1 / 48

A vis maior tartalék felhasználás szabályai, valamint a lakossági kárenyhítés lehetősége, az eddigi országos és helyi ta

A vis maior tartalék felhasználás szabályai, valamint a lakossági kárenyhítés lehetősége, az eddigi országos és helyi tapasztalatok tükrében. Ambrusz József pv. ezredes főosztályvezető OKF. Helyreállítás, újjáépítés.

darci
Download Presentation

A vis maior tartalék felhasználás szabályai, valamint a lakossági kárenyhítés lehetősége, az eddigi országos és helyi ta

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A vis maior tartalék felhasználás szabályai, valamint a lakossági kárenyhítés lehetősége, az eddigi országos és helyi tapasztalatok tükrében. Ambrusz József pv. ezredes főosztályvezető OKF

  2. Helyreállítás, újjáépítés • A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény 339. § (1) értelmében aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.Adódik a kérdés, hogy egy természeti csapást követően, ahol az „elkövető, vagy károkozó” se nem jogi, se nem természetes személy, hogyan és milyen keretek között történik a rehabilitáció?

  3. Helyreállítás, újjáépítés • A polgári jogi kártérítési felelősség alapvető feltételei a jogellenesség, felróhatóság, kár, valamint az okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység vagy mulasztás között. • Polgári jogi megközelítésben a kialakult károk megtérítése/enyhítése szempontjából 3 fogalmat különbözetünk meg. Kártérítés, kártalanítás, valamint kárenyhítés.

  4. Helyreállítás, újjáépítés • Kártalanítás esetén a kár ténye ugyan bekövetkezett, ám a károkozás jogszerűen következett be. A kártalanítás tehát nem jogellenes magatartáson alapul, sokszor inkább egy szükséghelyzet következménye. • A kárenyhítés nem kártérítés, összege nem feltétlenül fedezi a károsult teljes kárát, annak esetleg csak egy részét. Kárenyhítés esetén egy 3. személy az okozott/kialakult kár enyítését magára vállalja.

  5. Helyreállítás, újjáépítés • Kártérítés esetén a kár jogellenes magatartás következménye, felróható, és okozati összefüggés áll fönn a jogellenes magatartás és a kialakult kár között. • Következésképpen a természeti csapások következményeinek felszámolására a Kormánynak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége.

  6. Helyreállítás, újjáépítés • Ennek ellenére, különösen súlyos természeti vagy civilizációs csapást követően az érintettek száma, károk mértéke, az érintett térség gazdasági, foglalkoztatási, szociális helyzete alapján a Kormány dönthet úgy, hogy költségvetési támogatást nyújt a károk enyhítéséhez.

  7. Helyreállítás, újjáépítés • Helyreállítási szempontból 2 fő ingatlancsoportot különböztetünk meg, a tulajdoni viszony vonatkozásában. (Védekezés) HELYREÁLLÍTÁS Egyéb tulajdon Magántulajdon Önkormányzati tulajdon (lakóingatlan) (közintézmény…) Központi szervezésben Önkormányzatok útján Vis maior támogatás

  8. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása • Az önkormányzati tulajdonok funkciójuk vonatkozásában alapvetően 2 csoportra oszthatók: • kötelező önkormányzati feladatokat ellátó tulajdon • önkormányzat által vállalt feladatokat ellátó tulajdon.

  9. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Települési önkormányzatok kötelező feladatai • egészséges ivóvízellátás • óvodai nevelés • általános iskolai oktatás és nevelés • egészségügyi és szociális alapellátás • közvilágítás • helyi közutak és köztemető fenntartása

  10. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A hatályos szabályozó: 47/2010. (II.26.) Korm. rendelettel módosított, a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet értelmében: Az önkormányzat támogatást igényelhet: • az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására • az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, építményt sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására • utak, hidak, kompok, ár- és belvízvédelmi létesítmények, közművek és műtárgyaik helyreállításának támogatására ha az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását, vagy a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti

  11. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A támogatás igénylése: • A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, az esemény bekövetkezésétől, - védekezési kiadások esetén - a védekezés megkezdésétől számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon elektronikusan - az ebr42 rendszerben -, továbbá faxon bejelentést tegyen az ÖM részére.

  12. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A támogatás igénylése: • Védekezési költségek esetén a miniszter a bejelentést követően haladéktalanul megkeresi az illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (FPVI-t), amely 5 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon - elektronikusan az ebr42 rendszerben - köteles tájékoztatást nyújtani a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. Ennek igazolására a MKI helyszíni ellenőrzést is folytat.

  13. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A támogatás igénylése: • A bejelentést követően 20 munkanapon belül - a területileg illetékes állig. hivatal által kinevezett és koordinált, min. 2 fős bizottság előzetes helyszíni vizsgálatot végez. A vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes • állig. hivatal, a MKI továbbá az állig. hivatal felkérése alapján: • illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság • Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

  14. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A támogatás igénylése: • Az előzetes helyszíni vizsgálaton készült 3. melléklet szerinti jegyzőkönyvet elektronikusan - az ebr42 rendszerben - kell kiállítani. • Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének feltétele még, hogy az önkormányzat a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben, és faxon bejelentést tesz az NFGM kijelölt szakértői bizottság felé.

  15. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A támogatás igénylése: • a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza.

  16. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A támogatás alapelvei: 5 munkanap 1. melléklet ebr42 + fax Vis maior esemény ÖM min. Települési önk. 5 munkanap 2. Melléklet ebr42 Védekezés esetén MKI

  17. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A támogatás alapelvei: 5 munkanap 1. melléklet ebr42 + fax Vis maior esemény ÖM min. Települési önk. 20 munkanap 3. Melléklet ebr42 KvVI KKK MKI + Állig. hiv.

  18. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A támogatás alapelvei pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetén 5 munkanap 1. melléklet ebr42 + fax NFGM Szakértői biz. Települési önk. 11 munkanap 4. melléklet ebr42 + fax Pince-, Partfalomlásföldcsuszamlás

  19. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A támogatás igénylése: 22 munkanap 5. melléklet eredeti + 1 másolat Vis maior esemény Települési önk. MÁK • + kötelező mellékletek: • 5. Melléklet • védekezési/helyreállítási munkálatokhoz a költségeket alátámasztó bizonylatok, számlák, vállalkozói/megbízási szerződések, megrendelések hiteles másolata • szakértő által készített nyilatkozat 22 munkanap 5. melléklet másolata Állig. hiv.

  20. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Szakértői nyilatkozat tartalmazza: • a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait, • a károsodott építmény általános jellemzését (építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága - tételesen felsorolva a felújítás, karbantartás munkálatait és időpontját -, építés technológiája stb.),

  21. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Szakértői nyilatkozat tartalmazza: • az utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez), • az építmény károsodás előtti állapotnak megfelelő helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását;

  22. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Kötelező melléklet még:a képviselő testület határozata arról, hogy: • a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik, • más - a tulajdonában lévő - épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni, • saját erejéből - részben vagy egészében - a vis maior helyzetet nem tudja megoldani, • vállalja a károsodott ingatlanra a rendeletben meghatározott értékkövető biztosítás megkötését

  23. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Egyéb kötelező mellékletek: • biztosítással kapcsolatos iratok: • a rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az időjárási körülményekről; • a bejelentett védekezési eseményekről, károkról készített fotódokumentáció; • MKI tájékoztatója, illetve helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét tartalmazó 2. melléklet;

  24. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Egyéb kötelező mellékletek: • az előzetes helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvét tartalmazó 3. melléklet; • a pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye (4. melléklet); • az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati és a társulási tulajdon igazolása (30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata); • amennyiben az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, úgy a bíróság által az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzés hiteles másolati példánya;

  25. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása • A támogatott önkormányzat, a támogatás felhasználásáról - a befejezési határidőt követő 22 munkanapon belül, de legkésőbb a támogatásnak a számlára való megérkezés napjától számított egy éven belül - a 6. melléklet szerinti adatlapok, hiteles bizonylatok csatolásával köteles elszámolni az Állig. hivatal és a MÁK felé. • Az elszámolás elfogadását megelőzően - a területileg illetékes államigazgatási hivatal által koordinált - előzetes helyszíni vizsgálatban részt vevő szervek képviselőiből álló legalább kétfős bizottság a helyszínen ellenőrzést folytat, melyről 5 munkanapon belül értesíti az Igazgatóságot.

  26. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása A költségek között nem számolhatók el • gépbeszerzések, • megelőző munkálatok, • fejlesztések, • rovar- és kártevőirtás költségei, • folyó jellegű működési kiadások.

  27. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása • Összességében elmondható, hogy a Korm rendelet megjelenését, a konkrét feladatkörök tisztázását (OKF vagy megyei igazgatóság) és különösen ebr42 informatikai rendszer stabillá és kezelhetőbbé válását (belépési kódok elfogadása, rendszer lefagyása, stb.) követően a vis maior ügyek intézése, a Rendeletben előírt mellékletek kitöltésével kapcsolatos tartalmi és határidős előírások teljesítése, a helyszíni vizsgálatok és ellenőrzések végzése folyamatos.

  28. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása • A napi és a vis maior események következtében keletkezett feladatok határidőre való végrehajtásának tervezhetősége érdekében az Állig. Hiv. tájékoztatása mellett szükségesnek tűnik a vis maior eseményről az érintett megyei igazgatóságoknak, akár az ebr42 informatikai rendszeren, akár vagy annak csak faxon - a korábbi gyakorlatnak megfelelően – értesítése.

  29. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása • A hatékony feladat végrehajtást nehezíti, hogy az önkormányzatok által hibásan kitöltött és az ebr42 informatikai rendszeren továbbított mellékletek javítására, módosításra nincs mód, továbbá az előírt mellékletek kitöltésének nehézkessége miatt előfordult adatvesztés, amely csak újbóli kitöltéssel volt pótolható.

  30. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása • A 3. és 2. sz mellékletek kitöltésével kapcsolatosan párhuzamosságok alakulnak ki abban a tekintetben, hogy adott helyszínen kétszer kell az igazgatóság munkatársainak megjelenni, ami a 2. sz. mellékletben kell rögzíteni azt gyakorlatilag a 3. sz. mellékletben is rögzítésre kerülnek.

  31. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása • A helyszíni vizsgálatok és ellenőrzések anyagi - technikai - műszaki feltételei alapvetően biztosítottak. A feladat végrehajtását nehezíti, hogy a helyszínek alkalmával az érintett önkormányzat internet hozzáférhetősége nem minden esetben biztosított, a rendelkezésre álló számítógépes park, azoknak az operációs rendszere sok esetben nem alkalmas az ebr42 informatikai rendszer alkalmazására, a mellékletek helyszínen való kitöltésére és továbbítására.

  32. Magántulajdonú ingatlanok helyreállításának folyamata • káresemény bekövetkezése; • előzetes kárfelmérés egy esetleges kormányzati kárenyhítési döntés előkészítése érdekében • kormányzati döntés a kárenyhítésről; • kormánybiztos esetleges kinevezése;

  33. Magántulajdonú ingatlanok helyreállításának folyamata • Újjáépítési Tárcaközi Bizottság esetleges létrehozása; • Újjáépítési Tárcaközi Bizottság újjáépítési útmutatót és felhívást adhat ki; • kárbejelentés; • kárfelmérés;

  34. Magántulajdonú ingatlanok helyreállításának folyamata • Kormányzat tájékoztatása a kár pontos mértékéről; • kormányzati döntés a kárenyhítés pontos mértékéről; • finanszírozás; • támogatási megállapodások megkötése; • kivitelezés; • ellenőrzés; • elszámolás;

  35. Az elmúlt évek helyreállítást igénylő káreseményei

  36. Az elmúlt évek helyreállítást igénylő káreseményei

  37. Ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek • Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek károsodása építőanyag gyártási-alkalmazási, illetőleg technológiai hibákra vezethetők vissza. • A martinsalakos ingatlanok kiszámíthatatlan ütemben, lassan, sokszor csak évek alatt válnak életveszélyessé.

  38. Ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek • Ez a fajta károsodás élesen eltér a természeti csapásokat követő, néhány óra alatt károsodó, vagy összeomló ingatlanok helyreállításának problémájától. • A kárenyhítési határozat meghozatala a jegyző útján történik, annak függvényében, hogy az épület mekkora területű továbbá, milyen mennyiségben tartalmaz martinsalakot.

  39. Kategóriák: "0" Nem tartalmaz martinsalakot, illetve nem igényel beavatkozást "A" Közvetlen intézkedés nem szükséges, megfigyelés "B" Részleges helyi javítások szükségesek "C" Átfogó szerkezet-megerősítés indokolt "C1" Az épület a felméréstől fél éven belül állagromlása miatt életveszélyes kategóriába sorolható "C2" Az épület a felméréstől egy éven belül állagromlása miatt életveszélyes kategóriába sorolható "D" Életveszély, műszaki biztosítás és megerősítés szükséges "E" Életveszély, azonnali bontás Ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek

  40. Ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek

  41. A martinsalak az acélgyártás egyik mellékterméke, amelyet beton adalékanyagként használtak, ám kémiai összetétele miatt a térfogata évek során megnő. Ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek

  42. Összegzés • A természeti csapásokat követő eseti helyreállítások rendszere Magyarországon meglehetősen komplex és sajátos feladat. • A helyreállítás és újjáépítés célja az arra rászoruló, károsodott személyek elemi lakhatási feltételeinek biztosítása. • Az eddigi években kialakult káresemények helyreállítása minden esetben eltérő módon történt, nincs átfogó szabályozás

  43. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Balatonföldvár, 2010. március 17.

More Related