Az állampolgárság mint stigma: az állampolgárság hátrányai. (Mi közöm a könyvégetőkhöz?)

1. Nagy Boldizsár előadása az „Állampolgárság, honosítás, integráció - 20 éves az állampolgársági törvény” című, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet szervezésében 2013 november 25-én a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián Az állampolgárság mint stigma: az állampolgárság hátrányai.(Mi közöm a könyvégetőkhöz?)

2. Az előadás témakörei • Az előadás célja • Az állampolgárság kontextusa: állam, politikai közösség, nemzet – a teljes zavar • Az állampolgárok közötti egyenlőtlenség • Az állampolgárság, mint stigma: a rassz nélküli rasszizmus (Balibar) jelei • Vízum • „Ellenséges állampolgár” • A kettős állampolgárság, mint gyanúforrás • Az EU-s polgárság kétarcúsága • Az állampolgárság (hazai) terhei • A kiutazás tilalma • Katonai szolgálat • Vallási, szokásrendi előírások, az emberi jogok „nemzeti” korlátozása • Kiút: valóban rétegzett lojalitások, szabad választás (jus nexi – Shachar)

3. Az előadás célja A cél • Annak megmutatása, hogy az állampolgárság nem csak a szokásos előnyökkel (konzuli védelem, hazai előjogok) jár; • Emlékeztetés arra, hogy a világ lakosságának nagyobb részét az állampolgársága zárja ki a jobb élet lehetőségéből • Annak érzékeltetése, hogy a magyar állampolgársági jogalkotás tévutakon jár, politikai filozófiai szempontból értelmezhetetlen és következetlen rendszert tart fenn; • Nem cél az állampolgárság intézménye elleni frontális támadás

4. Az állampolgárság kontextusa: állam, politikai közösség, nemzet – a teljes zavar Az általános zavar a magyar példával illusztrálva • A kulturális-etnikai „nemzet” - ha értelmezhető – nem az állampolgárok összessége, beletartoznak a határon túl és a diaszpórában élők, akik más állam polgárai • Az állampolgárok körén belül lehetnek olyanok, akiket etnikai-kulturális tudatuk, identitásuk egy másik nemzethez köt (ahogyan a magyar kisebbségeket kötheti az anyaországhoz) • Az állampolgárok összessége magába foglal kb. három millió olyan külföldön született (vagy ott élő) magyar állampolgárt, aki nem is tartja számon ezt a tényt – csak a jus sanguinis miatt minősül magyar állampolgárnak. A magyar hatóságok sem tudják azonosítani őket.

5. Az állampolgárság kontextusa: állam, politikai közösség, nemzet – a teljes zavar • A politikai közösség a szavazópolgárok összessége: ez ma sem az állampolgárok összességével, sem a Magyarországon élőkkel nem esik egybe, mert a hazában élők politikai közösségét az új választási eljárás kibővíti egy politikai felelősséget nem viselő (mert választottjai döntései által nem érintett) zavaros kritériumok alapján felhatalmazott (politikai hívő) csoporttal • A társadalom terheit nem az állampolgárok viselik, (és nem is a választók összessége) hanem az adózok, elsősorban a vállalatok, másodsorban mindenki akinek itt jövedelme keletkezik (vagy itt fogyaszt) függetlenül az állampolgárságától és/vagy a kulturális-etnikai nemzethez tartozásától

6. Az állampolgárok közötti egyenlőtlenség (példák)

7. Magyar állampolgársághoz kötött foglalkozások, tisztségek • köztársasági elnök • kormánytisztviselő, köztisztviselő (nagyrészt), • bíró, ügyész, • fegyveres biztonsági őr, • természetvédelmi őr, • erdővédelmi szolgálat tagja, • hivatásos vadász, • erdészeti szakszemélyzet, • halászati őr, • közterület-felügyelő, • önkormányzati természetvédelmi őr és még sok más kategória Miért tenne megbízhatóvá a magyar állampolgárság? Nem tesz – ezért van nemzetbiztonsági ellenőrzés

8. A VÍZUM, MINT STIGMAKI KERÜL FEKETELISTÁRA? – A TANÁCS 539/2001/EK RENDELETE „Azoknak a harmadik országoknak a meghatározása, amelyeknek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, … számos kritérium – különösen az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság,továbbá az Európai Uniónak harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai – súlyozott esetenkénti mérlegelése alapján történik, figyelembe véve a regionális összefüggéseket és a kölcsönösséget is.”

9. Mi a baj a vízumkötelezettség indokolásával? • Mind az „illegális bevándorlás veszélye”, mind a „közérdek és közbiztonság veszélyeztetése” általánosít: kevesek korábbi magatartása alapján mindenkit gyanússá tesz és kollektív büntetéssel (vízum) sújt. Alapja megbízhatatlan statisztika és önbeteljesítő jóslat. A megtagadott vízumok száma mutatja a küldő ország veszélyességét, de a veszélyesség a megtagadás alapja. A vízumlistára vétel: maga a kollektív előítélet, a faj nélküli rasszizmus, az individualitás tagadása.(Afrika valamennyi állama, kettő kivételével , a listán)

10. Mi a baj a vízumkötelezettség indokolásával? 2. Az államközi kapcsolatokban (más célok elérésére használt) vízumkötelezettség az egész érintett népességet terheli, a civil lakosság politikai játszma foglyává válik. Ha az autoriter politikai rendszer a büntetés célpontja, az ártatlan lakosság szenved. Ráadásul valamely EU tagállam politikai ellenfelének állampolgárai a közös vízumlista miatt a teljes EU-ból kirekednek. 3. A közrendre és közbiztonságra - személyesen – veszélyes egyének (ha ez tudható róluk) a belépésből vízummentesség esetén is kizárhatók! (SIS II) 4 . A vízumkötelezettség lehetetlenné teszi a menekültek eljutását az európai biztonságot nyújtó területre.

11. Az állampolgárság, mint stigma – „ellenséges állampolgár” • Az állampolgárság és a civil lakosság bevonása összefonódik – (francia forradalom) – a haza védelme immár nem a nemesek és fizetett katonáik feladata • A tömeges háború a szembenálló fél valamennyi állampolgárát ellenséggé teszi (ebből /is/ adódott a szabad utazás rendszerének alkonya az I. világháború után) • Japán származásúak internálása az USA-ban a II vh. idején, irakiaké és palesztinoké Nagy-Britanniában a kuwaiti háború idején (1990-91-ben) . • Nottebohm! (Guatemala – német állampolgár, bár 34 éve ott él.)

12. Az állampolgárság, mint stigma – a gyanús kettős állampolgár • „A kettős állampolgárság nemkívánatos jelenség amely ártalmas mind a népek közötti baráti kapcsolatok mind az egyén jóléte szempontjából” (N Bar-Yaacov, 1961) • Az Európa Tanács 1963 évi egyezménye a többes állampolgárság eseteinek csökkentéséről és a többes állampolgárság eseteiben a katonai kötelezettségekről: „Tekintve, hogy a többes állampolgárság esetei nehézségekre vezetnek és arra, hogy a többes állampolgárság tagállamok közötti eseteinek lehetőség szerinti csökkentését célzó közös fellépés megfelel az Európa Tanács céljainak” • 2010 május 26 az Országgyűlés lehetővé tette a honosítást Magyarországra költözés nélkül • Ugyanaznap a Szlovák Parlament törvényt hozott arról, hogy  ha valaki "kifejezett akaratnyilvánítás alapján" tesz szert más állampolgárságra, az elveszti a szlovákot. (Ha születéssel vagy házassággal, az nem)

13. Az állampolgárság, mint stigma – a gyanús kettős állampolgár A dogmatikai küzdelem A többes állampolgárság modern demokráciákban csak a az állampolgárság vékony képzetével összeegyeztethető. A sűrű, hűségelvű állampolgárság a kettős lojalitást kizárja

14. AZ EU-s állampolgárság felfogás kétarcúsága és versengő igényei • A tagállamok polgárai között különbségtétel tilalma és a diszkrimináció tilalma feltétlen parancs. • Az állampolgárság szerinti előjogok nagyon szűkre szabottak és kevés értelmük van. • Ezzel szemben a nem-EU polgárok éppen az állampolgárságuk mentén clusterekbe rendezhetőek • Az EU egyre növekvő mértékben igényli azt, hogy az EU polgárság a tagállami állampolgársággal szemben önálló jogalap/korlátozó tényező legyen (Grzelczyk, Rotman ügyek)

15. Az állampolgárság (hazai) terhei - a kiutazás tilalma A paternalista állam állampolgáraiban munkaerőt és alattvalót lát. • a rövid távú kiutazást engedélyhez köti • a kivándorlást lényegében tiltja • az illegális kivándorlást büntetéssel sújtja A nem paternalista állam is ellenőrzi a kiutazást útlevél-gyakorlata révén

16. Az állampolgárság (hazai) terhei - a kötelező katonai szolgálat • Francia forradalom – két világháború – ma is 22 országban és Taivanon • A kisebbségek helyzete kötelező bevonulás során (Jugoszlávia) • Menekült státusz a nemzetközi közösség által elítélt konfliktus elől dezertálóknak. (EU „Kvalifikációs irányelv” 9. § (2) e bek.)

17. Az állampolgárság (hazai) terhei - vallási, szokásrendi előírások, az emberi jogok „nemzeti” korlátozása • Kötelező hit/vallás – a hitváltás és az ateizmus tilalma • Mindennapi viseleti, fogyasztási előírások • A családtervezés korlátai (gyermekszám korlátozás vagy maximalizálás) • A politikai hűség kicsikarása

18. A veszélyek összefoglalása • Az állampolgárság általánosított előítéletek érvényesítését (a fajok nélküli rasszizmust) teszi lehetővé; • A jus sanguinis tribalizál, azon az abszurd képzeten alapszik, hogy a vérrel öröklődik valami esszenciális, a közösséghez fűző; • A születés mint állampolgárságot meghatározó tényező épp oly igazságtalan, mint a feudális előjog: a perspektívátlan országba születni épp úgy nem „természetes”, mint rabszolgának vagy jobbágynak születni • A vég nélkül öröklődő és a területhez nem kötődő állampolgárság a politikai közösség önrendelkezésének, a demokráciának az alapjait támadja, mert a jogalkotó megnevezését részben olyanokra bízza, akiket az általa alkotott jog nem kötelez.

19. Kiút: valóban rétegzett lojalitások, szabad választás • Miből fakadjon a jog arra, hogy legyenek jogaink? • állampolgárságból? • emberi mivoltunkból? • a területhez és a politikai közösséghez kötődésünkből? • Arendt: a „jog ahhoz, hogy jogaink legyenek … egyet jelent azzal, hogy az egyén egy olyan társadalmi szervezetben él, ahol kit-kit tettei és véleményei alapján ítélnek meg…, jog ahhoz, hogy az ember valamiféle szervezett közösséghez tartozzék” • Shachar Ayelet The Birthright Lottery : jus nexi Az adott területhez kötődés és részvétel társadalmi ténye teremt jogilag releváns viszonyt: a tagságot a politikai közösségben

20. Köszönöm a figyelmüket!Nagy Boldizsárwww.nagyboldizsar.hunagyboldi@ajk.elte.hu+36 1 2426313