Sámánizmus a koreai táncokban

1. Sámánizmus a koreai táncokban Sárközi Szabolcs Koreai szak

2. Judy Van Zile

3. Sámánok Koreában • Őshonos vallás • Mugyo무교/ Mudang무당(többnyire nők) • Két féle sámán: • 1. Szellemvilág elhívása (Észak) • 2. Öröklődés (Dél) • Területenként és sámánonként eltérő sámántáncok (Mumu무무) • Gangsinmu강신무 / Seseupmu세습무 • Táncok elnevezése régiónként és a megidézett lényektől függően változik. • pl.: Daegamchum대감춤(Az Úr Tánca), Jaeseokchum제석춤(Az Aratás Isten Tánca), Janggunchum장군춤(A Hadvezér Tánca)

4. Gangsinmu(강신무) • Istenség meghívása => megszállás, eksztatikus állapot (jóslat a közönségnek) • Előre-hátra, jobbra-balra lassú lépések • Gyorsaság fokozódik (találkozás) • Tetőpont => megszállás, eggyé válás • Szellem vezetésével improvizatív tánc • Jellemző mozdulatok: ugrások, lassú és gyors forgások, (egyszerűség) gyakran durva, közönséges mozdulatok (transzcendens lény szórakozik) • Hangsúly az érzelmeken, tartalmon, funkción (nem a technikán)

5. Seseopmu(세습무) • Istenség megszólítása => ének, tánc, dicsőítés (kommunikáció) • Invokációval indít (csengők, legyezők stb. használata => szellem figyelmének felkeltése, jókedvre derítése) • A tánc maga a kommunikáció • A rituális aspektus mellett a művésziség, az előadásmód is fontos • Gyerekkoruktól tanulják a táncokat, énekeket (felkészítés)

6. Salpurichum(살풀이춤) • Korea népművészetét mélyen áthatja a sámánizmus – salpuri살풀이 tipikus példa • Démonűző sámánrítusban gyökerezik • Eredete a déli régióban (gut굿 szertartás végén mutatta be a sámán) • Egyszerű, hétköznapi viselet • 2m hosszú kendő (a lélektisztító szertartásban a lélek szimbóluma) • Sokszor a nézők is átvették a mozgást (vállak és karok fel-le pulzálása) • A koreai táncok őse

7. Salpurichum(살풀이춤) • A gisaeng-ek기생repertoárjának nélkülözhetetlen eleme („Kendős tánc”, „Démonűző tánc”) • A XX. sz. elejétől nyugati kultúra beáramlása (Shinmuyong신무용=> tradicionális tánc ötvözése a nyugati stílussal) • A koreai „új tánc” megteremtői: Han Seongjun한성준 (1874-1942) és Choi Seunghee최승희 (1911-1969) /Sai Shoki/ • 1960 – Koreai Nemzeti Tánc Társulat – „új tánc” koreográfiák (Virágkorona tánc / Hwagwanmu - 화관무, Legyező tánc / Buchechum - 부채춤, Dob tánc / Jangguchum – 장구춤)

8. Salpurichum(살풀이춤) • Salpuri elnevezés 1936-tól (Han Seongjun nyomán) • 1970-től a Sámán tánc (Salpuri - 살풀이), Szerzetes tánc (Seungmu - 승무), Parasztok tánca (Nongak - 농악) is bekerült az „új táncok” közé • Salpurichum három típusa: gisaeng-ek (törékenység, elegancia, kendő felvétele szájjal), férfi előadók (egyszerű, letisztult, kendő felvétele kézzel), sámánok (eredeti szertartásra leginkább hasonlít, kendőt soha nem ejtik a földre) • 97. számú Szellemi Kulturális Örökség (Lee Mae-bang - 이매방 és Kim Suk-ja - 김숙자 nyomán) Han Seongjun (한성준) Choi Seunghee (최승희)

9. Salpurichum(살풀이춤) • Lee tánca vidám, kecses és improvizatív. Mozdulatai nőiesek, kifinomultak és sokfélék. Sokszor a kezek egyszerre mozognak. A vállak, a nyak leszorítva és a tekintet is lefelé irányul. • Kim verziója a sámán stílust képviseli, a Gyeonggi-do경기도tartományból származó 6/4-es ritmusra alapozva. • A tánc lényege a feszültség megteremtése és ellazítása. Jellemzően igen sokféle különböző mozdulatot használnak a kendővel. • A kísérő zene megmaradt az eredeti sámánrituálé során használt Salpuri살풀이 dal, de maga a tánc már mellőz mindenféle vallási tartalmat • A táncmozdulatok régiónként és egyénenként is különbözőek lehetnek Lee Mae-bang (이매방) Kim Suk-ja (김숙자)

10. Salpurichum(살풀이춤)

11. Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: • Lee, Byoung-ok: Korean Folk Dance. Korean Culture Series 13. Seoul, Korea Foundation 2008 • Van Zile, Judy: Perspectives on Korean Dance. Middletown, Wesleyan University Press 2001 • Kim, Tae-kon: Korean Shamanism – Muism, Korean Studies Series No. 9. Seoul, Jimoondang Publishing Company 1998 • Kim, Mal-bok: Korean Dance. Seoul, Ewha Womans University Press 2005 Képek forrása: Google képkereső