Kosztolányi Dezső: Édes Anna

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Lélektani regény

2. Bevezetésa) Kosztolányi jelentősége • Nyugatos (első nemzedék) • Költő, novellista, regényíró, műfordító, a magyar nyelv zsenije • „elvei”: alkotói szabadság, az esztétikum mint legfőbb érték, l’art pour l’art • Bravúros formaművész • Költői beérkezése- A szegény kisgyermek panaszai(1910)-, kiteljesedése-Számadás(1935)

3. b) regényei; a modern regény • 20-as évek:Néró, a véres költő, Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna • Témája: a lélek mélységei, a tettek belső indítékai • Freudizmus hatása(+ Csáth Géza) • „alapanyag”: A 20. század társadalma- értékválság, elidegenedés, elbizonytalanodás stb. • Új regényírói szemlélet: - a világ nem egyértelmű, nem áttekinthető - az író nem mindentudó - a belső történésekre kerül a hangsúly: tudati és tudatalatti folyamatok - a modern= lélektani regény előfutára Dosztojevszkij(Bűn és bűnhődés)

4. 2. Tárgyalás- Édes Annaa) keletkezés, ihletforrás • 1926 (folytatásokban jelent meg a Nyugatban) • Cselédprobléma= az író szociális érzékenysége” • Személyes élmények,tapasztalatok, ismeretségek ( l.Kosztolányiné visszaemlékezései) • „…leginkább kifejtettem politikai meggyőződésemet…”

5. b) műfaj • Krimi- egy gyilkosság története; eltérés a műfajtól: a gyilkosság szinte a végén történik • Cselédregény: egy cselédlány tragédiája • LÉLEKTANI regény: belső folyamatok feltárása

6. c) cselekmény,szerkezet • Téma: egy kettős gyilkosság, Édes Anna megöli a Vizy házaspárt(egy kicsit bővebben!) • Helyszín: Budapest, Krisztinaváros( Kosztolányi itt is lakott!) • Időpont: 1919. július 31.(a vörösök bukása)- 1922 • 20 fejezet; az első és utolsó keretbe foglalja a történetet - „ Kun Béla elrepül”: a kommün ironikus értékelése - „Párbeszéd egy zöld kerítéses ház előtt”: az író politikai megítélése

7. d) lélektani ábrázolás • Édes Anna nem tipikus cseléd: „tökéletes” (nem lop stb.), a külseje is más (érzékeny, törékeny alkat) • Megjelenése, viselkedése nem magyarázza a szörnyű tettet • Az író „befelé” figyel( lelki tartalmak), mégsem válik érthetővé a gyilkosság; Anna se tudja, miért tette (ösztönös lázadás) • A „Miért?...” című fejezetben érzi azt a bíró, hogy a tetteket nem lehet megokolni, az egész ember(minden érzése, élménye stb.) nyilvánul meg a cselekedetekben • Az érzések, ösztönök szintje mélyen rejtőzik, a reakciók nagy része innen indul • Az emberi kapcsolatok romboló hatása: Vizyné mániája, Patikárius Jancsi felszínessége, szívtelensége • A körülmények hatása sem elhanyagolható: Annát taszítja a kámforszag, a konyhában alszik stb. • Moviszter doktor embersége ellenpontozza a lelki torzulást eredményező képmutató, kiüresedő, érzéketlen kapcsolatok világát, annak ellenére, hogy ő is áldozat (beteg, a felesége csalja)

8. e) Édes Anna tettének lélektani motiváltsága • Vizyné rögeszméje a tökéletes cselédről: - erőszakosan keresi és meg akarja valósítani - mániákus viselkedése egybecseng a kommunisták diktatórikus próbálkozásával a tökéletes társadalom megteremtésére - egyértelmű Kosztolányi állásfoglalása a politikáról: az eszmék csak maradjanak „fönt”, ne akarjuk megvalósítani (Moviszter beszél erről a Vita a piskótáról, az irgalomról és az egyenlőségről című fejezetben); politikai megoldás nincs az emberi problémákra - Anna föladja önmagát, a szuverenitását, hogy megfeleljen az elvárásnak - leépülnek a kapcsolatai: a családja távol(ráadásul az anyja nem él), az előző gazdája kisfia már nem ismeri meg, a házbeli cselédekkel nem találkozhat (nehogy öntudatra ébredjen!), kitörési kísérletét( házasság a kéményseprővel) Vizyné megakadályozza(érzelmileg zsarolja)

9. e) • Patikárius Jancsi (Szerelem, Valami nagyon keserű) - léha, felszínes, piperkőc stb.= visszataszító jellem - Anna mégis beleszeret: megint ugyanaz a kérdés, miért?... ( a logika csődje!) - megsajnálja(gyerekesen viselkedett a fiú, elsírta magát), majd megszereti - Jancsi úrfi kihasználja a lány szeretetéhségét - izgalmas kaland, hogy egy cselédlánnyal van viszonya (ami szinte „kötelező” az ő köreiben) - a testiség bűvkörébe kerül - a magzatelhajtás testi, lelki gyötrelme - Jancsi úrfi közönyösen elfordul a lánytól (sült gesztenyét ad neki elköltözésekor) - a gyilkosság előtti estén, Vizyék fogadásán Moviszter feleségének udvarol( Anna látja!)

10. f) „Miért?...” • Sérelmek, megaláztatások hatására fokozatosan végbemenő lelki torzulás • A lélek érthetetlenségét bizonyítja, hogy Jancsi árulása után Vizyéket öli meg és nem a fiút • A bíróság sem tudja kideríteni a legmélyebb okokat • Moviszter véleménye= az író véleménye: ridegen bántak vele, gépként bántak vele

11. 3. Befejezés • Van-e megoldás, ha szociális, társadalmi megoldás az emberi problémákra nincs? • Kosztolányi így kommentálta az Édes Annát: „ …minden sora éppen azt hangoztatja, hogy nincs szociális következtetés, csak emberség van, csak egyéni szeretet van, és a gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha valaki fennhéjázó, amiért egy kés se elég megtorlás, és a legnagyobb erény a lényegbeható, figyelmes tisztaszívűség, mert többet, gyökeresebbet úgysem tehetünk itt a földön.”