370 likes | 494 Views
A KISBÉRI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA. „BAKONYALJA-KISALFÖLD KAPUJA” VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET. KISBÉRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS. Sógorka Miklós Súr Község polgármestere BKKVE Elnöke KTKT Elnök-helyettese. A vidék- és területfejlesztés fogalomrendszere, alapelvei, helyzete Magyarországon.
E N D
A KISBÉRI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA „BAKONYALJA-KISALFÖLD KAPUJA” VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET KISBÉRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Sógorka Miklós Súr Község polgármestere BKKVE Elnöke KTKT Elnök-helyettese
A vidék- és területfejlesztés fogalomrendszere, alapelvei, helyzete Magyarországon A területfejlesztés általános jellemzői, működési elvei: • elsősorban közfeladat, amely alkalmas a szakpolitikák és konkrét fejlesztések területi harmonizációjára; • tudatos hatásgyakorlás a különböző tevékenységek térbeli megoszlására, térbeli változás (térszerkezeti átalakulás) indukálására irányul; • a közösség nevében („közérdek”) történő jövőorientált beavatkozás; • alkalmas gazdaságpolitikai (hatékonysági, versenyképességi) és társadalompolitikai (méltányossági, szolidaritási, kohéziós) szempontok érvényesítésére; • a szubszidiaritás elve alapján többszintű, minden szintnek sajátos, csak rá jellemző funkciói vannak, amelyek közül egy a belső területi egyensúly biztosítása; • minden területegységnek „saját politikája” van/lehet, konkrét területekhez kötődő értékérdekeket megjelenítő célok érvényesítésére törekszik
A vidék-és területfejlesztés alapfogalmai • Vidék és vidékiség fogalma • Településméret • Népsűrűség (120 fő / km2) • Területfejlesztési egységek • Település • Kistérség • Megye • Régió
Kistérségi besorolás hatásai: • egy-egy település pályázati esélyeit befolyásolja, hogy kikkel sorolták össze (hátrányos, leghátrányosabb, vagy nem hátrányos térség) • Kistérségi területfejlesztési koncepció célkitűzései • Adatszolgáltatás • Monitoring rendszer
A térség- és vidékfejlesztés intézmény-és eszközrendszere • Intézményi struktúra kiforratlansága (BM, ÖTM, MeH, FVM) • Időbeni fejlődése • 1990 – 92 gyakorlatilag nem beszélhetünk intézményrendszerről • 1992–től Területfejlesztési Alap (Környezetvédelmi Minisztérium) • Megyei Önkormányzatok pályázatai (TEKI, CÉDA) • 1993-tól PHARE program
Területfejlesztési törvény • Területfejlesztési és Területrendezési Törvény (1996. évi XXI. tv.) • A törvény célja: • területfejlesztés és területrendezés legfontosabb feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének felelős kialakítása
Területfejlesztési kistérségi társulások • 1990. évi LXV. „önkormányzati” törvény – szabad társulás lehetősége • Bakonytérségi Önkormányzatok Szövetsége 1995-től egyesületi formában; cél: a kistérség gazdasági, turisztikai, informatikai és kulturális fejlesztése • 1996. évi XXI. tv a területfejlesztésről és területrendezésről • Bakonytérségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása 1995-től önálló jogi személyként működő önkormányzati költségvetési szervként; • cél: a résztvevő települések összehangolt fejlesztéseinek, társadalmi-, gazdasági- és környezeti céljainak kialakításában való közreműködés
Többcélú Kistérségi Társulás • Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás 2004-től - települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény - Többcélú Társulás keretében juttatott ösztönző támogatás - a közösen ellátandó, fokozatosan bevezetett feladatok és hatáskörök: - közoktatás és nevelés mikro-körzeti intézményi társulások formájában - egészségügyi ellátás (összehangolt orvosi ügyelet) - gyermekvédelem - belső ellenőrzés - területfejlesztés - 2005. szeptemberétől a közoktatási intézményi-, közoktatási szakszolgálati- és belső ellenőrzési feladatok közös ellátása
Területfejlesztési dokumentumok Tervellátottság
Helyi Akciócsoport ‘Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület A a
Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Előzetesen Elismert Helyi Vidékfejlesztési Közösség AVOP LEADER 2006 – 2008
Előzmények • Bakonyalja Akciócsoport sikeres részvétele az első (AVOP) LEADER programban (2006-2008) • A Bakonyalja Akciócsoport: 35 tag • 18 önkormányzat, 1 önkormányzati társulás, 12 vállalkozás ill. vállalkozó és 4 civil szervezet • Területi lefedettsége: Kisbéri statisztikai kistérség • A Kisbéri kistérség komplex fejlesztése a „bakonyaljai barangoló” útvonalhoz kapcsolódóan • 85 M Ft keretösszeg került továbbpályáztatásra
A helyi pályáztatás tapasztalatai a Kisbéri kistérségben • Beadott pályázatok száma: 34 db • Kistérségi szintű (6 db) Ácsteszér (3), Bakonysárkány (2), Bakonyszombathely (4), Bársonyos (3/1), Csatka (1), Csép (2), Ete (3/2), Kisbér (7), Súr (2), Tárkány (1) • 31 pályázat összesen projektköltsége: 174 millió forint • átlagos támogatási összeg: 2,8 millió Ft
Bakonyalja Akciócsoport – LEADER+ támogatott pályázatok összesítője
Bakonyalja Akciócsoport – LEADER+ támogatott pályázatok összesítője
Bakonyalja Akciócsoport – LEADER+ támogatott pályázatok összesítője
Bakonyalja Akciócsoport – LEADER+ támogatott pályázatok összesítője
Az új (UMVP) LEADER+ programról • 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet • Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjéről (2007-2013 közötti LEADER programban való részvétel feltételeiről) • 2007. szeptember 4-én a Komárom-Bábolnai és a Kisbéri kistérségi akciócsoport közös ülésén döntés született az egyesülésről
Bakonyalja-Kisalföld Kapuja EEHVK • 147/2007. (XII.4.) FVM rendelet Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló előzetesen elismert helyi közösségek tervezési tevékenységét, és a LEADER csoportok kiválasztását szabályozza. • A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azokat az előzetesen elismert helyi közösségeket, melyekről az Irányító Hatóság pozitívan határozott a rendelet hatályba lépéséig. • A 'Bakonyalja-Kisalföld kapuja' helyi közösség ezen továbbjutott közösségek között szerepel.
Bakonyalja-Kisalföld Kapuja EEHVK • Nagyigmánd, 2007. december 19-ei Akciócsoport ülés keretében került megválasztásra a TKCS • tagjai: • közszféra: - Szijj Ferencné (Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata) - Futó Lajos (Tárkány Község Önkormányzata) - Vörös István (Tárkány Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata) • gazdasági szféra: - Bérci Károlyné (Studeni Bt., Bábolna) - Schek Ferenc (Drat Kft., Kisbér) - Sógorka Miklós (EV, Súr) • civil szféra: - Tóth János (Természetjáró Bakancsos Klub, Ács) - Klupács András (Római Katolikus Egyházközség, Ácsteszér) csoportvezető: Sógorka Miklós csoportvezető-helyettes: Szijj Ferencné
Tervezést Koordináló Csoport feladata: • a helyzetelemzéshez szükséges információk, adatok begyűjtése, feldolgozása; • a fejlesztési intézkedések megvalósíthatóságának, az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok érvényesülésének viszgálata, javaslatok készítése; • az elkészített terv az akciócsoport tagok számára véleményezésre, jóváhagyásra történő benyújtása; • az elektronikus tervezési felület folyamatos frissítése; • a terv tartalmának megismertetése a tervezési területen élőkkel • jogi szervezet megalakításának kezdeményezése (javaslattétel jogi formára, alapszabály kidolgozása)
Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Vidékfejlesztési Egyesület megalakítása • 2008. április 16-án második alkalommal megtartott alakuló ülés • Alapszabály elfogadása (66 alapító tag) • Tisztségviselők megválasztása Elnökség: Elnök: Sógorka Miklós (E.V.) Elnökhelyettes: Szijj Ferencné (Önkormányzat) Tagok: Csányi Józsefné (Civil szervezet) Klupács András (Egyház) Sárdi Tibor (Vállalkozás) Futó Lajos (Önkormányzat) Felügyelő Bizottság: Elnök: Áy József Tagok: Horváth Sándorné Lamanda Károlyné
‘Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ LEADER helyi akciócsoport • Kisbéri- és Komáromi kistérség 25 települése • terület: 820 km2, népesség: 42 855 fő • tagok: 65 tag • köz: 26 40,0% • üzleti: 23 35,4% • civil: 16 24,6% • nonprofit jogi személyiségű szervezet: ‘Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület (bejegyezve 2008.07.11-én) • Országosan 96 akciócsoport, mely lefedi a jogosult települések 100%-át.
ÚMVP tengelyei , intézkedései • I. tengely – a mezőgazdasági technológia és infrastruktúra fejlesztését célzó intézkedések • II. tengely – a mezőgazdasági földterület fenntartható hasznosítását célzó intézkedések • III. tengely – vidékfejlesztési intézkedések • Falumegújítás és –fejlesztés • Vidéki örökség megőrzése • Turisztikai tevékenységek ösztönzése • Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése • IV. tengely – LEADER – helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása • Rendelkezésre álló forrásaink: • 763 M Ft + 330 M Ft
Helyi vidékfejlesztési stratégia • Prioritások • Helyi gazdaság fejlesztése • Helyi turizmus fejlesztése • Helyi örökség megőrzése • Társadalmi tőke erősítése
Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Akciócsoport • Helyi gazdaság fejlesztése • Gazdasági környezet fejlesztése (ipari parkok, iparterületek, humáninfrastruktúra) • Mikro- és kisvállalkozások fejlesztése (infrastruktúra-fejlesztés, eszközbeszerzés) • Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejlesztése • Gazdasági szereplők együttműködésének növelése
Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Akciócsoport • Helyi turizmus fejlesztése • Turisztikai infrastruktúra fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, bor és gasztronómiai- és kulturális turizmus • Turisztikai termékek (attrakciók, programok, kiadványok) és szolgáltatások fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, bor és gasztronómiai- és kulturális turizmus • Külső és belső kommunikáció-, marketing fejlesztése
Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Akciócsoport • Helyi örökség megőrzése • Épített örökségek megőrzése, fejlesztése • Természeti örökségek megőrzése • Kulturális értékek megőrzése
Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Akciócsoport • Társadalmi tőke erősítése • Fenntartható együttműködési formák támogatása (területközi és nemzetközi együttműködések) • Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás (megújuló energiaforrások, helyi értékek, közösségfejlesztés)
Lehetőségek Még rendelkezésre álló források • III. tengely esetében – 310 M Ft • IV. tengely esetében – 150 M Ft
Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Akciócsoport KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! További információ www.bakonyalja-leader.hu www.bakonyalja.hu www.sur.hu