200 likes | 380 Views
TARTÓK STATIKÁJA II. HATÁSÁBRÁK-HATÁSFÜGGVÉNYEK. A HATÁSFÜGGVÉNYEK. Mozgó teher esetén (hidak, darupályák) a kereszt-metszetek maximális igénybevételei-elmozdulásai az N-T-M ábrák alapján csak fáradságosan határozhatók meg.
E N D
TARTÓK STATIKÁJA II. HATÁSÁBRÁK-HATÁSFÜGGVÉNYEK
A HATÁSFÜGGVÉNYEK Mozgó teher esetén (hidak, darupályák) a kereszt-metszetek maximális igénybevételei-elmozdulásai az N-T-M ábrák alapján csak fáradságosan határozhatók meg. Szükség van egy hatékonyabb módszerre, amely először egy-egy keresztmetszetben, majd a keresztmetszetek legveszélyesebbikében megadja a tartón áthaladó teherből származó legnagyobb igénybevételek-elmozdulások értékét.
A HATÁSFÜGGVÉNYEK A mozgó teher egymástól rögzített távolságra lévő erőcsoportként adható meg. Ha azonban egy, a tartón végigvonuló koncentrált erőből a kiválasztott keresztmetszet igénybevételeit és elmozdulásait elő tudjuk állítani, akkor (a függvénykapcsolatok linearitásának érvényessége esetén) az erőcsoport többi tagjának hatása analóg módon számítható.
A HATÁSFÜGGVÉNYEK A mozgó teher egyedeinek hatása (a linearitás érvényessége esetén) az erők nagyságával arányos. Célszerű tehát a kiválasztott keresztmetszetre érvényes összefüggést egyetlen, egységnyi nagyságú erőre előállítani.
A HATÁS Az előbbiek alapján a Tartók Statikájában a hatás a tartón (pontosabban a tartón lévő pályán) végigvándorló egységerőbőlegy kiválasztott keresztmetszeten ébredő bármiféle jellemző, pl. igénybevétel, támaszerő, elmozdulás, stb. az erő pozíciójában felrajzolva.
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA 2 9 6 1 8 3 5 7 4
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA 2 9 6 1 8 3 5 7 4 A NYOMATÉKI ÁBRÁK AZ 1-2-...9 KM.BEN ÁLLÓ EGYSÉGERŐBŐL, A TARTÓN VÉGIG FELVETT KERESZTMETSZETEKBEN
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA 2 9 6 1 8 3 5 7 4 A NYOMATÉKI HATÁSÁBRÁK AZ 1-2-...9 KM.BEN, A TARTÓN VÉGIGVÁNDORLÓ EGYSÉGERŐBŐL
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA Az egyenestengelyű gerendán az egyetlen, egységnyi erőre rajzolt igénybevételi ábrák és a keresztmetszetekre megrajzolt igénybevételi hatásábrák egyetlen mátrixba rendezhetők: a sorok a kiválasztott pozícióban lévő erőből az igénybevételeket adják az összes keresztmetszetre; az oszlopok pedig a kiválasztott keresztmetszetre az igénybevételi hatásordinátákat adják az összes erőpozícióra.
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA Egy tartón egyenletes felosztásban felvéve a keresztmetszeteket, az igénybevételi ábrák ezen keresztmetszetekre meghatározott értékei az igénybevételi hatásábrák megfelelő értékeit is szolgáltatják.
A NYOMATÉKI ÁBRÁK M1 M2 M3 M4 M5 M6 M7 M8 M9
A NYOMATÉKI HATÁSÁBRÁK h(M2) h(M3) h(M4) h(M1) h(M5) h(M6) h(M7) h(M8) h(M9)
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA Az igénybevételi hatásábrák két előállítási módja: a statikai és a kinematikai módszer.
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA A statikus módszerben azt használjuk ki, hogy a teher egyetlen erő, tehát kéttámaszú tartón mindig található a keresztmetszet előtt vagy mögött olyan tartórész, amelyen csak egy erő, nevezetesen egy támaszerő működik. Ennek hatásfüggvénye alapján a keresztmetszet hatásfüggvényei előállíthatók.
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA A kinematikus módszer lényege, hogy a vizsgált keresztmetszetben a keresett igénybevétel jellegének megfelelő egységnyi, pozitív relatív elmozdulást kényszerítünk a csatlakozó metszetek közé, és felírjuk a külső-belső munkák egyenlőségét.
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA Az egységerő a pozíciójában kialakult függőleges eltolódáson végzi a külső munkát (fix támaszok esetén a támaszerők munkája zérus), a statikailag határozott tartó viszont a beiktatott átvágás miatt elmozduló szerkezet lesz, így nem görbül, azaz az egységerőből az eredeti tartón ébredő igénybevételek közül csak a vizsgált keresztmetszetben ébredő tud munkát végezni a beiktatott egységnyi, pozitív elmozduláson.
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA A két munka azonossága valamint a külső munkát végző erő és a belső munkát elszenvedő (relatív) elmozdulás egységnyi értéke azt jelenti, hogy a keresztmetszetbe iktatott egységnyi relatív elmozdulásra rajzolt függőleges eltolódási ábra egyúttal a kiválasztott keresztmetszet megfelelő igénybevételi hatásábrája is lesz.
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA Fz×ey(z)=MFK×qK ahol F=1 és q=1, azaz ey(z)=h(MK)