Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály

1. Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EDRS) Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály

2. Tartalom • A Duna stratégia kialakulása • Az akcióterv ismertetése • A magyar keretprojektek ismertetése • A legfontosabb feladatok és szempontok összefoglalása

3. A Duna stratégia kialakulása . 1.BTRS Balti Tenger Régió Program 2007-2013 Program Kézikönyv 2010.január 2.EDRS

4. A Duna stratégia kialakulása A Duna Stratégiában résztvevő országok: 14 ország, közülük 8 EU tagállam Németország (Baden Württemberg and Bavaria), Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Romania, Bulgária Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna (a dunamenti régiók)

5. A Duna stratégia kialakulása A régió stratégia célja 1 A makrorégiók egyre fontosabb szerepének érvényesítése. A kohézió, az összefogás erősítése 2 Példa az EU tagállamok, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok és más szomszédos országok együttműködésére. EDRS elindítása 2009. június 17-18 Az Európai Tanács megbízása az Európai Bizottságnak az Európai Duna Stratégia előkészítésére 2010. január 21 Az Európai Parlament határozatot hozott az Európai Duna Régió Stratégiáról

6. „Három nem” alapelve: lesz többlet-forrás, lesz új intézmény, lesz új jogszabály! Nem Nem Nem A jelenlegi lehetőségeket kell hatékonyabba kihasználni az egész Európai Unió érdekében! Közös fejlesztés csak akkor lehet a régióban, ha ez az EU állampolgárai számára hasznos.

7. A Duna stratégia kialakulása Duna Stratégia készítésének folyamata: 2010. július Elkészült az Akcióterv kézirata az EU a Duna vízgyűjtő országaitól és az érdekcsoportoktól beérkezett javaslatok és a társadalmi viták alapján 2010. december Végleges változatot készít az EU az első kézirat kormány szintű egyeztetéseinek eredményei alapján 2011. első félév Stratégia elfogadása az EU illetékes fórumain a magyar elnökség idején

8. A Duna stratégia kialakulása A Duna Stratégia kidolgozásában való részvételünk koordinációja: Duna Régió Stratégia hazai tevékenységének irányítója: Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos, államtitkár Magyar Mérnöki Kamara elnöke Vezeti a tárgyalásokat az EU-val és a Duna vízgyűjtő országaival EU Duna Régió Stratégia Kormánybiztosi Titkárság A jelenlegi EU szintű és kormányközi egyeztetés alapja: EU Bizottság, Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) Akcióterv, 2010. június, Akcióterv új változat 2010. szeptember Miniszteri biztosok Minisztériumi bizottságok

9. Az akcióterv ismertetése EU Duna RS Pillér: Kapcsolatok 3 intézkedés Pillér: Környezetv. 3 intézkedés Pillér: Jólét 3 intézkedés Pillér: Erős régió 2 intézkedés

10. Az akcióterv ismertetése Az Akcióterv felépítése Pillérek 4 Fő célok 11 Prioritások A Duna makro-regionális stratégia legfontosabb területei Akciók vagy Intézkedések Prioritási Területhez tartozó legfontosabb tevékenységek 100< Projektek Határidőre megvalósítandó, pontosan meghatározott feladatok ??<

11. Az akcióterv ismertetése Felelős vezetők Prioritás terület (11 db) Proiritás Koordinátor Tagállam(ok), nem tagállam lehet társkoordinátor 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése Akció (intézkedés) koordinátor Tagállam Intézkedés Intézkedés Projektvezető Összefogja a résztvevő szervezeteket és tartja a kapcsolatot a koordinátorokkal Projekt Projekt Projekt Projekt Projekt Projekt Projekt Projekt

12. Az akcióterv ismertetése A projektvezetők • Kivételes esetekben a feladatot kormányközi szervezetek, vagy regionális hatóságok is elláthatják. • Fő feladata: • a projekt végrehajtásának megvalósítása • kapcsolattartás a prioritás terület koordinátorával. • a projekt érdekeltjeinek azonosítása, bevonása, ösztönzése • a projekt előtt álló akadályok feltérképezése • jelentéstételi kötelezettség összefogása, az eredmények jelentése • szakmai tanácsadás (legjobb gyakorlatok, más projektek tapasztalati, pénzügyi eszközök áttekintése stb.) • kapcsolódó, vagy rész projektelemek koordinációja a projektvezető által irányított csoporton keresztül (folyamatos virtuális fórum, ülések szükséges gyakorisággal)

13. Az akcióterv ismertetése A Dunastratégia akciótervének felépítése A.)Kapcsolatok a Duna régióban 1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás 2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés 3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A Duna régió jólétének biztosítása 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A Dunarégió megerősítése 10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése 11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés Pillérek Prioritások Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Nemzetpolitika érvényesítése Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Prioritások

14. 4. A vizek minőségének • helyreállítása, védelme • Intézkedések • Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása • Részvízgyűjtő-szintű együttműködés megerősítése • Integrált adatgyűjtési rendszer kialakítása • A szennyvíztisztítás további fokozása • Szennyezések lokalizálása, helyben tartása a folyók mentén • A felelős hatóságok együttműködésének segítése a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, a mezőgazdasági szennyezések csökkentése érdekében. • Veszélyes anyagok kezelése, a hulladéklerakók és az ipari szennyeződések felszámolása a rendelkezésre álló legjobb technológiákkal. • A tisztítószerekben lévő foszfát bejutásának csökkentése, megfelelő jogszabályi háttér megteremtése • A hosszirányú átjárhatóság biztosítása a halak és más vízi élőlények migrációjának biztosítása érdekében a Duna-medencében.„ • A vízhasználatok csökkentése, optimalizálása • A tudatosság erősítése a vízgazdálkodásban • Az ivóvízhasználatok csökkentését célzó ismeretek fejlesztése, az eszközök, módszerek és iránymutatásokat az ivóvíz-ellátás megőrzése érdekében. • A tengerparti övezet integrált kezelése, a tengeri területrendezés Az akcióterv ismertetése

15. Az akcióterv ismertetése • 5. Környezeti kockázatok kezelése • Intézkedések • A Duna-medence, mint nemzetközi vízgyűjtő szintjén koordinált árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása és elfogadása • Az éghajlatváltozás kutatása, a megelőző helyi és regionális intézkedések foganatosítása • Az európai árvízi riasztórendszer (EFAS) rendszer kiterjesztése az egész Duna vízgyűjtőre • A Duna menti országok közötti operatív együttműködés megerősítése • A vizes árterek reaktiválása, természetvédelmi és árvízvédelmi szerepének erősítése • A területrendezési és építési szabályozások illesztése éghajlatváltozás miatt megnövekedett árvízveszélyhez. • A szennyezett területek, és veszélyes anyagok adatbázisainak folyamatos aktualizálása, a baleseti kockázatok elemzése • A gyorsreagálású eljárások tervezése és fejlesztése különös tekintettel az ipari katasztrófahelyzetek, szennyezések okozta károk kivédésére

16. Projektlehetőségek Miért hangsúlyos a vízgazdálkodás a Duna stratégiában ? A Duna vízgyűjtője a világ legnemzetközibb vízgyűjtője ! 19 ország osztozik rajta Sok vízgazdálkodási problémát csak az egész vízgyűjtőn végzett tevékenységekkel lehet megoldani! (pld. árvízvédelem, szennyezések szabályozása, vízkészletek elosztása) Európa legfontosabb vízgazdálkodási kihívásai (Európai Regionális Jelentés): Éghajlatváltozás és alkalmazkodás, Víz, energia és éghajlat, Szennyvízkezelés, Vízgyűjtő-gazdálkodás és határon átnyúló együttműködés

17. Projektlehetőségek Milyen projekteket kell választanunk? • A Duna stratégia sikeres projektjei lehetnek, amelyek a vízgyűjtő minden vagy sok országa számára: • fontos problémát oldanak meg • csak közösen lehet megoldani • közösen hatékonyabban lehet megoldani, mint egyedül ! Tisza Bizottság Hordalék Árvíz Aszály

18. Projektlehetőségek • A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása • Magyarország vízgazdálkodási problémáinak 70%-a a Tiszavölgyben lép fel • Állandó Tisza vízgyűjtő bizottság létrehozása és üzemeltetése • Az Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv megvaló-sítása (ICPDR Tisza Group) • Összehangolt vízkárelhárítás és vízkészlezgazdálkodás Tisza Bizottság

19. Projektlehetőségek • A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása • Magyarországon a hordalékstruktúra változása mind árvízi, mind vízpótlási problémákat okoz • A hordalékváltozások összehangolt vizsgálata • A hordalékváltozások mértékének és következményeinek feltárása • Az összehangolt kompenzációs beavatkozások meghatározása Hordalék

20. Projektlehetőségek Hordalékproblémák - Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében Kis-, és középvizek csökkenő, árvízszintek növekvő trendje Kis-, közép- és árvízszintek növekvő trendje A jelenségek felgyorsultak

21. Szélsőséges vízjárások elleni védelem - árvíz • Magyarországon kitettsége a legnagyobb, emiatt jelentős versenyhátrányban van • Határokon átnyúló árvízvédelem megvalósítása • Közös kockázatkezelés • Árvízvédelmi beruházások elősegítése a külföldi vízgyűjtőkön • A hazai árvízvédelmi biztonság megteremtése Árvíz

22. Projektlehetőségek Beregi térségárvízvédelmi problémái

23. Szélsőséges vízjárások elleni védelem - aszály • Magyarországon lakosság-megtartási, élelmiszerbiztonsági és ökológiai problémákat vet fel. • Összehangolt aszály- és szárazság kezelési tervek • Közös kockázatkezelés • Összehangolt vízkészlet-gazdálkodás (külföld) • A vízpótlási feltételek megteremtése, új víz-rendszerek (Magyarország) Projektlehetőségek Klímazónák Aszály Klimahatár

24. Bökényi megállapodás Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 1) A Bökényi Megállapodás aláírói nagyon fontosnak tartják a magyar EU elnökségi időszak feladatainak eredményes megoldását, és az ezekhez szorosan kapcsolódó EU Duna Régió Stratégia kidolgozásában és megvalósításában való eredményes magyar részvételt. 2) A Tisza Régió nagysága, fontossága és problémái miatt el kell érni, hogy a Régió az EDRS-ben külön komplex stratégia-elemként szerepeljen. Fontosnak tartjuk, hogy Tisza Egyezmény és Tisza Vízgyűjtő Bizottság jöjjön létre, és ez a vízgazdálkodás területén komplex, integrált stratégiával, a vízvédelemmel, az árvíz-, és belvíz-kockázat kezeléssel, aszály- és szárazság-kezeléssel, valamint a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységekkel is kiemelten foglalkozzon. 3)Az EDRS programjainak segíteniük kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megfogalmazott jövőképek megvalósulását, hiszen jelenleg ezek fejezik ki legjobban a Duna vízgyűjtőn a következő évtizedekben (2021-ig, illetve 2027-ig) elérendő vízi-környezeti célokat. 4) Javasoljuk, hogy az aszály- és szárazság-kockázat kezelése feltétlenül legyen külön akció a Duna Stratégiában. Lobbi Projektszint Prioritás Részben

25. Az akcióterv ismertetése A Dunastratégia akciótervének felépítése A.)Kapcsolatok a Duna régióban 1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás 2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés 3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A Duna régió jólétének biztosítása 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A Dunarégió megerősítése 10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése 11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés Pillérek Prioritások Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Nemzetpolitika érvényesítése Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Prioritások

26. Bökényi megállapodás Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 5) Javasoljuk, hogy a jövőben a programok és projektek kezdeményezésekor, kidolgozásakor, illetve elfogadásakor használják ellenőrző listaként a programok értékelésére az egész Duna vízgyűjtő és a vízgyűjtő Magyarországra eső részének Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében megfogalmazott intézkedési programokat, illetve jövőképeket, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ajánlásait a Stratégia környezeti és vízpolitikai feltételeire, valamint az EU aszály- és szárazságkezelésre vonatkozó munkaprogramját. Ugyancsak javasoljuk az OKT állásfoglalásainak következetes figyelembevételét is. 6) Javasoljuk, hogy kapjon jelentős hangsúlyt az EDRS-ben a mezőgazdaság versenyképességének biztosítása a közép és alsó Duna-régió országaiban és a aminek elválaszthatatlan része a versenyképes, fenntartható mezőgazdaság feltételeit megteremtő területi vízgazdálkodás. Ennek különösen fontos elemnek kell lennie a Tisza Régió komplex regionális stratégiájában. Lobbi Projektszint

27. Bökényi megállapodás Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 7) Javasoljuk, hogy foglalkozzon egy, az egész Duna mentére kiterjedő program a folyó menti partiszűrésű vízkészletek védelmével. Javasoljuk, hogy a Duna Stratégia akcióiban és projektjeiben fordítsanak különös gondot a Duna vízgyűjtő szintű jelentőségű, határokon átnyúló, nemzetközi felszínalatti vízterekre és minden, a felszínalatti vizek állapotát érintő projekt esetén fordítsanak figyelmet a felszínalatti vízkészletek minőségének megőrzésére, illetve javítására. 8) Javasoljuk, hogy a kisvízfolyásoknak a vizek állapotát az egész Duna vízgyűjtőn befolyásoló vízminőségi és vízmennyiségi problémáinak közös elvek alapján történő megoldása, a Duna még élő kis mellékág – sziget rendszereinek rehabilitációja, az ökoszisztéma szolgáltatások, valamint a Duna vízgyűjtőjén élő endemikus fajok megőrzése témakör kiemelten szerepeljen a stratégiában. 9.) Javasoljuk, hogy Magyarország tegyen javaslatot a Duna vízgyűjtő hidrotermikus energia-készletének költséghatékony hasznosítását biztosító vízgyűjtő szintű programra. Részben Projektszint Projektszint

28. Bökényi megállapodás Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 10) Jöjjön létre dokumentációs központ, ami összegyűjti és közreadja a Duna teljes hosszára – a forrástól a torkolatig - az alapvető természettudományos információkat, nemzeti adatokat és kutatási eredményeket. A központ feladata legyen kidolgozni illetve összehangolni a ma hiányzó statisztikai, módszertani, monitoring, kalibrációs stb. koncepciókat, ami az összehasonlíthatóság alapját képezi. A Duna jó ökológiai állapotnak elérésére irányuló törekvések megvalósításának alapvető feltételeként javasoljuk – a dokumentációs központ keretei között - a dunai ökológiai állapotértékelő rendszer módszertani fejlesztését és az elérendő célállapotnak a Duna teljes vízgyűjtőjére – és különösen a Duna teljes hosszára - kiterjedő, pontos meghatározását. Különösen fontosnak tartjuk a hidromorfológiai jellemzők és az ökológiai állapot közötti összefüggés részletesebb feltárását, nem kevésbé a folyam teljes hosszára kiterjedő hordaléktranszport vizsgálatokat. 11) Fontosnak tartjuk azt, hogy a Duna Stratégia prioritásaihoz tartozó tevékenységek koordinálásához, az ezek keretébe tartozó projektek részletes kidolgozásához és megvalósításához biztosítsák a megfelelő személyi feltételeket. Fontos tényezőnek kell tekinteni a szakember képzést, továbbképzést és kutatás-fejlesztést és ehhez a Duna vízgyűjtő országai egyetemeinek és kutatóműhelyeinek együttműködését. D/10 Lobbi

29. Bökényi megállapodás Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 12) Fontosnak tartjuk, hogy kezdeményezzük a Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (Duna Múzeum) javaslatainak beépítését a Duna Stratégia megfelelő elemeibe (Dunai identitás erősítése, integrált kulturális örökség menedzsment, vándorkiállítások, „Duna mappáció” stb.).. 13) A szubszidiaritás és a régiókra építkezés érvényesítése érdekében javasoljuk az 1982 óta működő „Dunai Tartományok Munkaközössége” (ARGE, központja: Bécs) bekapcsolását az előkészítés folyamatába, ami kiindulópontja egy az összes Duna menti települést tömörítő Duna Településszövetség létrehozásának, a felhasználva a Szajna Településszövetség tapasztalatait is. . 14) A Székelyudvarhelyen tartott konferenciához hasonlóan a Duna Stratégia Akciótervének nyilvánosságra hozása után a „Bökényi Megállapodás” aláírói tartsanak nemzetközi konferenciát és azon határozzák meg, hogy miben segíthetik a Stratégia részletes kidolgozását és megvalósítását. A/3 A/3 Lobbi

30. Feladatok és szempontok A pályázatok kiírása Arányok? Népszerűség Szükségszerűség • gyorsan realizálhatók • élvezik a helyi közösségek támogatását • áttekinthetők legyenek • erős önkormányzatokon alapuljon • érvényesüljön a szubszidiaritás elve • a fiatalok érezzék magukénak • erősítse nemzetközi kapcsolatrendszerüket • meglévő projektekhez kell EU szintű többletértéket rendelni

31. Feladatok és szempontok A pályázatok elbírálása Szűrő Számolni kell a kóklerekkel Kritériumrendszer kidolgozása Mérnöki szerepkör erősítése (lásd Duna stratégia) Mérnök Kamara? Új szervezet?

32. Feladatok és szempontok A pályázatok megvalósítása, avagy mi a mérnöki felelősségünk? Angolul beszélő fiatal csapat kiképzésére van szükség a következő egy évben Előkészítő csapat Az EU pénze a mi pénzünk is. Takarékoskodnunk kell vele, készülve arra az időre, amikor nem lesz többletbevételünk. Tervbírálat. Hatékony pénzfelhasználás Fenntartható létesítmények Ki kell szállnunk a fenntartási spirálból. Ez a költségvetés és a mérnökök együttes felelőssége.

33. Feladatok és szempontok Szakemberképzés Kihalás előtt?? • Múltunk és hírnevünk • VITUKI • Szakembereink • Tennivalóink • Oktatók képzése • Felső vezetők képzése (MSC) • Vízügyi kutatóbázis újjászervezése (MSC) • Területi vezetők képzése (BSC) • Technikus és gátőrképzés • Környezetvédelmi mérnökök integrálása Az utolsó vízépítő mérnökök

34. Mintapélda Az árvízkárok finanszírozása

35. Következmények 50 év távlatában A kár mértéke évente legalább 1%-al emelkedik

36. 2029 a biztonság elérése A fejlesztés elérte a megkívánt biztonságok Biztonság A nagy lépés A potenciális veszély minimalizálódik

37. Halmozott ráfordítások a vizsgált esetekben 4134 mrdFt 929 mrdFt 3205 mrdFt Biztonság

38. 2029 a biztonság elérése

39. Kezelhető rendszerek: A Tiszaroffi tározó megnyitása Köszönöm a figyelmet! Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály