Az Isteni Alapelv k ifejtése

2. Az Isteni Alapelv kifejtése Illusztrált kézikönyv háromórás előadásokhoz Egyesítő Mozgalom

3. Az Igaz Szülők életútjából 1920-ban, születésem évében, Korea japán uralom alatt állt. Abban az időszakban fájdalmasan megtapasztaltam az erős nemzet által eltaposott gyenge nemzet agóniáját és szomorúságát. Tizenéves koromban komolyan szenvedtem azért, hogy hogyan lehetne megmenteni ezt a háborúk tépte-szaggatta bűnnel teli világot. Tizenéves koromban kezdtem mélyen elgondolkodni az élet alapvető kérdésein is: Ki vagyok én? Honnan származom? Mi az élet célja? Tovább tart az élet a halál után? Létezik Isten? Vajon Isten mindenható, vagy sem? Ha mindenható, miért nem szabadítja meg az emberiséget a gondoktól? Miért van ilyen sok fájdalom a világban? Mivel felismertem, hogy mindezeket a problémákat emberi erővel nem lehet megoldani, úgy ítéltem meg, hogy ha Isten létezik, az Ő akaratát kellene követnünk, és azt az utat választanunk, amely túlvezet bennünket emberi korlátainkon.

4. Tizenhat éves koromban egy misztikus élmény történt velem. Húsvét reggelén egy hosszú, könnyekkel teli ima után megjelent előttem Jézus Krisztus, és számos kinyilatkoztatással és tanítással látott el. Mély értelmű és csodálatos dolgokat mondott el nekem. Azt mondta, hogy Isten gyászol az emberiség szenvedése miatt. Megkért arra, hogy vállaljak el egy különleges feladatot a földön, Isten munkája érdekében. Röviden összefoglalva, hirtelen megnyílt előttem a szellemi világ, és én szabadon kommunikálhattam ott a szentekkel. Az észak-koreai hegyek mélyének csendjében számos alkalommal beszélgettem Jézus Krisztussal. Az abban az időszakban kinyilatkoztatott igazság alkotja az Egyesítő Alapelv magját. Az volt a kinyilatkoztatások kezdete. Az az egy különleges találkozás óta folyamatosan beszélgetek a szellemi világ szentjeivel, beleértve az élő Istent és Jézust. Isten apránként megtanította nekem a csodálatos igazságot. Olybá tűnt számomra, mint amikor egy hosszú és fénytelen éjszaka után végre felkel a Nap.

5. Ebben az igazságban felfedeztem egy győzedelmes új kultúra hajnalát. Ennek a különleges kinyilatkoztatásnak, amely az Újszövetségen alapszik, hatalma van arra, hogy egyesítse az összes vallást. Ma ezt a kinyilatkoztatást az Isteni Alapelvnek nevezzük, és azt a parancsot kaptam Istentől, hogy terjesszem az Isteni Alapelvet az egész világon. Az Isteni Alapelv fő ágai a Teremtés elvei, az ember bűnbeesése, valamint a helyreállítás (megváltás) és a második eljövetel. Az egyórás előadások kézikönyvének kiadása után elkészült ez a kézikönyv is, részletesebb tartalommal, Moon tiszteletes azon utasításának megfelelően, hogy ki kell adni a háromórás előadások kézikönyvét. Hiszünk abban, hogy ez a kötet segíteni fogja az Isteni Alapelv tanulóit és tanárait abban, hogy mélyebben megértsék az Alapelvet.

6. Bevezetés Az emberi boldogság Boldogság Boldogtalanság Vágy • Mindenki azért küzd, hogy elkerülje a bajt és boldog legyen. • Hogyan keletkezik tehát a boldogság? • Az ember akkor boldog, ha vágyai teljesülnek.

7. Bevezetés Az emberi boldogság Boldogság Boldogtalanság Vágy • Mivel vágyaink jelenleg inkább rossz, mint jó cél felé vezetnek bennünket, gyakran elfelejtjük e kifejezés eredeti jelentését. • Az ember eredeti lelke visszautasítja a gonosz vágyakat és a jókra hallgat. Az emberek akár még életük árán szeretnék megtalálni az örömöt, amely boldoggá teszi az eredeti lelket.

8. Az emberi ellentmondásosság és a bűnbeesés Eredeti lélek Gonosz lélek Boldog- talanság Gonoszság Boldogság Jóság Ellentmondás Pusztulás Bűnbeesés • Egy adott egyénben is két egymással homlokegyenest ellenkező hajlam van: a jóság után vágyakozó eredeti lélek és a rossz felé hajló gonosz lélek. • Ádáz küzdelemben két ellentétes célért viaskodnak. Pusztulásra van ítélve minden olyan lény, akiben ilyen ellentét dúl. • Világunk pusztuló állapotát a kereszténység a bűnbeesés következményének tartja.

9. Az emberi tudatlanság Belső tudatlanság Lélek Külső tudatlanság Test • Az értelem szemszögéből nézve a bűnbeesés azt jelenti, hogy az emberiség tudatlanságba süllyedt. • Az ember kettős természetű: belsőből és külsőből, vagyis lélekből és testből áll, akárcsak az értelem, melynek szintén két oldala van: egy belső és külső oldal. • Hasonlóképpen a tudatlanságnak is két fajtája van: a belső és a külső tudatlanság.

10. Az ember igazság keresése Belső igazság keresése Belső tudatlanság Vallás Tudomány Külső igazság keresése Külső tudatlanság • A vallás által az emberiség a belső igazság, • a tudomány által a külső igazság keresésének útját járta. • A maga területén mind a vallás, mind a tudomány az igazság keresésének a módszere, amellyel az ember a tudatlanság felszámolásáért és a tudás megszerzéséért küzdött.

11. Szükség van egy új/teljes igazságra Belső tudás Belső tudatlanság Vallás Az eredeti lélek vágya a jóság Új igazság Tudomány Külső tudás Külső tudatlanság • A vallás és a tudomány, amelyek az emberi tudatlanság eloszlatását tűzték ki célul, látszólag egymásnak ellentmondó és összeegyeztethetetlen irányba haladtak fejlődésük folyamán. • A történelem egy pontján azonban egy új igazságnak kell megjelennie, amelynek segítségével a vallás és a tudománykibékülnek egymással és közösen oldják meg problémáikat, mert csak ez úton lehet felszámolni ezt a kétfajta tudatlanságot és az emberiség csak így tudja megvalósítani az eredeti lélek által olyannyira óhajtott jóságot.

12. Az új igazság küldetése Isten valósága Teremtés szíve Megváltás szíve Emberiség Vallások Ideológiák Filozófiák Egység Bűnbeesett emberek Eredeti állapot • Mi lesz az új igazság küldetése? • Az igazság új kifejezésének fel kell tárnia Isten szívét: örömteli szívét, miként az a teremtés időszakában volt, és azt a szívét, amely az egész történelem folyamán küzdött az emberiség megváltásáért.

13. Az új igazság küldetése Isten valósága Teremtés szíve Megváltás szíve Emberiség Vallások Ideológiák Filozófiák Egység Bűnbeesett emberek Eredeti állapot • Ennek az új igazságnak képesnek kell lennie arra, hogy összefogja a történelem összes vallását, ideológiáját és filozófiáját, és hogy teljes mértékben egyesítse őket. • Az egység a test és lélek, valamint a férj és feleség közötti egységgel kezdődik.

14. Az új igazság küldetése Isten valósága Teremtés szíve Megváltás szíve Emberiség Vallások Ideológiák Filozófiák Egység Bűnbeesett emberek Eredeti állapot • Az új igazság célja az, hogy a bűnbeesett embert visszavezesse az eredeti állapotába.

15. Az új igazság és Sun Myung Moon tiszteletes Isteni kinyilatkoztatás (Jel. 10:11) Sun Myung Moon tiszteletes • Sem kimerítő Szentírás-kutatások, vagy tudós iratok tanulmányozása révén, sem emberi értelem által nem lehet azonban felfedezni ezt az életet adó, új igazságot. • A Jelenések könyvében leírtak szerint: „Ismét jövendölnöd kell sok népről, nemzetről, nyelvről és királyról”. Ezt az új igazságot Isten fogja kinyilatkoztatni.

16. Az új igazság és Sun Myung Moon tiszteletes Isteni kinyilatkoztatás (Jel 10,11) Sun Myung Moon tiszteletes • Isten küldöttje, akinek az a feladata, hogy megoldja az emberi élet és a világegyetem alapvető kérdéseit, már megszületett. A neve Sun Myung Moon.

17. I. rész

18. 1. fejezet A teremtés elvei Okozói valóság Emberi élet és a világegyetem kérdései Eredeti indíték Isten • Az emberek a történelem folyamán gyötrődve és hasztalanul keresték az emberi élet és a világegyetem kérdéseire vonatkozó végső válaszokat.

19. 1. fejezet A teremtés elvei Okozói valóság Emberiéletés a világegyetem kérdései Eredeti indíték Isten • Mindeddig senki sem találta meg az emberiség és a világegyetem teremtésének eredeti indítékát.

20. 1. fejezet A teremtés elvei Okozói valóság Emberi élet és a világegyetem kérdései Eredeti indíték Isten • Hogy ehhez a kérdéshez megfelelő módon közelítsünk, nem elég pusztán a látható valóság vizsgálata. • Az emberi élet és a világegyetem problémái nem oldhatók meg anélkül, hogy előbb meg ne értenénk Isten természetét.

21. 1. rész Isten és a világegyetem kettős jellemvonásai Isten kettős jellemvonásai A művész személyisége Isten természete Megnyilvánulás Megnyilvánulás Róm 1,20 Teremtés Műalkotás • Hogyan ismerhetnénk meg a láthatatlan Isten természetét? • A kérdés megvizsgálásának egyik módszere, hogy megfigyeljük az Isten által teremtett világot (Róm 1,20). • A teremtett világban minden a teremtő láthatatlan, isteni természetének az anyagi kifejeződése. • Miként egy művész személyisége a munkáin keresztül ismerhető meg, Isten természetét a teremtés különböző dolgainak megfigyelése által érthetjük meg.

22. Közös elemek a természetben Más létezők Létező Jang Jin Kettős jellemvonások Kettős jellemvonások Példák: atomok, nővények, állatok, emberek • Munkánkat kezdjük azzal, hogy megkeressük azokat a közös elemeket, amelyek a természetben egyetemesen, mindenütt jelen vannak. • Minden, ami létezik, rendelkezik a jang (férfias jelleg) és a jin (nőies jelleg) kettős jellemvonásával. • Bármely létező dolog és lény létrejöttének feltétele az, hogy e két jellemvonás egymással és más létezőkkel kölcsönös kapcsolatot teremtsen.

23. Közös elemek a természetben Más létezők Létező Jang Jin Kettős jellemvonások Kettős jellemvonások Példák: atomok, nővények, állatok, emberek • Az atomok, például, pozitív vagy negatív töltéssel bírnak. A növények szaporodásának eszköze a porzó és a termő, az állatok a hím és a nőstény egyedek közti kapcsolatok által szaporodnak és biztosítják fajuk fennmaradását. És végül, az emberek nők vagy férfiak.

24. A belső természet és a külső forma kettős jellemzői Belső természet Belső jelleg Kettős jellemvonások Létező Külső megnyilvánulás Külső forma Második belső természet • Van még egy, az előzőnél is fontosabb kettősség. Minden létezőnek vannak mind belső, mind külső jellemzői.

25. A belső természet és a külső forma kettős jellemzői Belső természet Belső jelleg Kettős jellemvonások Létező Külső megnyilvánulás Külső forma Második belső természet • A látható külső forma a láthatatlan belső jellegre hasonlít. A belső jelleget belső természetnek, külső megnyilvánulását külső formának nevezzük. • Minthogy a belső természet és a külső forma egyazon létező belső és külső jellegének felel meg, a külső formát mint másodikbelső természetet is értelmezhetjük. A belső természet és a külső forma együtt kettős jellemvonásokat alkotnak.

26. Belső természet Lélek Kettős jellemvonások Ember Külső forma Test Második lélek • Nézzük az ember példáját: az ember külső formája, a teste, valamint belső természete, a lelke építi fel. • A belső természet a lélek, a külső forma pedig a test. • A test és a lélek ugyanazon embernek egymást kiegészítő részei; és a test második lélekként is értelmezhető. A lélek és a test együttesen alkotják az ember kettős jellemvonásait. • Hasonlóképpen, minden létező a belső természet és a külső forma kettős jellemvonásai közti kölcsönös kapcsolat által létezik.

27. Isten kettős jellemvonásai Eredeti belső természet Első Okozó Kettős jellemvonások Isten Eredeti külső forma (Eredeti) jang Első Okozó Kettős jellemvonások Isten (Eredeti) jin • Az Első Okozónak is bírnia kell a belső természet és a külső forma kettős jellemvonásaival, melyek a teremtett dolgok belső természetével és külső formájával szemben szubjektum szerepben van. • A világegyetem Első Okozóját Istennek, valamint Isten belső természetét és külső formáját eredeti belső természetnek és eredeti külső formának nevezzük.

28. Isten kettős jellemvonásai Eredeti belső természet Első Okozó Kettős jellemvonások Isten Eredeti külső forma (Eredeti) jang Első Okozó Kettős jellemvonások Isten (Eredeti) jin • Természetes az a feltételezés, hogy Istennek, minden dolog Első Okozójának a létezése szintén a jang és jinkettős jellemvonásainak kölcsönös kapcsolatán alapszik.

29. A belső természet/külső forma és a jang/jin kapcsolata Eredeti belső természet eredeti jang eredeti jin Isten Eredeti külső forma eredeti jang eredeti jin • Milyen kapcsolat van a belső természet és a külső forma, valamint a jang és a jin kettős jellemvonásai között? • Istennek mind az eredeti belső természete, mind az eredeti külső formája magában foglalja az eredeti jang és az eredeti jin közti kölcsönös kapcsolatot. Az eredeti jang és az eredeti jin tehát az eredeti belső természet és az eredeti külső forma jellemzői.

30. Isten • Isten a szubjektum, akiben az eredeti belső • természet és az eredeti külső forma kettős • jellemzői összhangban vannak. • Istenben ugyanakkor az eredeti belső • természetet és az eredeti külső formát képviselő • férfias és nőies vonások is harmóniában • egyesülnek. • A világegyetemhez viszonyítva, Isten a belső • természet és a férfias jellemvonásokkal bíró • szubjektum. • Felismerve, hogy Isten a belső természet és a • férfias jellegű szubjektum, Atyánknak nevezzük Őt.

31. Isten és a világegyetem kapcsolata Világegyetem Isten Belső természet Képmás Emberek Külső Forma Eredeti belső természet Teremtés elvei Belső természet Eredeti külső forma Teremtett dolgok Jelkép Külső forma Nem anyagi szubjektum Egyéni igazságforma Valóságos objektum • Isten a láthatatlan szubjektum, és a világegyetem, mint egész, Isten valóságos objektuma. Egyéni igazságformákból épül fel, amelyek Isten kettős jellemvonásainak egyedi, képmás vagy jelkép szintű megnyilvánulásai, a teremtés elvei által meghatározottan. • Noha az egyéni igazságformák a jang vagy a jin csoporthoz tartoznak, mindegyik bír belső természettel és külső formával, valamint ehhez hasonlóan jang és jin elemekkel is, hiszen mindegyik Isten valóságos objektuma, és az Ő eredeti belső természetéhez és eredeti külső formájához hasonlít.

32. 2. rész Az egyetemes ősenergia, az adás-elfogadás kapcsolat és a négypozíciós alap Az egyetemes ősenergia Teremtő Abszolút valóság Örökkévaló Önmagában létező Alaperő Isten Örökkévaló Önmagában létező Abszolút Egyetemes ősenergia Teremtett dolgok Létezés Minden más energia eredete • Isten, minden dolog Teremtője, maga az abszolút valóság, örökkévaló, önmagában létező, időn és téren túli. • Isten létezésének alapereje szintén örökkévaló, önmagában létező és abszolút. • Ez minden más energia és erő eredete, amely a teremtett dolgoklétezését teszi lehetővé. • Ezt az alapvető energiát egyetemes ősenergiának nevezzük.

33. Az adás-elfogadás kapcsolat Isten (Egyetemes Ősenergia) Szubjektum elem Objektum elem Létezés Sokasodás Működés Energia • Az egyetemes ősenergia hatására minden létező szubjektum és objektum elemei egy közös alapot hoznak létre és egymással kölcsönhatásba lépnek. • Ezt a kapcsolatot, mely a teremtett dolgok létezéséhez, sokasodásához és működéséhez szükséges összes energiát kitermeli, adás-elfogadás kapcsolatnak nevezzük.

34. A négypozíciós alap, amely az eredet-szétválás-egyesülés folyamat által hozza létre a három objektum célját Az eredet-szétválás-egyesülés folyamat Isten Eredet Szubjektum elem Objektum elem Szétválás Egyesülés Egyesülés • Ezt a folyamatot, melyben az Eredetből, Istenből származó két létező különálló módon megnyilvánul, majd újra egyesül, eredet-szétválás-egyesülés folyamatnak nevezzük.

35. A három objektum célja Obj- ektum Szubj- ektum Egyes- ülés Isten (Eredet) Szubj- ektum Obj- ektum Obj- ektum Szubj- ektum Egyes- ülés Egyes- ülés Isten Isten Obj- ektum Szubj- ektum Egyes- ülés Isten Három objektum alaphelyzete Adás-elfogadás kapcsolat Három objektum célja • Az eredet- szétválás-egyesülés eredményeként négy pozíció születik: a középpontban az eredet áll, a szubjektum és az objektum valamint az általuk alkotott egység. A négy pozíció bármelyike felveheti a szubjektum szerepét és a másik hárommal mint objektumával léphet kapcsolatba, létrehozva a három objektum alaphelyzetét. • Amikor mind a négy létező szubjektumként viselkedik a többi hárommal szemben, és adás-elfogadás kapcsolatba lép velük, illetve ezek körülötte keringenek, akkor együtt megvalósítják a három objektum célját.

36. A négypozíciós alap Isten A három szakasz elvének az alapja Eredet A tizenkettes szám eredete Szét- válás Objektum elem Szubjektum elem A jóság alapfeltétele Minden dolog létezésének alapfeltétele Egyesülés Egyesülés Teremtés örökkévaló célja • Amikor mind az eredet, mind az eredetből származó szubjektum és objektum, valamint az általuk alkotott egység is betölti a három objektum célját, létrejön a négypozíciós alap.

37. A négypozíciós alap Isten A három szakasz elvének az alapja Eredet A tizenkettes szám eredete Szét- válás Objektum elem Szubjektum elem A jóság alapfeltétele Minden dolog létezésének alapfeltétele Egyesülés Egyesülés Teremtés örökkévaló célja • Ez az alap: • A hármas szám eredete és a három szakasz elvének az alapja is, mert magában foglalja a három szakaszt: Isten, férj és feleség, és a gyerekek. • A tizenkettes szám eredete mert amikor mind a négy pozíciója három objektum partnerrel bír, létrejön a tizenkettő objektum-kapcsolat.

38. A négypozíciós alap Isten A három szakasz elvének az alapja Eredet A tizenkettes szám eredete Szét- válás Objektum elem Szubjektum elem A jóság alapfeltétele Minden dolog létezésének alapfeltétele Egyesülés Egyesülés Teremtés örökkévaló célja • A jóság alapfeltétele, Isten teremtésre vonatkozó céljának megvalósulása. • Minden dolog létezésének alapfeltétele, mely biztosítja számukra a létezésükhöz szükséges erőket. • A négypozíciós alap Isten teremtésének örökkévaló célja.

39. 3. rész A teremtés célja A világegyetem teremtésének célja (Ter 1,4-31) Isten Jóságot megtestesítő objektumok Öröm Teremtmény • A Biblia leírja (Ter 1,4-31), hogy Isten a teremtés minden egyes napja után látta, hogy az jó. • Ez azt sugallja, hogy Isten arra szánta teremtményeit, hogy a jóságot megtestesítő objektumok legyenek, amelyekben örömét leli.

40. Isten öröme Három nagy áldás (Ter 1,28) Isten Legyetek termékenyek Sokasodjatok Öröm Uralkodjatok a teremtés felett Mennyország Ádám Éva • Isten az embert a világegyetem teremtésének végső lépéseként alkotta meg. Saját képmására, az Ő belső természetének és külső formájának hasonlatosságára teremtette, minden érzés és érzelem iránt fogékonnyá tette, mert az volt a célja, hogy megossza vele az örömét. Megteremtésük után Isten megáldotta Ádámot és Évát, hogy gyümölcsözőek legyenek, sokasodjanak és uralkodjanak a teremtés felett. (Ter 1,28)

41. Isten öröme Három nagy áldás (Ter 1,28) Isten Legyetek termékenyek Sokasodjatok Öröm Uralkodjatok a teremtés felett Mennyország Ádám Éva • Ha Ádám és Éva eleget tettek volna ennek az isteni küldetésnek, és felépítették volna a Mennyei Királyságot, Isten kétségkívül a legnagyobb örömöt élte volna át, amint fiai és lányai az Ő eszményének világában élnek. • A világegyetemnek, középpontjában az emberrel, a végső célja az, hogy örömet juttasson vissza Istennek.

42. Kettős célok Az egészért való cél Létező (kettős célok) Belső természet Az egyénért való cél Külső forma • Minden létezőnek kettős célja van. • Minden létező két mozgásponttal - a belső természet és külső forma központjával - rendelkezik, melyek kapcsolata épp olyan, mint a belső természet és a külső forma.

43. Kettős célok Az egészért való cél Létező (kettős célok) Belső természet Az egyénért való cél Külső forma • Isten eszményének világában nem lehet egyéni cél, amely nem az egészért való célt támogatja, s nem lehet olyan, az egészért való cél, amely az egyén érdekeit nem biztosítja. • A világegyetem végtelen változatosságú létezői egyetlen hatalmas, szerves testet alkotnak, melyet e kettős célok szőnek át.

44. Jó objektumok Isten örömére Isten Szubjektum Eredeti b.t. B.t. K.f. Eredeti k.f. Láthatatlan Mennyország Három áldás B.t. K.f. Látható Objektum Jó objektum • Örömet egymagunkban nem tudunk érezni. • Az öröm akkor születik, amikor belső természetünket és külső formánkatobjektumunkban, amely lehet látható vagy láthatatlan, látjuk visszatükrözni és kifejlődni. Objektumunk segít abban, hogy a tőle jövő ösztönzés által megismerjük belső természetünket és külső formánkat.

45. Jó objektumok Isten örömére Isten Szubjektum Eredeti b.t. B.t. K.f. Eredeti k.f. Láthatatlan Mennyország Három áldás B.t. K.f. Látható Objektum Jó objektum • Isten a szeretet teljességét hasonlóképpen akkor éli át, amikor valóságos objektuma arra készteti, hogy saját eredeti belső természetét és eredeti külső formáját rajta keresztül érezze át. • Amikor felépül a Mennyország – azaz megvalósul a három áldás és létrejön a négypozíciós alap –, akkor az az Isten örömére szolgáló jó objektum lesz.

46. A három áldás Első áldás Második áldás Harmadik áldás (Egyéni tökéletesség) (Családi tökéletesség) (Uralom tökéletesség) Isten Isten Isten Test Éva Lélek Ádám Ember Természet Egyén Gyermekek Teremtés Egyéni négypozíciós alap Családi négypozíciós alap Uralmi négypozíciós alap • Isten első áldásának a kulcsát az egyéni jellem adja. Az egyén lelke és teste Isten objektuma és Isten kettős jellemvonásainak különálló kivetülése. A jellem tökéletessé válásához az egyénnek saját magán belül kell négypozíciós alapot felépíteni, amelyben teste és lelke – Istennel a középpontban – adás-elfogadás kapcsolat által egyesül.

47. A három áldás Első áldás Második áldás Harmadik áldás (Egyéni tökéletesség) (Családi tökéletesség) (Uralom tökéletesség) Isten Isten Isten Test Éva Lélek Ádám Ember Természet Egyén Gyermekek Teremtés Egyéni négypozíciós alap Családi négypozíciós alap Uralmi négypozíciós alap • Isten második áldását a tökéletessé vált Ádámnak és Évának együtt kellett volna megvalósítania, amikor egy négypozíciós alapot építettek volna fel a családjukban, szerető egységben, férjként és feleségként egyesültek volna és gyermekeiket felnevelték volna.

48. A három áldás Első áldás Második áldás Harmadik áldás (Egyéni tökéletesség) (Családi tökéletesség) (Uralom tökéletesség) Isten Isten Isten Test Éva Lélek Ádám Ember Természet Egyén Gyermekek Teremtés Egyéni négypozíciós alap Családi négypozíciós alap Uralmi négypozíciós alap • Isten harmadik áldása az ember természet feletti uralmának a tökéletességét jelenti. Megvalósulásához az uralom Isten-központú négypozíciós alapját kell felépíteni. Ahhoz, hogy az ember és a természet egymással teljesen egyesüljenek.

49. A teremtés céljának megvalósulása Isten Igaz Szülők Gyermekek Gyermekek Gyermekek Mennyország • Ha Isten teremtésének eszménye ekképpen megvalósult volna, még a bűn nyomaitól is mentes eszményi világ épült volna fel itt a földön. Ezt a világot a földi Mennyországnak nevezzük. • A MennyországbanIsten irányítása az Igaz Szülőkön át jut el gyermekeihez, mindenkit az egység felé vezetve.

50. 4. rész Az eredeti érték Az eredeti érték meghatározásának mércéje és folyamata Isten Abszolút lény Szubjektum Objektum Egyén Egyesülés Eredeti érték Abszolút • Egy lény eredeti értékét az határozza meg, amikor egy Isten-központúnégypozíciós alapban részt vesz mint objektum partner és kapcsolatban áll egy egyénnel mint a szubjektum partnere. • Minthogy a négypozíciós alap középpontja Isten, maga Isten az, aki ezt a mércét felállítja. Mivel Isten abszolút, az objektum- az Istentől eredő mérce alapján meghatározott – eredeti értéke is abszolút.