340 likes | 608 Views
Jelentés a pénzügyi stabilitásról. 2013. november. A pénzügyi stabilitás hőábrája. 2. A stabilitási jelentés legfontosabb üzenetei. A vállalati hitelállomán y visszaesése a következő években várhatóan megáll, amiben meghatározó szerepet játszik a Növekedési Hitelprogram.
E N D
Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013. november
A stabilitási jelentés legfontosabb üzenetei • A vállalati hitelállomány visszaesése a következő években várhatóan megáll, amiben meghatározó szerepet játszik a Növekedési Hitelprogram. • A tartós hitelezési fordulathoz ugyanakkor kínálati oldalról a kondíciók további oldása szükséges. • A mérlegüket leépítő nagybankok aktivitásának egy részét a piac kisebb szereplői átvehetik, ez azonban ezen intézmények tőkeellátottságának és finanszírozási képességének megerősítését feltételezi. • A háztartások deviza eladósodottsága jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz, így annak kezelése valamennyi szereplő érdeke. • A legfontosabb feladat az árfolyamkockázat leépítése. • A már meglévő jelzáloghiteleknél is kötelezővé kellene tenni a referenciához kötött kamatozást. • Az ügyfelek kamatkockázatának meghatározott keretek közé szorítása érdekében jelzáloghiteleknél a benchmark felett felszámítható marzsot is maximálni lehetne. • A hazai bankrendszert tartósan gyenge jövedelmezőségi kilátások jellemzik, ami az egyes banki szereplőket stratégiájuk újragondolására késztetheti. • Ez a piac konszolidációját eredményezheti, aminek során a jelenlegi kisebb bankok és szövetkezeti hitelintézetek érdemben növelhetik piaci részesedésüket, és új szereplők megjelenése sem zárható ki. 3
Kiemelt kockázatok és ajánlások azok kezelésére I. Kiemelt kockázatok: • A kedvezőtlenné váló befektetői hangulat gyengíti a növekedési kilátásokat 2.A hazai bankrendszer nem támogatja a gazdasági növekedést a hitelezésen keresztül 2.1.Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-hitelezésben 2.2.A háztartási szegmensben magas kamatmarzsok Kockázatcsökkentő lépések: • A külső környezetből érkező sokkok hatásának csökkentése érdekében továbbra is szükséges hazánkban a prudens fiskális politika fenntartása, valamint a fenntartható gazdasági növekedés támogatása. 2.1. A Növekedési Hitelprogram második szakasza tovább javítja a kkv-szektor olcsó forráshoz jutásának esélyét. 2.2.1. Az átlátható árazás szabályait kötelezően ki kell terjeszteni a már meglévő jelzáloghitelekre. 2.2.2. A jelzáloghitelek esetében a felszámítható marzs maximalizálása, amit már a meglévő hitelekre is érvényesíteni kellene. 4
Kiemelt kockázatok és ajánlások azok kezelésére II. Kiemelt kockázatok: • A háztartások fedezetlen deviza-kitettsége a portfólió minőségének romlását gyorsíthatja 4. A nemteljesítő állományok magas aránya jövedelmezőségi problémákat okoz, miközben a hitelezést is hátráltatja 4.1.A vállalati szegmensben tovább nő a nemteljesítő hitelek aránya 4.2.A háztartásoknál különösen a nem-teljesítő jelzáloghitelek magas aránya a kockázat Kockázatcsökkentő lépések: • Az árfolyamgát intézményének olyan irányú átalakítása, ami az árfolyamkockázattól az eddiginél nagyobb részben, vagy teljes mértékben megszabadítja a természetes fedezettel nem rendelkező háztartásokat. 4.1. A portfólió tisztításának felgyorsítása, amit szabályozói eszközökkel és/vagy ösztönzőkkel is érdemes lehet elősegíteni. 4.2. A családi csődeljárás intézményének minél gyorsabb bevezetése a már nemteljesítő portfólió kezelését segítené, miközben „tiszta lapot” biztosítana a túladósodott ügyfeleknek. 5
Kiemelt kockázatok és ajánlások azok kezelésére III. Kiemelt kockázatok: 5.A bankok jövedelmezősége tartósan alacsony 5.1.Versenyhátrány a külső forrásokhoz jutásban 5.2.A piaci konszolidációs folyamattal járó erőteljesebb mérlegleépítés Kockázatcsökkentő lépések: 5.1.1. Az NHP az olcsó jegybanki refinanszírozáson keresztül oldja az esetleges finanszírozási feszültségeket. 5.1.2. Az NHP III. pillérén keresztül a devizafinanszírozás jelentős részben biztosított a swappiaci kitettség növekedése nélkül. 5.2.1. A bankrendszert érintő kérdésekben a teherviselő képesség fokozottabb figyelembevétele. 5.2.2. Azon szereplők (kisebb bankok, szövetkezeti hitelintézetek) megerősítése, melyek rövid távon is képesek lehetnek részben helyettesíteni a nagyobb hitelintézeteket. 6
A vállalati hitelezés visszaesése döntően a nagybankokhoz köthető, miközben az új kihelyezéseken belül a részesedésük továbbra is meghatározó A hazai hitelintézetek vállalati hitelállományának változása intézménytípusonként 2008. decemberéhez képest (árfolyamszűrt) A hazai hitelintézetek bruttó vállalati hitelkibocsátása intézménytípusonként Forrás: MNB. Forrás: MNB. 8
A jegybanki kamatcsökkentési ciklus a kkv-szegmensen is érezteti kedvező hatását – bár csak szűk körben Az 1 millió euro alatti hazai vállalati hitel árazása, illetve a jegybanki alapkamat Forrás: MNB. 9
A kkv-szegmens szereplőinek kamatterhei jelentősen csökkentek az NHP-nak köszönhetően, mind az új, mind pedig a kiváltott hitelek esetében Kamatcsökkenés az I. és II. pillérben kiváltott hiteleknél Forrás: MNB. 10
A kkv-szegmens hitelhez jutását nagymértékben javította a jegybank Növekedési Hitelprogramja Az NHP keretében folyósított hitelek vállalatméret szerinti megoszlásban *Az EU-s támogatásra nyújtott hitelekkel együtt. Forrás: MNB. 11
AZ NHP hatására a válság óta először növekedtek érdemlegesen a hitelállományok a vállalati szegmensen Negyedéves nettó hitelváltozás és éves növekedési ütem a vállalati és a kkv-szegmensben Forrás: MNB. 12
A NHP sikerességére való tekintettel a Monetáris Tanács a program folytatása mellett döntött A Növekedési Hitelprogram első és második szakaszának összehasonlítása Forrás: MNB. 13
Megáll a visszaesés a teljes vállalati hitelezésben, a kkv-szegmensen a hitelezési fordulat pedig már idén bekövetkezik • A kkv szektor hitelezés éves növekedési ütemének előrejelzése A vállalati hitelezés éves növekedési ütemének előrejelzése Forrás: MNB. Forrás: MNB. 14
Tartós fordulathoz a nagybankok hitelezési feltételeinek további oldása szükséges, de a piac egy részét a kis- és középbankok, illetve a szövetkezeti hitelintézetek átvehetik • A kis- és középbankok hitelezési potenciálja 450 milliárd forintra tehető, ami a teljes belföldi vállalati hitelállomány 7, míg a kkv hitelek 12 százalékát teszi ki. • Mivel ezen bankok hitelezését a likviditási korlátok határozzák meg, ezért itt az NHP további puffert jelent. • A szövetkezeti hitelintézetek hitelezési potenciálja 400 milliárd forintra tehető, ami a vállalati hitelek 6, míg a kkv hitelállományok 10 százalékának felel meg. • Mivel itt a tőkekorlátok a meghatározóak, a takarékszövetkezeti szektor tervezett tőkejuttatása érdemben javíthatja a hitelezési képességet. 15
Az előrejelzésünk szerint a vállalatoknál a nemteljesítő portfólió arányának tetőzése várható A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a vállalati szegmensben Forrás: MNB. 17
Egyedi hatások miatt jelentősen emelkedő nemteljesítési arány a háztartási szegmensben A bankrendszer háztartási hiteleinek portfólió minősége Forrás: MNB. 18
A deviza eladósodottság a háztartások jelentős részét érinti, ezért ennek megoldása valamennyi szereplő érdeke A bankrendszer és fiókok háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban 19 Forrás: MNB.
Az ügyfelek törlesztési terheinek emelkedésében a svájci frank erősödése mellett meghatározó szerepe van a felárak kockázati költségeket meghaladó növekedésének CHF-jelzáloghitelek mögötti átlagos becsült külföldi forrásköltség és az átlagos kamatfelár A HUF/CHF árfolyam Forrás: MNB. Forrás: MNB. 20
A legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban a törlesztési teher kritikus szinteket ért el Háztartások törlesztési terhe devizális bontásban a rendelkezésre álló jövedelem arányában • A hitellel rendelkező háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe jövedelmi decilisenként Forrás: MNB. Forrás: GfK, MNB. 21
Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága továbbra is várakozások alatti, ami növeli a nemteljesítés valószínűségét Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága Az árfolyamgátból való kimaradás indokai Forrás: MNB. Forrás: GfK, MNB. 22
A már nemteljesítő hiteleknél megoldást a NET aktivitásának növelése mellett a magáncsőd intézményének mielőbbi bevezetése jelenthet A bankrendszer nemteljesítő háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban Forrás: MNB. 23
A bankrendszer nemteljesítő háztartási hiteleinek arányában fordulat következik be az előrejelzési horizonton A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a háztartási szegmensben Forrás: MNB. 24
A hazai bankrendszer jövedelmezősége rendkívül gyenge nemzetközi összehasonlításban A bankrendszer és fiókok adózás előtti eredménye Az EU országok bankrendszerének adózás utáni ROE mutatója • Megjegyzés: Az ábrán a tagállamok bankrendszereinek 40-60, 20-80 percentilis értéke mellett a magyar bankrendszer ROE értéke látható. • Forrás: EKB CBD. Forrás: MNB. 26
A bankrendszer tartósan gyenge jövedelmezősége néhány külföldi tulajdonú nagybank távozásához vezethet Egyes intézmény csoportok befektetett tőkéjének viszonya a jelenlegi saját tőkéhez és a kivett osztalékokhoz képest Megjegyzés: 1997 decembere és 2013 júniusa között, nem jelenértéken számított összegek. Befektetett tőke alatt az induló saját tőke és az időszak alatt végrehajtott tőkeemeléseket értjük. 27 Forrás: MNB.
A bankok gyors eladását a magas anyabanki finanszírozás akadályozhatja A külföldi és tulajdonosi finanszírozás szerepe a bankrendszerben Forrás: MNB. 28
A likviditási stresszteszt erős ellenálló képességről tanúskodik, de csak forintban A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stresszpályán Megjegyzés: A mutató a 10 százalékos szabályozói limithez viszonyított, normált likviditási hiányok mérlegfőösszeggel súlyozott összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. 30 Forrás: MNB.
Stresszpályán növekvő, de még kezelhető mértékű tőkeigény A stresszteszt eredménye a 8 százalékos szabályozói tőkemegfelelési ráta mellett Forrás: MNB. 31
Előző jelentésünkhöz képest a Tőke Stressz Index gyakorlatilag változatlan A Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya stresszpályán 32 Forrás: MNB.