolgál, ahol a jogviszonyt és a legmagasabb összeget kell feltüntetni, amelyen belül a jelzálogjog a követeléseket biztosítja. Az óvadék (kaució) fedezeti alap: Az óvadék közvetlen kielégítést biztosít a hitelszerződés nem teljesítése esetén. Tárgya: pénz, takarékbetét, értékpapír. Óvadékként leköthető értékpapírok a következők: • kötvény, • részvény, • váltó;

36. Személyi biztosítékok A kezesség: a kezességet vállaló arra kötelezi magát, hogy ha a kötelezett nem teljesít, ő fog helyette teljesíteni. Két fajtáját különböztetjük: • az egyszerű kezességet, • készfizető kezesség. A bankgarancia: önálló jogügylet. A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek esetében és határidőn belül egyszeri felszólításra fizetést teljesít. Az engedményezés: követelés átruházást, alanycserét jelent, azaz a jogosult követelését szerződéssel másra ruházza.

37. HITELFAJTÁK A hiteleket különbözőképpen osztályozhatjuk: • Klasszikus felosztás • Cél szerinti felosztás • Lejárat szerint. A hitelfajták a klasszikus felosztás szerinti lehetnek: pénzkölcsönök, illetve hitelkölcsönök. Pénzkölcsönzési fajták: folyószámlahitel, leszámítolási hitel vagy diszkont hitel, lombard hitel, fogyasztói hitel, hosszúlejáratú hitel. Hitelkölcsönzési fajták: avalhitel, akcept hitel.

38. adásvétel SZÁLLÍTÓ LIZINGTÁRSASÁG lízingszerződés szállítás LIZINGBE VEVŐ Aktív bankműveletek – lízing A lízing ügylet haszonbérleti szerződés, mely keretében a bérlő valamely beruházási jószágot vagy tartós fogyasztási cikket a lízing társaságtól (vagy közvetlenül a termelőtől, vagy kereskedőtől) használat céljára bérbe vesz

39. A kölcsön, a pénzügyi lízing és a bérlet összehasonlítása

40. A forfait-finanszírozás és a faktoring összehasonlítása

41. SEMLEGES BANKMŰVELETEK • Jutalék és díjbevételek aránya növekszik • Típusai: • Pénzforgalmi szolgáltatások • Széfbérlet • Letétkezelés • Vagyonkezelés • Tanácsadás

42. FIZETÉSI FORGALOM A fizetési forgalmat úgy fogalmazhatjuk meg, mint a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét. A forgalomban lévő pénz két formában bonyolítja le a fizetési forgalmat, készpénz formájában és számlapénz formájában. A fizetési forgalom lebonyolítását a forgalom irányát tekintve két részre oszthatjuk, lehet: • belföldi (nemzeti) pénzforgalom és • nemzetközi (külföldi) pénzforgalom;

43. Pénzforgalom lebonyolítása • Készpénz • Számlapénz • Átutalás • Beszedési megbízás (inkasszó) • Akkreditív • Készpénz kímélő és -helyettesítő fizetési módok • Bankkártyák: betét- és hitelkártya • Csekk

44. Értékpapírok Vagyoni értékkel bíró forgalomképes okirat vagy elektronikus jel. • Mindig a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazza. • Értékpapír csak az a dolog lehet, amit a jogszabály annak minősít és meghatározott kellékekkel rendelkezik • Értékpapír kellékek: • „Értékpapír” szó (ill. törvény alapján elnevezés) • Jogosultság • Kötelezett • Névre vagy bemutatóra szóló • Kiállítás napja helye • Kiállító, kibocsátó aláírása 44

45. Értékpapírok csoportosítása Csoportosítás szempontjai: • Alapjogviszony szerint: - hitelviszonyt tartalmaz (csekk, váltó, kötvény); - vagyoni részesedést, tagsági jogot tartalmaz (részvény, vagyonjegy); - áruhoz kapcsolódó jog (közraktárjegy, hajóraklevél). • Átruházási lehetőség szerint: - bemutatóra szóló, - névre szóló, - rendeletre szóló. • Hozam szerint: - nem kamatozó (diszkont), - előre meghatározott kamatot fizető, - változó hozamú, - átmeneti (átváltható). 45

46. Értékpapírok csoportosítása • Lejárat szerint: • rövid és közép lejáratú értékpapír, • hosszúlejáratú és lejárat nélküli értékpapír. • Forgalomképesség szerint: • Közforgalmú, • meghatározott körben forgatható. • Forgalom koncentráltsága szerint: - nem tőzsdeképes, - tőzsde képes. • Kibocsátó személye szerint: • állam, • pénzintézet, • gazdálkodó szervezet, • magánszemély. 46

47. Értékpapírok csoportosítása • Az értékpapír-kibocsátás iránya szerint: - belföldi forgalomra kerülő, - külföldi piacra, nemzetközi forgalomra szánt értékpapírok. • A Budapesti Értéktőzsde Szabályzata, a tőzsdére bevezetett értékpapírnak két csoportját különbözteti meg: • a tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett értékpapírok megfelelnek a tőzsdei forgalmazás alap-követelményeinek, • a tőzsdén jegyzett értékpapírok a forgalmazhatóság alapkövetelményein felül szigorúbb feltételeknek is megfelelnek.

48. Részvény A részvények lejárat nélküli értékpapírok, amelyek valamely részvénytársaság tőkéjének tulajdoni hányadát testesítik meg, és jogosultságot jelentenek arra, hogy tulajdonosuk osztalék formájában részesedjen a társaság jövedelméből. A részvény három dolgot jelent: • - A részvényt, mint értékpapírt. • - Az alaptőkének azt a részét, amelyet a részvénytársaság tagja tagi hozzájárulásként az alapításkor vagy alaptőke emeléskor a részvénytársaság rendelkezésére bocsát. • - A részvényes tagsági jogát, azaz azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a részvényest megilletik, illetve kötelezik azáltal, hogy a részvényt lejegyezte és arra eső alaptőke teljes egészét megfizette. 48

49. A részvényes jogai A részvényes csak a befizetett tőke erejéig felelős a társaság kötelezettségeiért. A részvényes felelőssége tehát korlátozott és közvetett. A részvényesek vagyoni és tagsági jogokkal rendelkeznek: • Vagyoni jogok: - osztalékra való jogosultság, - likviditációs árbevételre vonatkozó jogosultság (a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén az egyéb jogosultak kielégítését követően megmaradt, felosztható vagyon arányos részére jogosult), - elővásárlási jog a részvényekre. • Tagsági jogok: - alapjogok: - a közgyűlésen való részvételi jogosultság és ott a részvények arányában történő szavazati és választói jog, - a társaság működésére vonatkozó ellenőrzési jog, - a közgyűlési határozatokra vonatkozó óvási és megtámadási jog; - mellékjogok, például: - a részvénykönyvbe történő bejegyezhetőség joga, - részvényokirat kiállítására való jog; - kisebbségi jogok: érdekvédelmi funkciója van, például a szavazatok 5%-ával rendelkező részvényeseknek közgyűlés összehívására vonatkozó kezdeményezési joga van; továbbá lehetősége van a közgyűlésen valamely kérdés napirendre való felvetetésére, az ügyvezetés megvizsgáltatására.

50. Részvénytípusok • Törzsrészvény: olyan részvény, amely azonos tagsági jogokat biztosít tulajdonosainak, névre és bemutatóra szóló, zártkörű rt. esetében csak névre szóló. (alaprészvény, vagy közönséges részvény ) • Elsőbbségi részvény: olyan részvények, amelyek különböző szempontokból elsőbbségi jogokat biztosítanak tulajdonosaiknak. Ezek az elsőbbségi jogok a következők lehetnek: • - osztalékelsőbbségi jog, • - likvidációs hányadra vonatkozó elsőbbségi jog, • - szavazatelsőbbségi jog, • - az első kettő kombinációjaként megtestesülő elsőbbségi jog, • - zártkörű részvénytársaság részvényeire vonatkozó elővásárlási jog. • Dolgozói részvény: A korlátozottan forgalomképes részvény tipikus fajtája a dolgozói részvény, amely ingyenesen vagy kedvezményes áron vásárolható meg a részvénytársaságnál teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára, a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb az alaptőke 10%-ig. • Kamatozó részvény • Egyéb típusok:részvényutalvány, ideiglenes részvény, osztalék részvény; 50