530 likes | 633 Views
BSC KÉPZÉS. MÉRNÖKI MÓDSZEREK III. 3. téma. SZÉCHENYI ISTV ÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár. 1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA. A magyar vasúthálózat. 1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA. A hálózat vonalkategóriánkénti megoszlása.
E N D
BSC KÉPZÉS MÉRNÖKI MÓDSZEREK III. 3. téma SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár
1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA A magyar vasúthálózat
1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA A hálózat vonalkategóriánkénti megoszlása
1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA Kétvágányú pályák Forrás: HEIZINGER I.
1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA Villamosított vonalak Forrás: HEIZINGER I.
1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA • MÁV Zrt. vonalai (2002. évi nyitóállomány) • Építési hossz összesen 7728,9 km (100%) • - normál nyomtáv 7 473,6 km (96,7%) • - széles nyomtáv 36,5 km (0,47%) • - keskeny nyomtáv 218,8 km (2,83%) • Összes vonalvágány hossz 9 021,3 km (100%) • - normál nyomtáv 8 766 km (97,17%) • - széles nyomtáv 36,5 km (0,4%) • - keskeny nyomtáv 218,8 km (2,43%) • Összes vágányhossz 12 701,5 km (100%) • - normál nyomtáv 12 303,9 km (96,87%) • - széles nyomtáv 149,7 km (1,18%) • - keskeny nyomtáv 247,9 km (1,95%) • Villamosított vonalak (normál) • - építési hossz 2 627,7 km • - vonalvágány hossz 3 894,2 km • - összes vágányhossz 5 658,9 km • MÁV Zrt. vonalai (2002. évi nyitóállomány) • Építési hossz összesen 7728,9 km (100%) • - normál nyomtáv 7 473,6 km (96,7%) • - széles nyomtáv 36,5 km (0,47%) • - keskeny nyomtáv 218,8 km (2,83%) • Összes vonalvágány hossz 9 021,3 km (100%) • - normál nyomtáv 8 766 km (97,17%) • - széles nyomtáv 36,5 km (0,4%) • - keskeny nyomtáv 218,8 km (2,43%) • Összes vágányhossz 12 701,5 km (100%) • - normál nyomtáv 12 303,9 km (96,87%) • - széles nyomtáv 149,7 km (1,18%) • - keskeny nyomtáv 247,9 km (1,95%) • Villamosított vonalak (normál) • - építési hossz 2 627,7 km • - vonalvágány hossz 3 894,2 km • - összes vágányhossz 5 658,9 km 51/5
1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA • Normál nyomtávolságú vágányok (100% = 8 766 km normál nyomtávú összes vonalvágány hossz) • - kétvágányú pálya 1 292,4 km (14,74%), • - 200 kN-nál nagyobb tengelyterhelésre alkalmas 6 853,1 km (78,18%), • - 225 kN tengelyterhelésre alkalmas 348 km (4%) • - V 100 km/h sebességre megfelelő 3 104,6 km (35,42%) • TEN-T hálózat összes vonalvágány hossz 2 623 km. • Kitérők: összesen 14 623 csoport. • A teljes hálózaton • - állomások összesen 675, • - ebből biztosítóberendezéssel felszerelt 489, • - megállóhelyek összesen 942. • Közúti vasúti szintbeli keresztezések összesen 5900 (100%) • - sorompóval biztosított 2 677 (45,37%) • - sorompóval nem biztosított 3 223 (54,63%). • Hidak • - Duna és Tisza hidak 16 • - egyéb hidak 12 565.
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI 1968. Az önfinanszírozó vasút hibás elvének vasútra erőltetése. Vonalmegszüntetések, elbontások kezdete. 1980 – 1990. A helyzet drámai romlása.
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Vágányszabályozások mennyisége
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Az elvégzett felépítménycserék a MÁV-nál
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Elmaradás a műszaki szükségességből végzendő felépítménycseréktől 68/27
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A SAD minősítőszám hálózati értékei
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Állandó sebességkorlátozások alakulása
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A pályafelújítások elmaradása és a sebességkorlátozások
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A költségigény és a biztosított források alakulása
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Elmaradás a műszaki szükségességből végzendő munkákban
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Állandó sebességkorlátozások alakulása
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Karbantartási költségek
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Karbantartási költségek alakulása 1998 - 2002
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI ÉCS alakulása
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Hidak korossága
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Lassújelek alakulása
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Az állandó sebességkorlátozások okozta átlagsebesség csökkenés vonalkategóriánként
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Vágánykorszerűsítés
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Kitérőcsere
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Síncsere
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Vb. alj csere
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Rostálás
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Ágyazatcsere
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A vasúti pálya főbb elemeinek felújítási ciklusidői a MÁV Zrt. hálózatán Forrás: MÁV Pályavasút üzleti stratégiája (2008-2013) Munkáltatási ciklus és élettartam adatok a DB nem nagysebességű fővonalaira Forrás: B. Lichtberger: Handbuch Gleis, 2004
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A megvalósult fejlesztések aránya a műszakilag szükségeshez képest
2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Európai átjárhatósági (interoperabilitási) kritériumoknak való megfelelés a hazai hálózaton
3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI A vasúti infrastruktúra állami támogatása
3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI Egy vonalkilométerre eső pályavasúti beruházás
3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI EU tagvasutak infrastruktúra karbantartási / felújítási költségei
3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI Egyes vasutak összes költségei (Euró/vgkm) A MÁV Pályavasút költségei nemzetközi összehasonlításban ugyan átlagon alulinak tűnnek, de ez mégsem minősíthető egyértelműen kedvezőnek, hiszen ebben az alacsony szolgáltatási színvonal és az elmaradt karbantartások hatása is megjelenik. A nyugat-európai országok magasabb pályavasúti költségszintjéhez magasabb minőség is társul.
3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI A pályahálózati költségek szerkezet (Euró/vgkm) A magyar pályavasutaknál megfigyelhető: - a személyi jellegű költségek magas aránya (döntően a forgalomirányítás területén az alacsony technikai színvonal következményeként), - átlagosnál alacsonyabb az anyagjellegű ráfordítások aránya (főként az elmaradt karbantartások eredményeként), - az átlagos arányú értékcsökkenés alacsony abszolút értéket jelent, - a finanszírozási költségek nagyon alacsony aránya (Magyarországon az állam szerepvállalása a vasúti infrastruktúra finanszírozásában szerény mértékű, lényegében az állami finanszírozás nem megoldott).
3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI A magyar vasúti infrastruktúra fejlesztési igénye
4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A döntéssegítő rendszerek az adatok feldolgozásával, elemzésével és a kimeneti változókkal kapcsolatos információk szolgáltatásával segítik a mérnök döntését. Nem parancs-jellegű rendszerek, tehát kimeneti adataik nem kötelezőek, a döntés mindig a felelős mérnök kezében marad. A DSR fő részei: - az infrastruktúra elemeinek azonosítása, információk, - állapot adatok, történeti és használati adatok, - a problémakör ábrázolása, - az igények becslésének eljárása, - a megoldási variációk értékelése, - munkaprogram és költségvetés készítés, - ellenőrzési és értékelési menetrend készítése
4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A központilag ellenőrzött rendszer előnyei: - adatfelesleg csökkentése azáltal, hogy minden adat csak egy helyen kerül tárolásra, - ugyanazon adatok különböző felhasználások számára is hozzáférhetők (jogosultság, felülírhatóság), - az adatok csoportosításába, elnevezésébe, dokumentálásba szabá- lyosság vihető, - biztonsággal ellenőrizhetők az adatáramlások és kontrollálható az ada- tok naprakészsége, - megteremthető a szervezet és az azon belüli csoportok adatfelhaszná- lási érdeke közötti összhang.
4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Döntéssegítő Rendszer (DSR) vasúti karbantartási és felújítási munkák tervezésére A Döntéssegítő Rendszer feladatai 1) Törzsadatbázis kialakítása segítségével a vasúti vonalak műszaki jellemzőire, a pályageometriára, a szerkezeti kialakításra és a pályához kapcsolódó egyes létesítményekre vonatkozó adatok tárolása, gyors elérése. 2) A vasúti pálya pillanatnyi állapotának jellemzése, egyrészt a fel-építmény geometriai állapotának, másrészt pedig a felépítmény szerkezeti állapotának minősítőszámokkal való leírásával. 3) A vasúti pálya romlási folyamatának követése oly módon, hogy az lehetővé tegye a romlás időben való előrebecslését is. 4) A szükséges felújítási és karbantartási munkák helyének, mennyiségének és idejének meghatározása.
4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER 5) Választási lehetőség teremtése azáltal, hogy jellemezni lehet az egyes elhalasztott fenntartási tevékenységek pályaállapotra gya-korolt hatását (összefüggés a romlási folyamattal), illetve a bizton-ságos közlekedésre gyakorolt hatását (összefüggés a pályára meg-engedhető sebesség és tengelyteher nagyságával). 6) Az elvégzett tevékenységek minőségi ellenőrzése. 7) Különféle nyilvántartások, elszámolások megkönnyítése. 8) A költségtervezés megvalósítása.
4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A Döntéssegítő Rendszer modellje
4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A Döntéssegítő Rendszer megalkotási folyamata FELADAT - indokoltság - megfogalmazás KIINDULÁSI ALAPOK - hazai és külföldi pályadiagnosztikai eredmények - érvényes szabályzatok és szabályozások A DSR ELVI MEGALKOTÁSA - célok - korlátok és lehetőségek - eszközrendszer - szerkezeti modell - fejlesztési lépések megtervezése
4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A DSR GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA - fejlesztés térben és időben - alrendszerek és modulok - logikai kapcsolatok - rendszerterv és folyamatábrák - programozás A DSR PRÓBAMŰKÖDTETÉSE - kísérleti szakaszok - részprogramok - eredmények elemzése - visszacsatolások A DSR ÜZEMSZERŰ BEVEZETÉSE - részleges - teljes
4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A pályadiagnosztika és a döntéssegítő rendszer kapcsolata
4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A pályadiagnosztika és a döntéssegítő rendszer kapcsolata (folyt.)
4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Az állapot értékelése Lépései: - mintaszakaszok (adatgyűjtő szakaszok) kiválasztása, - állapot monitoring mérések, egyéb adatfelvétel által, - adatfeldolgozás és értékelés. Használó vonatkozású értékelés: Megfelelőség, eljutási idő, kényelem, egészség, biztonság, esztétikai vonatko-zások, szolgáltatási színvonal alapján. Sokszor szubjektív megítélés, amely csak szemrevételezésen is alapulhat. Funkcionális értékelés: Biztonság, méretmegfelelőség, hatékonyság, kapacitás alapján. A mérésen alapuló értékeléseket kell előnyben részesíteni. Szerkezeti értékelés Teherviselő képességi (megfelelő anyagból, minőséggel és mérettel), szerkezet-folytonossági, tűz-, földrengés veszélyességi és biztonsági megítélés.