A nyugdíjrendszer átalakításának aktualitásai

1. A nyugdíjrendszer átalakításának aktualitásai Őriné dr. Gracza Zsuzsa

2. Biztosított • Munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati) • a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, • az álláskeresési támogatásban részesülő személy, • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy,

3. Biztosítottak • az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, • a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, • alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, MRP, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

4. Ellátások Egészségbiztosítási ellátások: • a) egészségügyi szolgáltatás; • b) pénzbeli ellátások: • ba) terhességi-gyermekágyi segély, • bb) gyermekgondozási díj, • bc) táppénz; • c) baleseti ellátások: • ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás, • cb) baleseti táppénz, • cc) baleseti járadék; • d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: • da) rokkantsági ellátás, • db) rehabilitációs ellátás.

5. Ellátások A nyugdíjbiztosítási ellátások: • a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: • öregségi nyugdíj, • b) hozzátartozói nyugellátás: • özvegyi nyugdíj, • árvaellátás, • szülői nyugdíj, • baleseti hozzátartozói nyugellátások; • c) rehabilitációs járadék.

6. Az ellátásokhoz való hozzáférés • A biztosított a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogot szerez. • Sajátjogú nyugdíjas, • Több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosítása.

7. Fedezet • 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. • (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. • (3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.

8. Fedezet • (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. • (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. • (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. • (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

9. Fedezet Szociális hozzájárulási adó - Alanya: kifizető (munkáltató, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) - Mértéke: 27% Korkedvezmény-biztosítási járulék - alanya: korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztató kifizető – 2012-ig - mértéke: 13% Táppénzkiadásokhoz való hozzájárulás - alanya: a munkáltató - mértéke: a kifizetett táppénz 1/3-a

10. Fedezet • A biztosított által fizetett járulékok • Nyugdíjjárulék 10% • Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% • Pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3% • Munkaerő-piaci járulék 1,5%

11. Szolgálati idő • Amely időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették • Gyed, Gyes, ápolási díj, • Katonai (polgári) szolgálat, • Táppénz, baleseti táppénz, gyed 2000 előtt, • Munkanélküli ellátások, • 1997. előtti jogszabály által elismert szolgálati idő • Felsőfokú tanulmányok ideje 1998-ig az öregségi nyugdíj szempontjából, hozzátartozói ellátás esetén nincs korlát

12. Arányosan elismerhető szolgálati idő • Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél alacsonyabb, akkor az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékének és összegének meghatározása során - az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.

13. Saját jogú társadalombiztosítási nyugdíj - öregségi nyugdíj • Nyugdíjkorhatár: 62-65, 1952-ben születettektől fölfelé ½ évente növekszik, 1957-ben született már 65. életév • Szolgálati idő: • Teljes nyugdíjhoz: 20 év, résznyugdíjhoz: 15 év, • Biztosítási jogviszony megszüntetése.

14. Az öregségi nyugdíj összege • Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok • A B • 1. Szolgálati idő (év) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka • 2. 15 43,0 • 3. 16 45,0 • 4. 17 47,0 • 5. 18 49,0 • 6. 19 51,0 • 7. 20 53,0 • 8. 21 55,0 • 9. 22 57,0 • 10. 23 59,0 • 11. 24 61,0 • 12. 25 63,0 • 13. 26 64,0 • 14. 27 65,0 • 15. 28 66,0 • 16. 29 67,0 • 17. 30 68,0 • 18. 31 69,0 • 19. 32 70,0 • 20. 33 71,0 • 21. 34 72,0 • 22. 35 73,0 • 23. 36 74,0

15. A nyugdíj összege • Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok • A B • 1. Szolgálati idő (év) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka • 24. 37 75,5 • 25. 38 77,0 • 26. 39 78,5 • 27. 40 80,0 • 28. 41 82,0 • 29. 42 84,0 • 30. 43 86,0 • 31. 44 88,0 • 32. 45 90,0 • 33. 46 92,0 • 34. 47 94,0 • 35. 48 96,0 • 36. 49 98,0 • 37. 50 vagy több 100,0

16. A nyugdíj összege • Magánnyugdíj-pénztár tagjainak nyugdíja • Nyugdíjnövelés: • Aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. • A saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

17. A nők 40 éves jogosultsági idő való nyugdíjba vonulásának lehetősége • Feltételei: • Életkorától függetlenül, • 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, • Biztosítási jogviszonyban nem áll. • Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

18. A nők 40 éves jogosultsági idő való nyugdíjba vonulásának lehetősége • Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet • jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

19. Ki minősül nyugdíjasnak? • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül • Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, • öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, • növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy • rokkantsági ellátásban részesül,

20. Hozzátartozó nyugelletásáözvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa • a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és • aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy • ab) összesen legalább 2 év, • b) a 22-25 éves korában, és legalább 4 év, • c) a 25-30 éves korában, és legalább 6 év, • d) a 30-35 éves korában, és legalább 8 év, • e) a 35-45 éves korában, és legalább 10 év, • f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év • szolgálati időt szerzett.

21. Hozzátartozói nyugellátásÁrvaellátás • Az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás. • a gyermek 16. életéve betöltéséig jár, vagy ha nappali tagozaton tanulmányokat folytat, legfeljebb 25. életévéig. • Összege gyerekenként: annak az öregségi nyugdíjnak a 30%-a, amely az elhaltat megillette, vagy megillette volna.

22. Köszönöm a figyelmet!