Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szigetköz-Mosoni-Sík HK

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szigetköz-Mosoni-Sík HK „VIZEK HÁTÁN, SZELEK SZÁRNYÁN, GYERMEKEINK ÉLHETŐ JÖVŐJÉÉRT” Budapest, 2008 Szeptember 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Szigetköz-Mosoni-Sík HK – Összefoglaló a térségről A(z) Szigetköz-Mosoni-Sík HK területe 34 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 53,305 fő, a városokban élő lakosok száma 6,013 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 3 • A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 14 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 57%-a, 8 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 26 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Szigetköz-Mosoni-Sík HK – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 53,305 • Jánossomorja • 6,013 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 34 • Hegyeshalom • 3,560 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Lébény • 3,158 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 0 • Halászi • 2,953 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 2 • 6 • Fő fejlesztési prioritások száma • 22 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 3 • 14 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 26 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Szigetköz-Mosoni-Sík HK – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,364,861 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 272,972 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 1,364,861 • Falumegújítás és -fejlesztés • 1 • 40,288 • A kulturális örökség megőrzése • Leader közösségi fejlesztés • 4 • 322,787 • Leader vállalkozás fejlesztés • Leader képzés • Leader rendezvény • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • 2 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Szigetköz-Mosoni-Sík HK - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A térség hiányos, leromlott infrastruktúrája, a természeti értékek (elsősorban élővizek) – épített környezet rossz állapota, védelmének alacsony szintje, értékeink felmérésének hiánya. Kevés a komplex és az összehangolt turisztikai szolgáltatás, program. Feledésbe merülnek a térségünk hagyományos, ősi, kézműves mesterségei, hiányoznak a tájegységünkre egykor jellemző mezőgazdasági termékek, piacra jutásuk feltételei nem adottak. Kevés a hatékony és összehangolt működésű civil szervezet, kihasználatlanok az alternatív - természeti energiaforrások. A helyi vállalkozások jövedelemtermelő, munkahelyteremtő és megtartó képessége gyenge. • A Szigetköz, Mosoni-sík és a Hanság páratlan természeti környezete biztos alapot szolgáltat a sajátos turisztikai adottságaink - épített és természeti örökségünk, felszíni és felszín alatti vízkincsünk – kiaknázásához. Mindezek fejlesztése révén megóvjuk gazdag hagyományainkat. Lehetőséget teremtünk a felértékelődő vidéki életmód megismertetésére, az egyedi termékek piacra juttatására, a felnövekvő nemzedék identitástudatának és környezettudatos magatartásának erősítésére, innovatív munkahelyek létrehozására és támogatására. Az egyes szférák együttműködése által az esélyegyenlőség és a hosszú távú fenntarthatóság biztosított. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Szigetköz-Mosoni-Sík HK – A stratégia alapvető célja • Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk partnerségi együttműködéssel az esélyegyenlőség, fenntarthatóság érvényesülését figyelembe véve készült, elősegítve a helyi közösség egyes települései között található fejlettségbeli egyenlőtlenségek mérséklését. Fejlesztési elképzeléseink legfontosabb problémáinkra - mint településeink leromlott infrastrukturális állapota, a folyók, vízfolyások rendezetlensége, a településeket összekötő utak, kerékpárutak hiánya, a meglévők rossz állapota – keresik a megoldást. • Stratégiánk alapvető célja, hogy a vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett területen az integrált helyi fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság életminősége, jövedelemszerző képessége – a természeti értékek megőrzése és a vállalkozások erősítése mellett – javuljon. A megfelelő infrastruktúrával rendelkező, gondozott, egyedi arculatukat megőrző virágos települések az itt élők, az idelátogató turisták számára vonzóak legyenek. Az identitástudat erősödését segítik a megerősödő helyi közösségek és programjaik, valamint a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása. Energiaszükségletünk egy részét a természet tudatos védelme mellett megújuló energiaforrásokból fedezzük. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A LEADER elvek mentén létrejött, közös célokat megvalósítani kívánó Szigetköz-Mosoni-sík Helyi Közösséghez tartozó 34 település a Duna, a szlovák és az osztrák határ által körülhatárolt területen, a Szigetközben, Mosoni-síkon valamint a Hanságban helyezkedik el. Térségünk jól megközelíthető az itt áthaladó M 1-es autópályának és a Budapest – Bécs – Pozsony vasútvonalnak köszönhetően, ugyanakkor a községek belső és a településközi úthálózat minősége rossz, ez negatívan befolyásolja az itt élők és az idelátogatók életminőségét. Infrastruktúránk kb. 80 %-ban kiépített, de a meglévő létesítmények is nagymértékű fejlesztésre szorulnak. • A településeink közötti, évszázadokra visszanyúló szoros kapcsolatokat nagyban meghatározta viszonylagos zártságuk, valamint függőségük a térséget keresztülszelő folyóktól, a gyakori ár- és belvizektől. A Duna és mellékágrendszere, a Mosoni-Duna, a Lajta, a Kelet-Hanság, az itt található sajátos növény és állatvilág, természeti erőforrások, jó termőképességű mezőgazdasági földek számos lehetőségeket nyújthatnának a térségben élőknek. A földrajzi fekvés mellett, a hasonló gazdasági, társadalmi jellemzők, a közös történelmi, kulturális hagyományok is elősegíthetik az összefogást, az együtt gondolkodást. • A hasonlóságok mellett fejlettségbeli különbségek mutatkoznak a városok agglomerációjához tartozó és azon kívül elhelyezkedő települések között az alábbi területeken: a telefonhálózat kiépítettsége, az internet hálózat minősége, az alapfokú oktatás és az egyéb szolgáltatások színvonala, valamint a helyi munkahelyek száma, foglalkoztatás aránya, stb.. Az eltérő természeti környezet és kulturális hagyományok színesítik a Szigetköz és a Mosoni-síkság településeinek közösségi életét. • Településközi kapcsolatainkban Mosonmagyaróvár és Győr központi szerepkörrel rendelkezik. A helyi közösségünket alkotó települések mindegyike tagja a városi központtal működő Többcélú Kistérségi Társulások valamelyikének. Többen éltek a törvény által kínált lehetőségekkel és társultak egyéb feladatok ellátására is. Az országon belüli és az országhatáron túli önkormányzatok közötti együttműködések az 1990-es évektől újabb lendületet kaptak. Napjainkban az egymástól tanulás, a közös projektek egyre inkább felértékelik a meglévő kapcsolatokat, és lehetőséget adhatnak a civil szervezeteknek és a nemzetiségeknek is az új kapcsolatok kialakítására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • Fontos hagyományaink ápolása, felelevenítése, a vízhez, természethez kötődő nagy múltú rendezvények – fesztiválok (Aranymosó), vízikarneválok - szervezése, ismertségének növelése. Több, nemzetiségi múlttal rendelkező település őrzi hagyományait így is színesítve a mindennapokat. Épített örökségünk között országos jelentőségű műemlékek is találhatók (lébényi templom, hédervári kastély). Kiemelendő természeti környezetünk. A térségünk gazdag élővilága ritka hazai fajokat (pl. túzok, fekete gólya, kosbor, kúszózeller) máshol már nem található növénytársulásokat is megőrzött. Közösségünk legfontosabb feladatának tartja a természeti, kulturális örökségünk megőrzését, bemutatását. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 • A termőterület legnagyobb része szántó és erdő művelési ágba tartozik, sok a rét, legelő, kevés a gyümölcsös. A vetésszerkezetről elmondható, hogy a fő növények (búza, kukorica, napraforgó) aránya a szántóterületen belül meghaladja az 50 %-ot. Egyre nagyobb területen folyik zöldségtermesztés (burgonya, sárgarépa, zeller, paszternák, stb.). A nagyüzemi állattenyésztés mellett visszaszorulóban van a háztáji állattartás. Térségünkben tudatos és tervezett vadgazdálkodás folyik a helyi vadászati közösségek keretében. A természeti adottságokra épülő turizmus (horgász, vízi, kerékpáros, lovas, bakancsos …) jellemző vidékünkre, de a wellness-turizmus is megkezdte térhódítását. A természeti értékeink védelmére és bemutatására a turizmus jelenlegi feltételrendszere nem megfelelő. • A térségben működő vállalkozások részben az utak rossz állapota miatt jelentősen terhelik környezetünket. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 • A Szigetköz – Mosoni–sík helyi közösség területe három tájegység a Szigetköz, a Mosoni-sík és a Hanság egy részén fekszik. A Közösség területének egy részét a 9157 ha-os tájvédelmi körzet, illetve a Natura 2000 minősítés alá tartozó területek alkotják. • Hazánk legnagyobb szigete a 375 km2-es Szigetköz, a Duna és a Mosoni-Duna által határolt tájegység. A hajdani vízi világ maradványa, sajátos és rendkívül gazdag növény- és állattársulások élettere, ami sok ritka fajt megőrzött. A Dunában és mellékágrendszerében 16 védett halfaj él (pl. botos kölönte, tarka géb). 200 madár faj költ itt, vagy vonul át a területen; közülük 15 fokozottan védett (pl. fekete gólya, barna kánya, cigányréce). Az emlősök közül legjelentősebb a vidra. • A Mosoni-sík a Duna hordalékkúpján alakult ki. Magasabban fekszik, mint a Szigetköz, nyugati területén folyik a Lajta. Alapvető talaja a mészlepedékes csernozjom, melyet gorondok tagolnak. E terület a túzok kedvelt élőhelye. • A Fertő-Hanság Nemzeti Park része Lébény, Mosonszentmiklós, Jánossomorja települések külterülete. A Hanság mocsár – és lápvilága egyedülálló növény, állattani, tájképi érték. Az 1300 ha-on számos védett állatfaj él, a tőzegvagyon egyedi jelleget kölcsönöz a térségnek. • A kistérség vízbőségét a Duna és mellékfolyói biztosítják. A Duna 1992-es elterelése óta a főágába az eredeti vízhozam 10-20%-a érkezik. Az elterelés nemcsak a főágat és annak közvetlen parti sávját, hanem az ártér mellékágrendszereinek területét és a gátakon kívüli mentett oldalt is jelentős mértékben károsította. A morotvatavak közül legnagyobb a lipóti Holt-Duna, a mesterséges tavak közül a hegyeshalmi kavicsbánya. A térség felértékelődő természeti kincse a Duna hordalékkúpjában található az ország egyik legnagyobb ivóvízbázisa, mely kiemelkedően fontos természeti erőforrás és termálvíz kincsünk is jelentős. • A hulladékkezelés tekintetében előrelépés történt az utóbbi években, minden településen szervezett hulladékgyűjtés folyik. Térségünk éghajlata kontinentális, atlanti hatásokkal. Az évi középhőmérséklet 9-11 C. A csapadék éves átlaga 540 mm. Magyarország egyik legszelesebb vidéke, a szélcsendes napok száma 15-20 körül van. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • Nem releváns. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 20%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 11% • 18% • Építőipar • 20% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 8% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 6% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 18% • 8% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 37%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 37% 9% Építőipar 9% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 9% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 15% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 2.9%, ami 0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 2.9% • Változás 2003-hoz képest 0.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 • Helyi Közösségünk területén a foglalkoztatási helyzet első olvasatra kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. A legtöbb lakost foglalkoztató, legfontosabb szektor a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”, ahol a dolgozók számát tekintve a megadott szektorok közül 37%-al rendelkezik. A fenti szektoron belüli iparágak közül közösségünk területén a feldolgozóipar a meghatározó. Ezt támasztja alá az a táblázatunk, amely a térség tíz legnagyobb foglalkoztató vállalkozását mutatja be. Jelentős még a második legnagyobb foglalkoztató szektor a közigazgatás, oktatás és egészségügyi ellátás a maga 15%-val. A mezőgazdaságból élők száma eléri a 11 %-ot. • Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 3 %. Az utóbbi években ezen a téren számottevő változás nem történt, ami Mosonmagyaróvár, Győr és a szomszédos Ausztria munkaerő elszívó hatásával magyarázható. • A Közösség területén az egyes települések foglalkoztatási mutatóiban nagy különbség mutatkozik. Jánossomorja, Dunakiliti, Mosonszolnok és Győrladamér településen kiemelkedően magas a helyben foglalkoztatottak száma, továbbá ide a környező településekről is szép számban érkeznek munkába. Más települések munkavállalói viszont a rossz tömegközlekedés és a hiányzó közúti kapcsolatok (összekötő út és kerékpárút) miatt nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el a távolabbi munkahelyekre, ezért próbálnak megélhetést keresni saját településükön. Az álláskeresők az inaktív szektorba menekülnek. Ezzel ugyan a munkanélküliek aránya nem nő, de az eltartottak száma igen. • Ha a vállalkozásokat vizsgáljuk, akkor a kereskedelem, gazdasági szolgáltatás területén található a legtöbb belőlük (38%), ezen kívül még jelentős az építőipari vállalkozások száma. Viszont kevésnek mondható a szálláshely-szolgáltatás vállalkozások aránya főleg ott, ahol elsődleges fejlesztési elképzelés a turizmus. Ehhez tudni kell, hogy a turizmusban működő vállalkozások jelentős része családi vállalkozás, amiben a családtagok is besegítenek a fő munkahelyük mellett, ezért kevés a ténylegesen megjelenő foglalkoztatott. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 10 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 17%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Jánossomorja székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 2 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 3,573 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 17% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Veritas Kft. • Dunakiliti • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • 890 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Visiocorp Hungary Bt. • Mosonszolnok • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 850 • 39,526,488 3 • Bos Automatic Products Magyarország Bt. • Mosonszolnok • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 750 • 35,023,680 4 • Voltz Boss Hungária • Győrladamér • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 282 5 • Leier Kft. • Jánossomorja • 2661 Építési betontermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 230 • 8,812,574 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Hipp Kft. • Jánossomorja • 1588 Homogenizált és diétás étel gyártása • 150 • 6,825,894 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Proteus-Gold Kft. • Lipót • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 137 8 • Biella Kft. • Kimle • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 120 9 • Kötöttárugyár Kft. • Halászi • 1824 Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 103 10 • Kiener Hungária Kft. • Lébény • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 61 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • Térségünkben lévő vállalkozások mind tevékenységben, méretben és eloszlásban is változatos képet mutatnak. A legnagyobbak a határ mentén és az autópálya lehajtóknál telepedtek le. A távolabbi településeken magasabb létszámot foglalkoztató vállalkozást csak elvétve találunk. • A bevételekre vonatkozóan nem kaptunk adatszolgáltatás, ezért a 10 legnagyobb vállalkozás kiválasztásánál a foglalkoztatottak létszámát vettük alapul. Ők összesen 3 573 főt alkalmaznak, az összes létszám 17 %-át. A vállalkozások összetételét tekintve a térség legjelentősebb szektora a kereskedelem, aránya 20 %-ra tehető. A természet adta lehetőségeinkhez képest kevés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúra, nem túl változatos a kínálat. • Jelentős problémánk a piaci lehetőségek kihasználását akadályozó tőkehiány, a vállalkozások indítását megkönnyítő, felszerelt, kedvező fenntartású műhely/iroda, továbbá a tőkeerős, közepes méretű vállalkozások hiánya. A piacon jelenlévők közül is kevesen vesznek részt az innovációs együttműködésekben, nem vesznek közösen igénybe szolgáltatásokat, így az itt rejlő költségcsökkentési lehetőségeket sem használják ki. Nincs meg a kellő összefogás, koordináció. Középfokú iskoláink nem veszik figyelembe kellő mértékben a helyi vállalkozók igényeit, nem alkalmazkodnak a kereslethez, így nagyon sok a un.” hiányszakma”. A vállalkozói szféra a munkahelyteremtésben is jelentős szerepet tölt be. A KKV-szektor elsősorban a településeken élőket foglalkoztatja, de a gyengeségei miatt a helyi munkalehetőségek korlátozottak. Nincs kialakult rendszer a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására (pl. nők, segítséggel élők). A térség jelentős része jó termőképességű földekből tevődik össze, melyek alkalmasak lennének tradicionális élelmiszerek termesztésére, de azt a lehetőséget is csak korlátozottan tudjuk jelenleg kihasználni. A mezőgazdaságon belül a termékszerkezet folyamatos átalakulásának lehetünk tanúi. Alacsony szintű a környezettudatos és a biogazdálkodás, de ezek szervezett keretek közti megvalósítása jelentős erőlelépés lehet a mezőgazdasági kemikáliák használatának visszaszorításában. Csökkentene a természetvédelmi – Natura 2000 területek környezetterhelésén és elősegítené a speciális, a területre kifejlesztett termelési módszerek bevezetését. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • Értékesítési szempontból tekintve az egyes szektorok helyi piacra jutási lehetőségei korlátozottak, a meglévő piacok fejletlenek (pl: tradicionális élelmiszerek, kisipari termékek) az egyébként relatíve erős fizetőképes kereslet mellett. A vállalkozások promóciós, reklámozási ismerete alacsony szintű, így nagyon sok lehetőségről lemaradnak, nem tudják eladni magukat. Fejlődési lehetőségeink közé tartozik a hátrányos helyzetű csoportok (40 év feletti nők, kisgyermekes anyák, stb.) munkaerő piaci integrációja, a helyi vásárlóerőnek a helyben előállított termékek, illetve a tradicionális élelmiszerek iránti figyelemfelkeltése, továbbá a helyi oktatás közreműködésével a képzett munkaerő biztosítása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 17 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 5 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 7 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 35 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 32 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 0 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 50 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 1 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 29 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 1 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 12 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 0 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 2 • Nemzetközi kapcsolatok • 1 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 3 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 6 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 24 • Politikai tevékenység • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • Az utóbbi években élénkülést tapasztalunk a civil szervezetek életében, mely nagymértékben köszönhető a LEADER programnak. Ezek többsége sportegyesület, önkéntes tűzoltó egyesület, polgárőr egyesület, a vöröskereszt helyi szervezete, de jelentős a nyugdíjasklubok és művészeti csoportok száma is. Találunk még a felsoroltakon kívül hagyományőrző, faluszépítő, kulturális egyesületeket, ifjúsági klubokat, valamint a nemzetiségek civil szervezeteit (horvát, német). Ezek a szervezetek nagyon fontos elemei a társadalomnak egyrészt gyakorlati haszonnal bírnak, másrészt nagy szerepet játszanak a közösségek építésében, a kapcsolattartásban, így stabilizálják társadalmunkat. • A civil szervezetek többsége közösségünk széles rétegeinek egyik fontos mozgatóereje. Tagságuk vegyes, színes, minden korosztály képviselteti magát. • Olyan feladatokat vállalnak fel, amelyek fontos szerepet játszanak térségünk életében. Összefogják a korosztályokat, életben tartják a hagyományokat, ismertté teszik településeinket, programokat szerveznek, melyek lehetővé teszik a szabadidő kulturált eltöltését. Ezért bír nagy jelentőséggel, hogy ezek a civil szervezetek fennmaradjanak, erősödjenek és fejlődjenek. Hagyományőrző egyesületeink fontos munkát végeznek el a népszokások, térségre jellemző népdalok, táncok gyűjtéséve és előadásával. Tevékenységükkel öregbítik településeink hírnevét. Egyesületeink települési szinten működnek (pl. a Halászi Hagyományőrző Egyesület, a Mosonszentmiklósi Faluvédő Egyesület, az ifjúságot összefogó dunaszegi Rezeda Népművészeti Egyesület, valamint a Jánossomorjai Fúvós Egyesület, stb.) ugyanakkor tevékenységük az egész közösség életét pozitívan befolyásolja. • Önkéntes tűzoltó egyesületeink több mint 100 éves múltra tekintenek vissza, míg polgárőr egyesületeink az utóbbi évtizedben alakultak. Jelenlétük, működésük növeli a lakosság biztonságérzetét. Aktivitásukkal a települések közösségi életének fontos részévé váltak. Több civil szervezet működése ismert az ország határain túl is. A Felső-Szigetközi Szabadidő és Vízisport Egyesület természetvédelmi tevékenységével, a hullámtéri mellékágrendszerben szervezett túráival, országos hírű rendezvényeivel járul hozzá térségünk hírnevének öregbítéséhez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • A Szigetközi Falusi Turizmusért Egyesület fogja össze a környező településeken működő, falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat..Tanfolyamokat szervez, turisztikai kiállításokon képviseli a térség vállalkozásait,, bemutatja a települések turisztikai kínálatát. Jelentős a Pisztráng Kör Egyesület, mely erdei iskolájával, az ökoturizmus fejlesztésével jelentős látogatottságot és országos hírnevet szerzett. Az említetteken kívül még számos nonprofit szervezet tevékenykedik térségünkben, s mivel a helyi közösség lakosságának jelentős részét tagjaik sorában tudhatják, stratégiánk elkészítésében, társadalmasításában jelentős szerepet szánunk nekik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,178 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 52,127 52,283 52,619 52,976 53,305 Éves változás 357 329 156 336 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,178 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 10% • 13% • 6-14 év • 66% • 60% • 15-59 év • 18% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 1% • 2% • 0 általános • 8% • 9% • 1-5 általános • 10% • 9% • 6-7 általános • 30% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 24% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 6% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 10% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 5% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/2 • A Szigetköz – Mosoni-sík helyi közösség 34 településén jelenleg 53 305 lakos él. Ebből a legnagyobb településen, a városi rangú Jánossomorján 6013 fő, míg a legkisebb településen, Véneken mindössze 166 fő él. A térségre a közepes településnagyság jellemző, túlnyomó többségben vannak az 1000 és a 2000 lakos közötti települések. A térség lakosság számának alakulását 2002 és 2006 közötti időintervallumban vizsgálva, és ezt arányosítva 2 %-os növekedést tapasztalhatunk. Ez idő alatt a térség összesített lakossága 1178 fővel nőtt. Jellemző a kitelepülés a városokból, azt azt körülvevő agglomerációba. Győrből az utóbbi években nagyon sokan költöztek Alsó – Szigetközbe, ami azt eredményezte, hogy néhány falu szinte egybeépült, a közigazgatási határokat látcatra eltörölve. Mosonmagyaróvárról szintén gyakori a környező településekre való kiköltözés. Félő, hogy ezek következményeként úgynevezett alvó falvak alakulnak ki, ha nem sikerül a kiköltözőket bevonni a helyi közéletbe, közösségek-civilek munkájába. A közelmúltban, ha nem is számottevően, de az ország keleti részéből való áttelepülés is megfigyelhető. Új jelenség, hogy a Rajka környéki, határ menti településekre Szlovákiából költöznek át nagy számban. Bár a születések száma évről évre csökken a migrációnak köszönhetően a lakosság számának változásában ez nem mutatkozik meg. Az összesített lakosság számában lassú növekedést tapasztalunk ez nem jellemző minden településünkre. A lakosság elvándorlása, stagnálása figyelhető meg a periférián található, nehezen megközelíthető településeken (pl: Várbalog). Az iskola, óvoda hiánya a rossz tömegközlekedési viszonyok miatt átköltöznek a szomszédos falvakba, városokba az itt élők. A térségben az aktív korú – 15 - 59 év közötti - lakosság aránya 66%, mely 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Ezzel szemben 3 százalékponttal kevesebb közösségünk területén az 59 év felettiek aránya. Sajnos ugyanez mondható el a 6-14 éves korosztályra is, ez a jelenség az utóbbi évben több iskola megszűnését is maga után vonta. A lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva megfigyelhetjük, hogy kevés az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők száma, mindössze fele az országos átlagnak. Ez az arány annak fényében, hogy a közeli Győr és Mosonmagyaróvár egyaránt egyetemi város elkeserítő. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 2/2 • A térségben elsősorban a középiskolai, gimnáziumi érettségi nélkül, szakmai oklevelet igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő számú munkaerő. Kétségtelen tény, hogy növelni kell a szakképesítéssel rendelkezők az érettségizett, és a felsőfokú intézményekben végzettek számát. Közösségünk versenyképes gazdaságának megteremtéséhez a megfelelő képzettséggel és készségekkel rendelkező munkavállalók szükségesek. A változó munkaerő-piaci igényekhez szükséges az életen át tartó tanulás megteremtése, a felnőttoktatás lehetőségeinek kiszélesítése. A képzéseket az igényeket figyelembe véve lehetőség szerint minden érdeklődő számára hozzáférhetővé kell tenni, s úgy kell kialakítani, hogy rugalmasan igazodjanak a munkáltatók igényeihez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 2 • 6% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 9% • Mindhárom mobilhálózat • 3 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 29 • 85% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Középiskola • Kollégiumi feladat-ellátási hely • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény • Időskorúak otthona Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Agrárkamara Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Mentőállomás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A térség infrastruktúrával való ellátása részben állami (pl. közút), részben önkormányzati feladat (pl. gázellátás, csatornahálózat). Az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik a helyi hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, energiaellátás biztosítása, a tulajdonukban lévő utak karbantartása. Ezen infrastrukturális szolgáltatások egyben gazdaság letelepítő tényezők is, míg a lakosság kényelmét, mindennapi életét is szolgálják. A településeket összekötő állami tulajdonban lévő közúthálózat hiányos, a meglévők minősége rossz, elhasználódtak. Ez sok esetben gátolja a térség fejlődését, nem települnek le a falvakba a vállalkozások, nem teremtenek új munkahelyeket. • A térség ivóvíz ellátottsága szinte majdnem 100 százalékos. Ehhez szorosan kapcsolódik a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megléte, kiépítése. Ez számunkra kiemelten fontos mutató, hiszen a Szigetközben található ivóvízbázisok védelme szükségessé teszi ezen infrastrukturális elemek meglétét. • Mint egy 90 % körül van a szennyvízcsatorna hálózatra rácsatlakozók száma, ez az arány a 2005-ben bevezetett talajterhelési díj, valamint a szolgáltatók és az önkormányzatok határozott fellépésének köszönhetően fokozatosan javul. • A hulladékkezelés szervezett, de a szelektív hulladékgyűjtés, a veszélyes hulladékok szabályszerű elszállítása még nem mindenki számára természetes. Településenként más-más napokon, heti egy alkalommal szállítják el a kommunális hulladékot. Az akciócsoport valamennyi települése részt vesz a Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulásban, amelynek központja Mosonmagyaróvár, illetve Győr. • A térség villamos áram ellátása 100%-osnak tekinthető, mindenhol biztosított a gázvezetékhez való csatlakozás egy-két település kivételével. • A XXI. század gazdaságfejlődést támogató infrastruktúrák közül a vonalas és rádiós szélessávú internet elérhetőségben különbözőség mutatkozik. A statisztika szerint a mobil hálózat lefedettsége is elfogadható, hiszen 3 település kivételével mindhárom szolgáltató elérhető. A gyakorlatban nem ilyen szép a helyzet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • A természeti adottságaink (a vizek menti magas nyárfák) gyakran árnyékolnak és akadozik a mobilszolgáltatás, illetve a mobil internet használhatósága is. Jelen pillanatban 5 település rendelkezik kiépített ipari parkkal. Ezek elérése nem minden esetben megoldott más településekről, így a munkába járás, a megfelelő munkaerő biztosítása időnként gondot okoz. • A kistelepüléses szerkezet révén középiskola, kollégium, felnőttképzés nincs a Közösségek területén. Ezeknek a feladatoknak az ellátását a két közeli város Mosonmagyaróvár és Győr biztosítja. • Hiányzó infrastrukturális elemek közül a tartós és átmeneti ellátást nyújtó szociális intézmény és idősek otthonának hiánya az egyik legjelentősebb probléma. A mai korban a generációk külön költözése, a magas nyugdíjkorhatár nem teszi lehetővé a családon belüli idős hozzátartozó gondozását, rendszeres ápolását. Az elkövetkező évek feladata ezen szolgáltatások megteremtése, a hiányosságok megszüntetése, a meglévő infrastruktúra felújítása, karbantartása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.02 • 0.03 • 1.42 • 0.30 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 96% • 72% • 78% • 44% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

39. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/5 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Ásványráró • Község • 1,979 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.50% • 561,654 • 0.000 • 0.474 Bezenye • Község • 1,526 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.70% • 472,275 • 0.000 • 0.000 Darnózseli • Község • 1,580 • 1.60% • 556,306 • 0.000 • 0.141 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dunakiliti • Község • 1,860 • 3.32% • 535,366 • 6.748 • 1.726 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dunaremete • Község • 248 • 3.00% • 490,701 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Dunaszeg • Község • 1,909 • 3.76% • 698,087 • 0.000 • 0.228 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dunaszentpál • Község • 699 • 2.00% • 683,041 • 0.000 • 0.009 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/5 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Dunasziget • Község • 1,506 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.49% • 486,050 • 0.000 • 0.207 Feketeerdő • Község • 501 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.30% • 538,000 • 0.000 • 0.000 Győrladamér • Község • 1,386 • 2.02% • 649,184 • 0.000 • 0.245 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Győrújfalu • Község • 1,255 • 2.22% • 816,263 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Győrzámoly • Község • 2,039 • 1.90% • 727,839 • 0.000 • 0.226 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Halászi • Község • 2,953 • 3.12% • 535,292 • 0.000 • 0.267 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hédervár • Község • 1,135 • 2.66% • 606,843 • 1.852 • 0.764 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/5 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Hegyeshalom • Nagyközség • 3,560 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.06% • 560,976 • 10.347 • 0.057 Jánossomorja • Város • 6,013 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.10% • 529,047 • 0.020 • 0.001 Károlyháza • Község • 558 • 3.94% • 495,817 • 0.000 • 0.000 Kimle • Község • 2,327 • 3.80% • 543,991 • 0.000 • 0.167 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisbajcs • Község • 809 • 2.14% • 746,165 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisbodak • Község • 380 • 2.00% • 530,724 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lébény • Nagyközség • 3,158 • 0.42% • 638,844 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/5 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Levél • Község • 1,803 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.84% • 511,001 • 1.484 • 1.202 Lipót • Község • 699 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 0.46% • 568,408 • 26.506 • 6.465 Máriakálnok • Község • 1,632 • 2.62% • 459,776 • 0.000 • 0.024 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mecsér • Község • 624 • 2.15% • 556,961 • 1.365 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mosonszentmiklós • Község • 2,468 • 1.90% • 586,900 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mosonszolnok • Község • 1,636 • 3.33% • 513,945 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagybajcs • Község • 937 • 3.29% • 702,391 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/5 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Püski • Község • 678 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 0.51% • 526,426 • 0.000 • 0.481 Rajka • Község • 2,575 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.68% • 583,874 • 0.759 • 0.237 Újrónafő • Község • 837 • 3.00% • 493,479 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vámosszabadi • Község • 1,426 • 3.19% • 820,894 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Várbalog • Község • 443 • 10.00% • 413,633 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vének • Község • 166 • 6.96% • 657,927 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/17 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településünk úthálózatának állapota és a hiányzó kerékpárutak.” • „A Dunai nemzetközi viziút közelségének turisztikai célú kihasználása” • Ásványráró • „Települési útjaink állapota nem megfelelő” • „Turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása” • Bezenye Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/17 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az EUROVELO kerékpárút belterületi szakasz hiányzik, a településen áthaladó Szigetközi főút rossz állapotú” • „Civil társadalmunk erős, amatőr művészeti csoportjaink országosan és nemzetközileg elismertek, több irányú nemzetközi kapcsolattal rendelkeznek” • Darnózseli • „Közútjaink és kerékpárút hálózatunk fejlesztésre szorul, turista útvonalaink hiányoznak” • „Kis-és középvállalkozások segítésével stabil, jól fizető munkahelyeket teremthetünk a helyi munkaerő számára” • Dunakiliti Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/17 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Településünk megközelítése nehézkes” • „Turisztikai szolgáltatásaink bővítése, megújítása a vizi, kerékpáros és vadászturizmus összekapcsolásával” • Dunaremete • „Településünk jövőjét megalapozó fejlesztések maradnak el a forráshiány miatt” • „A földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan turisztikai (elsősorban ökoturisztikai) lehetőségeinket tudjuk kihasználni” • Dunaszeg Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/17 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A közeli nagyváros elszívó hatása miatt a csökkenő gyerekszám és elvándorló lakosság miatti elöregedés” • „A Mosoni-Duna közelsége és a település fekvéséből adódó nyugodt, pihenésre csalogató táborozási lehetőségek és a viziturizmus” • Dunaszentpál • „A szétszórt településrészeket összekapcsoló belterületi úthálózat elhasználódott” • „Munkahelyteremtés és helybenfoglalkoztatás lehetőségének biztosítása a turizmus és helyi termékek előállítása kapcsán” • Dunasziget Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/17 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „TURISZTIKAI SZÁLLÁSHELYEK HIÁNYA” • „TERMÉSZETI ÉRTÉKEKBEN GAZDAG KÖRNYEZETÜNK SEGÍTSÉGÉVEL TURIZMUSHOZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK LÉTREHOZÁSA” • Feketeerdő • „Településünkön nincsenek rendezvényeink megfelelő színvonalú lebonyolítására alkalmas közösségi terek” • „Turizmus fejlesztése szabadidőpark létesítése és helyi szolgáltatások által” • Győrladamér Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/17 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A községnek minimális mozgástere van a források hiánya miatt ( minimális ingatlanvagyon és anyagi tartalékok), emellett a társadalmi kohézió is csak most kezd újjáépülni.” • „Az új letelepülők és a régi falusi lakosság közötti feszült kapcsolat feloldása után mindkettő bevonása az érdemi fejlesztésekbe. Emberi, szakmai és anyagi eszközök mozgósítása a „ Mi falunk ” tudat kialakítása” • Győrújfalu • „Közlekedési infrastruktúránk minősége elavult” • „Győr közelsége és természeti értékeink adta lehetőségeink” • Győrzámoly Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/17 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Bel és külterületi utjaink rossz állapotban vannak.” • „A Szigetköz adottságainak /ivóvízkincs, természeti lehetőségek, turizmus/ kihasználása” • Halászi • „Településünk jövőjét megalapozó fejlesztések maradnak el a forráshiány miatt” • „A földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan turisztikai (elsősorban kerékpáros és lovas) lehetőségeinket tudjuk kihasználni” • Hédervár Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis