Jancsó Ottó: Bioethanol gyártás - újabb kitörési pont a magyar mezőgazdaság számára?

1. Jancsó Ottó:Bioethanol gyártás -újabb kitörési pont a magyar mezőgazdaság számára? …avagy szigorodó EU-intervenció mellett is versenyképes lehet a magyar KUKORICA…

2. Tartalom • A kukorica és annak nemzetközi jelentősége • Az USA, mint elsőszámú kukoricatermesztő • Bioetanol fogalma, előállítása és várható gazdasági hatásai • A magyar helyzet jellemzése • EU intervenció – tervezett változtatások • Hogyan hatott volna ez a magyar mezőgazdaságra? • Az intervenciós rendszertől való túlzott függés csökkentésének lehetősége

3. Származási helye: Közép-, vagy Dél-Amerika Felhasználása, hasznosíthatósága igen sokoldalú => a világon szinte mindenütt elterjedt Stratégiai fontosságú takarmánynövény Ipari felhasználása jelentős (és egyre bővül): szesz, keményítő, étolaj, cukor, söriparban adalékanyag… Emberi fogyasztás: nagy az energiatartalma és jól emészthető (India, Portugália, Közép-, és Dél-Amerika) A Kukorica világviszonylatban

4. A kukorica főbb fajtái • lófogú kukorica • simaszemû kukorica • csemege-kukorica • pattogatni való kukorica. • A kukoricatermesztésben csak négy változatnak van nagyobb jelentősége:

5. Főbb kukoricatermesztők: Usa, Argentína, Brazília Növekvő fogyasztás Növekvő vetésterület Kis élőmunka-igény Főbb termelési adatok

6. Az USA, ahol a szója és a gyapot mellett a kukorica a meghatározó kultúrnövény Birtokolja az árupiac (kukorica) 70%-át => 2006/2007-es mg-i évben 55millió tonnát értékesített (2007-ben 6,8 milliárd dollár export árbevétel) Ezen felül jelentős készletek halmozódtak fel A nagyok között a legnagyobb… Ellentétben a kyotói egyezménnyel, ez már őt is érdekli…

7. A MEGOLDÁS……? • A kukorica, mint egy alternatív üzemanyag (bioetanol) fő forrása? • A kukoricafelesleg hány %-át képes felszívni egy átfogó bioetanol program? • És vajon fogékonyak lesznek-e az emberek az alternatív üzemanyagok iránt?

8. Mi is az a Bioetanol? • A bioetanol: • nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló anyag • melyet megújuló energiaforrások (általában növények) felhasználásával nyernek • abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak

9. Az előállítás folyamata • Többféle gyártási folyamat ismert, de a fő folyamatrészek általában a következők: • hidrolízis / cukrosítás • erjesztés (fermentálás) • desztilláció • töményítés • maradványanyag kezelése

10. A bioetanol-gyártás melléktermékei • Ez kukorica esetén a következket jelenti: • keményítő => alkohol, folyékony cukor, • csíra => csíraolaj (étkezési olajként használható), • héj => takarmány kérődzők számára, • lehetőség van továbbá a megmaradt növényi részek égetésére. Jó a környezettudatos termelés – főleg ha csökkenthetjük a költségünk!!!

11. Mit is jelentenek a melléktermékek pénzben kifejezve • Persze itt is adódhatnak problémák • Például: a melléktermékek tárolása, szállítása, +megfelelő vevő (takarmány  állattenyésztő)

12. A bioetanol előnyei • megújuló növényekből előállított üzemanyag, és mint ilyen, semleges hatású az üvegház-hatásra • szemben a fosszilisenergiahordozókkal, ahol év-tízmilliók alatt történik meg az energia elraktározása • a szükséges nyersanyagot (pl.: kukorica) ásványkincsekben szegény, mezőgazdasági területeken is elő lehet állítani • Kőolaj-importfüggőség csökkenthető • a helyi munkaerő is nagyobb mértékben foglalkoztatható

13. A bioetanol hátrányai • a gyártási folyamat fajlagosan magas villamosenergia- és hőenergia igénye • Etikai vonzatú dilemma: élelmezési célra használható növényeket, táplálékokat felhasználni üzemanyag-gyártás céljára akkor, amikor a Föld jelentős népessége éhezik

14. A bioetanol és az autó találkozása • a jelenlegi Otto-motoros autókban max. 20% arányban keverhető be • Ebben a keverési arányban a magasabb oktánszáma miatt látszólag a motor teljesítményét növeli • Kissé nagyobb üzemanyag-felhasználás mellett

15. A bioetanol és az autó találkozása • Az USA-ban elterjedt, Svédországban használt és az EU-ban szabványosodó E85 üzemanyag keverék 85% bioetanolt és 15% benzint tartalmaz • Volvo és a Saab már szériaautóiba is beépíti a tiszta benzin és az E85 befogadására is képes motorokat A hibridhajtás mellett az etanol lesz az etalon?

16. Na, de a teljesítmény? • Az E85 nagyobb kompresszióviszony mellett tüzelhető el • Nagyobb fogyasztás mellett lényegesen nagyobb motorteljesítményt ad le • De ezeket a motorokat kopogásfigyelő automatikával és turbo-val látják el • Így minden üzemanyag keverék mellett optimális teljesítménnyel üzemelhetnek a motor tönkremenetele nélkül

17. Az USA – mint bioetanol nagyhatalom A bioetanol-gyártrás egy rohamosan bővülő iparág

18. 2007-ben (USA - becsült adat): a bioetanol-termelés várhatóan a kukoricatermés 14-15%-át használja fel 2004-ben az etanol a motorüzemanyagok 2%-át tette ki: Üzemanyag-fogyasztás növekedése: 1,2%/év Etanolgyártás növekedése: 15%/év A következő 6 évben az etanol fedezi majd az üzemanyag-felhasználás növekedésének 27%-át Az USA – mint bioetanol nagyhatalom

19. A bioetanol elterjedésének hatása • 2006-ról 2010-re kb. 30%-os kukorica-árnövekedés várható (nemzetközi) • Már ma is érezhető pozitív irányú elmozdulás • Nő a kukorica vetésterülete (USA - 15%) • 2007: USA – kb. 15millió tonnával nő az etanolgyártás által felhasznált kukoricamennyiség

20. Magyar helyzetkép • Kukorica: Magyarország legfőbb mezőgazdasági exportcikke • A Mo.-i gabonatermelés több, mint felét adja • 2004-es termelési adatok: • Gabona (összesen) =>16.779,2 eTonna • Ebből kukorica => 8.332,7 eTonna Egy kis kontraszt az A6-os Audi-k mellé

21. Probléma az árupiacon • Tartósan nyomott ár • Magasabb vámmentes kukoricaimport kvóta az EU-ban • 2006: 242.074,- tonna • Egyre erősödő óceánon túli lobbitevékenység (USA, Argentína, Brazília) • Elaprózódott birtokrendszer • Állattenyésztés visszaesése Mit tegyek…?

22. Vámmentes kukoricaimport • A vámmentes kukoricaimport lehetőségének megnyitása az unión kívüli országokból azt jelenti, hogy nem feltétlenül a magyar intervenciós raktárakban tárolt készletekből vásárolnak majd az uniós országok, ha kukoricára lesz szükségük. • Szélsőséges esetben akár az is előfordulhat, hogy Magyarországra is kerül ebből a kvótamennyiségből származó áru.

23. És az utolsó csepp a pohárban… • Eu: bizottsági javaslat - a 2007/2008-as gazdasági évtől kezdődően megszünteti a kukoricaár-támogatást • Ez a döntés Magyarországra nézve rendkívül súlyos következményekkel bírt volna • De a nemzetközi gabonapiacon is negatív folyamatokat indított volna el

24. EU intervenciós készlet • 2006 kukorica: 5,6 millió tonna • Ebből Mo.-i készlet: 5,2 millió tonna (teljes készlet 93%-a) • Összes EU-s intervenciós gabonakészlet 40%-át a kukorica teszi ki

25. De mi is az az intervenciós ár? • intervenciós ár: több mezőgazdasági termény esetében a termelői árak nem eshetnek egy meghatározott szint alá • a tagállamok hatóságainak a közös agrárpolitika keretében az intervenciós áron minden fölkínált mennyiséget meg kell vásárolniuk • ily módon az intervenciós ár egyfajta árgaranciát jelent a termelők számára.

26. A gabonafélék intervenciós rendszere • Az intervenció a piaci zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. • Az Európai Unióban gabonaintervencióra abban az esetben kerül sor, ha a piaci ár az intervenciós alapárnál alacsonyabb szintre süllyed • Ebben az esetben az EU kötelezettséget vállal arra, hogy: • az intervenciós időszakon belül • a minimális mennyiségi és minőségi előírásoknak megfelelő gabona • teljes mennyiségét • intervenciós áron • bármely árutulajdonostól felvásárolja.

27. Jelentősége • Célja: nagy mennyiségű gabona egyidejű piacra jutásának, illetve az ebből adódó jelentős árcsökkenés megelőzése • Előre meghatározott áron történő felvásárlás: • 101,31 €/t + havi növekmény (0,93 €/t) +/- minőség szerinti felár • Jelentősége folyamatosan csökken az EU-ban - havi növekmény mértékének csökkentése (0,46 €/t) - rozsintervenció megszüntetése

28. Intervenciós gabona útja • A tulajdonos felajálnja: • Mennyiség: a felajánlható gabona minimális mennyisége 80 tonna (gabonafélénként) • Minőség: épnek, egészségesnek és forgalmazható minőségűnek kell lenniük • Bevizsgálják (súlyveszteség: 0,2%) • Betárolják: az intervenciós felvásárlás időszaka => nov. 1 – máj. 31 • Tárolás???

29. Tárolás – mire kell odafigyelni? BOGARAK

30. Tárolás – mire kell odafigyelni? PENÉSZGOMBÁK

31. Tárolás – mire kell odafigyelni? RÁGCSÁLÓK

32. Hogyan védhetjük ki a problémákat • Bogarak => gázosítás • Penészgomba => alsó – felső szellőztetés, folyamatos (hetente végzendő) forgatás • Rágcsálók => különböző mérgek Odafigyelés

33. A Bizottság várakozása szerint az intervenciós kukoricakészletek a jövőben tovább nőnek majd, mivel: Románia és Bulgária csatlakozásával két fontos termelő csatlakozik az Unióhoz az intervenciós árnál jóval alacsonyabb belső árakkal és kevésbé fejlett infrastruktúrával; a belső piacok korlátozottak az EU többlet- és hiányterületei közötti magas szállítási költségek miatt; a kereskedelem liberalizációja növeli a nemzetközi versenyt Mivel indokolta előterjesztését a bizottság? Vissza az EU bizottsági javaslatához

34. Miért „dobta” vissza az EP a bizottság javaslatát? • sérti a kukoricatermelők jogos elvárásait • a piaci adatok nem támasztják alá kellőképp • nem veszi figyelembe a kukorica intervencióból való kiemelésének a gabonapiacra nehezedő lehetséges negatív hatásait Hans-Gert Pöttering (az EP jelenlegi elnöke)

35. A jogos elvárások védelme elvének megsértése • A jogbiztonság alapvető szempontja • Embereknek biztonságosan meg kell tudniuk tervezni életüket cselekményeik jogi következményeinek tudatában • A kukoricát normális esetben áprilistól május végéig vetik • De a termesztőknek ősszel kell meghozniuk legfontosabb döntéseiket: a terménystruktúrát meg kell állapítani, a magokat, a gyom- és rovarirtó szereket meg kell rendelni • Mivel a kukoricát vetik a legkésőbb a gabonafélék közül, azok a területek, amelyeket a kukoricának tartanak fenn, nem használhatók más célra az adott gazdasági évben

36. Megalapozatlan piaci becslések • A Bizottság csak két gazdasági év (2004/2005 és 2005/2006) adataira alapozza számításait • 2004/2005-ös gazdasági évben rekordbetakarítás volt kukoricából • Következményeképp pedig alacsonyak voltak a piaci árak mind a belső, mind pedig a világpiacon • 2 mg.-i év nem elegendő a piac hosszú távú helyzetének meghatározására

37. Megalapozatlan piaci becslések • Bizottság: intervenciós kukoricakészletek a 2005-ös 5,8 millió tonnáról 2006-ra 9,0 millió tonnára nőnek • Tények: az átlagosnál alacsonyabb betakarítás miatt az intervenciós készletek szintje 2006 végére még csökkent is 4,28 millió tonnára • Bizottság számításai azon a feltevésen alapultak, hogy az intervenciós készletek lineárisan fognak növekedni a jövőben, a javaslat fő érve volt => alaptalannak bizonyult!!!

38. A FAPRI piacelemzése szerint… • FAPRI (Élelmiszer- és Mezőgazdaság-politikai Kutatóintézet): • Növekvő árakat és • Csökkenő készleteket jósol az elkövetkező évekre • A számadatok azt mutatják, hogy a termelés nem fogja tudni tartani az ütemet a fogyasztás növekedésével

39. Kukorica: keresletnövekedés okai • A terjeszkedő városi lakosság a Távol-Keleten és a világ más régióiban egyre több húst fogyaszt, ami az állatállomány növekedését eredményezi => Takarmány • A kukoricafogyasztást a növekvő bioetanol-ipar is növelheti • A bioüzemanyagok előállítása épp az EU többletrégióiban fontos piaca lehet a kukoricának.

40. A gabonapiacra gyakorolt hatás • A rozzsal ellentétben a kukorica a búza és az árpa helyett takarmányként felhasználható • A kukoricapiac árai csökkennek • A búza és az árpa árai folyamatosan az intervenciós árak körül maradnak • A kukorica sokkal versenyképesebb lesz • A várakozások szerint a kukorica intervencióból történő kiemelése esetén a nyilvános búza- és árpakészletek a 2008-as 5,5 millió tonnáról 2013-ra 10 millió tonnára növekednek

41. Összegezve • A kukorica kiemelése az intervencióból komoly piaci egyenlőtlenségekhez vezetne az egész gabonaágazatban • A soros elnökség levette a kukorica-intervenciót az Agrárminiszterek Tanácsának napirendjéről

42. Mi lett volna, ha… • Mit kezdtünk volna az intervenció eltörlése következtében nyakunkon maradt kukoricával? • Létezik-e számunkra alternatíva? • Mi a helyzet az Egyesült Államok példájával? • Mi is lehetünk akár bioetanol-nagyhatalom?

43. A válasz: IGEN, vagy talán? • Mi az ami már megvan hozzá: • Természeti adottságok • Humán erőforrás (kutatóintézetek – egyetemek) • Megfelelő nagyságú vetésterület • ADÓKEDVEZMÉNYEK!!! • Akkor mégis mi hiányzik? • A befektetők?

44. Befektetők márpedig vannak • Magyar Bioenergetikai (Mabio) Zrt: 92 milliárd forint beruházással öt üzem építését kezdi meg jövőre • Bács-Kiskun megyei Bácsalmás, a Békés megyei Csabacsűd és a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmás környékén alakít ki üzemeket • A Mabio az egyenként mintegy 17 milliárd forint értékű gyáregységeivel 2010-re legalább 600 millió liter környezetbarát üzemanyag termelését tervezi

45. Befektetők márpedig vannak • Ez a mennyiség az egész Európai Unió tavalyi bioetanol kibocsátásának kétharmadát teszi ki • Az átlagosan 30 hektáron épülő termelő üzemek évente összesen 1,75 millió tonna kukoricát igényelnek alapanyagként, amelynek beszerzésére már megszülettek a beszállítói szerződések • A Mabio bioetanol-programja a projekt kiteljesedésével 2 ezer új munkahelyet hoz létre

46. Befektetők márpedig vannak • További jelentős projekt a BKZ Beruházásfejlesztő Zrt. kezdeményezése • A SEKAB svéd Svensk Etanolkemi AB 75%-os tulajdonában lévő cég • Négy, összesen 1,5 millió tonna kapacitású, bioetanol gyártására alkalmas gyáregységet épít az országban • A svéd projekt esetében is a Mabio üzemeivel nagyjából egy időben kezdődne meg a termelés

47. Ami a rózsaszín álmot megzavarhatja • Folyamatos kukoricaigény, ami valószínűleg egyre bővülni fog • Klímaváltozás (aszály, belvíz) • Állattenyésztés visszaszorulása => etanolgyártás melléktermékeinek értékesítése kérdéses…

48. Az előadás mottója! „ A kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő, az olajkorszaknak sem azért lesz vége, mert elfogy az olaj” Yamani sejk (Szaúd-Arábia)

49. És ha mégis mindenből kifogynánk

50. Köszönöm a figyelmet!