Általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó belső ellenőrzése

1. Általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó belső ellenőrzése

2. Stratégiai terv A költségvetési befizetési, bevallási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése (4 éves ciklusban) • Személyi jövedelemadó feladási kötelezettség teljesítése a KIR rendszeren keresztül, kiküldetés, napidíj, munkába járás, reprezentációs kiadások, cafetéria juttatások elszámolása, • Áfa elszámolás, bevallás, analitikus nyilvántartás vezetése, adólevonási jog gyakorlása, • Rehabilitációs hozzájárulás elszámolása, bevallása, • Cégautó adó.

3. Felkészülés az áfa ellenőrzésre Áfa törvény, Áfa bevallás kitöltési útmutató, NAV információs füzetek, Alapító okirat (tevékenységi körök vizsgálata), Pótlékszámító segédprogram, Számviteli politika - adólevonás módszerét (arányosítás módszerét) ebben, vagy kontírozási segédletben rögzíteni kell. (külső szakértő bevonható az ellenőrzésbe)

4. Áfa ellenőrzési program Vizsgálandó dokumentumok • NAV törzsadatok, • Bevallások, önellenőrzési bevallások, • Adófolyószámla, • Áfa analitika, • Önellenőrzési jegyzőkönyvek, nyilvántartás, pótlékszámítás, • Vevő számlák, nyugták (bank, pénztár), • Szállítói számlák (bank, pénztár), • Szerződések, • Korábbi ellenőrzések, NAV ellenőrzések jegyzőkönyve, • Arányosítási számítás, • Étkeztetésnél ingyenes étkezők adagszáma (étkezési nyilvántartásból)

5. NAV törzsadatok • bejelentett tevékenységek, (adólevonás csak bejelentett tevékenységre gyakorolható) • bérbeadásra, ingatlan értékesítésre adókötelezettség választás nyilatkozat, (önkormányzat, hivatal szétválása után sok probléma volt, nem jelentették be az önkormányzatnál!) • áfa bevallási gyakoriság (év elején)

6. Az adóbevallások és áfa analitika ellenőrzése • Ellenőrzési cél, annak megállapítása, hogy: • Az adóbevallási gyakoriságot a jogszabályi • előírásoknak megfelelően állapították-e meg? (NAV • törzsadatok alapján ellenőrizzük). • Az adóbevallási és megfizetési kötelezettségnek • határidőben eleget tettek-e? (adófolyószámla, • elküldött bevallás NAV visszaigazolása alapján • ellenőrizzük). • Az analitikus nyilvántartás adattartalma a jogszabályi • előírásoknak megfelelő-e és alátámasztja-e az • adóbevallás adatait? (integrált programok biztosítják)

7. Bevallások Határidőben be lett-e adva a bevallás, (NAV visszaigazolást is ellenőrizzük), Adóbevallás sorainak kitöltése: • FAD számlák, tájékoztató sort is ki kell tölteni, (51, 54) • közösségi értékesítés esetén „A 65”-ös (közösségi összesítő) bevallást is ellenőrizni kell, • adómentes bevételek (a költségvetési támogatást nem kell szerepeltetni, gyakran egyáltalán nem vallják be, vagy a 4. sorban a 8. sor helyett) (kitöltési útmutatót tanulmányozzuk az ellenőrzéskor felkészülés során)

8. Önellenőrzési bevallások ellenőrzése Szükséges volt-e az önellenőrzés? Számlakibocsátói oldal: • Fizetendő adó nő →kell önellenőrzés • Késve számláznak pl. májusi teljesítést szeptemberben →kell önellenőrzés. • Fizetendő adó csökken (áfa tv. 153/B,/ C. §) →nem kell önellenőrzés Számla befogadói oldal: • Levonható adó csökken→ módosító bizonylat kézhezvétele, legkésőbb kiállítást köv. hó 15. (nem kell önellenőrzés) • Levonható adó nő→ legkorábban, amikor bizonylat rendelkezésére áll.(nincs önellenőrzési kötelezettség) Jegyzőkönyv és ellenőrzési nyilvántartás nélkül érvénytelen (Art.) Önellenőrzési pótlék számítást NAV segéd programmal ellenőrizzük. Pótlékszámítás: a bevallást követő naptól, az önellenőrzési bevallás benyújtásáig, illetve a pótlék megfizetéséig. 1000 Ft-ra kerekítve kell bevallani, kötelezettségcsökkenés esetén nem kell megfizetni.

9. Az Intézmény adózási gyakorlatának ellenőrzése Az Intézmény számlázási gyakorlata megfelel-e a jogszabályi előírásoknak? • A kibocsátott számlák adattartalma az alaki és tartalmi előírásoknak megfelel-e? • Az adómértéket, adókulcsot helyesen állapították-e meg? • Megfelelő számlaformátumot alkalmaznak-e? • A felszámított áfát a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapították-e meg? • Nem számláznak-e adómentesen áfás szolgáltatást, vagy fordítva? • A teljesítési határidőket betartják-e? 5

10. Vevő számlák, nyugták Az Intézmény számlázási gyakorlata megfelel-e a jogszabályi előírásoknak? (bank, pénztári dokumentumok, számlázó program ellenőrzése) • A kibocsátott számla adattartalma az alaki és tartalmi előírásoknak megfelel-e? (áfa tv. 169-173. §) • Az adómértéket, adókulcsot helyesen állapították-e meg? (nem számláztak-e adókötelest tételt adómentesen, vagy fordítva? • Megfelelő számlaformátumot alkalmaznak-e? Csekkes befizetés nem készpénz helyettesítő fizetés mód, számla kell (nyugta nem lehet), - A szerződések ellenőrzése, szerződésnek megfelelően számláztak-e? (Egy gazdasági eseményről csak egy bizonylat készülhet, a nyugtákról nem kell számlát kiállítani, egyes programok technikai számla előállításával oldják meg a nyugtáknak az informatikai rendszerbe történő beemelését)

11. Legfontosabb számlázási szabályok Számlázási szabályok áfa tv. 158. -178. § Számla kötelező adattartalma áfa tv. 169. §, Számlát ki kell bocsátani: • A teljesítésig, • Előlegfizetés esetén a fizetendő adó megállapításáig (a pénz kézhezvétele), • Legfeljebb 15 napon belül. Nyugta állítható ki, ha a vevő magánszemély és nem kér számlát. Más helyetti számlázásban (Kft., GESZ számláz, stb.) írásban meg kell állapodni. Számlán feltüntetendő kötelező szövegek: (adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás, „fordított adózás”, Határozott időszakos ügyletnél a teljesítési időpont = fizetés esedékessége, az elszámolt időszakot is szerepeltetni kell a számlán (Szt.)

12. Mikor nem kell számlát kiállítani? • Közhatalmi tevékenységről, • Áfa hatálya alá nem tartozó ügyeletekről: - kártérítés, kamat, kötbér, óvadék, stb. • Termék közösségen belüli értékesítéséhez átvett előlegről, (a fizetett előlegről nem kapnak számlát), • Adómentes ügyletekről, pl. önkormányzati lakásbérbeadásról, (Vigyázat: ki ne maradjon a bevallásból!) Ezekről elegendő számviteli bizonylat, nem adóügyi bizonylat.

13. Számla helyesbítés, stornó számla A javító bizonylat: • lehet: helyesbítő (jóváíró) számla, vagy számlával egy tekintet alá eső okirat. Akkor állítjuk ki, ha a számla valamely adata, adóalap, áfa mérték, stb. módosul. • Hivatkozni kell az eredeti számla számára, • Nem kötelező szerepeltetni teljesítési időpontot, (kivéve, ha azt javítjuk), de ha szerepeltetjük, akkor az eredetit kell! (A telj. időpont nem változik, attól, ha változik az adóalap!) • Stornó, ha az ügylet meghiúsult, vagy létre sem jött, pl. nem a tényleges vevő nevére állítottuk ki, vagy technikai stornó (ha másképpen nem végezhető el a számla javítása).

14. Teljesítési időpont, adófizetési kötelezettség keletkezése Ez határozza meg azt, hogy mikor keletkezik a fizetendő áfa, illetve szállítói oldalról mikor keletkezik az adólevonási jog (nem pénzügyi teljesítést jelent) • Fő szabály: az ügylet teljesítési időpontja (áfa tv. 55. §), • Előlegnél, az előleg átvételének, jóváírásának napja, • Határozott időszakos ügyleteknél fizetés esedékességével egyezik meg. • Fordított adós ügyleteknél áfa tv. 60. § (kézhezvétel, a kiegyenlítés, teljt. Köv. 15. nap), • Termék közösségen belüli beszerzése: • ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján (ha nem kapták meg az adóbevallásig a számlát) • Szolgáltatás közösségen belüli beszerzése esetén: • ha fő szabály (áfa tv. 37. §) alapján a vevő adóalany fizeti az áfát - teljesítés napja szerint, (nincs halasztás!)

15. Szállítói számlák A szállítói (befogadott) számlák megfelelnek-e az Áfa tv. tartalmi és formai előírásainak?(bank, pénztár, szerződések ellenőrzése) • A felszámított adómérték megfelelő-e, • Teljesítési időpont megfelel-e a szerződésben foglaltaknak, • Adómentes ügyletek, ill. áfát nem tartalmazó számlák esetében a megfelelő jogszabályi hivatkozást tartalmazza-e a számla? • Az áfa tv. által felsorolt esetekben a kötelezően feltüntetendő szövegeket: pl. fordított adózás, pénzforgalmi adózás, stb. • A 2 millió Ft feletti áfát tartalmazó számlákra ráírták-e a vevő adószámának első 8 számjegyét, • Nincs-e olyan hibája a számlának, ami alkalmatlanná teszi az előzetesen felszámított áfa levonására? (kibocsátó szerepel-e az áfa alanyok listájában, Cégadatbázis, egyéni vállalkozók nyilvántartás)

16. Adólevonás ellenőrzése • A levonható, le nem vonható, ill. arányosításba vonható tételeket elkülönítik-e? • Adólevonásba, arányosításba olyan tételeket állítanak-e be, amelyekre az áfa tv. levonási feltételei fennállnak? • Az arányosítás módszerét rögzítették-e belső szabályzatban? (számviteli politika) • A bevétel arányos képletet a jogszabályi előírásoknak megfelelően számítják-e? • Nem vontak-e le olyan tételeket, amelyeknek az adólevonását tiltja az áfa törvény?

17. Adólevonás szabályai Adólevonás: Olyan mértékben illeti meg az adózót, amilyen mértékben adóköteles tevékenység érdekében merül fel a beszerzés. Arányosítás, ha levonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet egyaránt szolgál. Nem a támogatás miatt arányosítunk! Fő szabály: tételes elkülönítés. Arányosítás lehet természetes mértékegység, vagy bevétel arányos képlet alapján. (adagszám, négyzetméter, üzemóra, stb.) Tárgyi eszközöknél 60 hónap, ingatlan esetében 240 hónap a figyelési határidő. 10 000 Ft-ot meghaladó levonási hányad különbözetnél pótlólagos áfa levonás, v. fizetési kötelezettség keletkezik.

18. Nem vonható le az áfa Adómentes, közhatalmi tevékenységhez beszerzett termékek, szolgáltatások esetében, Ha ingyenes átadás céljára szereztük be a terméket, szolgáltatást (repi, természetbeni juttatás) A tételes levonási tiltás alá eső beszerzések: személygépkocsi, benzin, (áfa tv. 124 és 125. §-ai) Témaszámra iktatásnál figyelni a nem levonható tételeket! A pályázatokkal kapcsolatos adólevonási jogot is az általános szabályok szerint kell gyakorolni. Lesz-e a pályázatból megvalósított beruházásból áfás bevétel? (az adólevonási jog érvényesítéséhez legalább előszerződés kell, pl. közmű üzemeltetésnél).

19. Arányosítás A beszerzési áfát levonható, nem levonható, arányosításba vonható csoportokra kell bontani. (a besorolás helyességét ellenőrizzük) Bevétel arányos képlet: Adóköteles bevételek (adóalap) Ak+AAM+ támogatás a kapott %-al szorozzuk az arányosításba vont áfát. A számítás végezhető előző évi arányszámmal, vagy év elejétől göngyölített adatokkal. A számítást ellenőrizni kell. (áfa tv. 5. sz. melléklet)

20. Szociális és gyermekétkeztetés A vevő magánszemély, ha kp-ben fizet, nyugtával bizonylatolható. 50%-os kedvezmény (Gyvt.): a teljes bekerülési áfa levonható, fizetni az 50% után kell. Ingyenes étkezés: a bekerülési áfa nem vonható le. Ha a beszerzéskor nem állapítható meg, akkor meg kell fizetni a teljes térítési díj utáni áfát. Térítési díj = nyersanyagnorma. Fizetendő≠levonható áfa (rezsi). Az ingyenes étkezőknek (Gyvt. alapján adott) nem kell számlát kiállítani NAV állásfoglalás szerint. Törvény: számlázni kell, ha adófizetési kötelezettség keletkezik az ingyenes átadás után. Egyedi, önkormányzati döntés alapján ingyenes étkeztetést számlázni kell.

21. Bérbeadás Fő szabály szerint adómentes, de választható adókötelezettség. (NAV adatbázisban, törzsadatokban ellenőrizhető.) Bérbeadás: a sírhely megváltás, és a közterület foglalás is. Ha a bérbeadás adómentes, a bérleti díjhoz kapcsolódó rezsit is adómentesen kell számlázni, nincs adólevonási jog (bruttón számlázzuk), ha nincs bérleti díj (pl. önkormányzat orvosoknak rezsiért ad bérbe) akkor is bérbeadásként számlázzuk a rezsit. Ha elválik a bérbeadó és a rezsit számlázó adóalany, akkor a rezsi közvetített szolgáltatásként áfás (nem a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatás). Járulékos szolgáltatás, akkor lehet, ha ugyanaz nyújtja az alapszolgáltatást is. Garázs, parkoló bérbeadás áfás.

22. Személyi jövedelemadózás ellenőrzése

23. Személyi jövedelemadó ellenőrzése Az adóbevallás és adófizetési kötelezettség ellenőrzése • A MÁK KIR, KIRA rendszerében a feladásnak határidőben és a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tettek-e. (Adóbevallási kötelezettséget a MÁK teljesíti.) Reprezentációs kiadásokat és a dolgozói juttatásokat havonta kell feladni. • Adófolyószámla ellenőrzése (nettó finanszírozású szerveknél nem lehet adóhiány),

24. Reprezentáció, üzleti ajándék Szja tv. 3. §. 26 Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) Az üzleti ajándék, pl. testvérvárosi hivatalnokoknak adott ajándékok, fellépő művészeknek adott ajándék. A Szja tv. 70. § (2) bek.: egyes meghatározott juttatás. Bruttó számlaérték 1,19-el felszorzott összege után 16% Szja, és 27% EHO. A juttatás hónapjában keletkezik az adófizetési kötelezettség.

25. Adómentes juttatások Szja tv. 1. melléklet 8.35. pontja szerint adómentes: „a helyi és/vagy kisebbségi önkormányzat, a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű, ajándék.” (falunap, nagycsaládosok karácsonya, roma hagyományőrző nap, stb.) 1. sz. melléklet 8.22. p. közoktatásban résztvevő gyermekeknek tanulmányi kirándulás, táborozás, vetélkedő verseny alkalmával adott ajándék (pl, könyvjutalom).

26. Dolgozói juttatások adózásának ellenőrzése 1. Van-e cafetéria szabályzat és kire terjed ki? (PH – önkormányzat szétválasztása) 2. A költségvetési tv.-ben meghatározott bruttó 200 000 Ft-os értékhatárt nem lépik-e túl? 3. Helyesen állapították-e meg az adókötelezettséget? béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás. 4. Iskolarendszerű képzés adózásának ellenőrzése béren kívüli juttatás, vagy egyes meghatározott juttatás, 5. szemüveg térítés ellenőrzése a jogosultsági feltételek és dokumentáció ellenőrzése.

27. Dolgozói juttatások 1. Szabályzat kell az Ávr. 13. § (2) bek. ésaz Szja tv. 69. § d) pontja alapján a dolgozók, vagy dolgozók meghatározott csoportjára nézve azonos feltételekkel és belső szabályzatban meghatározott módon adott juttatás tud kifizetői adóval adózni. 2. Kire terjed ki a hatálya (alárendelt intézményekre is, önkormányzatra, hivatalra) 3. Betartották-e az adható keret mértékét? A kv. Tv. alapján bruttó 200 000 Ft/fő/év adható: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások tartoznak bele. Nem tartozik bele az iskolarendszerű képzés költségének munkáltatói átvállalása (ez adható a 200 000 Ft-os kereten felül, de adóköteles). Iskolarendszerű képzés: ha hallgatói jogviszony van a dolgozó és a képző intézmény között!

28. Iskolarendszerű képzés Példa: Gazdasági vezetőnek a munkakör ellátásához szükséges a főiskolai végzettség a munkáltató rendelte el, akkor is adóköteles. Béren kívüli juttatás (szja bruttó 1,19-szeresének 16% szja, 14% EHO) A minimálbér (101 500 Ft) 2,5-szereséig e felett egyes más juttatás (EHO 27 %)

29. Szemüveg térítés képernyős munkakör: legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszközt használ, képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. (távollátó szemüveg nem!) Értékhatárát belső szabályzatban kell meghatározni. Nem elég, ha számlát adnak le „szemüveg”.

30. Munkába járás, kiküldetés • kiküldetés esetén kiállították-e a kiküldetési rendelvényt, • a személygépjárművel történő elszámolásnál a NAV üzemanyagárral és 9 Ft/km-rel számoltak-e, a gépjármű fogyasztását megfelelő dokumentumok alapján és megfelelő mértékkel állapították-e meg, • munkába járás esetén a ténylegesen munkában töltött napokra és a ténylegesen megtett km után számították-e ki a térítendő összeget. • (saját szerkesztésű nyomtatványon lehet bizonylatolni, elszámolható: munkában töltött nap*megtett km * 9 Ft/km) • A költségátalány igazolás nélkül összevonandó jövedelem, (pl. jegyző asszony kap havi 50 000 Ft-ot) (munkába járást gyakran kiküldetési rendelvényen bizonylatolják munkajogi következmények)

31. Telefon magáncélú használata után fizetendő adó • Telefon használati szabályzat van-e? (Ávr. 13. § (2) bek.) • Van-e tételes kimutatás és kiszámlázzák-e a magán használatot (ha igen, akkor a kiszámlázást is ellenőrizzük) • Ha nincs kiszámlázás a telefon költség 20%-a után kell fizetni (internet nem tartozik bele) • Akkor nem kell adót fizetni, ha bizonyítható, hogy nincs magánhasználat.

32. Kamatkedvezmény adó • utólagos elszámolás kiadott előlegeknél 30 napos elszámolási határidő, • külföldi kiküldetésnél a hazaérkezést követő 30 napon belüli elszámolás, • dolgozóknak adott fizetési előleg Szja tv. 72. § (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem: a követelés jegybanki alapkamat + 5 százalékponttal növelt összege. Ha a 32. napon számolnak el mind a 32 napra kell számítani! fizetési előleg: max. 6 hónapra és a minimál bér ötszörösét meg nem haladó összegben adható.

33. Önkormányzati körbenpolgármester költségátalánya • Az önkormányzat biztosít minden eszközt és feltételt pl. gépkocsit ad személyi használatara a polgármesternek, vagy számla ellenében megtéríti a költségeit ekkor nem fizethető költségátalány. • Költségátalányt kap a polgármester. Elszámolható költségek: Szja-tv. 3. számú melléklet III/2. pont szerint a tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében beszerzett irodaszer, szakkönyv, szakmai lap, szakmai képzés költsége, stb. 10 % vélelmezett költség nem számolható el. Nyilatkozat alapján kell a költséget számfejteni. Ha nem tud elszámolni a lenyilatkozott összeggel büntető adót fizet.

34. Képviselők tiszteletdíjának ellenőrzése 1. Számlákkal igazolt költségeket fizetnek ki - nincs adókötelezettség (szja tv. 4. § (2a) pont) 2. Költségátalányt kap. A képviselő választhatja 10 %-os vélelmezett költséghányad alkalmazását, amellyel szemben nem kell költségeket igazolni. A képviselő az adóelőleg megállapításához nyilatkozik az elszámolható költségről. Az adó és járulék alapja a költségekkel csökkentett összeg.

35. Megbízási díjak, adószámos magánszemélyek Nem kell adóelőleget megállapítani: - az őstermelői bevételből, ha az őstermelő bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapot, családi gazd. okiratot 08-as bevallásban kell szerepeltetni! - egyéni vállalkozói bevételből, ha a számlán feltünteti a vállalkozó a jogállását bizonyító okirat számát. A számla kiállítására kötelezett (adószámos) magánszemélyektől le kell vonni az adóelőleget és meg kell állapítani a járulékot min. 30%-a felett, szochot. kell fizetni, nyilatkoztatni kell a költségeiről, vagy 10% költséghányadot alkalmazunk (úgy mint a megbízásos jogviszonyban).

36. Köszönöm megtisztelő figyelmüket Nagyné Véber Györgyi