410 likes | 511 Views
Az Európai Unió információs stratégiája II.: Az eEurope. Zskf 2005.04.18. Előzmények. A szakmai jelentésgyártás és a politikusi konferenciák 1993-tól tartó korszakából kilépve az európai információs politika 1998 végére a szélesebb közönséghez kezdett el szólni
E N D
Az Európai Unió információs stratégiája II.: Az eEurope Zskf 2005.04.18
Előzmények • A szakmai jelentésgyártás és a politikusi konferenciák 1993-tól tartó korszakából kilépve az európai információs politika 1998 végére a szélesebb közönséghez kezdett el szólni • Megkezdődött a jelszavakon túl is az emberek bevonása az információs társadalomba. A politikacsinálók kezdték komolyan venni az „információs társadalom mindenkinek” elgondolást
Előzmények • A Bangemann nevével fémjelzett 1993 és 1999 közötti gazdaságközpontú korszak után az eEurope egy korszakváltást is jelöl • Papíron létező társadalmi érzékenység kezdett a konkrét akciókban is testet ölteni
Eredmények és hiányok • Európai Unió már a kilencvenes évek egésze során jelentős lépéseket tett a távközlés liberalizációja, a jogi keretrendszer kialakítása, a tartalom-ipar támogatása, a promóció és a kutatás-fejlesztés terén • További erőfeszítésekre van szükség a fogyasztói bizalom növelése, az adófeltételek javítása és a szerzői jog érvényesítése terén • Hátrányok csökkentéséhez szükséges eszköz: összehangolt cselekvés
Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope program • Az 1999-ben megújuló információs politika nagyban új személyekhez is köthető • Az erős német befolyás az információs politikai célok meghatározására gyengült • 1999-2005 között a Bizottság elnöke Romano Prodi lett • Az információs társadalom ügyekben illetékes igazgatóság élére a finn Erkki Liikanen került
Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope program • Az 1999 végén, december 8-án az Európai Bizottság által útjára indított eEurope kezdeményezés, eEurope: Információs társadalom mindenkinek program gyakorlatilag az Európai Bizottság újonnan választott elnökének a modernizálási programja
Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope program • Az eEurope megőrizte a korábbi korszak (1993-1999) legfontosabb gazdasági célkitűzéseit, miközben azzal egyenrangúvá tette a társadalmi fejlődés elősegítését • Európának több területen is előnye volt a világgal szemben, így a digitális televíziózásban és a mobil távközlésben • De más területeken erős lemaradás volt érzékelhető, így például az Internet elterjedésében
Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope program • Mivel ezek a területek – média, telefónia és Internet – közelednek egymáshoz, olyan forgatókönyv kell, hogy Európa győztesen kerülhessen ki a folyamat végére • Hangsúlyeltolódás tapasztalható tehát: • Hangsúly a digitális környezetre és kultúrára helyeződik át, ahol az EU-nak lényeges lemaradása tapasztalható, • Bangemann-jelentés állításával szemben, hogy a vezető szerep és a finanszírozás a magánszektor feladata, az eEurope határozott feladatokat ír elő a politika számára is, a költségek vállalása terén is
Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope program • Mindez azt jelenti, hogy azok a beruházások is gyorsabban megvalósulhatnak, amelyeket a piac jól érthető okokból nem vállalt fel. Ezek főként a nagyon nagy volumenű infrastrukturális feladatok, melyeket a magánszektor önerőből nem, vagy nehezen tud ellátni, ugyanakkor a működéséhez elengedhetetlenek
Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope akcióterv • Az előbb részletezett program bázisán kidolgoztak egy Akciótervet, amely pontos határidők megadásával rögzíti, hogy melyik területen milyen akciókat terveznek. • Az eEurope-ot ugyanis a jól ellenőrizhető és pontos megvalósításához akciótervvé kellett formálni, a részfeladatok megfogalmazásával, a teljesítési határidők kitűzésével, a végrehajtásért felelők megnevezésével és a megfelelő források biztosításával
Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope akcióterv • Mindennek az oka, hogy Európa az élre törhessen: 2000. március 23-24-én tartott lisszaboni gyűlésén Európa jövőjét, a legversenyképesebb és a legütőképesebb gazdasági közösséggé válásban jelölték meg
Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope akcióterv • Három kulcs klaszterbe sorolták a kisebb mértékben megváltoztatott eEurope célkitűzéseit:
Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope akcióterv
Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope akcióterv • Az Akcióterv rögzíti, hogy kinek, milyen lépéseket kell tenni és milyen határidővel. Tehát felelősöket, feladatokat és határidőket is kijelöl. három fő módszert nyújt a célok teljesítéséhez: • A megfelelő jogi környezet megteremtésének gyorsítása • Az új infrastruktúra és szolgáltatások támogatása egész Európában: függ a magánszektor anyagi felelősségvállalásától, miközben közösségi, tagállami tőkével is támogatható • Nyílt koordinációs és benchmarking módszerek alkalmazása: az adatgyűjtés biztosítja a hatékony kivitelezés folyamatosságát
Az eEurope akcióterv és ami mögötte van • Az Akcióterv központi határideje 2002, amikorra az összes célt teljesíteni kell • az Akcióterv a 2000-ben tapasztalható amerikai gazdasági lelassulás és a dotkom cégek válsága előtt készült • Minden egységesség ellenére azonban az Akcióterv csak választási lehetőségeket fogalmaz meg és végrehajtása sokban függ a nemzeti szintű politikáktól
eEurope+ 2003: az eEurope céljainak kiterjesztése • A kelet-európai országok egy-két kivételtől eltekintve jócskán elmaradnak az Európai Unió információs társadalmi fejlettségétől • Ugyanakkor egy 2001-ben készült felmérés szerint úgy tűnt, a közép-kelet európaiak igen nyitottak az új technológiai vívmányokra • A társadalmi nyitottság, optimista várakozások és fogadókészség tehát jónak volt mondható
eEurope+ 2003: az eEurope céljainak kiterjesztése • Lemaradás pl. az Internet hozzáférés költségei terén jelentkeztek. Az OECD 2000-es összesített adatai alapján (az összes tag közül Magyarországon volt a legdrágább a havi 20 óra internetezés, majd Lengyelország, Portugália és Csehország illetve Görögország következett
eEurope+ 2003: az eEurope céljainak kiterjesztése • Mi indokolta az eEurope+ elkészítését? • 1. Az információs társadalmi fejlesztéseket a csatlakozó országokra is ki kellett terjeszteni • 2. Ahhoz, hogy a fejlődés gyors legyen és a technika valóban hatékonyabbá tegye az életünket, összehangolt fejlesztési politikára van szükség
eEurope+ 2003: az eEurope céljainak kiterjesztése • A 2001 június végén megjelent dokumentum mindössze 32 oldalas – melléklettel együtt • A kidolgozásban résztvevő országok: • Ciprus, Málta, Törökország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia • A program végrehajtásához az Európai Unió közösségi anyagi forrásokkal is hozzájárul
eEurope+ 2003: az eEurope céljainak kiterjesztése • Az eEurope+ arra törekedett, hogy összhangba hozza az EU hivatalos információs programjának – az eEurope-nak – a célkitűzéseit és a nemzeti stratégiákat, így állítva elő egy közös hibrid programot, az eEurope+ akciótervet. • Az összeegyeztetési folyamatban rejlő problémát az akcióterv készítői úgy látták megoldhatónak, ha egy az egyben átveszik az EU programjának törekvéseit, de végrehajtásukhoz saját belső dátumokat és ellenőrzési metódusokat rendelnek hozzá
eEurope+ 2003: az eEurope céljainak kiterjesztése • Tehát a 13 csatlakozásra váró ország információs programja a következő: • 0. Az információs társadalom megalapozása: • megfizethető árú telekommunikációs szolgáltatás hozzáférhetővé tétele mindenki számára, • a Közösségi Joganyag információs társadalommal kapcsolatos részének átvétele. • 1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet: • 2. Befektetés az emberekbe és a(z információs) jártasság megszerzésébe: • 3. Az Internet használat elősegítése: • ezen belül új pontként az online környezet(védelem)
eEurope+ 2003: az eEurope céljainak kiterjesztése • A végrehajtást 2002-re és 2003-ra kell időzíteni, tehát az eEurope első eredményeinek megvalósulása utánra • A program végrehajtásának az Európán belüli újfajta, digitális megosztottság minimalizálása a célja
eEurope+ 2003: az eEurope céljainak kiterjesztése • Az Európai Unió a csatlakozó országok szükséges fejlődéséhez nem látja elegendő garanciának, ha csak az információs társadalom programot veszik át, ehhez általában véve a tágabb gazdaság modernizálása, a piaci folyamatok átalakítása, a kormányzatok átlátható funkcionálása és a polgárok kapcsolatrendszerének átalakulása is szükséges
Az Európai Unió információs társadalom fejlettsége az ezredfordulón • Az Akcióterv végrehajtása 2000 nyarán kezdődött el • Az eEurope Akciótervvel az Internet további európai terjedése elől el kívánták elhárítani az akadályokat • Az Eurobarometer 2001 februári állapotokat rögzítő felmérés az EU 15 országában azonos módszertan alapján mérte fel az Internet elterjedtségét, ami összevetést tett lehetővé
Az Európai Unió információs társadalom fejlettsége az ezredfordulón • Ezek szerint a tizenötök listája a következő: • 1. Svédország – 62,7% (50,7%) Sv • 2. Hollandia – 59,9% (42,8%) H • 3. Dánia – 58,9% (43,1%) D • 4. Finnország – 58,7% (43,9%) Fi • 5. Ausztria – 52,3% (31,9%) A • 6. Írország – 45,2% (24,8%) Ír • 7. Egyesült Királyság – 44% (32,7%) EK • 8. Luxemburg – 42,6% (19,7%) Lu • 9. Németország – 34,5% (21,7%) N • 10. Belgium – 33,8% (26,4%) B • 11. Franciaország – 29,6% (15,3%) Fr • 12. Olaszország – 29,3% (20,1%) O • 13. Spanyolország – 27% (11,5%) Sp • 14. Portugália – 25,9% (7%) P • 15. Görögország – 12,9% (12,4%) G
A csatlakozni vágyók információs társadalom fejlettsége az ezredfordulón • Elért eredmények: • 1. A kormányzati szektorban szignifikánsan nőtt az elektronikusan is hozzáférhető szolgáltatások köre. A vizsgált időszakban 2001 és 2003 között 80%-ról 34%-ra csökkent azon szolgáltatások aránya, ahol még hiányzott a digitális verzió • 2. Az eEurope2003+ akcióterv sikereként könyvelhető el, hogy valamennyi csatlakozó tagállamban mintegy 60%-al nőtt az Internet-használók száma
A csatlakozni vágyók információs társadalom fejlettsége az ezredfordulón • 3. Az információs társadalom kiépítésének útjában álló bürokratikus korlátok lebontása, a liberalizációs folyamatok kiteljesedése szintén kedvező képet mutatott valamennyi csatlakozó tagállamban. • Ezen a területen szupranacionális és nemzetállami szint „fej fej mellett halad”, a szükséges törvények megalkotása, pl. szerzői jog, elektronikus aláírás Uniós megfogalmazását szinte nyomban követik a releváns nemzetállami jogszabályok valamennyi érintett tagállamban
A csatlakozni vágyók információs társadalom fejlettsége az ezredfordulón • Elvárások, teljesítendő feladatok a jövőben: • 1. Fel kell hívni a figyelmet az urbán és rurál között keletkezett és egyre mélyülő digitális szakadékra. A központi kormányzatok kiemelt prioritásaként kell szerepelnie • 2. A vidék felzárkóztatásának kulcsa lehet, a szélessávú Internet kapcsolat kiépítése, a hozzáférés új, minőségi alapokra helyezése • 3. A regionális és lokális kormányzatok, önkormányzatok kulcsfontosságú helyzetben vannak az IKT eszközök és technológiák népszerűsítése, állampolgár közelivé tételében, a tudatosság (awareness) növelésében
A csatlakozni vágyók információs társadalom fejlettsége az ezredfordulón • 4. Az információs társadalom szélesebb körben történő elterjedésének egyik gátjaként az állampolgárok árérzékenységét tartják számon a témával kapcsolatban készült felmérések készítői. Ezért a kormányzat feladat a jövőben, hogy kedvező támogatási konstrukció kidolgozásával a háztartások számítógép és Internet ellátottsága növekedjék
A csatlakozni vágyók információs társadalom fejlettsége az ezredfordulón • 5. A nemzeti oktatási programok felülvizsgálata és újbóli megfogalmazása szükséges, melyben már az IKT-val átitatott oktatás játssza a főszerepet • 6. Az oktatási szektorban kialakuló nemek közötti szakadék, a digitális szakadék egy újabb vállfaja. Kutatásoknak kell kiderítenie, hogy miként lehet egyenlő lehetőségeket, érdeklődést kiváltani az IKT-val kísért oktatás iránt mindkét nem körében
Az eEurope felülvizsgálatának az eredménye: eEurope2005 • Az Európai Unió a 15-ökre vonatkozó eredeti eEurope tervet 2002-ben felülvizsgálta, ami kisebb hangsúlyváltást eredményezett az információs fejlesztésekben • A program értelmében Európának „mindent el kell követnie” az e-kormányzat, az online közszolgáltatás, az e-oktatás, az e-egészségügyi szolgáltatások és a dinamikus e-kereskedelmi környezet megvalósításáért. A terv a 2002-2005 közötti időszakban jelöli meg az egyes részfeladatok teljesítési határidejét
Az eEurope felülvizsgálatának az eredménye: eEurope2005 • Az eredeti eEurope program legfontosabb prioritása – az alapszolgáltatások online elérhetővé tétele, az Internet széleskörű elterjesztése – 2002-re tulajdonképpen megvalósult az egész Unióban
Az eEurope felülvizsgálatának az eredménye: eEurope2005 • eEurope eredmények: a tagállamok háztartásainak Internettel való ellátottsága a duplájára nőtt, a hozzáférés árai csökkentek, az iskolák és az üzleti szektor jelentős része rendelkezik online kapcsolattal, Európa rendelkezik a leggyorsabb, legnagyobb kapacitású kutatói gerinchálózattal, a hozzáférés irányelveinek meghatározására és adoptálására egyaránt sor került, a szabályozási környezet kedvező irányú változása, a túlzó adminisztratív korlátok lebontása megnyitotta az utat az elektronikus kereskedelem és a harmadik generációs mobil kommunikációs technológiák előtt
Az eEurope felülvizsgálatának az eredménye: eEurope2005 • Hiányosságok: bár a tagállamokban csökkent az Internet hozzáférés ára, de ez inkább az alacsony sávszélességet biztosító szolgáltatásokra volt jellemző – a nagy sávszélességű Internetes előfizetések ára alig változott. • Az Egyesült Államokhoz viszonyítva ugyanis még mindig nagy lemaradással küszködik az Unió, hiszen amíg egy 2001-es felmérés szerint a tagállamok háztartásainak mindössze 2 százaléka rendelkezett szélessávú Internet eléréssel, addig ez az arány az USA-ban a 13 százalékot is meghaladta
Az eEurope felülvizsgálatának az eredménye: eEurope2005 • Az új Akcióterv üzenete: a tagállamoknak ösztönözniük kell a biztonságos, broadband alapú Internet-hozzáférés széles körű társadalmi elterjedését és ki kell állniuk az ezen az infrastruktúrán elérhető szélessávú Internetes szolgáltatások támogatása mellett. Az így előálló új feladat-együttesben a pán-európai kormányzati szolgáltatások kiépítése – amelyeket az IDA fog össze – minden eddiginél kiemeltebb szerepet kap és az új Akcióterv egyik központi eleme a modern online közszolgáltatás megteremtése lett
Az eEurope felülvizsgálatának az eredménye: eEurope2005 • Míg az eEurope program a magánszektor, az üzleti szféra és a közszolgáltatások online hozzáférését tekintette kulcsfontosságúnak, addig az eEurope2005 már a felhasználót helyezi a középpontba • Az állampolgári igény megteremtését célozza, hangsúlyozza a minél többféle platform használhatóságát a közszolgáltatások elérésében, hiszen nem mindenki akar személyi számítógépet használni, egyre elterjedtebbek például a mobiltelefonok vagy a PDA-k.
Az eEurope felülvizsgálatának az eredménye: eEurope2005 • Az Akcióterv a következő módokon fejti ki hatását: • Szabályozás: a politika feladata, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt elősegítse azoknak a törvényeknek a felülvizsgálatát, amelyek akadályozzák az Akciótervben meghatározott célkitűzések érvényesülését • Tapasztalatcsere: az eEurope programok olyan folyamatokat indítanak el, amelyek megkönnyítik a tapasztalatok cseréjét és a hibák kijavítására figyelmeztetnek
Az eEurope felülvizsgálatának az eredménye: eEurope2005 • Ellenőrzés, visszacsatolás: a benchmarking módszerével lehetőség nyílik a folyamatok ellenőrzésére, hogy valóban a kitűzött feladatok kerülnek-e megvalósításra • Koordinálás: a létező politikák összehangolt megvalósítása révén érhető el az Akcióterv céljainak minél teljesebb körű végrehajtása • Az Akcióterv megvalósításában a magánszektor és a tagjelölt országok együttműködését is kéri az Európai Bizottság
Az eEurope felülvizsgálatának az eredménye: eEurope2005 • A kiemelt célterületek: • I. A) modern online közszolgáltatás • 1. e-kormányzat • 2. elektronikus oktatás • 3. online egészségügyi szolgáltatás • B) Dinamikus e-kereskedelmi környezet • C) Biztonságos Informatikai rendszerek • II. A tapasztalatok cseréje • III. Benchmarking • IV. Az online szolgáltatások megvalósulását koordináló politika kialakítása • V. Pénzügyi feltételek
Kreatív feladat • Van-e realitása a Lisszaboni stratégia megvalósulásának? • Mi az a dot com válság?
Köszönöm a figyelmet! juhasz.lilla@ittk.hu