1 / 56

J ogalkalmazási ismeretek

Integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakítása a Közép-magyarországi Régióban, illetve a konvergencia régiókban című, EKOP-3.2.1 számú, illetve EKOP-2.1.10. számú kiemelt projektek. J ogalkalmazási ismeretek. Integrált ügyfélszolgálati munkatársak képzése. Az előadás tartalmi felépítése.

aliza
Download Presentation

J ogalkalmazási ismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakítása a Közép-magyarországi Régióban, illetve a konvergencia régiókban című, EKOP-3.2.1 számú, illetve EKOP-2.1.10. számú kiemelt projektek Jogalkalmazási ismeretek Integrált ügyfélszolgálati munkatársak képzése

  2. Az előadás tartalmi felépítése • A hatósági jogalkalmazás fogalma, folyamata és szervei • A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei és alapvető rendelkezései • A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai

  3. 1. rész A hatósági jogalkalmazás

  4. 1.1. Hatósági jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek.

  5. Államigazgatási szervek Önkormányzatok „Quasi” állam- igazgatási szervek Kormány - szuperjogorvoslat Helyi közügyekben (Önkormányzati hatósági ügyek) Képviselőtestü-let illetve akire hatáskörét átruházta Államigaz-gatási ügyekben (Jegyző, hivatal nevesített ügyintézője, polgármester) Miniszter (hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása, kivételesen egyedi eljárás) Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek(hatósági feladatok, területi szervek irányítása) Kivételesen más szervek is felhatalmaz-hatóak hatósági jogkör gyakorlására (pl. Kamara) 1.2. A hatósági jogalkalmazás szervei Területi államigazgatási szervek Közigazgatási hivatalok (2011. 01.01. kormányhivatalok) Helyi államigazgatási szervek

  6. Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás 1.3. A jogalkalmazás folyamata Döntés meghozatala Döntésközlése Szankció, illetve végrehajtás Ellenőrzés

  7. rész • A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei és alapvető rendelkezései

  8. 2.1. Eljárási alapelvek • A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek: • a törvényesség elve; • a rendeltetésszerű eljárás elve; • a törvény előtti egyenlőség elve; • a hivatalból való eljárás elve; • az ügyféljogok; • az ügyfél-kötelezettségek; • a költségtakarékos eljárás elve; • az e-ügyintézés ösztönzésének elve.

  9. 2.2. A törvény hatálya Magyar Köztársaság teljes területe. néhány kivételt leszámítva. Területi hatály Néhány kivétellel: 2005. nov. 1-jétől. Időbeli hatály Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság. Személyi hatály Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy.

  10. 2.2.1.Tárgyi hatály • Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása. Hatósági nyilvántartás vezetése. Kötelezettség megállapítása. Hatósági ellenőrzés lefolytatása. Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel. Adat, tény vagy jogosultság igazolása.

  11. 2.2.2. Személyi hatály Egyéb eljárási szereplők Hatóság Ügyfél • Természetes személy, • Jogi személy, • Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Más hatóságok • Államigazgatási szerv • Közreműködők: • tanú • szakértő • tolmács • képviselő • szemletárgy birtokosa • hatósági közvetítő • Önkormányzati hatóság • Akinek az ügy a • jogát, • jogos érdekét érinti, • akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, • akit ellenőrzés alá vontak, • hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó, • ügyféli jogokkal felruházott szervezet. • Jegyző, hatósági társulás • Törvény, kormányren-delet által feljogosított nem közigazgatási szerv • Egyéb szereplők: • bejelentő • jegyzőkönyvvezető • végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató

  12. 2.2.3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Joghatóság Hatáskör Illetékesség Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható-ságára, vagy nemzet-közi szervre tartozik (Európai unió). Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy-ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me-lyik szint jogosult el-járni. Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk-rét ügyben eljárhat (illetékességi okok).

  13. 3. rész A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai

  14. 3. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai a hatósági ellenőrzés; az elsőfokú eljárás; a jogorvoslati eljárások; a végrehajtási eljárás.

  15. 3.1. A hatósági ellenőrzés A hatósági ellenőrzés fogalma Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatóság ellenőrzi

  16. 3.1.1. Ellenőrzési eszközök • belépési jogosultság; • irat-betekintési jog; • valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga; • felvilágosítás-kérési jog; • kép- és hangfelvétel készítésének joga; • mintavételi (ellenminta-vételi) jog; • lefoglalási jog.

  17. 3.2. Az első fokú eljárás Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet • Joghatások: • jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; • ügyintézési határidő kezdete.

  18. 3.2. Az első fokú eljárás megindítása JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA Kérelem ellenőrzése BEÉRKEZÉS ELŐÍRT TARTALI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ-E. ÁTTÉTEL ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS HIÁNYPÓTLÁS

  19. 3.2.1. Értesítés az eljárás megindításáról Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárás esetében értesíteni kell: az ismert ügyfelet (ügyfeleket).

  20. ÉRDEMI HATÁROZATOK MEGHOZATALA Főszabály: 30 napos határidő Kivételes ügyintézési határidők 3.2.2. A határidők veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) Határidő kezdete: soronkívüliség kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 22 nappal (kiskorúnál 10 nappal)

  21. 3.2.3. Az eljárás felfüggesztése 2. Felfüggesztés mérlegelés alapján • Kötelező felfüggesztés • Kapcsolódó kérdés előzetes • elbírálása, amelyben: • az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; • a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő; • a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki). • ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki); • ügyfél kérése; • hatósági közvetítő kirendelése. Jogkövetkezmény: a határidő megszakad, fellebbezésnek van helye.

  22. 3.2.4. A hatósági közvetítő FELADATAI JOGAI ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSA IRATBETEKINTÉS HATÓSÁG RÉSZÉRŐL SEGÍTSÉG HATÓSÁG + ÜGYFELEK KÖZÖTTI KÖZVETÍTÉS

  23. 3.2.5. A szakhatósági közreműködés • A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség; • A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján ; • Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között; • A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet).

  24. 3.2.6. Bizonyítás • A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. • Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. • Jellemzői: • hivatalból, vagy kérelemre indul; • szabad bizonyítás elve (és korlátai); • lefoglalás jogintézménye. • Bizonyítékok különösen: • az ügyfél nyilatkozata; • az irat; • a tanú vallomása; • a szakértő véleménye, • szemléről készült jegyzőkönyv; • hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv; • tárgyi bizonyíték.

  25. 3.2.7. Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége • A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték; • Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet. a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja és Az ügyfél írásban és szóban nyilatkozatot tehet a hatóság reagál a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi az eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG

  26. 3.2.8. Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz. OKIRAT MÁS IRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. MAGÁNOKIRAT KÖZOKIRAT teljes bizonyító erejű egyszerű A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!

  27. 3.2.9. A tanúvallomás • A tanúként megidézett személyt • megjelenési • vallomástételi • igazmondási kötelezettség terheli. VÉDETT TANÚ HATÓSÁGI TANÚ

  28. 3.2.10. A szemle

  29. 3.2.11. Szakértői vélemény • Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő. • Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. • Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. • Szakértőként nem járhat el: • Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, • Aki tanúként nem hallgatható meg, • A tanúvallomást megtagadhatja.

  30. 3.2.12. Eljárási bírság Hatóság mérlegelési jogköre (5-500 ezer, szervezetnél 1 millió forint) Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor.

  31. 3.2.13. Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni. A képviselet fajtái: • Törvényes • Meghatalmazotti • Ügygondnok által • ellátott Képviselet

  32. 3.2.14. Kizárás Abszolút kizárási ok Relatív kizárási ok • Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; • Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; • Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása • Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

  33. 3.2.15. A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerződés Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerződés, mivel ha az ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye. A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

  34. 3.2.16. A határozat A hatóság határozata négy fő részből tevődik össze:

  35. Egyszerűsített határozat Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

  36. Egyezséget jóváhagyó határozat

  37. 3.2.17. Hatósági végzés FEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóak RENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazza • a döntést; • Az eljárást megszüntető végzésben az ügyintézési határidő túllépése esetére vonatkozó rendelkezést • a jogorvoslati lehetőségre történő figyelmeztetést; INDOKOLÁS: • a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; • a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak.

  38. 3.2.18. Hatósági szerződés • kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; • szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; • jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; • a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei A hatóság oldalán Az ügyfél oldalán A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el Bírói út A szerződés módosítása • az ügy szempontjából új tények merülnek fel; • a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

  39. 3.2.19. A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai:

  40. 3.3. A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat rendszere • Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni.

  41. 3.3.1. A jogorvoslati formák

  42. 3.3.2. A fellebbezés Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor. • Fellebbezés benyújtásának jogi hatása; • A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján; • Fellebbezési eljárás.

  43. 3.3.3. A bírósági felülvizsgálat • A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! • végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges • jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. • Előfeltétele: • fellebbezési jogot kimerítették; • fellebbezés kizárt.

  44. 3.3.3. A bírósági felülvizsgálat A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. • A bíróság döntései: • az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; • a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; • a közigazgatási döntést hatályon kívül helyeziés • új eljárás lefolytatására kötelez; • a közigazgatási döntést megváltoztatja, • ha törvény megengedi. • A jogerős ítélet jogkövetkezményei: • nincs helye új eljárásnak; • megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.

  45. 3.3.4. Az újrafelvételi eljárás • Ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye. • Kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság. • Feltételek: • a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; • a határozat meghozatala előtt meglevő és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; • kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására

  46. 3.3.4. Az újrafelvételi eljárás • A kérelem benyújtásának • Objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő). • Szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 10 nap. • A közigazgatási hatóság döntése: • kérelmet elutasítja; • jogerős határozatot módosítja; • jogerős határozatot visszavonja; • új határozatot hoz.

  47. 3.3.4. Az újrafelvételi eljárás A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha.. határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték; jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak; bírósági felülvizsgálat van folyamatban; bíróság az ügyben határozatot hozott; jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt; újrafelvételt jogszabály kizárja.

  48. 3.3.5. A felügyeleti eljárás • Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: • mulasztása esetén: eljárásra utasítás; • felügyeleti jogkör alapján dönt. TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: • Felügyeleti szerv döntése: • megváltoztathat; • megsemmisíthet; • megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

  49. 3.3.6. Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján • Két esetben kerülhet sor az eljárásra: • alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak; • jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.

  50. 3.3.7. Az ügyészi intézkedés (Ütv. V. és VII. fejezete alapján) • 3 éven belül jogi hatása korlátlan; • Óvás benyújtásának feltételei: • jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat; • bíróság még nem bírálta felül; • döntés jogszabályt sért. • 5 éven belül már nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; • 5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötele-zettséget nem állapít-hat meg; • Indítvány a végrehajtás felfüg-gesztésére kötelező.

More Related