590 likes | 1.31k Views
Maria Montessori pedagógiája. Készítette: Fasching Zsuzsanna I. éves PhD levelező Oktatás és Társadalom Doktori Iskola Nevelésszociológia Program. Maria Montessori (1870-1952). „Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra!
E N D
Maria Montessori pedagógiája Készítette: Fasching Zsuzsanna I. éves PhD levelező Oktatás és Társadalom Doktori Iskola Nevelésszociológia Program
„Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghezvigyem. Én magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez.”
Életút Maria Montessori (1870 - 1952) 1870-ben született az Ancona közelében található Chiaravalle községben. Természettudományos és műszaki ismereteket sajátított el. 1896-ban Olaszország első orvosnőjeként szerzett diplomát. Róma egyik pszichiátriai klinikájának önkéntes munkatársaként - antropológiai és elmekórtani vizsgálatokat folytatott.
Elkezdett értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozni. Ennek körülményeiről részletesen beszámolt az Antropologica Pedagogica című munkájában. 1904-től a római egyetem pedagógiai antropológia tanára lett. 1907 januárjában, San Lorenzóban - Róma egyik külvárosában - nyílt meg első intézete, a „Case dei Bambini” (Gyermekek Háza), amelyet az egyik külvárosi bérház földszintjén hozott létre, 3-6 éves gyermekek számára.
1914-ben angolul jelent meg második könyve „Dr. Montessori’s Own Handbook”. 1916-ban Barcelonába költözött, ahol valláspedagógiai kísérleteket folytatott. 1921-ben alapította a Nemzetközi Reformpedagógiai Szövetséget, amelynek aktív tagja is volt.
1929. évi első Montessori Konferencián alapították meg a Nemzetközi Montessori Szövetséget (Association Montessori Internationale), amely máig működik Amszterdami székhellyel. 1952 májusában, 82 éves korában halt meg a hollandiai Nordwijk am Zee-ben, és ott is temették el.
Világnézeti, politikai nézetei Holisztikus "kozmikus elmélet": az ökológiai szemléletmódon, az evolúciós elméleten, a pozitivizmus tudományfelfogásán és a keresztény tanításokon alapuló szintézisre törekvés.
Hatások • Rousseau, Pestalozzi, és Fröbel pedagógiai nézetei. • A korszak orvostudománya és pozitivista természettudományos eredmények. • Gyermekgyógyászati, értelmi fogyatékos gyermekek nevelésére irányuló gyógypedagógiai törekvések. • Francia orvos Jean-Marc Itard (1774-1834) és tanítványa, Edouard Seguin (1812-1880) művei.
Nevelési, pedagógiai cél „Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak!” • A gyermeki öntevékenységhez nyújtott optimális segítségnyújtás. • A gyermek szükségleteinek és szellemi életének spontán kibontakozása,feltételeinek biztosítása, hogy mindent, amire képes, önállóan is elvégezhessen.
Gyermekantropológia éspszichológia • 0-3 év: az érzékszervi tapasztalatok ösztönös befogadása (abszolválása), • 4-6 év: A tudat fejlődése, az én és az akaraterő megjelenése, • 7-12 év: "szociális embrió"- "extrovertáló intelligencia" időszaka ( tudományos ismeretek alapjai, közösségi és erkölcsi fogékonyság), • 12-18 év: "szociális újszülöttkor": (önálló döntések, védelem és biztonság szükséglete, fogékonyság a felnőttkor társadalmi szerepe, az igazság és az emberi méltóság iránt).
Montessori (Integrált) Óvoda Eszközrendszerének területei: 1. Mindennapi életre felkészítő gyakorlatok. 2. Az érzékszervek fejlesztését elősegítő eszközök. 3. A matematikai nevelés eszközei. 4. Az anyanyelvi nevelést elősegítő eszközök. 5. A kozmikus nevelés eszközei.
A pedagógus feladata • Figyelemmel kell kísérni a sérült és egészséges gyermekek közötti szociális kapcsolatokat. • Kifinomult megfigyelőképesség. • Sajátos nevelési magatartás tanúsítása. • A nevelőnek nagy mértékben képesnek és késznek kell lennie a folyamatban részt vevő személlyel és szülőkkel való kooperácóra.
Az óvodai nevelési program kiemelt területei: • gyermekközpontú környezet, • spontán módon, • összes érzékszervükön keresztül tanulnak, • egyéni ütemben, egyéni módon tanulnak, • fejlesztik pozitív én-képüket, • nő az önbizalmuk, és az önállóságuk, • gondos gazdává válnak környezetüknek, • konkrét dolgoktól elvont fogalmakig, • egy időben egy fogalmat sajátítanak el, • megtanulják elfogadni önmagukat, egymást.
Montessori iskola Montessori által alapított intézetben a gyermekek az akkori korra nem igazán jellemző, szabadságot élvezhettek. Az 1907-ben kísérleti jelleggel indult nevelési módszere fokozatosan hódított, és járult hozzá a gyermekközpontú oktatási rendszer kialakulásához. Az iskola családias hangulata, erős közösségi szemlélete lehetőséget adott a szülőknek is, hogy részt vállaljanak az iskola életében.
A Montessori módszer elismert és sikerrel alkalmazott pedagógiai módszer, amelyben a gyermekek sok játékkal, örömmel tanulják meg a tananyagot, és ismerik meg mindazt, ami az őket körülvevő világban található.
Pedagógus szerepe a nevelésben és a tanításban Nem kizárólagos "tudásközvetítő", hanem a tanulók önművelődési folyamatának háttérben tevékenykedő indirekt "szervező-irányító„. „Kezdeményezni, aztán hagyni, hogy a gyermek szabadon kibontakoztassa képességeit ,ez a nevelő feladata,ez a nevelő első feladata…"
Kinek nem ajánlatos Montessori-iskolába járnia? • Olyan tanulóknak, akiknek szülei minden döntést elvesznek a gyermeküktől, és ezzel akaratgyengévé teszik őket. • Olyan gyermekeknek, akiket szüleik úgy elhanyagolnak, hogy a nevelői magatartás nem hozható összhangba a szülői ház magatartásával. • Olyan gyermekeknek, akik súlyosan fogyatékosok és egyéni őrizetet igényelnek; gyakran nem képezhetők megfelelően, nekik speciális intézményeket kell látogatniuk.
„A gyermekben megvan az isten által megadott cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, csak annak kibontakozását kell elősegíteni."
Felhasznált irodalom: • Maria Montessori: A gyermek felfedezése Herder Kiadó Bp., 1995. • Kiss Erika- Szirt Miklósné: Montessori-pedagógia az óvodábanHorizont-2000 Humán Szolgáltató Bt. Bp.,1992. • Buzás László: A reformpedagógia hatása a hazai nevelésre és oktatásraTankönyvkiadó, Bp., 1989. • Dr. Kurucz Rózsa: Montessori- pedagógiaNodus Kiadó, Veszprém, 1995. • Pukánszky Béla- Németh András: NeveléstörténetNemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995.