A magyar igekötők kategóriájának a keletkezése, gyarapodása

1. A magyar igekötők kategóriájának a keletkezése, gyarapodása

2. Az előzmények • szófaji kategóriájuk nem ősi öröksége nyelvünknek, a magyar nyelv önálló életében keletkeztek, de az ugor alapnyelvben már rendelkezhettek azokkal a szerkezeti előzményekkel, amelyek lehetővé tették a magyar igekötők ősmagyar kori kialakulását • legrégebbi rétegük latívuszragos határozószókból keletkezett (megé, felé stb.) • a korai ómagyar kort még az igekötő nélküliség jellemzi inkább, ebben a korszakban bontakoztak ki • a legrégebbi igekötőink előzményei az ősmagyar korban a mondatokban az igékkel határozós szerkezetet alkottak, a térnek hat különböző, egymással párosával szemben álló helyét jelölték: • megé– elé • kí –bé • lé– felé • az ősmagyar korban a mondatban utánuk álló igével egyre szorosabb kapcsolatba kerültek, összetett szót alkottak vele, de a határozószók igekötővé válása során alaki és funkcionális változások következtek be

3. Az igekötővé válás • Az eredeti helyviszonyjelentés egyre inkább elhomályosult, illetőleg kialakult egy újabb funkció: a perfektiválás: • Megé tér az erdőből. (A visszatérés egyúttal befejezettséget is jelent.) • Akorai ómagyar korban az alaki redukció még nem keletkezett be, a latívuszrag még megtalálható az igekötőkön. • Az alaki redukálódás után azonban már egyértelműen igekötőknek tekinthetők.

4. Az ómagyar kor változásai • a hová kérdésre válaszoló határozószókból új igekötők keletkeztek szófajváltással, alaki módosuláson nem mentek át, máig őrzik eredeti ragjaikat, tő és ragmorféma együtteséből állnak, irányjelentésüket megtartották • a szófajváltást itt is funkcionális változás előzte meg, ez az átértékelődés hasonló módon történhetett, mint a legősibb igekötők keletkezésekor, jelentésük az idők folyamán általánosabbá vált, igekötőjellegük erősödött • az ómagyar kori igekötők második rétegéhez tartoznak a következők: által, alá, elé, egybe,majd:hátra, haza, körül, ide, oda, vissza, öszve; rëá, belé, hozzá, neki

5. A későbbi korszakok • a középmagyar kori (3.réteg) igekötőknél is a szófajváltás volt a fő keletkezési mód, a hová kérdésre felelő ragos főnevekből létrejött határozószókon keresztül váltak igekötőkké • a határozószók is tovább éltek, alaki rövidülés nem történt, pl.: együvé, félre, keresztül, mellé, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, túl, végbe, végig • a ragszilárdulás, mint új igekötő keletkezési mód honosodik meg ekkor, ragos főnévből közvetlenül lett igekötő • a 4., újmagyar kori réteg szófajváltással és ragszilárdulással jött létre

6. Az igekötők történetileg kialakult funkciói A jelentésmódosító szerep: • irányjelentés(az eredeti, pl. kimegy) • aspektusképzés(befejezettség: megjön, kezdés: elindul stb.) • cselekvés akcióminőségének a megváltoztatása (mozzanatosság: meglát, folyamatosság: elszenved stb.) • jelentésspecializálószerep (berúg, megszól stb.); ez a szerep a középmagyar korban erősödött meg, megjelent egyfajta szóképző funkció is

7. Az igekötők szintaktikai szerepe Amondatban állítmányként álló igének a szintaktikai viszonyait, más mondatrészekkel való kapcsolódási lehetőségeit, vonzatait is megváltoztathatja, megváltoztathatja az ige tranzitivitását is A főbb típusok: • az igekötős ige mellett másfajta határozó áll, mint a testhelyzetet, tartós, nem változó állapotot jelentő alapigék mellett (ül vhol – leül vhová) • az igekötő leszűkítheti az alapige kötött bővítményeinek a körét, illetőleg új vonzattal is bővítheti az igét(italt tölt a pohárba – itallal tölti meg a poharat) • a tárggyal és a határozóval is bővíthető alapige egyes igekötőkkel ellátva egyik bővítményét, más igekötőkkel másik bővítményét veszíti el, illetve tartja meg (néz – benéz – megnéz) • az igekötő az intranzitív igét tranzitívvá is teheti (néz – megnéz)

8. Az igekötők és az igeidők • az igeidők kialakulásával mutatható ki kapcsolat, összefüggésük kétirányú, kölcsönös, keletkezésüknek egyrészt oka a múlt idők változása, másrészt következménye is • hiányzott nyelvünkből a cselekvés befejezettségének a jelölése, és erre szolgált a kialakuló igekötőrendszer • kialakulásuknak következményeképpen a bonyolult igeidőrendszer egyszerűsödött • erősödött a perfektiváló és a mozzanatosságot kifejező szerepük