1 / 48

ANYAGFOLYTONOSSÁGI HIBÁK (repedés, törés, korróziós kár) HELYREÁLLÍTÁSA

ANYAGFOLYTONOSSÁGI HIBÁK (repedés, törés, korróziós kár) HELYREÁLLÍTÁSA. Kötőhegesztés Forrasztás Ragasztás Elemrészek cseréje. Hegesztés. Kötőhegesztés. A hegeszthetőséget meghatározza: a hegesztendő alkatrész anyaga, szerkezeti kialakítása, a meghibásodás módja, oka

dagan
Download Presentation

ANYAGFOLYTONOSSÁGI HIBÁK (repedés, törés, korróziós kár) HELYREÁLLÍTÁSA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ANYAGFOLYTONOSSÁGI HIBÁK (repedés, törés, korróziós kár) HELYREÁLLÍTÁSA Kötőhegesztés Forrasztás Ragasztás Elemrészek cseréje

  2. Hegesztés

  3. Kötőhegesztés A hegeszthetőséget meghatározza: • a hegesztendő alkatrész anyaga, • szerkezeti kialakítása, • a meghibásodás módja, oka • a hegesztési technológia, • az alkatrész igénybevétele.

  4. A javítási technológia sorrendje • A repedés helyének feltárása, repedésvizsgálat, • A javítás módjának meghatározása: kötőhegesztés, forrasztás, ragasztás, elemrészek kivágása, cseréje-, toldás, foltozás. • Előkészítés a javításhoz: • a repedés végeinek elfúrása, • kimunkálás a varrat alakjának megfelelően, illetve a sérült részek kivágása, új elemrészek beillesztése, • szükség esetén az alkatrész előmelegítése. • A kötés létrehozása. • Szükség esetén a sérült rész környezetének megerősítése. • Szükség esetén - a lehetőségeknek megfelelő - hőkezelés (normalizálás, nemesítés) • Repedésvizsgálat, tömörségi vizsgálat.

  5. Acél alkatrészek kötőhegesztése • Az acélok hegeszthetősége függ a széntartalomtól: • kis széntartalmú acélok (0,22 % széntartalomig) jól hegeszthetők, • közepes széntartalmú acélok (0,35...0,40% széntartalom esetén) kielégítően hegeszthetők, • nagy széntartalmú acélok (0,45 %-nál nagyobb széntartalom esetén) nehezen (korlátozottan) hegeszthetők. • A nagyobb széntartalmú acélból készült alkatrészeket az edződés veszélye miatt ajánlatos előmelegíteni. • Az ötvözött acélok edződése az ötvöző elemektől is függ.

  6. Öntöttvas alkatrészek kötőhegesztése Öntöttvasak általános tulajdonságai: • Az öntöttvas olyan Fe-C ötvözet, melynek széntartalma meghaladja a 2,6 %-ot. A gyakorlatban ez 2,5-3,5 % (hipoeutektoidos). Ha szenet kötött állapotban (cementit) tartalmazza az öntöttvas fehérvasnak, ha a szén grafit állapotú szürke öntvénynek nevezzük. • A cementit kiválását elősegítő ötvözők: S, V, Cr, Sn, Mo, Mn. • A grafit kiválását elősegítő ötvözők: C, Si, Al, Ni, Cu, Co. • A leggyakrabban használt szürkevas összetétele: • C = 2,8 -3,8 % Si = 1-2,4 % S = 0,7 % • Mn = 0,6-1,2 % P = 0,12 %

  7. Öntöttvas alkatrészek kötőhegesztése Az öntöttvas hegesztéskor figyelembe veendő tulajdonságai: • rideg (az egyenlőtlen felmelegedés-lehűlés feszültséget okoz, ez töréshez, repedéshez vezet). • kisebb hőmérsékleten ömlik meg, mint a vasoxid (megnehezíti a hegesztést, oxidzárványok rontják a varrat szilárdságát). • nagy hőmérsékleten huzamos ideig üzemelt öntöttvas alkatrészek rosszul, vagy egyáltalán nem hegeszthetők (a grafit magas hőmérsékleten oxidálódott) • hirtelen válik hígfolyóssá (a solidus és a liqvidus közelsége miatt): lehetőleg vízszintes helyzetben hegesszünk.

  8. Öntöttvas alkatrészek kötőhegesztése Az öntöttvas villamos ívvel és gázlággal egyaránt hegeszthető. Hegesztő eljárások: - hideg hegesztés, - hegesztés helyi előmelegítéssel (felmelegítéses hegesztés), - meleg hegesztés

  9. Öntöttvas hideghegesztése • Hideghegesztés csak villamos ívhegesztéssel lehetséges. • A hozaganyag acél vagy nikkel bázisú elektróda (Az ötvözetlen acél hegesztésére használt elektródák megfelelőek). • Az acélnak nagyobb a hőtágulási együtthatója, így gyorsabban zsugorodik, ezért repedések keletkezhetnek. Ez elkerülhető, ha a varratot szakaszosan rövid hernyókkal rakjuk fel és tömörítjük. • A kötésszilárdság növelhető, ha a felületbe lágyacél csapokat csavarunk. • Szilárdsági és tömítő igénybevétel esetén a gyököt és a varratkoronát Ni, Monel vagy ausztenites Cr-Ni elektródával kell hegeszteni

  10. Szürkeöntvényre lágyacél elektródával készített varrat keresztmetszete • a) réteg: lágyacél • b) réteg: szénben dúsult • c) réteg: martenzites • d) réteg: fehér öntöttvas • e) réteg: átalakult szürke • öntvény • f) réteg: eredeti alapfém

  11. Nikkel alapú lágyacél varrat szürkeöntvényben

  12. Alapozás nikkelbázisú elektródával

  13. Menetes lágyacél csapokkal merevített varrat

  14. Szürke öntvények hegesztése helyi előmelegítéssel • A hideghegesztés hátrányait részben kiküszöböli a félmeleg, ill. helyi előmelegítéssel való hegesztés. • A munkadarabot lehetőleg 200-300 C-ra előmelegítjük, a hegesztési hely környezetében az előmelegítés hőmérsékletét növeljük • Végezhető villamosívvel és gázlánggal.. Az elektróda nagy Si tartalmú (grafit kiválás segítésére). • Fontos, hogy a hideg részek ne akadályozzák a meleg részek hőtágulását. Pl.: keretes szerkezetnél a töréssel szemközti oldalon is el kell végezni a melegítést

  15. Keretes szerkezet helyi előmelegítése

  16. Különböző módon repedt öntöttvas kerekek helyi előmelegítése

  17. Szürkeöntvények meleghegesztése • Lehet villamosívhegesztés vagy gázhegesztés. • Az alapanyaggal azonos minőségű tömör, jól megmunkálható varrat készíthető. • Ívhegesztéshez C és Si tartalmú elektródát használnak. • Előkészítéskor a felületet V alakúra munkálják, majd izzó kokszba vagy faszénbe ágyazzák, és 600-700 C-ra hevítik. Az egyenletes melegedés miatt a hevítés sebessége kisebb, mint 150 C/h. • A fürdő dezoxidálására bóraxot használnak. Hegesztés után a heganyagot faszénporral behintik, homokkal és hamuval betakarják, lassan hűtik (max. 150 C/h).

  18. Temper öntvények • A temperöntvényeket fehér nyersvasból állítják elő úgy, hogy nagy hőmérsékleten izzítják (a cementit ferritre és carbonra bomlik). • Ha az izzítást semleges közegben végzik a szövetszerkezet ferritből és temperszénből áll, ekkor fekete temperöntvényről beszélünk. • Ha a fehéröntvényt oxidáló közegben izzítják a szövet perlitből, ferritből és kevés temperszénből áll, ez a fehér temperöntvény.

  19. Temper öntvények hegesztése • Fekete temperöntvények hegesztése az anyag inhomogenitása miatt nem mindig sikeres. Kemény, rideg gócok keletkezhetnek, és az anyag megrepedhet. A fekete temperöntvényeket acetiléndús lánggal hegesztik, öntöttvas pálcával és hegesztőporral. • A fehér temperöntvény nehézség nélkül hegeszthető. Gázhegesztésnél semleges lánggal, és az alapanyaggal azonos pálcával hegesztik. • Villamos ívhegesztésnél lágyacél vagy nikkel bázisú elektródát használnak.

  20. ALUMÍNIUM, ALUMÍNIUMÖTVÖZETEK HEGESZTÉSE • Anyagtulajdonság és hegeszthetőség • Az alumínium ötvözetek többé - kevésbé jól hegeszthetők. Különleges fizikai, kémiai és szilárdsági tulajdonságaik miatt az acél és egyéb fémektől eltérő technológiával hegeszthetők. • Az alumínium olvadáspontja 658 C, amely az ötvözéssel általában csökken. • Az alumínium fajhője az acél fajhőjének kétszerese, hővezető képessége az acél hővezető képességének több mint háromszorosa. • A megömlesztett alumínium (ömledék) felületén oxidhártya (Al2O3) keletkezik. • Dermedés alatti hőmérsékleten szilárdságuk és nyúlásuk jelentősen csökken.

  21. Ötvözőtartalom hatása a hegeszthetőségre • réz, magnézium és a vas - szilárdságnövelő • titán és króm - szemcsefinomító • mangán és antimon - korrózióállóság növelő • nikkel - hőállóság növelő • ólom, bizmut - forgácsolhatóság növelő

  22. Alumínium hegesztési eljárások • Az alumínium gázhegesztése • Az alumínium és ötvözeteinek gázhegesztéséhez semleges lángot kell használnunk és elengedhetetlen a folyósítószer használata. • Az alapanyag gondos tisztítást igényel. A durva oxidréteget és szennyeződést mechanikus vagy vegyi úton távolíthatjuk el. • A munkadarabot célszerű 150-200 C -ra előmelegíteni.

  23. Alumínium hegesztési eljárások • Az alumínium kézi ívhegesztése • Ötvözött elektródát (Mg-Si és Al-Cu-Mg, ill. AlSi) bevonattal és egyenáramot fordított polaritással (+) használnak. 2% Ti a gázbuborék képződést csökkenti. • A fröcskölés erősebbmint acélok esetében. • Félautomatikus és automatikus hegesztés • Argon-védőgázas fogyóelektródás hegesztés (mind kötő-, mind felrakóhegesztési eljárásként használható)

  24. Kitörött részek javítása beöntő eljárással • Az eljárás alkalmas Al öntvények (motortömb) töréseinek javítására. • A javítás technológiája: • a törési felület előkészítése • a törött részt az eredeti alak negatívjának megfelelő lemezsablonnal való beformázása • a lemezsablon tömítés azbeszt zsinórral és gipsszel • a külső lemezsablonon beöntőnyílás és leszerelhető felöntőtölcsér elhelyezése • az öntvény anyagának megfelelő ötvözettel a hiányos rész kiöntése • a sablon eltávolítása • megfelelő előmelegítés közben a beöntött résznek az alapanyaggal való körbe hegesztése

  25. FORRASZTÁS

  26. FORRASZTÁS • Az előmelegített alapanyaggal érintkezésbe hozva a megömlesztett forraszanyagot, diffúziós kötés alakul ki. • A forraszanyag más fémötvözet, mint az alapanyag. • Forraszanyagok: • Lágyforraszok • alacsony hőmérsékleten (max. 420 C) olvadó ötvözetek • ónötvözetek • ólomötvözetek • Keményforraszok • 650 C-nál nagyobb hőmérsékleten olvadó ötvözetek • közönséges ötvözetek: réz, cink, ón, nikkel, szilícium, mangán • nemesfém ötvözetek: ezüst, arany, platina.

  27. A forrasztás technológiai sorrendje • a munkadarab előkészítése (kimunkálás, összeillesztés) • tisztítás (zsírtalanítás, oxid eltávolítás) • előmelegítés a nedvesítési hőmérséklet (a forraszanyag szétfolyási hőmérséklete) fölé • folyatószer adagolása - az oxidhártya feloldására és az alapanyag, valamint a forraszanyagnak az oxidációtól való megvédésére • a forrasz adagolása - megömlesztés a forrasztási hőmérsékleti tartományban • utólagos megmunkálás.

  28. RAGASZTÁSTECHNIKA

  29. A ragasztott kötés • Az alkatrészeket a felületei közötti ragasztóanyag köti össze. Az alkatrészek lehetnek azonos vagy különböző anyagból.

  30. Ragasztás feltételei • A ragasztóanyag ragasztási szilárdsága a szerkezeti anyagon, az u. adhézió. Az „adhézió” a két anyag felületén ható tapadó erő • a ragasztó anyag belső szilárdsága, az un. kohézió. • „kohéziónak azokat az erőket nevezzük, amelyek a ragasztóanyag molekulái között hatnak, azért, hogy azokat összetartsák.

  31. Ragasztott szerkezetek kialakítása • A ragasztástechnikában az optimális eredmények végett a ragasztott kötésre lehetőleg csak nyíró- és/vagy nyomóerők hassanak. • A lefejtőerők kedvezőtlenek. • Nagy erők átvitele lehetőleg nagy ragasztási felület kialakításával érhető el.

  32. Ragasztóanyagok

  33. A Loctite-ragasztóanyagok kikeményedési mechanizmusa • A legtöbb Loctite ragasztóanyag reaktív polimer. Kémiai polimerizációs reakciók során át jutnak el a folyékony állapotból a szilárd halmazállapotba. • Kötési tulajdonságaik: • Anaerob ragasztók egykomponensűek, oxigén kizárása mellett szobahőmérsékleten kötnek • UV-fény határára kikeményedő ragasztók • Anionosan kikeményedő ragasztók (ciánakrilátok) gyengén bázikus felületekkel érintkezve polimerizálódnak. A levegőnedvesség általában elegendő ahhoz, hogy a kikeményedés beinduljon. • Nedvesség hatására kikeményedő ragasztók (szilikonok, uretánok). • Aktivátorok segítségével kikeményedő ragasztók. • Melegen kikeményedő ragasztók (epoxigyanták).

  34. A ragasztandó felületek előkészítése A ragasztott kötés annál szilárdabb minél alaposabb az előzetes tisztítás. Az adhéziós erők lényegesen javíthatók, ha: • a nemkívánatos szennyező- és felületi rétegeket zsírtalanítással és mechanikus megmunkálással eltávolítjuk és ha szükséges • új, aktív felületi rétegeket viszünk fel vegyi kezelés révén (pácolással vagy maratással).

  35. Loctite-termékek alkalmazása • Csavarrögzítés • menettömítés • síkfelületek tömítése • csapágyak, perselyek, ékek rögzítése • helyi javítás folyékony fémmel

  36. Loctite-termékek alkalmazása.csavarrögzítés

  37. Loctite-termékek alkalmazása,menettömítés

  38. Loctite-termékek alkalmazása,síkfelületek tömítése

  39. Loctite-termékek alkalmazása,csapágyak, perselyek, ékek rögzítése

  40. Loctite-termékek alkalmazása,helyi javítás folyékony fémmel

  41. DIAMANTFÉMJAVÍTÓ TERMÉKEK • plasticmetal - anyagfolytonossági hibák javítása • multimetal - molekuláris fém, korrózió, erózió, kopásálló bevonat • DWH - kiegyenlítő bevonat, illeszkedő felületek előállítása, mintakészítés • dichtol - öntvény impregnáló • moglice - csúszóbevonatok • különleges termékek - csúszásgátló bevonat, Y-ragasztó, zománchiba javító, felület előkészítő anyagok

  42. DIAMANT plasticmetal Kétkomponensű, 92...98% fémtartalmú (vas, acél, Al, bronz, réz, stb.) anyag (fémpor+keményítő). Klf. halmazállapot beállítható. Jellemzői: jó tapadás, nagy nyomó és húzószilárdság, kopásállóság, hő- és vegyszerállóság. Jól forgácsolható. Öntvényeken, gépalkatrészeken repedés és más anyagfolytonossági hibák javítására alkalmas. A keményítő lehet: gyors (5 min), lassú (45 min) és hőálló (250 oC).

  43. DIAMANT multi-metal Kenhető vagy önthető újszerű molekuláris kötésű fémjavító rendszer. Jellemzői: nagy mechanikai szilárdság, vegyszerállóság, vastag rétegben is feszültség és zsugorodásmentes kikeményedés. Forgácsolható. Repedések, lyukak, öntvények áttörései, szakadások, menetszakadások javítása. Repedések, szivárgások tömítése, ragasztás, stb. Üvegszövettel, fémlemezzel erősítve különlegesen szilárd kötést biztosít.

  44. DIAMANT DWHkiegyenlítő bevonat Kétkomponenses, oldószermentes epoxy-rendszer fém töltőanyaggal. Jellemzői: nagy méretpontosság, nagy húzó-, nyomó- és hajlítószilárdság, zsugorodás-szegény kikeményedés, méretpontos tükörképszerű formázás és illesztés. Folyékony vagy pasztaszerű állapotban alkalmas formázásra, megvezető és csapos hüvelyek központosítására, vezetőlécek beállítására, stb. készülékek, szerszámok illesztésére.

  45. DIAMANT dichtol Kis viszkozitású, egykomponenses fém-impregnáló jó kapilláris tulajdonsággal. A legfinomabb pórusokba, hajszál-repedésekbe behatol és szoba- hőmérsékleten szilárd bevonatot képez. Nem igényel nyomást vagy vákuumot. Folyékony vagy spray formában. 0,1 mm-nél kisebb pórusok és repedések esetén 350 bar-ig nyomásálló, 120 oC-ig tartósan (rövid ideig 400oC-ig) hőálló. Öntvények, hegesztési varratok, fémszórt rétegek pórusainak tömítése.

  46. DIAMANTmoglice Mindenfajta csúszórendszer előállítására és javítására való csúszóbevonat. Kenhető vagy folyékony állapotban vihető fel. Bármilyen csúszófelület előállítható. Zsugorodásmentesen keményedik, nem kell utánmunkálni. Különösen jók a csúszási, pontossági, a csillapítási, a kényszerfutási tulajdonságai, a stick-slip jellemzői

  47. Gördülőcsapágy-fészek felújítás(csőhengersori főtengely-kardán) A kardánfej csapágyfurat előkészítve MULTIMETALL felvitelhez Csapágy és fedél beállítása MULTIMETALL injektálása

  48. Csöhengerállvány csapágyfészek felújítás Két csapágyfészek felújításához készített sablon MULTIMETALL felvitele után beállított sablon MULTIMETALL felviteléhez előkészített csapágyfészek

More Related