Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika

1. Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika 2014. szeptember 18.

2. A kezdetek • „Magyarország a keletinyitáspolitikájávalkívánalkalmazkodni a globálisvilággazdaságváltozásához.” (OrbánViktor, 2012. május 4.) • „Nyugatizászlóalatthajózunk, de keletiszélfúj a világgazdaságban”(Orbán Viktor, 2010.november 5.) • Magyarország megváltozott stratégiai környezete – reagálás: A globális nyitás/keleti nyitás politikája – mára a kettő „összeért” • A rendszerváltás utáni Európára koncentrálásból nyitás az Európán kívüli térségek felé – MENA (A Közel-Kelet és Észak-Afrika térségét a magyar külpolitikai és külgazdasági felfogás az etnikai alapú (arab-lakta területek Észak-Afrikában) nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan egy egységként kezeli. ) • A klasszikus diplomácia MELLETT szakdiplomáciák sora (gazdaság, humanitárius segítségnyújtás, NeFe, kultúra, oktatás, sport …) – a gazdaság primátusa

3. Magyarország és a Közel-Kelet (MENA) • Régi magyar követjárások – hagyományosan NEM az arab világ felé (az OTB elzárja) – DE 8-9.századi arab utazók a magyarokról a sztyeppéken, majd a 13. században al-Garnáti Budáról • Hagyományosan az Oszmán-Török Birodalom, illetve török „szemüvegen” keresztül • Az arab kapcsolatrendszer viszonylag új – a 20. század első felében Egyiptommal kezdődött (1928, 1957-től nagykövetség), de a dandárja a 2.világháború utánra tehető – azaz a szovjet blokk kereteiben zajlott • Keményvaluta realizálásának színtere • Jól bevezetett nagyvállalatok: Ikarusz, Tungsram, GANZ • A rendszerváltás után a kapcsolatok JELENTŐSEN visszaestek

4. Magyarország a MENA térségben – a keretek • egyrészt a hagyományos bilaterális kapcsolatai, másrészt uniós (kis mértékben NATO) tagság keretében • elsősorban gazdasági érdekek, melyeket hagyományosan inkább bilaterális alapon realizál, politikai befolyása legfeljebb mint az Unió egyik (kicsi) tagállamának lehet • az EU mediterrán (szomszédság, UfM) • az EU fejlesztési politikája • A kapcsolatrendszer megoszlása – földrajzi régiók alapján: • Masreq - (beleértve Törökországot, Izraelt és Iránt) jelenti a történetileg és hagyományosan kialakult közel-keleti kapcsolatrendszer centrumát • az Öböl - (az Öböl-menti arab országokhoz) fűződő kapcsolatrendszerünk viszonylag új, meghatározója elsősorban az energiahordozók iránti érdeklődésünk és a térség potenciális befektetési forrás lehetőségei • Maghreb - hagyományosan francia-spanyol, kisebb mértékben olasz érdekszféra, melynek jelentősege Magyarország szempontjából korlátozott, ugyanakkor az uniós keretek között jelentőséggel bír

5. 2010-2014: lehetőségek és kihívások • Uniós elnökség és „arab tavasz” – Tunézia, Egyiptom, Líbia, Szíria • a magyar külpolitika a közel-keleti térség szinten minden államát érintette magas szintű – államfő, kormányfő, külügyminiszter, a parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkár, külügyi és külgazdasági államtitkár, politikai igazgató, globális ügyekért felelős helyettes államtitkár - látogatások formájában • minden olyan nemzetközi kezdeményezésben részt vett, melyek a térségben zajló aktuálpolitikai eseményekre válaszul születtek („Líbia barátai” csoport, „Szíriai barátai” csoport, humanitárius segítségnyújtás stb.) • az Európai Unió képviselete, pl. Líbiában és Szíriában. (az uniós elnökségi ciklusunkban a magyar külügyi vezetés többször képviselte az Uniót Lady Ashton felkérésére más ügyekben is.) • Egyéb térségbeli ügyek a globális napirenden: • Palesztin-izraeli konfliktus – szavazás az ENSZ-ben és az UNESCO-ban • Az iráni nukleáris vita és a szankciók

6. A magyar diplomácia sikertörténete: Líbia • A lisszaboni szerződés utáni elnökség – alakuló EKSz – de milyen megosztás? • A magyar külpolitika következetessége: külpolitika – Lady Ashton, humanitárius ügyek – magyar elnökség • A NATO katonai műveletéhez Magyarország nem csatlakozik • DE „Líbia barátai” • Marton Béla nagykövet + 1-2 fő – Tripoliban – ma is!!! • Az egyetlen európai/nyugati követség nyitva • „mentőakciók” és távozások megszervezése • Közben Bengáziban kapcsolatfelvétel az ellenzékkel (Fehérvári László) • Humanitárius látogatások (Tun: Martonyi János, Győri Enikő, Egypt: Martonyi János)

7. Magyar-arab kapcsolatok ma(az adatok naponta változnak!!) • Miniszterelnöki figyelem • Antall József – Egyiptom • Orbán Viktor (1998-2002) – Marokkó, Szaúd-Arábia, majd 2010-től Egyiptom, Szaúd-Arábia, Libanon és Jordánia • 2012, 2014 magyar-arab üzleti fórumok • 2010-2012 üzleti kapcsolatok mind az Öböl arab országaival, mind a Masreq térség országaival kb. 50%-kal nőttek, de nőtt a Maghrebbel is (főleg Marokkó, Algéria) • Kuvaiti, katari, szaúdi, tunéziai gazdasági vegyesbizottságok • Kereskedőházak Marokkóban, Jordániában • Sportdiplomáciai sikerek Marokkóban • oktatási munkatervek, ösztöndíjas megállapodások Libanon és Jordánia vonatkozásában