Tanfelügyelet és minősítés

1. Tanfelügyelet és minősítés 2013. augusztus 29.

2. TÁMOP 3.1.8. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban • A tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése a közoktatásban • Az intézményi önértékelés és külső értékelés rendszerének fejlesztése a közoktatásban • Információmenedzsment, visszacsatolás • Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak fejlesztési célú támogatása • A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése

3. TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés támogatása • Új, egységes pedagógus-továbbképzési koncepció kidolgozása és javaslattétel a pedagógus-továbbképzés jogszabályi környezetének átalakítására • A pedagógus-életpályamodell fokozataihoz kapcsolódó képzési és minősítési rendszer kidolgozása • A pedagógusok szakmai előmenetelét támogató szaktanácsadói szolgáltatások megújítása

4. Tanfelügyelet – jogszabályi háttér • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§) • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§: - a tanfelügyeleti ellenőrzés célja, „hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.”

5. Tanfelügyelet - jellemzők • Intézménytől, fenntartótól független külső értékelés - Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatalok közreműködésével. - Az értékelést független, külső szakértők végzik a megyei kormányhivatalok megbízásából. • Rögzített, nyilvános standardok - Az értékelés eljárásrendje, területei, a feladatellátás típusának megfelelő eszközrendszere és módszertana adott a pedagógus, a vezető és az intézmény esetében is. - A fenti standardok a készülő tanfelügyeleti kézikönyvekben minden érintett számára elérhetővé válnak.

6. A pedagógusok ellenőrzésének területei • A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése • Módszertani felkészültség • A pedagógiai folyamat tervezése • A tanulás támogatása, szervezése és irányítása • A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése • A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás • Az autonómia és a felelősségvállalás

7. A pedagógusok ellenőrzésének eszközei • Dokumentumelemzés • Óra-/foglalkozáslátogatás • Interjúk • Portfólió

8. Az intézmény ellenőrzésének területei • A pedagógiai folyamatok irányítása • Személyiség- és közösségfejlesztés • Eredmények • Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció • Az intézmény külső kapcsolatai • A pedagógiai működés feltételei • Központi elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés

9. Az intézmény ellenőrzésének eszközei • Dokumentumelemzés • Interjúk (a vezetővel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel, a fenntartóval) • A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel • A pedagógusellenőrzés értékelőlapjainak összegző adatlapja

10. Minősítési fokozatok 2 év után 60 %-os eredmény Leghamarabb 6, legkésőbb 9 év után 75 %-os eredmény Leghamarabb 6 év után 85 %-os eredmény Kötelező minősítések – az első alkalommal a pedagógus számára díjmentes, a költségeket az állam vállalja. A megismételt eljárások önköltségesek. Nem kötelező minősítések – önköltségesek. Gyakornok Pedagógus I. Pedagógus II. Mesterpedagógus Kutatótanár

11. Minősítési terv Miniszter • közzéteszi a minősítési keretszámot (február utolsó napjáig) • meghatározza a minősítési tervbe bekerülők körét (április 30-ig) Oktatási Hivatal • április folyamán javaslatot tesz a minősítési tervre • a kormányhivatalok beszámolói alapján jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására is (július 31-ig)

13. A pedagógus feladata • Felkészülés • Jelentkezés • E-portfólió feltöltése • Óra/foglalkozás megtartása • Felkészülés az e-portfólió védésére • E-portfólió védése • Magasabb fokozatba lépés a minősítést követő év január 1-jén

14. Mit vizsgál a bizottság? Áttekinti valamint értékeli • a pedagógus által feltöltött, a védés alkalmával megvitatott portfóliót, • az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, • az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, • az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat. • Foglalkozást, illetve foglalkozásokat látogat és értékel.

15. A portfólió elemei • szakmai önéletrajz • a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve • a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, annak dokumentumai • önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, annak dokumentumai • a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása • a szakmai életút értékelése

16. A vizsgált pedagógus kompetenciák • Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás • Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók • A tanulás támogatása • A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség • A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység • Folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése • Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás • Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

17. Kik végzik a minősítést? Minősítővizsga esetén: • Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő; • a pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója /gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorló-kollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, felkészített alkalmazottja; • apedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott.

18. Kik végzik a minősítést? Minősítő eljárás esetén: • Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő; • akormányhivatal által delegált köznevelési szakértő; • apedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője.

19. Kit nem kell minősíteni? • Azt a pedagógus munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottat, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizediktanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. • Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt. és a 138/1992. (X.8.) Korm. rendeletnek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben ezek alapján a gyakornok „megfelelt” minősítést kap, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

20. 2013 – 2014. várható eseményei • A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. • A pedagógus-szakvizsgával, és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-ig kérelmezheti ideiglenesen a Pedagógus II. fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolását. • 20.000 portfólió tartalmi áttekintése után az érintett pedagógusok visszaigazolást kapnak. • 400 gyakornok és 1200 pedagógus próba minősítésen esik át.

21. A köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítási folyamata - a tanfelügyelet és a minősítés informatikai támogatása • Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések lebonyolítását támogató informatikai rendszer a teljes ellenőrzési folyamatot támogatni fogja. - Az informatikai rendszer a KIR intézménytörzsi és személyi nyilvántartására fog épülni, valamint az országos szakértői névjegyzékkel is összekötésre kerül. - A cél, hogy az ellenőrzések adminisztrációs munkái egyszerűen elvégezhetőek legyenek a rendszer segítségével, s a rendszer minden szereplőt hatékonyan segítsen, legyen szó kormányhivatalról, intézményről, ellenőrzött pedagógusról, illetve az ellenőrzésben részt vevő szakértőről. • A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése szükségessé teszi, hogy a KIR központi nyilvántartásai támogassák az előmeneteli rendszer nyilvántartási feladatait, illetve a minősítési eljárások is a KIR-ben rögzített adatokra támaszkodva kerüljenek lebonyolításra a jövőben. - Ennek megfelelően a KIR személyi nyilvántartásában a 2013/2014. tanévtől kezdve rögzíteni kell a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez szükséges alap- és besorolási adatokat. - Az Oktatási Hivatal megkezdte a minősítési eljárásokban kiemelt fontosságú elektronikus portfólió felület (e-portfólió) kialakítását, mely szoros szimbiózisban fog működni a KIR személyi nyilvántartásával.

22. Az értékelési rendszerek kapcsolata

23. Az értékelési rendszerek kapcsolata

24. Köszönöm a figyelmet!