Az IKT más képességekre gyakorolt hatása az alsó tagozaton

1. Az IKT más képességekre gyakorolt hatása az alsó tagozaton Koreczné Kazinczi Ilona III. évfolyam SZTE Neveléstudományi DI Témavezető: Molnár Gyöngyvér

2. ICT vagy IST • Jelzésértékű • Komplexebb a változás • Digitális kompetencia

3. A digitális kompetencia alkotóelemei

4. Technikai kompetencia • Hardveres kompetencia(pl. adatok értelmezése, üzemeltetési ismeretek, adatbiztonság) • Alkalmazói kompetencia(pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés; adatbázis és animáció értelmezése, készítése; digitális könyvtár-használat; e‑mail, adatbányászat, letöltés; képértelmezés és ‑feldolgozás; szimuláció értelmezése, készítése) • Programozási kompetencia– algoritmikus gondolkodás

5. Információkezelés és kommunikáció • Információk közötti eligazodás kompetenciája(pl. szűrés, feldolgozás: értékelés, elemzés, ismeretek integrálása, új tudáselem alkotása, e‑tanulás) • Információk prezentálása(pl. alkalmazási és szociális kompetencia integrált működése, önkifejezés és kapcsolattartás az információs társadalomban, közléskultúra személyes és tömegkommunikációs csatornákon, Web 2.0) • Információk archiválása(pl. hierarchikus és többszempontú rendszerezés, kontextuális elvű tárolás, fogalomtérképek, tanulási feljegyzések)

6. Információs társadalom technológia • Információs társadalom kompetencia(pl. e‑kormányzat, e‑gazdaság, személyes és intézményi e‑pályázati rendszerek, projektmenedzsment, e‑közösségek) • Digitális jogok(pl. szerzői jogok, adatvédelem, személyes és közérdekű adatok kezelése, e‑etikett, e‑morál, e‑biztonság, e‑aláírás) • Médiakompetencia(pl. médiaismeret, médiahasználat)

7. A mérés indokoltsága • Az IKT oktatási alkalmazásának a fejlesztése kiemelt területe az Európai Unió közös oktatási politikájának • Nemzeti alaptanterv egyik alapkompetenciája

8. Statisztikai adatok • Az EU ajánlásai alapján a megfelelő szintű IKT készségfejlesztéshez szükséges infrastruktúra szint 8 diák / számítógép (12,5 számítógép / 100 diák) az alapfokú oktatásban és 6 diák / számítógép (16,6 számítógép / 100 diák) a középfokú oktatásban. Forrás: European Commission: E-Learning – Designing tomorrow's education. 2000

9. Statisztikai adatok • A meglévő számítógépeket ugyanakkor Magyarországon leginkább számítástechnika oktatásra használják. A tanárok 96%-a gondolja, hogy a számítástechnikát külön tantárgyként kell oktatni, szemben az EU átlaggal, ahol a tanárok mindössze 54%-a gondolja ezt (Finnország 37%). • Magyarországon a tanárok mindössze 38%-a gondolja úgy, hogy a számítógépet és az Internetet a különböző tantárgyak és az alap képességek oktatására is fel kell használni, szemben az EU átlag 76%-kal (Finnország 80%). Ezen indikátorok szerint a mérésben részt vett 27 ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 – empirica 144. o. Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 – empirica 151. o.

10. Főbb kutatási kérdések Melyek azok az írás-olvasás körébe tartozó részképességek (térirányok észlelése, finommotorika, szem- és kézkoordináció, emlékezet , iránydominancia, megfigyelési képesség, szin- és formalátás, gondolkodási képesség ) amelyek az IKT eszközeivel fejleszthetők a leghatékonyabban? A pedagógusok informatikai kulturáltsága, oktatási gyakorlata, az iskolák technikai háttere milyen hatással vannak mindezen fejlesztésekre? Befolyásolja-e a fejlesztés eredményességét a tanulók szociális háttere (hátrányos helyzet)?

11. Fejlesztőeszközök

12. A kutatás főbb jellemzői • Korosztály: alsó tagozat • A tanító sok tantárgyat tanít – átlátja, hol tudja alkalmazni az IKT-t • A közoktatásba kerüléstől, a kezdetektől vizsgálom az adott témákat • A tananyag kipróbálásához iskolák keresése • A jelentkezett iskolák tanítóinak felkészítése a feladatra

13. A kutatás szakaszai és időbeli megvalósulása Sza-kasz Mérési szakasz megnevezése Mérés típusa Mérés ideje 1. Előteszt megíratása . (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2004. III. negyedév 2. • évfolyamvégi teszt. • (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2005. II. negyedév 3. 2. évfolyamvégi teszt. (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2006. II. negyedév

14. Kezdet 26 kísérleti osztály 12 kontroll osztály bevonva a mérésbe Értékelhető 3 kísérleti osztály 3 kontroll osztály mérési eredmény Kutatási minta • Korábban befejeződött a kelleténél, ezért hiányos a minta.

15. Eredmények • Négy képességre vonatkozóan különbség tapasztalható • Szín- és formalátás • Finommotorika • Emlékezet • Iránydominancia

16. Eredmények – finommotorika

17. Eredmények – a négy terület

18. Eredmények – relatív szórás alakulása

19. Kutatás II. rész • Összevont osztályú iskolákban 2007 szeptemberétől • KP-Lab (Knowlege Practices Laboratory) Knowlege Practices Laboratory • 4 iskolával kapcsolatfelvétel, akik a jelzett könyvekből tanítanak

20. Összevont tanulócsoport • Különböző életkorú, évfolyamú és képességű tanulók csoportja.(schome.open.ac.uk/wikiworks/index.php/Multigrade_schools) • Ha az iskolában az osztályt több, különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg, akkor beszélünk összevont osztályról. (2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról)

21. Ellentmondások • Jól képzett tanár és eszközökkel jól ellátott iskola kellene – itt hiányzik • A tanárok nagy része nem rendelkezik tanítási és tanulási tapasztalattal • Az ilyen képzésre nem készít fel a tanárképzés

22. KP-Lab • Célja, az eszközök (különös tekintettel az IKT) alkalmazhatóságának megismertetése az elméleti oktatáshoz képest, s annak gyakorlati tudássá alakítása a pedagógusok számára • http://www.kp-lab.org/ • Magyarországon 4 iskola vesz részt benne: Felsőpetény, Kolontár, Szárföld, Vezseny

23. KP-Lab:Gárdonyi kör • Elnevezése • Összetvői • Vizuális nevelés • Matematika játékosan • Informatika és IKT

24. Gárdonyi kör • Kapcsolattartás területei • Moodle rendszer • Aktuális problémák megbeszélése • Instrukciók • Időszakonként személyes találkozás • Főbb lépések megbeszélése, továbbképzés • Tapasztalatok megbeszélése

25. Tanárok és tanulók IKT kompetenciájának fejlesztése • KP-Lab segítségével vizsgálat tárgya • a normál osztályú iskolákban tapasztalt mutatók hogyan alakulnak az összevont osztályú iskolákban? • Mely informatikai képességek hatására fejlődnek az adott képességek (finommotorika, emlékezet, szín- és formalátás, iránydominancia)? • Tanárok fejlesztése • Sok a pedagógiai munkát segítő szoftver megismertetése • amelyet a pedagógiai munkában közvetlenül alkalmazhatnak, • amellyel maguk készíthetnek oktatási segédleteket.

26. Tanárok felkészítése • Szövegszerkesztés (Word, OpenOffice writer) • CD-n található szoftverek használata • Internetes keresőrobotok (Google, Yahoo) • Kommunikáció e-mail-el (Outlook, Eudora) • Táblázatkezelés (Excel, OpenOffice Tab) • Grafikai program (PhotoShop, Gimp) • Multimédia készitése (flashplayrs) • Programozási nyelvek (Com. Logo, Imagine)

27. Tanárok felkészítése II. • Hang- és videolejátszás (Media Player, ) • Prezentáció-készitő (PowerPoint, OpenOffice ) • Weblapkészités (Ms FrontPage, Nvu) • Fájl menedzser • Integrált oktatórendszerek (Moodle) • Chat (MSN, Skype) • Video konferencia (Skype)

28. A kutatás eddigi megvalósulása Sza-kasz Mérési szakasz megnevezése Mérés típusa Mérés ideje 1. Előteszt megíratása . (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2008. január 2. • évfolyamvégi teszt. • (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2008. június 3. 2. évfolyamvégi teszt. (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2009. február

29. Köszönöm a figyelmet! Koreczné Kazinczi Ilona kazinczi@spin.chemres.hu