1 / 57

Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern

Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern. A II. világháború után a 20-as években (Bauhaus) kidolgozott építészeti elvek maradnak a jellemzők: díszítményektől mentes formák, amelyek a rendeltetéshez (funkcióhoz) igazodnak

chip
Download Presentation

Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Építészet a 20.század 2. felében:modernizmus és posztmodern

  2. A II. világháború után a 20-as években (Bauhaus) kidolgozott építészeti elvek maradnak a jellemzők: díszítményektől mentes formák, amelyek a rendeltetéshez (funkcióhoz) igazodnak Két nagy építész hat leginkább: az amerikai Frank Lloyd Wright és a francia Le Corbusier 1. Modernizmus vagy funkcionalizmus, 40-es évek végétől a 70-es évek végéig

  3. A funkción és a szerkezet összefüggésén alapuló díszítmény ellenesség: „a kevesebb több” (Le Corbusier)

  4. Wright funkcionalizmusát a japán tradicionális építészet hatására is, az épület „ellégiesítésével” és a természeti-emberi környezet harmóniájának megteremtésével próbálja alkalmazni (Vízesés-ház, organikus építészet) Háború utáni híres műve a Guggenheim Múzeum New Yorkban Frank Lloyd Wright

  5. Frank Lloyd Wright: Guggenheim Múzeum, New York, 1946-58

  6. A festőként induló francia művész a modernizmus talán legnagyobb hatású építésze Építészet és társadalom, egy tágabb környezet egységének megteremtésére törekedett (urbanisztika: várostervezés) Le Corbusier

  7. Le Corbusier tanítványai új városokat teremtettek Brazília

  8. Nagy lakósűrűségű, a lakásokat magas házakban (pont vagy szalagházak) elhelyező és a gyalogos és autós közlekedést különválasztó elképzelései a világszerte épített házgyári lakótelepek előképei A lakó és közösségi funkciókat elválasztó város ideája

  9. Társadalom jobbító szándékok vezették, pl. gondolt a megnövekedő szabadidő kapcsán a sport és kulturális létesítményekre is Elképzeléseit ma már sokan vitatják, a házgyártássá torzult gyakorlat nem jelentett igazi megoldást a jobb emberi életkörülmények megteremtésére Élhetőbb és emberibb építészeti környezet? (Le Corbusier: Lakóegység, Marseille)

  10. Le Corbusier saját alkotásain szellemesen és ötletesen tudta érvényesíteni építészeti alapelveit: 1. lábakon álló épület 2. tetőkertes 3. szabad alaprajzú 4. szalagablakú 5. szabad homlokzat alakítású Le Corbusier alapelvei

  11. Elképzeléseit nem használta dogmatikusan, ki is tudott lépni belőlük: legszebb alkotása a fantasztikus fényjátékokkal spirituálissá tett szakrális épület, a Ronchamp-i kápolna Spiritualitás és fény

  12. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955

  13. A funkcionalizmus elválasztva a homlokzatot a teherhordó szerkezettől lehetővé tette a szabadon alakított homlokzatú, többnyire üveggel borított épületek emelését világszerte „Függönyfalak” (Mies van der Rohe)

  14. A finn építész környezethez jól illeszkedő változatos tömegeket használó téglaépítészete hoz változatosságot a beton és üveg uralta modernizmusba („modern regionalizmus”: skandináv iskola) Alvar Aalto

  15. Alvar Aalto: Községháza, Saynatsalo, 1949-53

  16. A vasbeton szerkezetek soha nem látott hatalmas terek lefedését eredményezték A puritán formák mellett megjelentek a hajlított felületek is, néha szimbolikus tartalmakat is megjelenítve („konstruktivista barokk”) Héjszerkezetek (Eero Saarinen: Kennedy repülőtér fogadócsarnoka, New York, 1956-62)

  17. Pier Luigi Nervi: Sportcsarnok, Róma, 1956-57

  18. Tange Kenzo: Olimpiai csarnokok, Tokio, 1964

  19. Az épület súlyosságát kifejező, plasztikai tömegeinek hangsúlyosságát érzékeltető építészeti irányzat a 60-as években Brutalizmus (Louis Kahn: A Pennsylvania Egyetem orvostudományi tömbje, Philadelphia, 1957-62)

  20. A 70-es évek végére egyre többen érzik a funkcionalizmus dísztelenségét ridegnek, életidegennek, embertelennek és unalmasnak Elítélik a modernizmus sokszor érzéketlen magatartását a környezet iránt Posztmodern építészet„a kevesebb unalmas” (Frank Gehry: Venice (California, városközpont, 1985-91)

  21. A posztmodern szabadon merít a történelmi stílusokból, szívesen alkalmaz szimbólumokat, olykor a populáris művészetek népszerűségétől (giccs) sem idegenkedik A díszítmények visszatérnek: radikális eklektika: (Charles Moore: Piazza d’ Italia, New Orleans, 1975-80)

  22. Friedrich Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980-82

  23. Szimbólumok helyett az „épületgép” működésének kendőzetlen bemutatása, az addig rejtett vezetékek, csőrendszerek, kiszolgáló egységek díszítő elemmé lesznek, „az épület kívül hordja csontvázát”, kitárulkozik, a technika hatalmát hirdeti Kései modern

More Related