Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vértes-Gerecse

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vértes-Gerecse "Vértes–Gerecse Általél(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk!" Budapest, 2008 Március 14. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Helyi gazdaságfejlesztési terv • Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv • IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

3. Vértes-Gerecse – Összefoglaló a térségről A(z) Vértes-Gerecse területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 64,207 fő, a városokban élő lakosok száma 683 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 0 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat %-a, db – a(z) szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 0 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik • A térségben összesen 0 db IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési témához kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vértes-Gerecse – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 64,207 • Csákvár • 5,283 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 38 • Környe • 4,587 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Vértesszőlős • 2,938 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 33 leghátrányosabb kistérség közé tartozó települések száma • 0 • Baj • 2,732 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 2 • 6 • Fő fejlesztési prioritások száma • 14 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 7 • 0 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 2 • 0 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 3 • 0 • IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslatok száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Vértes-Gerecse - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A vállalkozások zöme nem tőkeerős, a KKV-k nehéz helyzetben vannak. Egyre inkább a városok a legfőbb munkaadók, a falvak lassan csupán alvó településekké válnak. • A klasszikus vidéki életformák iránti igény egyre nagyobb, de nincs mögöttük tőke vagy vállalkozó kedv. • A civil szektor „leült”, humán és anyagi erőforráshiány nyomja rá bélyegét. A lakosság aktivitása, közéletben vállalt szerepe ezáltal csökken. • A Tatabánya–Székesfehérvár tengely a hazai GDP előállítás szempontjából meghatározó, aminek köszönhetően a térség foglalkoztatottsági helyzete kedvező és egyúttal erős gazdasági potenciált képvisel az „Innováció Régióján” belül. Ezt kell kihasználni a helyi munkalehetőségek megteremtésénél, szolgáltatások fejlesztésénél. • Gazdag természeti és építészeti örökség, mely megfelelő marketinggel, a Gerecsei Natúrpark kialakításával és a Vértesi Natúrpark további működtetésével jelentős vonzerő lehet. • Új integrált közösségi terek létrehozása, ezáltal a közösségi élet felélesztése. Sport, ifjúsági és általános igényeken alapuló szabadidős programok szervezése. • A térség iparosodottságának pozítív hatása, hogy jelentős a térségben a magas iskolai végzettségűek aránya. Erre alapozva - ösztönzőkkel - jelentős civil mozgalmak indíthatók be és szakértői hálózat alakítható ki. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

6. Vértes-Gerecse – A stratégia alapvető célja • "A Vértes–Gerecse–Által-ér térség erőforrásainak fenntartható hasznosításával egy olyan vidéki élettér megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes." • A térséget alkotó tájegységek közös természeti, történelmi és kulturális örökségére alapozva egy olyan vidékfejlesztési modell kidolgozása és megvalósítása, amely alkalmas arra, hogy a térséget körülölelő nagyvárosok globalozációs folyamatokat gerjesztő hatásának alternatívájaként ismét vonzóvá és értékkéssé tegye a vidéki életet úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet a rendelkezésre álló erőforrások hosszú távú, tartamos hasznosítására, valamint a települések lakosságmegtartó-képességének erősítése érdekében a helyiek társadalmi és gazdasági előnyökhöz való juttatására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

7. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Helyi gazdaságfejlesztési terv • Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv • IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Helyzetelemzés

8. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A Vértes-Gerecse térség területe 2 megyét (Komárom-Esztergom és Fejér), 6 kistérséget (Bicskei, Móri, Oroszlányi, Székesfehérvári, Tatai, Tatabányai), 38 települést és 64.209 lakost érint. • A Vértes és Gerecse hegységek, az Által-ér völgye és a Mezőföld révén érintett térségek közötti kapocs mind természetföldrajzi-ökológiai, mind pedig történelmi-gazdasági-kulturális szempontból igen erős annak ellenére, hogy az ember alkotta mesterséges határok (közigazgatási egységek, nyomvonalas létesítmények) kisebb-nagyobb egységekre szabdalják. • Természetföldrajzi-ökológiai szempontból nézve az összetartozást fejezi ki, hogy: • •A 4 kistáj (így a 6 kistérség) ugyanazon tektonikai törésvonal (Tatai-árok, Bicskei-árok) mentén helyezkedik el; • •A térséget észak-déli irányban átszelő madárvonulási útvonal szintén összeköti e tájakat a Dunától az Által-ér völgyén és a Zámolyi-medencén át a Sárvíz völgyéig (ezek egyúttal Érzékeny Természeti Területek is); • •A kiemelkedő természeti értékek révén a legtöbb település határában országos vagy helyi jelentőségű védett területek, valamint NATURA 2000 területek találhatók. • A történelmi-gazdasági-kulturális egységet jelentő közös pontok: • •A Sopianae felől Brigetioba (délről észak felé), valamint az Aquincumból Savariába (keletről nyugat felé) vezető ókori hadi- és kereskedelmi utak a térségen haladtak keresztül, egymást Csákváron (Floriana) keresztezték. Egykori nyomvonalaikon mai is utak vezetnek; • •A 18-19. század között az Eszterházy-uradalom szerves kapcsolatot jelentett a térség északi és déli területei (Tata és Csákvár), így a vértesi és gerecsei falvak között; • •A mai tatai, tatabányai és oroszlányi kistérségeket összefűző Tatai-medence az 1930-as évek közigazgatás-szervezésének országos modellterülete volt (Magyary Zoltán munkássága); • •Napjainkban az Által-ér Szövetség és Vértesi Natúrpark működési területe számos település tekintetében átfedésben van egymással. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • A sorsközösség ma a közös példakeresésben is nyomon követhető: míg a térség „északi” területei a LEADER+ során gyűjtött tapasztalataikat tudják hozományként a többiek részére átadni, addig a „déli” települések az ország első hivatalos natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a létrehozása és működtetése során szerzett ismereteikkel szolgálnak példaként mások számára; • •A térség turizmusa két pólus köré szerveződik: a Velencei-tó-Vértes térség és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi potenciállal rendelkező városa, Tata köré. A két királyi városon (Tata és Székesfehérvár) túl a térségben számos várrom, kastély, vallási emlékhely várja újból felvirágzását; • •A „regélő kövek” mellett az elmúlt korok népeinek máig élő szellemi hagytéka; a magyar, német és szlovák ajkú lakosság által őrzött kulturális értékek, hagyományok gazdagsága az, ami a térség egésze számára meghatározza az identitáserősítő törekvéseket. A két megyén átívelő összefogás így jelképes értékkel is bír, amely révén a „hely szelleme” valóban láthatóvá, érzékelhetővé válik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 1/2 • A Vértes és a Gerecse hegységek a Dunántúli-középhegység egymás melletti tagjai. Mindkettő tájvédelmi körzettel rendelkezik: A Vértesi Tájvédelmi Körzetre alapozva a Vértesi Natúrpark 2005-ben már megalakult, a Gerecsei Natúrpark pedig megalakulásra vár. Az országos védelem alatt álló természeti területek mellett sok az önkormányzatok által védetté nyilvánított, valamint a Natura 2000 területek száma. A térség erdősültsége a Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Mind a Vértes, mind a Gerecse mészkőhegysége bővelkedik – nem egy esetben ókori eredetű – kőbányákban, melyek bár tájsebek, de számos közülük már a táj szerves részévé vált, illetve a környezeti nevelés, bemutatás fontos színtere. • A térség infrastruktúrája általában fejlettnek tekinthető, és ez környezeti értelemben is igaz. Mind a csatornázottság, mind a hulladékgazdálkodás tekintetében (egyelőre) jó helyzetben van a térség, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének sürgető tennivalók: gondoljunk itt a rekultiválandó (ma már jórészt bezárt) szeméttelepekre, de az Európai Unió Víz Keretirányelve is számos konkrét lépést vár el tőlük a vizek védelme érdekében. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a települések zöme jó adottságúnak tekinthető, csupán a Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi agglomeráció érinti a térség néhány települését. Míg az oroszlányi erőmű néhány évvel ezelőtt Magyarország egyik legnagyobb kén-dioxid kibocsátójának számított, addig az elmúlt években elvégzett retrofit programja révén ez már a múlté, és ezáltal a környező vértesi települések levegőminősége is sokat javult. A Gerecse és Vértes karsztos kőzetei a térség fontos ivóvízbázisát jelentik. A felszín alatt rejlő hatalmas karsztvízkincs mellett a térség bővelkedik tavakban, vízfolyásokban is. A nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózathoz nagy kiterjedésű területek tartoznak, ami részben fokozott felelősséget, körültekintést követel meg, részben pedig óriási lehetőségeket nyújt egy értékközpontú, fenntartható vidékfejlesztés számára. A térség településeinek java része csatlakozott a regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez (Duna-Vértes Köze illetve Közép-Duna Vidéke), amelyek keretében számos környezetvédelmi beruházás megvalósítását tervezik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 2/2 • Zajvédelmi tekintetben szintén változatos a térség, hiszen miközben Vértesszőlős, Dunaalmás, Neszmély, Környe, Mór, Sárkeresztes számára a forgalmas főútvonalak közlekedési eredetű zajszennyezése nem kevés problémát jelent, addig a települések nagyobb részén még élvezhető az igazi csend. A települések egy másik – viszonylag szűk – körének a tatai NATO-lőtér is jelentős zajszennyezést okoz. Napjaink mind gyakrabban előtérbe kerülő problémája az ún. vizuális szennyezés, hiszen az átjátszó állomások, erősítő tornyok, magasfeszültségű vezetékek, kémények és egyéb objektumok mind meghatározóbb tájképi elemmé válnak. Ez alól térségünk sem mentesül, de szerencsére akadnak még tájak, ahol az „ég a földdel összeér”, ahol a tájképet nem bontják meg ilyen építmények. A térség mezőgazdasága fejlettnek (értsd: intenzívnek) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 1/2 • A Vértes–Gerecse Akciócsoportra nem vonatkozik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 2/2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 6% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 18% • Építőipar • 21% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 7% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 6% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 19% • 8% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 36% 8% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3%, ami 0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3% • Változás 2003-hoz képest 0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A rendszerváltást követő nagy munkanélküliségi robbanás után mostanra a munkanélküliségi ráta az akciócsoport területén évről-évre csökkent és már 1995-től folyamatosan alacsonyabb volt az országosnál. A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a foglalkoztatottak aránya és a gazdaságilag aktív népesség aránya az országosnál. • Kedvezően alakulnak a foglalkoztatottsági lehetőségek, bár a helyi munkahelyekből nincs elegendő, sokan ingáznak. Az ingázás jelentős az akciócsoport területével határos városokba, melyek közül a jelentősebbek közé tartozik Komárom (Nokia, Perlos, Foxconn), Nyergesújfalu (Viscosa), Tatabánya (SCI, Vértesi Erőmű, Grundfos), Tata (Güntner). Az ingázás leginkább a fizikai dolgozókat érinti, főleg férfiakat, de sok összeszerelő üzem jelentős létszámban foglalkoztat nőket is. A munkaerőpiaci helyzetet tehát érzékenyen érintik az ingázó övezetbe tartozó városok egyes üzemeinél bekövetkező létszámleépítések (ezek főként ipari beszállító üzemek, melyek betanított, szakmunkásokat szívnak el a térségből). • A térségben meghatározó a mezőgazdasági kistermelés szerepe. A termesztett növények: gabonák, cukorrépa, burgonya, szőlő. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: marha, sertés és a szárnyasok. A családok megélhetéséhez nagymértékben hozzájárulnak a kertben megtermelt élelmiszerek. • A térségben a lakosság 6%-a roma származású, foglalkoztatottságuk csupán 10 %. Elsősorban fizikai munkát tudnak vállalni, mely általában az alacsony iskolázottságnak tudható be. Nagyrészük szakképzettsége nem áll összhangban a térségi ipari nagyfoglalkoztatók igényeivel. • A nők helyzetét az ingázás mellett az a tényező is nehezíti, hogy a nők munkaerőpiacra visszajutása a GYES után alig 30%. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • A családi feladatok, a gyereknevelés nehezen összeegyezethető a munkavállalással, főleg ha nem helyben történik, hanem akár napi 2-3 órát is utazással kell tölteni. • A fiatalok – főként a felsőfokú végzettségűek – számára kevés helyi munkalehetőség nyílik – ezt jól mutatja a pályakezdő fiatalok viszonylag magas aránya a regisztrált munkanélkülieken belül, ezért vagy ingázni kényszerülnek, vagy az elvándorlók számát növelik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 6 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Környe székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 2 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 3,659 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 15% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) • Név • Főtevékenység • Szektor • 1 • Gyermely Zrt. • Gyermely • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • 2,265 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 2 • AGC Autóipari Magyarország Kft. • Környe • 440 • 3 • Bridgestone Tatabánya Kft. • Környe • 2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 200 • 4 • Aranykocsi Zrt. • Kocs • 1561 Malomipari termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 188 • 1,467,664 • 5 • Max-Magyar Kft. • Tarján • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 160 • 2,624,604 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) • Név • Főtevékenység • Szektor • 6 • Eurotrade Kft. • Dad • 5010 Gépjármű-kereskedelem • 100 • Kereskedelem, javítás • 7 • L&P Magyarország Kft. • Tarján • 2873 Huzaltermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 97 • 1,378,186 • 8 • TB.ONE Kft. (Mc Donalds) • Vértesszőlős • 5530 Étkezőhelyi vendéglátás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 76 • 9 • Dolomit Kőbányászati Kft. • Gánt • 1413 Pala bányászata • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 68 • 10 • Agricola Zrt. • Vértesszőlős • 65 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • Az akciócsoport területét körülölelő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a Vértes-Gerecse közösséget a gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes helyzet jellemzi. • A külső kapcsolatok, a közlekedési helyzetkép szempontjából a terület adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a nagyvárosok (a Tatabánya-Komárom-Székesfehérvár ipari háromszög és egyben foglalkoztatási központ) munkaerőelszívó hatásának köszönhetően. A városok szélére települő ipari parkok munkahelyteremtő szerepe azonban nem elhanyagolható. • Az ipari parkokban megtelepülő nagyobb cégek mellett jelen vannak a kisebb léptékű (régiós vagy helyi) működési területen tevékenykedő közepes és kisvállalkozások is mind a mezőgazdasági, az ipari és a szolgáltatói szektorban. A beszállítói feladatokat ellátó KKV-k általában kedvező helyzetben vannak. A mezőgazdaságból élők száma azonban évről-évre kevesebb, amelynek oka részben a jól ismert piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága. A regisztrálásra kerülő adatokból ennek ellenére kitűnik, hogy a térségben egy igen erős őstermelő közösség működik. A kisebb vállalkozások nagy része a szolgáltató szektorban próbál érvényesülni. A helyi igényeket kielégítő méretű és színvonalú ipari tevékenységet végző, valamint szolgáltatásokat nyújtó szakvállalkozások sok esetben hiányoznak a településekről, mivel a munkavállalók nagy része a közeli városokba jár dolgozni. Aggodalomra ad okot a viszonylag nagy számban megtalálható kényszervállalkozások helyzete, ezért piaci esélyeik erősítése az egyik kiemelt feladat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 38 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 3 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 8 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 37 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 54 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 3 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 62 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 1 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 44 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 22 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 3 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 4 • Nemzetközi kapcsolatok • 0 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 8 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 14 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 15 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A térségben bejegyzett civil szervezetek száma több mint 300. Ezen szervezetek kb. 50%-a valamely helyi település, iskola, óvoda fejlődése érdekében létrehozott alapítvány, egyesület; további 40%-a sportegyesület, nyugdíjasklub, természetvédelmi egyesület; kb. 10%-a helyi népdalkör, táncegyesület, melyek fő célja a hagyományápolás. A településeken számos olyan civil kezdeményezés található, melyek ugyan fontos szerepet töltenek be a településeken, de csak klubszerűen működnek, nincsenek bejegyezve. Összességében tehát elmondható, hogy a civil szerveződések magas aktivitást mutatnak, de többségüknek még meg kell erősödni. • A térségben működő, már jelentős múlttal rendelkező civil szervezetek működési területe széles palettát ölel fel. • Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség az Által-ér vízgyűjtő tágabb (mintegy 800 km2 nagyságú és csaknem 160 ezer lakosú) térségének 1994-ben megalakult érdekérvényesítő közhasznú civil szervezete. Tagságát 21 önkormányzat, 13 non-profit szervezet és 21 gazdasági társaság alkotja. Fő célkitűzése a tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtőjének rehabilitációja, összehangolt környezetorientált vidék- és gazdaságpolitika kialakítása. A LEADER+ programban az Által-ér Völgye Helyi Akciócsoport megalakulásának kezdeményezője, a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozója, a gesztori feladatok ellátója. • A Pro Vértes Közalapítvány 1991-ben alakult meg. Alapítói között a civil és az önkormányzati szféra is képviselteti magát. Céljai között a Vértes és térségének természeti értékeinek átfogó védelme, a természetvédelmi kutatás, az oktatás és szemléletformálás, a műemlékvédelem, az ökoturizmus, valamint ezeken keresztül a térség gazdaságának fenntartható módon történő előmozdítása szerepelnek. A Vértesi Natúrpark létrehozásával és működtetésével turisztika-orientált térségfejlesztést valósít meg. A Zámolyi-medencében működő mintagazdaság, valamint a környezeti nevelési program révén hozzájárul a térségben a környezettudatosság erősítéséhez mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében. • A Szép Jelen Alapítványt 1991-ben egy magánszemély hozta létre. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • A sérült, egészségkárosodott és idős személyek életminőségének javítása, a hozzátartozók és szakemberek képzése, az esélyegyenlőség, szolidaritás, integráció elvének térségi erősítése szerepel a célkitűzések között. A Vértes-Gerecse területén, Gánt településen működik a Fecskepalota – az ország egyetlen alapítványi fenntartású üdülője –, mely évente 1600 fő sérült, fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy számára nyújt szolgáltatást. • A Természetes Életmód Alapítvány hitvallása: a természet jobban tudja. A Magyar Humánökológus Társaság és magánszemélyek által alapított civil szervezet a Tatai-medencét és a Gerecse peremvidékét reprezentáló művelési ágakból, élőhelyekből mintegy 130 ha terület kezelését végzi, erdei iskolát működtet, táborokat, pedagógus továbbképzéseket szervez. Célja a humánökológiai alapelvekre építve a természetes életmód egyéni lehetőségeinknek, közösségi és regionális formáinak megteremtése a természeti-környezeti nevelés, oktatás és képzés eszközeivel egy önfenntartó rendszer keretein belül. • A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 1995-ben alakult meg azzal a céllal, hogy őrizze és ápolja Magyary Zoltán szellemi hagyatékát, és újraindítsa a népfőiskolai képzést. Elsődleges feladatának tekinti az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek vezetőinek képzését, amelyet igyekszik kiterjeszteni a munkanélküliekre is. Célja a széles körű és sokrétű tájékoztatás. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,066 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 63,141 63,281 63,755 64,096 64,207 Éves változás 341 111 139 474 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,066 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 10% • 13% • 6-14 év • 66% • 60% • 15-59 év • 19% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 9% • 9% • 1-5 általános • 11% • 9% • 6-7 általános • 28% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 21% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 6% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 11% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 6% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 • A Vértes-Gerecse akciócsoport 38 településén a 2006. évi KSH adatok alapján a népesség száma 64.207 fő. A települések lakossága jellemzően 1000-3000 fő között mozog, de előfordul 200 és 5000 fős település is. • A térségben a népesség száma ugyan kis mértékben, de folyamatosan nő. A települések sokat tesznek azért, hogy népességvonzó és -megtartó képességüket megteremtsék, illetve erejét növeljék. Új lakótelkek kialakításával, közterületeinek megújításával érnek el eredményeket mindamellett, hogy a települések adottságaik jellemzően jók. A lakosság életkora jellemzően fiatal, a 15-59 évesek aránya közel 65%. • Magyar, roma, szlovák és német színezetű települések egyaránt megtalálhatók a 38 település e téren igazán színes palettáján. Nagyszámú, hagyományait hűen őrző német és szlovák kisebbség található a térségben. A kevesebb lelket számláló településeken gyakran magasabb a kisebbség aránya, mint a magyaroké, ezért ott kisebbségi települési önkormányzatok működnek. A térség lakosságának becslések szerint 6%-át alkotja roma kisebbség. Nagyobb arányban 3-4 településen élnek, megélhetésük rendkívül megnehezedett. A romák aránya tehát jellemzően kicsi, az országos problémák azonban itt is jelentkeznek. • A nők helyzetét nehezíti az ingázás és a gyerekvállalással összefüggő feladatok megoldatlansága. A fiatalok jelenleg a városban jobban megtalálják az elképzeléseiknek megfelelő munkát és lakóhelyet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 2 • 5% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 18% • Mindhárom mobilhálózat • 7 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 2 • 5% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 31 • 82% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A Vértes-Gerecse térségre vonatkozó infrastruktúra megítélése csak elfogadhatónak minősíthető, ami elsősorban a kül- és belterületi utak rossz állapotának köszönhető. • A térség földrajzi fekvése több szempontból is kedvezőnek tekinthető. A Tatai-árok már a középkorban az Észak-Dunántúl kulcsfontosságú közlekedési és kereskedelmi folyosója volt, amelyen át a Budáról Győr és Bécs felé irányuló áruforgalom jelentős hányada bonyolódott. A Vértes-Gerecse területét átszeli az M1-es, Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya és az 1-es számú országos főút is. A térség településeinek szempontjából fontos autópálya-lejárók: a két tatabányai, a zsámbéki, a bicskei és a tatai lejáró. Településközi úthálózati kapcsolatok az adottságokhoz képest fejlettnek mondhatók, bár vannak e téren kifejezetten hátrányos helyzetű települések is (pl. a székesfehérvári kistérségen belül Pátka). Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas A Budapest-Bécs vasútvonal is keresztülhalad az akciócsoporttal érintett területen. Tatabányáról indul a vasúti szárnyvonal Pápa és Oroszlány irányába. A térség déli részét, a Vértesi Natúrpark területét elkerülik a fontosabb főközlekedési útvonalak, de ott a vonzerőt éppen ez az érintetlenség jelenti. • A szolgáltató szektorban működtetett vonalas infrastruktúrák jelentős része kiépült, számos esetben megvalósult a teljes közművesítettség. A közműhálózatok hossza az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott, csak az igénybe vevő háztartások száma emelkedett. Örvendetes tény, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötések száma is minden településen jelentősen emelkedett, mutatva a lakosság növekvő környezettudatosságát és csökkentve a derítők okozta talaj és élővíz szennyezéseket. Ezen hálózatok bővítése a közeljövő feladata. • A külterületek infrastrukturális fejlesztése elsősorban a mezőgazdaságban és a turizmusban érdekeltek helyzetét erősítheti. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • A belterületi illetve üdülőövezetek vonalas szolgáltatásit szintén bővíteni, illetve felújítani szükséges ahhoz, hogy a kistelepülések népességmegtartó ereje erősödhessen. Elsősorban a kistelepüléseken a humán infrastruktúra szektor is hiányos, ezért szintén fejlesztésre, korszerűsítésre, felújításra szorul. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.04 • 0.12 • 1.57 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 19% • 94% • 6% • 230% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/6 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Baj • Község • 2,732 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.00% • 635,741 • 0.000 • 0.000 Bodmér • Község • 250 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 0.40% • 484,090 • 0.000 • 0.000 Bokod • Község • 2,270 • 2.27% • 680,592 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csákberény • Község • 1,221 • 3.97% • 590,320 • 0.000 • 0.147 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csákvár • Nagyközség • 5,283 • 2.90% • 590,155 • 0.000 • 0.123 • Közszféra Csókakő • Község • 1,243 • 1.97% • 657,475 • 0.000 • 3.225 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dad • Község • 1,097 • 3.16% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/6 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Dunaalmás • Község • 1,523 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.13% • 620,285 • 0.000 • 1.066 Dunaszentmiklós • Község • 416 • Kereskedelem, javítás • 2.00% • 653,278 • 0.000 • 22.615 Gánt • Község • 829 • 1.80% • 482,299 • 0.000 • 7.396 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyermely • Község • 1,388 • 3.91% • 777,990 • 0.000 • 0.919 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Héreg • Község • 1,073 • 2.82% • 522,321 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kecskéd • Község • 1,982 • 0.000 • 1.219 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kocs • Község • 2,694 • 3.07% • 552,916 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/6 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Kömlőd • Község • 1,105 • Közszféra • 3.61% • 530,004 • 0.000 • 0.000 Környe • Község • 4,587 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.04% • 649,345 • 0.358 • 0.000 Magyaralmás • Község • 1,538 • 0.36% • 698,538 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Naszály • Község • 2,397 • 2.90% • 532,929 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Neszmély • Község • 1,424 • 3.56% • 548,476 • 0.594 • 2.342 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pátka • Község • 1,663 • 6.33% • 528,669 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pusztavám • Község • 2,554 • 4.60% • 699,476 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/6 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Sárkeresztes • Község • 1,571 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.56% • 768,970 • 0.000 • 0.000 Söréd • Község • 504 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 0.72% • 568,722 • 0.000 • 0.000 Szákszend • Község • 1,573 • 3.16% • 597,286 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szár • Község • 1,693 • 2.40% • 616,053 • 0.000 • 0.107 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szárliget • Község • 2,255 • 2.86% • 602,817 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szomód • Község • 2,079 • 3.20% • 684,436 • 0.000 • 0.075 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szomor • Község • 1,114 • 3.60% • 655,522 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

44. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/6 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Tardos • Község • 1,679 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.88% • 463,085 • 0.000 • 0.019 Tarján • Község • 2,661 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.32% • 618,904 • 0.986 • 0.020 Tata • Város • 683 • 5.10% • 739,027 • 1.533 • 1.037 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újbarok • Község • 397 • 0.19% • 142,806 • 0.000 • 0.000 • Építőipar Várgesztes • Község • 586 • 3.50% • 703,426 • 0.000 • 117.468 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vértesboglár • Község • 976 • 0.40% • 627,989 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vértessomló • Község • 1,388 • 2.69% • 600,080 • 0.000 • 0.442 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

45. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/6 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Vértestolna • Község • 526 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.32% • 517,334 • 0.000 • 0.249 Vértesszőlős • Község • 2,938 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.80% • 16,585 • 0.437 • 0.363 Zámoly • Község • 2,315 • 4.43% • 540,935 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/13 • Település • Legfontosabb probléma a településen • Legfontosabb lehetőség a településen • „A fiatalok, gyerekek és a Tóvárosi úti lakótelepen élők számára nincs megfelelő közösségi tér (játszóterek), szabadtéri és fedett sportlétesítmények, kultúrált vendéglátóhelyek (fiataloknak is). A túristautak megfelelő kiépítettségének hiánya, tájékoztató táblák hiánya.” • „A település az Ászár-Neszmélyi borvidék tagja, nagy hagyományai voltak a borászatnak, kedvező, kiváló bortermő vidék ma is. Jó lehetőséget kínál borutak kialakításához. A Gerecse kirándulási, túrázási, horgászási lehetőséget rejt magában.” • Baj • „A település kereskedelmi ellátása nincs megoldva, szolgáltatási szektor tevékenységi köre szűk, melynek egyik oka a település kis lélekszáma (256 fő). Felszíni vízelvezetés nem megoldott. Turisztikai lehetőségek kihasználatlanok.” • „Rendezvények: Óceánrepülők emlékünnepsége, több önkormányzat összefogásával; Falunap, helytörténeti kiállítás. A lakótelkek kialakításához az önkormányzat rendelkezik földterülettel. Fiatalok részére a Faluháza tetőterében teleház kialakítása. Díjak a településért: Kultúrált lakókörnyezetért díj, Közösségi munkában részvételi díj.” • Bodmér • „A főúthálózat rossz minősége, a csökkenő gyermeklétszám, idősek és csonka családok körében jelentkező szociális problémák, közbiztonság, vagyonvédelem, fiatalok szabadidős foglalkoztatása. • Egészségház létrehozása, faluház felújítása, kistérségek településeit összekötő kerékpárút kiépítése” • „A település jó elhelyezkedéséből adódó lehetőségek, környező városok elérhetősége, környező ipari parkok elérhetősége, nagy kiterjedésű erdőterület, közeli horgásztó, vadászház, bakancsos turizmus, lovastúrák, szekérút, bortúrák, kirándulás lehetőségei.” • Bokod Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/13 • Település • Legfontosabb probléma a településen • Legfontosabb lehetőség a településen • „A község úthálózata elöregedett, gyalogjárdák tönkrementek, középülete állapota leromlott, üzemeltetésük gazdaságtalan /fűtés, világítás, nagy hőveszteség/. Belterületi vízelvezetés nincs megbízhatóan kiépítve. A Vértesi Tájvédelmi Körzet, a Natura 2000 terület és a Vértesi Natúrparknak csak negatív hatásai érik a lakosságot és az önkormányzatot. Ezért a népesség állandóan csökken.” • „A turisztikai vonzerő fokozása (bor, bakancsos, falusi turizmus), (golfpálya, villapark és rekreációs üdülőközpont építése folyamatban), valamint környezetbarát ipar telepítése. A falufejlesztés (belterületi utak, járdák felújítása, középületek és vízelvezetés korszerűsítése) is fontos, valamint a lakótelkek és ipari telkek kialakítása. Virágosításra és parkosításra is szükség van.” • Csákberény • „Zárt szennyvízcsatorna hálózat hiányzó 20 %-ának kiépítése, nem szilárd burkolatú utak fedése, felszíni vízelvezetés és járdahálózat kiépítése- felújítása, külterületi lakott részek vízellátása, külterületi utak felújítása, kerékpárutak kiépítése, elkerülő út építése. Vállalkozói infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások hiánya. Játszóterek rossz állapota.” • „Foglalkoztatottság növekedéséhez külterületen iparterület kialakítása /logisztikai raktárbázis, stb./, alternatív energia biztosítása kisebb szélerőműpark létrehozásával.” • Csákvár • „Elöregedés, az ingázók nagy száma, a humán infrastuktúra részleges hiánya, kül és belterületi utak elavult állaga. Járdák, árkok kiépítése. A gasztronómiai és vendégfogadók hiánya. A vár teljes rekonstukciója. A Jordán Parkerdő és az ahhoz kapcsolódó tájrehabilitáció, ehhez kapcsolódó infrastruktúra hiánya. Sportlétesítmények bővítése, és az ehhez szükséges építmények hiánya.” • „Elöregedés, az ingázók nagy száma, a humán infrastuktúra részleges hiánya, kül és belterületi utak elavult állaga. Járdák, árkok kiépítése. A gasztronómiai és vendégfogadók hiánya. A vár teljes rekonstukciója. A Jordán Parkerdő és az ahhoz kapcsolódó tájrehabilitáció, ehhez kapcsolódó infrastruktúra hiánya. Sportlétesítmények bővítése, és az ehhez szükséges építmények hiánya.” • Csókakő Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/13 • Település • Legfontosabb probléma a településen • Legfontosabb lehetőség a településen • „Településünk a kis létszámú települések közé tartozik, szűkös anyagi lehetőségekkel. Ami hiányzik: Nincs megfelelő tornacsarnok, a sportpálya és környéke is felújításra vár, hiányzik egy központi rendezvénytér és pihenőparkok. Az utca és közterületek állapota is javításra szorul. Hiányzik vendégfogadásra alkalmas szálláshely, nyári táborokhoz szükséges infrastrutúra.” • „A település szép és csendes környezetben van, több műemlékkel,lovaglási lehetőséggel. Fejlesztésre érdemes: falusi és kerékpárosturizmus, ifjúsági turizmus (nyári táborok). A falu központjában olyan ingatlanrészekkel rendelkezünk, ahová közösségi épületet szeretnénk építeni és köréje különböző kikapcsolódási lehetőséget biztosítani.” • Dad • „A nagy hagyományokkal rendelkező dunaalmási fürdőkultúra, strandfürdő 1986 óta nem működik, ezáltal csökkent a helyben foglalkoztatottak száma és a község vonzereje. A községi utak rossz állapota, tornaterem hiánya.” • „Kénes langyos forrásvízre épülő fürdő kiépítése és turizmus fejlesztése, energia központ létrehozása (bioetanol üzem, bio erőmű, krakkoló üzem, KEG fejlesztései stb.), fejlett civil szféra és sok kulturális program a helyben élők számára. A kedvező természeti adottságok fenntartható hasznosítása.” • Dunaalmás • „Kistelepülésből és zsáktelepülésből adódó problémák: nehezen megközelíthető a település; kevés a vállalkozó, ezért az önkormányzat bevételi forrása is kevés, valamint nincs elegendő munkahely a településen. A település lakosság létszáma is kevés, fiatalok nem találnak helyben megfelelő munkát.” • „A település fekvése jó lehetőséget kínál. A működő és új turisztikai szolgáltatások fejlesztése, befektetők településre csábítása és vállalkozások elindítása, a természeti adottságok fenntartható hasznosítása a turizmus fellendítéséhez vezethet, jövedelem kiegészítő tevékenység folytatására ad lehetőséget, új munkahelyeket teremt, valamint a település számára is bevételi forrás.” • Dunaszentmiklós Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/13 • Település • Legfontosabb probléma a településen • Legfontosabb lehetőség a településen • „Helyi kis és középvállalkozások hiánya. Szakemberek, mesteremberek hiánya (lakatos, asztalos, ács stb.). Nagysebességű átmenő forgalom. Természeti értékek védtelensége. Fiatalok inaktivitása. Nem megfelelő felszíni csapadékvíz elvezetés. Szennyvíztisztítómű rossz kibocsátási értékei. Néprajzi értékeknek nincs gyűjtőhelye. Település erős megosztottsága. Üdülőteleppé válás veszélye.” • „Természeti környezet turisztikai hasznosítása. Német nemzetiségi kultúra és hagyományok lehetőségei. Történelmi emlékek és helyek, mondavilág. Település jó infrastruktúrális helyzete. Erős lakhelyhez kötődés és identitástudat. Szép falukép. Lovarda, éves lovasrendezvények. Erdei iskola, bakancsosturizmus. Civil mozgalmak (polgárőrség, kerekasztal társaság).” • Gánt • „Községi belterületi utak felőjítása a hozzá kapcsolódó csapadékvíz-elvezetési problémák megoldása. A falut átszelő országos közút állapotának helyzete.” • „A helyi ipar erőssége, a vállalkozások nagy száma. A Gerecse hegység nyúlványai által adott természeti szépség. A falu környezetében lévő 3 területegységen található Szőlőhegy. Vadászati, horgászati lehetőség.” • Gyermely • „Belvíz elvezetés, belterületi és külterületi utak, középületek állapota, új építési telkek közművesítése.” • „,A Főváros és a megyeszékhely közelsége. A települést körbe ölelő erdőségek, a Gerecse hegység a turizmus kiépítését tenné lehetővé. Az itt lévő természeti értékek és látnivalók az erdőkben lévő gazdag vadállomány nagy lehetőséget jelenthet a jövőben.” • Héreg Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/13 • Település • Legfontosabb probléma a településen • Legfontosabb lehetőség a településen • „Intézmények felújítása(energiaracionalizálás,akadálymentesítés) úthálózat és gyalogjárda felújítása és kiépítése,csapadékvíz elvezetés,közterületek szilárd burkolattal ellátása.Intézmények eszközfejlesztése. Ravatalozó építése.Templom felújítás. Rendezési terv felülvizsgálata.” • „Az előzőekben felsorolt problémák megoldását elkezdtük,megtörtént azok felmérése, anyagi lehetőségekhez mérten részben a szükséges tervek elkészítettése. A település kedvező elhelyezkedése (optimális megközelíthetősége) alkalmas a továbbfejlesztésre (előny a városok közelsége). A település német nemzetiségi voltából adódóan nyelvi és kultúrális továbbfejlesztése.” • Kecskéd • „Egyoldalú a gazdaságszerkezet (mezőgazdasági termelés), egészségtelen ivóvízbázis, korlátozott tömegközlekedés (csak busz), nincs idegenforgalmi célú vállalkozás (szálláshely, vendéglátás).” • „Tata és Komárom idegenforgalmi központok közlesége, autópálya közelsége, európai hírű hagyomány ("kocsi"), műemléki jellegű épület (Kúria), közösségi célokra hasznosítható zöldterület megléte, jó termőhelyi adottságok (virág, bor, malom, tejipar).” • Kocs • „Iskola fenntartása, mivel jelentős összeggel kell az önkormányzatnak kiegészítenie az állami normatívát. Ezért osztály összevonásra van szükség az iskola fenntartásáért. Az utak állapota nagyon rossz, ez egyrészt a közelmúltban elvégzett beruházásoknak is köszönhető (csatorna, gáz), az útfelbontások jelentős károkat okoztak. Az utcák utjainak állapota mára már veszélyes.” • „Amennyiben földrajzi adottságainkat ki tudjuk használni a turizmus, előny még az autópálya közelsége is. A községben található egy fogyatékosokkal foglalkozó intézet is, amit szeretnénk továbbfejleszteni és bekapcsolni a turizmusba. Kerékpár turizmus.” • Kömlőd Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis