Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Borsodi LU HKE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Borsodi LU HKE Fiatalság, Innováció, XXI. század Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Észak-Borsodi LU HKE – Összefoglaló a térségről A(z) Észak-Borsodi LU HKE területe 30 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 40,733 fő, a városokban élő lakosok száma 11,137 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 70%-a, 19 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 13 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Észak-Borsodi LU HKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 40,733 Putnok 7,653 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 30 Arló 4,170 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Borsodnádasd 3,484 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 29 Sajókaza 3,313 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 2 6 Fő fejlesztési prioritások száma 29 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 9 27 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 13 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Észak-Borsodi LU HKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,385,521 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 7 • 1,100,407 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 850,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 1,385,521 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 300,000 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 587,427 • Leader vállalkozás fejlesztés • Leader képzés • 5 • 52,000 • Leader rendezvény • 4 • 159,516 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 112,000 • Leader komplex projekt • 5 • 569,109 • Leader tervek, tanulmányok • 1 • 36,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Észak-Borsodi LU HKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A működőképtelen gazdasági és társadalmi szerkezet, az alacsony képzettségűek magas aránya, a többszörösen hátrányos helyzetű rétegek problémáinak megoldatlansága, a fiatalok és szakemberek hiánya. A gazdaság általános feltételei nem alkalmasak a szükséges fejlesztések megvalósítására. A térség imázsa kedvezőtlen. • A tenni akaró helyi közösségek és a korszerű tudással rendelkező a megfelelő feltételek esetén visszatérő fiatalok együttműködésével a helyi társadalom összefogásával újszerű fejlesztések megvalósítása (kulturális ipar, zöld infrastruktúra, kompetitív helyi képzések, nemzetközi kapcsolatok lehetőségeinek kihasználása stb), egyedi és egységes térségi arculat kialakítása, a fiatalság helyben tartása és a térségbe vonzása, a térségi tudásszint emelése, a térségi külső-belső kommunikáció és marketing javítása. A természeti és társadalmi tőke gazdasági tőkévé alakítása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Észak-Borsodi LU HKE – A stratégia alapvető célja A helyi adottságokra építve olyan térségi szintű innovatív fejlesztések, újszerű vállalkozások megvalósítása, mely révén a fiatalok nemcsak helyben maradnak, de meghatározó erejévé, mozgatóivá válnak a gazdasági-társadalmi szerkezetváltásnak. Az Ifjúsági Innovációs Központ létrehozásával, fejlesztésével, ezen keresztül a kulturális és kreatív ipar megteremtésével, a zöld infrastruktúra fejlesztésével, a környezettudatos gazdálkodás beindításával térségi szinten olyan diverzifikált munkahelyek létrejötte a cél, melyek új pályára állítják a térség gazdasági – társadalmi szerkezetét, építve a hagyományokra, az évszázados tapasztalatokra, hosszabb távon is biztosítva a fenntartható fejlődést Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Az Észak-Borsodi Leader Unió Borsod megye nyugati részén a Bükk hegység lábánál és a Sajó völgyében az ózdi és kazincbarcikai kistérségben fekszik. Területén megtalálhatók a hegyvidék, a folyóvölgy és források valamint a dombság adta lehetőségek. A hely a múlt század elején híres volt a környezeti értékekre vigyázó kohászatról és bányászatról, a Magyar Semmeringhez tartozó turisztikai látványosságokról és értékekről, a Sajó-völgy mezőgazdaságáról, majd hírhedt lett a környezetet tönkretevő feszített iparosításról és tönkre tett természeti értékekről, végül a folyamat betetőzéseként - a tönkrement kohászat és bányászat következményeként - az ország egy egyik első és szinte megoldhatatlan problémát jelentő válságtérségeként kezelték. Híre így, vagy úgy mindig a köztudatban volt. Napjainkban a „dicső múlt” – természetesen kohászat nélküli - visszaállításáról kell gondolkodnunk. A térség jelenleg keresi az új arculatát, a civilek, az önkormányzatok, a vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy csak közösen, új megoldásokat keresve, a rendelkezésre álló lehetőségeket a legjobban kihasználva lehet megújhodva kitörni, nemcsak a jelenlegi helyzetből, de a többi hasonló problémával küzdő térség közül is, jól meghatározva és megkülönböztetve magunkat. Csak egy új, egyedi arculat, megújult társadalmi-gazdasági szerkezet, fiatalos, megújulni, fejlődni képes helyi társadalom és térség lehet vonzó mind az elvándorlást fontolgató fiatalok, mind a máshonnan útnak indulók számára. Minden településen találunk egyedi természeti értéket, néprajzi szempontból jelentős hagyományt, amelyeket jól átgondoltan közkincsé lehet és kell tenni. Nem elég csak az egyedi természeti, társadalmi értékekre hagyatkozni, mert önmagukban ezek csak kevesek számára jelentenek unikumot, befogadhatóvá, élvezhetővé kell tenni a térséget, hogy olyan fogyasztói, befektetői igényt generáljunk, amely gazdaságilag jelentős potenciált jelenthet. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A térség természeti, kulturális és társadalmi tőkéjét kell gazdasági tőkévé átváltani. Olyan projekteket, gazdasági konstrukciókat kell ki dolgoznunk, amelyek újszerűek, innovatívak, fenntarthatóak és egyediek. A népesség a településeken a múlt századhoz képest 20-30%-kal kevesebb, ami egyben azt is jelenti, hogy a térség a jelenleginél mintegy 1/5-ével nagyobb népességet tudna eltartani, anélkül, hogy károsodás érné. Jelentős tartalékok miatt körülbelül ennyivel növekedhetne az itt élők illetve megfelelő feltételek mellett az ideiglenesen itt tartózkodó vendégek, turisták és rendezvények közönségének a száma. A saját gazdasági potenciál jelenleg nem elégséges a szükséges gazdasági-társadalmi váltáshoz, ezért a szűkös lehetőségeket kihasználva törekedni kell a helyi szükségleteket, igényeket kielégítő megoldások kidolgozására. A térséget mit felvevő piacot kell tekinteni, tehát azokat az akár non-profit vállalkozásokat kell kezdetben támogatni, amelyek a térség átalakulását segítik, a későbbi for-profit fejlesztések előfeltételeit teremtik meg. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A térség természeti kincsekben gazdag. Olyan egyedi értékek, mint a földtörténeti középkorból itt maradt Upponyi-rög, a legnagyobb melegben is jeges Damasa-szakadék, a suvadással kialakult Arlói tó, a csak Sajómercsén megtalálható lepkefajta és madarak a keleméri Mohos-tavak őslápja csak ízelítő a gazdag természeti értékekből. Minden településen található olyan természeti érték, forrás, folyó, hegy, tájkép, növény- vagy állatfajta, amely jelentős egyedi értéket képvisel. A térség jelentős része természetvédelmi terület. A természeti környezet állapotát jelenleg a természetes regeneráció jellemzi. A kohászat, bányászat, vegyipar és cementgyártás nagy környezeti terhelést és jelentős károkat okozott. Ezeknek az iparágaknak a megszűnése a természetes regenerációt segítette. Korábban az ország legszennyezettebb folyója a Sajó ma már ismét halakban gazdag, újra tiszták a Hangony és Nádasd-völgye patakjai. A növények leveleit ma már nem lepi cementpor. A természet magára talált. A legjelentősebb gondot a földek parlagon tartása, az erdők kivágása és gondozásának elmaradása okozza, azonban ahol a természet nem képes begyógyítani a sebeket az ember tudatos, átgondolt cselekvéssel még segíthet. Szem előtt kell tartanunk a környezetgazdálkodás fontosságát és az élhetőbb környezetért ezt kiemelten kell kezelni. Az épített környezet sajnos nem képes regenerálódni. Itt a korábbi romlás, rombolás tovább folytatódik. Meglátszik ez a faluképeken, a műemlékek illetve helyi védelem alatt lévő értékeken is. Ezek rendbehozatala jelentős forrásokat igényel, azonban mind az élhetőbb környezet, mind a térség fejlesztése szempontjából elodázhatatlan feladat. Sok esetben a kastélyok, kúriák, ipari- és más épületek funkcióváltással történő hasznosítását kell megoldani. Korábban több épületbe olyan tevékenységet telepítettek, amelyre alkalmatlanok, így a leromlásuk felgyorsult. Az eddigi térségfejlesztési munka eredményeként már több épület megújult. Minden településen találunk felújított épületet, műemléket azonban az egységes települési, térségi arculat kialakításához ez kevés volt. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A térségnek jelenleg nincs egységes térségi arculatfejlesztési terve. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 Az Észak Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség települései közül 28 a 33 leghátrányosabb kistérség közé tartozó ózdi kistérségbe tartozik. Két település Sajókaza és Sajógalgóc a kazinbarcikai kistérség települései. Ózd és térsége a kohászat és bányászat fellegvára és később pedig áldozata lett. Az ózdi az ország egyik első és máig egyik legismertebb válságtérsége. A térség településeinek lakossága a nehézipar függőségében kétlaki életet élt. A fő megélhetési forrás a kohászat és bányászat volt. Kiegészítő jövedelmet jelentett a mezőgazdaság, azonban ez itt nem volt olyan színvonalú, hogy a kohászat csődje után megélhetést biztosított volna. A válság a kistelepülések lakóit érintette először. A munkaképes lakosság jelentős része – ez elsősorban a fiatalabb korosztályokat jelenti – családostól elvándorolt, oda ahol munkát kapott, vagy kedvezőbb vállalkozási feltételeket talált. Az itt élők iskoláik bejezése után kénytelenek máshol munkát vállalni. A fiatalok elvándorlása miatt egyes korosztályok szinte teljesen hiányoznak, a térség elöregszik. A kis településeken az iskolák megszűntek, de a középfokú oktatási rendszer sem követte a változásokat, ami még tovább súlyosbította a helyzetet. A térség értékeit kihasználva olyan élet és munkafeltételeket kell teremteni, ami megállítja ezt a folyamatot. Jelentősen csökkent a vásárlóerő, ami tovább rontotta más ágazatok vállalkozásait. Az ingatlanok elértéktelenedtek, így a szociális alapon folyósított támogatások segítségével sokan költöztek be a térségbe, ami jelentős társadalmi szerkezetváltást eredményezett. A hátrányos helyzetű rétegek növekedése, az amúgy is súlyos munkaerő helyzetben tovább csökkentette a munkaképes munkanélküliek arányát. A kistelepülések így sem vásárlóerőt, sem tényleges munkaerőt nem jelentettek a még meglévő vállalkozások számára, amelyek még jobban ellehetetlenültek, fejlesztésekről és új vállalkozásokról szinte nem beszélhetünk. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A települések képe leromlott, az infrastruktúra a szennyvíz kivételével lényegében teljesen kiépült, de a szolgáltatások egyéb területeken hiányoznak. Települések három mikrotérséget alkotnak, ezek a Nádasd és Hangony völgye, a Gömöri települések és a Bükki Hegyhát települései, amelyek a korábbi időszakból adódó közös hagyományokon, társadalmi-gazdasági kapcsolatokon, együttműködéseken alapulnak. Szignifikáns eltérés gazdasági-társadalmi paraméterek tekintetében nincs a mikrotérségek között. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 11% Építőipar 28% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 9% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 40%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 3% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 40% 4% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 27% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 17.8%, ami 4.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 17.8% • Változás 2003-hoz képest 4.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A kohászat és bányászat csődjével a térség foglalkoztatási helyzete kezelhetetlenné vált. A munkanélküliség – amely lényegesen magasabb az országosnál - hirtelen olyan mértéket ért el a térségben, amely a gazdasági szerkezet szétesése mellett a helyi társadalmi szerkezet szétesését és kulturális válságot is okozott. Korábban az egész térség foglalkoztatása az ózdi és borsodnádasdi kohászatra és a bányászatra valamint az ezeket kiszolgáló vállalkozásokra épült. Ezek kiesését azóta sem sikerült pótolni. Nagyiparnak csak a városokban a korábbi nagyvállalatok helyén vannak meg a feltételei. Azonban nem sikerült olyan méretű vállalkozásokat a térségbe hozni, amelyek a kiesőket helyettesítenék. A kistelepüléseken sok esetben az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A vállalkozások nagy része kényszervállalkozás. A munkaerő összetétele kedvezőtlen. Magas a képzetlen munkaerő aránya, illetve a képzettek sem rendelkeznek olyan ismeretekkel, amely vonzóvá tenné a befektetőket. A gyors eredményhez meg kell oldani a helyi ismereteken és a helyi szükségletekhez igazodó kompetitív képzést, ami a hozzájárulhatna a saját piacon alapuló vállalkozások beindításához. Külön oda kell figyelni az alacsony képzettségű roma kisebbség foglalkoztatására, hiszen problémáikat elsősorban a képzés majd a munkába állás oldhatja meg. Olyan fejlesztésekben kell gondolkodni, amely rövid távon nagy létszámban munkához segíti őket.Az aktív népesség elérése a cél, így a romáknál leginkább problémaként megjelenő inaktivitás megváltoztatására konkrét beavatkozás szükséges. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Mobilizálásuk önmaguktól nem megoldható, így az integráló tényezők beépítése nélkül a vidékfejlesztésből kimaradnak. Innovatív és háttértámogató programok alternatív lehetőségek megvalósításával lehet a roma közösségeket aktívan bevonni. A magasan képzett munkaerő számára olyan feltételeket kell biztosítani, amely helyben tartja, illetve a fiatalokat tekintve beleértve a középfokú és a felsőfokú képzettségűeket is helyben helyezkedhetnek el, a térség javára hasznosíthatják a megszerzett tudásukat. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) szektorban* működő vállalkozások száma 10 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Putnok székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,026 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 11% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • PLES ZRT • Borsodnádasd • 343 2 • Airflyt Kft • Putnok • 197 3 • Észak Magyarországi Téglaipari ZRT • Serényfalva • 103 4 • Vekni Kft • Putnok • 71 5 • KVARTETT-M Kft • Sajókaza • 70 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Inter Italy Kft • Csernely • 70 7 • PI-PI Kft • Borsodszentgyörgy • 53 8 • Vass És Társa Kft • Putnok • 44 9 • UNIO COOP Kft • Putnok • 41 10 • ÓBÜKK Kft • Arló • 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A térségben működő vállalkozások a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb munkerőt tudnak foglalkoztatni. A 100-nál több embert foglalkoztaó vállalkozások száma nagyon kevés. Ezek nagy része is Ózdra csoportosul, a kohászat maradványaira épül. A térség szempontjából ezek a vállalkozások nincsenek nagy kihatással, mivel elsősorban ózdiakat foglalkoztatnak. A kistelepüléseken bár az infrastruktúra meg lenne, nincsenek meg azok a feltételek amelyek vonzanák a befektetőtet. A helyi vállalkozások nagy része kényszervállalkozás és lényegében lefedik saját területükön a piacot. A meglévő profilokban érdeksérelem nélkül nem lehet új vállalkozásokat indítani. A közgazdasági feltételek sem össztönzik a helyi ipar fejlesztését. Általános feltételek mellett egy halmozottan hátrányos környezetben nem lehet gazdaságosan fejleszteni. Olyan pozitív diszkriminációra van szükség, olyan feltételeket kell teremteni ami az új vállalkozások indulásakor segítséget jelent. Térségfejlesztési szempontból végig kell gondolni a non-profit vállalkozások támogatását. A térségben lényegében húzó ágazat illetve vállalatok nincsenek. Általában fix és stabil speciális piacokkal rendelkeznek így lényeges bővülésükre nem lehet számítani. Új ágazatok megteremtésével (kultúrális ipar, zöld infrastruktúra stb.)a térség megújításával kedvezőbb életfeltételek megteremtésével lehet hatékony szerkezetátalakítást elérni. Kiemelten kell kezelni a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képzését és foglalkoztatását. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 9 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 22 Sporttal kapcsolatos tevékenység 15 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 21 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Oktatással kapcsolatos tevékenység 13 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 2 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 10 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A térségben a civil szervezetek száma viszonylag alacsony. A szervezetek nagy részére jellemző hogy egy településre, egy tevékenységre alakulnak, leggyakoribbak a sport és polgárőr szervezetek. Gyakoriak az iskolákhoz kapcsolódó egyesületek, alapítványok. A művészeti tevékenységre alakult szervezetek (színjátszó körök, tánckarok) jelentősen segítik a települések közötti együttműködéseket. A térségi szemléletre legnyitottabbak a települések fejlesztésére alakult egyesületek, baráti körök. Térségi hatókörrel elsősorban az önkormányzatok együttműködésével létrejött szervezetek rendelkeznek, ilyenek a Sajó-völgyi települések kulturális együttműködését segítő egyesület, a Bükki Hegyhát Helyi Vidékfejlesztési Önkormányzati Társulás, Putnok és Térsége Társulás, a Sajó Rima Eurórégió, a Sajómenti Civilek Egyesülete, az Együtt Hétért, a Borsodbótai Önkéntes Tűzoltó és Településszépítő, Környezetvédő és Munkahelyteremtő Közhasznú Egyesület vagy az Őrhegy Egyesület az Emberért és a Térségért. Ez utóbbiak a leggyakoribb gazdái a térségi rendezvényeknek, térségfejlesztési programoknak. A szervezett térségi programok gazdasági, ifjúsági, kulturális, környezetvédelmi és nemzetközi területen járulnak hozzá a térség fejlődéséhez. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,500 fővel csökkent, ami arányosítva 4%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 42,233 41,903 41,569 41,192 40,733 Éves változás -377 -459 -330 -334 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,500 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 4%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 60%, ami 0 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 4% 3% 0-2 év 4% 3% 3-5 év 12% 13% 6-14 év 60% 60% 15-59 év 20% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 12% 9% 1-5 általános 14% 9% 6-7 általános 34% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 17% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 3% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/1 A térség népessége csökkent, elsősorban a fiatal korosztály vándorolt el, ennek következtében a gyerekkorú lakosság száma is jelentősen csökkent. Lényegében a fiatal korosztályok hiányoznak, nagyon jelentős a térség elöregedése. Kedvezőtlen jelenség, hogy a még itt élő fiatalok is iskolai tanulmányaik elvégzése után (középiskolai és elsősorban felsőfokú) nem térnek vissza. A fiatalokkal foglalkozó intézmények a kistelepüléseken bezárnak, az idősebb korosztály számára szükséges szolgáltatások helyben hiányoznak. Ez megindít egy a városokba történő vándorlást és a kistelepülések öngerjesztő eróziójához vezet. A cigány lakosság állapotaira jellemző: a szegénység, a kirekesztettség, a megfosztottság, az alkalmi munkavállalás, kriminális veszélyeztetettség, s egyéb negatív szociális tendenciák. Jövedelmeik alkalmiak, iskolázottságuk alacsony. Látens és manifeszt feszültségek vannak jelen: a társadalmi együttélés hétköznapjaiban érezhetőek az előítéletek. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 2 7% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 30% • Mindhárom mobilhálózat 9 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 30 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely Ipari parkok • Ipari park Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 A lakossági infrastruktúra az energetikát, közüzemi szolgáltatásokat tekintve lényegében kiépült. A zárt szennyvíz hálózat és a szennyvíztisztítók hiánya jelent még gondot. Ez különösen a természetvédelmi területek miatt jelent problémát. A kommunális hulladék tárolása és kezelése a sajókazai lerakó megépülésével megoldott. Az ipari infrastruktúra kiépült, bár az újonnan betelepítendő vállalkozások igényeihez igazítására szükség lesz. A közúthálózat állapota nem megfelelő a helyi utakat fel kellene újítani, de alapvetően nem ez jelenti a fejlődés akadályát. Hiányoznak a turista és kerékpárutak, azonban ezeket egy egységes fejlesztési koncepcióhoz kell igazítani. Az informatikai infrastruktúra jelenleg bővítésre szorul. A széles sávú Internet teljes kiépítése oldaná az elszigeteltséget, lehetővé tenné a hiányzó szolgáltatások (ATM stb.) településenkénti telepítését. A szállások rendezvényhelyszínek infrastruktúrája is fejlesztésre szorul, azonban itt kistérségben és gazdaságilag átgondoltan kellene fejleszteni. Az épített környezet romlását nem sikerült megállítani. Az itt található kastélyok, templomok és egyéb kiemelt épületek megvédése és új funkciókkal való ellátása a kitörést kell, hogy szolgálja. Az élhető környezet megteremtése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az egységes falukép, térségi arculat, közterek megteremtésére. 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.01 0.02 0.14 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 7% 27% 1% 21% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

37. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Arló • Nagyközség • 4,170 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 26.00% • 207,009 • 0.000 • 0.005 Bánréve • Község • 1,441 • Közszféra • 9.00% • 472,321 • 0.000 • 0.000 Borsodbóta • Község • 942 • 21.00% • 284,598 • 0.000 • 0.392 • Közszféra Borsodnádasd • Város • 3,484 • 14.00% • 358,479 • 0.000 • 0.273 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Borsodszentgyörgy • Község • 1,347 • 12.00% • 365,498 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bükkmogyorósd • Község • 161 • 17.00% • 323,079 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csernely • Község • 876 • 19.00% • 256,333 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Csokvaomány • Község • 945 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.00% • 281,921 • 0.000 • 0.000 Domaháza • Község • 1,007 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 27.00% • 201,577 • 0.000 • 0.000 Dubicsány • Község • 343 • 20.00% • 507,510 • 2.490 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Farkaslyuk • Község • 2,008 • 23.00% • 198,396 • 0.000 • 0.875 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gömörszőlős • Község • 88 • 17.00% • 364,805 • 0.000 • 4.239 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hangony • Község • 1,834 • 19.00% • 337,500 • 0.000 • 0.003 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hét • Község • 546 • 17.00% • 335,721 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Járdánháza • Község • 1,987 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 20.00% • 296,714 • 0.000 • 0.000 Kelemér • Község • 548 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 31.00% • 262,647 • 0.000 • 0.412 Királd • Község • 948 • 15.00% • 323,338 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kissikátor • Község • 352 • 8.00% • 407,384 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lénárddaróc • Község • 331 • 18.00% • 390,229 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Nekézseny • Község • 864 • 12.00% • 304,029 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Putnok • Város • 7,653 • 18.00% • 372,011 • 0.000 • 0.029 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Sajógalgóc • Község • 397 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.00% • 412,344 • 0.000 • 0.000 Sajókaza • Község • 3,313 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.00% • 300,103 • 0.000 • 0.000 Sajómercse • Község • 263 • 23.00% • 268,753 • 0.000 • 0.567 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sajónémeti • Község • 567 • 25.00% • 292,586 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sajópüspöki • Község • 576 • 17.00% • 324,076 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sajóvelezd • Község • 883 • 19.00% • 381,769 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sáta • Község • 1,389 • 16.00% • 320,371 • 0.000 • 0.451 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Serényfalva • Község • 1,104 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 18.00% • 351,740 • 0.000 • 0.000 Uppony • Község • 366 • Közszféra • 12.00% • 270,230 • 0.000 • 2.902 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések egy mondatos jellemzése 1/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Közösségi szintér hiánya, tornaterem hiánya, foglalkoztatási paraméterek, szociális paraméterek.” • „Arlói tóhoz kötődő beruházások.” • Arló • „Szenyvízcsatorna hálózat hiánya. munkanélküliség, illegális szemételhelyezés, közösségi terek hiánya (játszóterek, parkok).” • „Aktív közösségek, Sajó turisztikai hasznosítása.” • Bánréve 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 2/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség rossz anyagi körülmény, nagy arányú a segélyezettek száma, rossz úthálózat, autópálya távolsága, terjedő bűnözés, gondozatlan földterületek magas aránya.” • „Idegenforgalom fejelesztésre alkalmas területek és ingatlanok, a táj szépsége, vendégszerető helyi lakosság, munkavállalás utáni vágy, fejlődő holland turizmus, kiépült önkormányzati intézményhálózat, művelésre alkalmas földterületek.” • Borsodbóta • „” • „” • Borsodnádasd 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 3/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Érdektelenség és a fiatalok elvándorlása, a közösségi élet hiánya.” • „A meglévő vállalkozások továbbfejlesztése, közösségi élet élénkítése, az elszigeteltség feloldása.” • Borsodszentgyörgy • „Kevés munkalehetőség van, elöregedő kistelepülés” • „” • Bükkmogyorósd 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 4/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Kevés munkalehetőség, közbiztonság, kisebbségi kérdés.” • „Sturmann kastély hasznosítása” • Csernely • „A település elöregedése, kevés munkalehetőség a térségben, rossz közlekedés, természeti adottságok kihasználatlansága. Az elöregedés ellen és a fiatalok itt tartása érdekében ipart kell létesíteni a településünkön és a környező régióban.” • „Településünkön számos földterület van az ipari létesítményekre. Az elhelyezkedéséből adódóan az idegenforgalom egyik kulcsbázisa lehet a későbbiekben.” • Csokvaomány 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 5/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Önkormányzat finanszírozása.” • „Természeti adottságok kihasználása (ivóvíz palackozása).” • Domaháza • „Munkanélküliség, sport létesítmény állapota, magtár épület állapota.” • „Szállás lehetőség, természeti környezet, jó települési infrastruktúra.” • Dubicsány 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 6/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az álami támogatások nem nyújtanak fedezetet a növekvő működési kiadásokra.” • „A 2013-ig térségünkbe érkező fejlesztési források maximális kihasználásával fejleszteni a települést.” • Farkaslyuk • „Munkanélküliség, szociális helyzet.” • „A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tevékenységek (fenntartható falu), természeti környezet, hagyományőrzés.” • Gömörszőlős 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 7/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, sok képzetlen ember.” • „Turizmus, vadászat, mezőgazdaság (energianövény termesztés).” • Hangony • „Érdektelenség, munkanélküliség” • „Biogazdálkodás lehetősége, települési infrastruktúra, a Sajó turisztikai hasznosítása” • Hét 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 8/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Hátrányos helyzetűek nagy száma, munkanélküliség.” • „Idegenforgalom, falusi turizmus.” • Járdánháza • „Munkanélküliség, szociális helyzet” • „Természeti adottságok, kultúrális értékek (Tompa Mihály Emlékház).” • Kelemér 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 9/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek létének hiánya, a közlekedés visszaszorítása a Volán buszok megszűnése.” • „A környezet tisztasága, a művelődési ház kihasználása.” • Királd • „Nincs megfelelő és elégséges munkahely.” • „A falusi turizmus kifejlesztése.” • Kissikátor 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis