Könyvtári irányelvek, szoftverek, integrált rendszerek

1. Könyvtári irányelvek, szoftverek, integrált rendszerek Könyvtárgépesítés

2. Miről lesz szó? Könyvtári irányelvek A könyvtári szoftverekről, Az integrált rendszerekről, Mitől jó egy könyvtári rendszer?

3. 1.) Könyvtári irányelvek A könyvtárak mindig is az információk gyűjtői, feldolgozói, szolgáltatói és őrzői voltak. A könyvtár mindenkori feladata volt és lesz a tanulás segítése. Szolgáltatóként minden hozzáfordulónak: -  rendelkezésre bocsátja a nyomtatott szak- és szépirodalmat.-   biztosítja az információk hozzáférését és használatát az interneten és lehetőség szerint más hordozón is – hang, képi, mozgóképi, mikrofilm, stb.

4. 1.) Könyvtári irányelvek A könyvtárügy stratégiai terve 2008 - 2013 évekre Portál program: magában foglalja a különböző típusú könyvtárak összehangolt fejlesztését.Könyvtári célok, hogy a könyvtár:    - közvetítsen minden nyilvánosságra kerülő információt, adatot,     - biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz, határokon innen és túl,    - a használó központúság szellemében helytől, nyitva tartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést,    - új módszerekkel segítse az olvasáskultúra fejlesztését,    - közösségi szolgáltatásokkal, felnőttképzési támogatásokkal segítse elő az életminőség javítását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelését.    - segítse az élethosszig tartó tanulást

5. A könyvtárak oktatást segítő szerepe: Típusai: • Előkészítő • Nevelő • Kiegészítő

6. A könyvtárak oktatást segítő szerepe Milyen eszközökkel, szolgáltatásokkal tudják ezt biztosítani?Hagyományos szolgáltatások1.) Különböző típusú gyermekkönyvtári foglalkozásokRendhagyó irodalom órákKönyvtárhasználati órák2.) Író-olvasó találkozókrendezvények, programok3) Informális és nem formális gyermek és felnőttképzések (IKT eszközök, web használat stb.)

7. Könyvtári integrált rendszerek • IKR = Integrált Könyvtári Rendszer (angol: ILS, Integrated Library System) • Rendszer: több elemből álló egész, amelyben az elemek valamilyen rendező elv alapján kapcsolódnak egymáshoz • Integrált rendszer: olyan rendszer, amely modulokból épül fel, és amelyben ezek a modulok egymással harmonikusan együttműködő, egymást kiegészítő egészet alkotnak (12)

8. Könyvtári integrált rendszerek - generációk 1. Generáció – 60-as évek 2. Generáció – 70-es évek 3. Generáció – 80-as évek 4. Generáció – 90-es évek 5. Generáció – 2000-től

9. Könyvtári integrált rendszerek – jellemzők, felépítés

10. Könyvtári integrált rendszerek – on-line tartalomszolgáltatás • Digitalizálás – műhelyek kialakulása • E-learning • a modern könyvtár nagy kihívása és egyúttal nagy lehetősége is • munkaerő-felesleg

11. Könyvtári integrált rendszerek – jellemzők, felépítés Elektronikus - online szolgáltatások: Adatbázisok, gyűjtemények • Lelőhely adatbázis - katalógus • Digitális Enciklopédia • Elektronikus könyvtár • E-learning Web 2.0

12. Az informatikai struktúra rétegei • Az általános struktúra az alábbi beosztást követi:Hardver réteg: • szerver • munkaállomás • hálózatok

13. Az informatikai struktúra rétegei Szoftver réteg: • operációs rendszer (operating system) (pl. Windows, Linux, UNIX) • adatbázis-kezelő (database management system) (pl. PostreSQL, MS SQL, Oracle) • IKR alkalmazási réteg: modulok különféle programozási nyelvben megírva (pl. JAVA, C++) • Webes felület

14. Mitől jó egy könyvtári rendszer? • Stabilitás, megbízható működésmód • Szabványok alkalmazás mind könyvtári, mind informatikai vonatkozásban • SQL adatbázis-kezelés • MARC alapú adat-struktúra, vagy más, de MARC-ból és MARC-ba konvertálható részletezettséggel felépülő belső adatszerkezet

15. Mitől jó egy könyvtári rendszer? • Ergonomikus beviteli (feldolgozó) és használói (elsősorban visszakeresési) felületek • Illeszthetőség, integrálhatóság nemzetközi és hazai projektekbe (elsősorban a szabványosság, másrészt a nyitott fejlesztői szemlélet következtében

16. Mitől jó egy könyvtári rendszer? • Az informatikai fejlesztések és a könyvtáros szakmai elvárások változásainak követése, ezek folyamatos integrálása a rendszer újabb verzióiba • A használói visszajelzések értékelése, összevetése a szélesebb szakmai közvélemény álláspontjával és a jogosnak ítélt fejlesztési igények folyamatos bevezetése a rendszer újabb verzióiba • Megbízható, gyors ügyfélszolgálat készséges és felkészült munkatársakkal, súlyos hiba esetén azonnali beavatkozással

17. Informatikai rendszerek további jellemzői • A szoftverminőség első kutatásai a termék minőségre terjedtek ki. • ISO 9126 szabvány, mely a Boehm- illetve McCall – modellekre építkezik. • A ’70-es években kerültek kidolgozásra. • A modellek részei: • - felhasználói igények meghatározása • - minőségi faktorok hozzárendelése • - minőség faktorok minőség – jellemzőkre való bontása • - minőség – jellemzőkhöz mérőszámok hozzárendelése.

18. ISO 9126 szabvány 1. rész: Minőségi modell (ISO/IEC 9126-1: 2001)!!! 2. rész: Külső Metrikák (ISO/IEC TR 9126-2: 2003) 3. rész: Belső Metrikák (ISO/IEC TR 9126-3: 2003) 4. rész: Használat közbeni Metrikák (ISO/IEC TR 9126-4: 2004)

19. Hazai és nemzetközi körkép • szabad hozzáférésű • kereskedelmi szoftver

20. Szabad hozzáférésű rendszer • Szabad hozzáférésű vagy nyílt forráskódú (free or open source software): • Ingyenesen elérhető, de szakértelmet igényel • A támogatás (ügyfélszolgálat) már fizetős • Bizonytalanabb a hosszú távú fenntarthatósága (a fejlesztést nem garantálja egy kereskedelmi cég)

21. Kereskedelmi rendszerek • Kereskedelmi vagy fizetős (proprietary software): • Hosszú távon egy üzletileg is érdekelt cég, vagy cégcsoport biztosabb fejlesztői hátteret tud biztosítani termékeinek, mint egy ingyenes szoftver fejlesztői • Garancia jár hozzá (hibák javítása) • Jó esetben professzionális ügyféltámogatás jár hozzá

22. Hazai körkép Aleph: nagy, nemzetközi szoftver; fejlesztő cég Ex Libris, hazai forgalmazó Ex-Lh Kft. AMICUS: a Kanadai Nemzeti Könyvtár megbízásából fejlesztett szoftver, egyetlen hazai telepítése: OSZK Corvina: hazai fejlesztésű, Voyager alapokra épül, fejlesztő és forgalmazó e-Corvina Kft.

23. Hazai körkép Evergreen: nemzetközi szabad szoftver, fejlesztő: evergreen-ils.org Horizon: fejlesztő SirsiDynix, nincs hazai ügyfélszolgálat; csak három használója volt, mára csak az ELTE maradt HunTéka: hazai fejlesztésű szoftver, fejlesztő és forgalmazó az MTA SZTAKI – Monguz Kft. konzorciuma

24. Hazai körkép KisTéka / KözTéka: hazai fejlesztésű, kifejezetten kiskönyvtárak számára, tisztán webes; fejlesztő MTA SZTAKI; a KözTéka közösségi webes változat Koha: nemzetközi szabad szoftver, fejlesztő: koha.org LinLib/WinLib: hazai fejlesztésű kisebb rendszer, fejlesztő: Virtuarium Informatika

25. Hazai körkép Millenium: fejlesztő Innovative Interfaces, hazai forgalmazása nincs, egyetlen hazai telepítése a CEU Könyvtára OLIB: korábbi fejlesztő Fretwell-Downing Informatics Group; jelenlegi OCLC; hazai forgalmazó IQSYS Szikla: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő NetLib Kft.; a Szirénből jött létre

26. Hazai körkép Szirén: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő Szirénlib Bt. SR-Lib/S-Lib: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő Stiginfo Bt. TextLib: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő InfoKer

27. Hazai körkép • TinLib:angol fejlesztésű, 2003 óta nem forgalmazott, viszont még mindig sok helyen működő rendszer; korábbi hazai forgalmazó MTA SZTAKI • Ezeken kívül létezik még néhány, kisebb hazai fejlesztésű rendszer is, de ezeknek vagy elterjedtsége, vagy fejlesztői háttere nem indokolja, hogy itt részletesen foglalkozzunk velük.

28. Köszönöm a figyelmet!