Tápanyaglemosódás monitoring különböző felszínborítások mellett Magyarországon

1. Tápanyaglemosódás monitoring különböző felszínborítások mellett Magyarországon Centeri Csaba SzIE, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék C í m: 2 1 0 3 – G ö d ö l l ő, P á t e r K. u. 1. E-mail:Centeri.Csaba@kti.szie.hu Telefon: 06-28-522-000/1697 Fax: 06-28-410-804 Bevezetés A hazai - EU-s trendeket és elvárásokat érthetetlenül csak nehézkesen követő, így a magyar gazdák (és a gazdaság) helyzetét nehezítő - agrárpolitika, a drága és egyre növekvő árú üzemanyag, a piacképtelen termelési szerkezet, a nem elégséges számú (és jelenleg is leépítés alatt álló) állami ellenőrző apparátus mind hozzájárul ahhoz, hogy a talajjal való törődés kimerül a szükséges és minimális talajművelésben. Sok száz kis- és közép gazdának elképzelése sincs a saját talajában lévő tápanyagok mennyiségéről: ha van pénze, szór műtrágyát, ha nincs, akkor nem. Mindkettő problémákhoz vezethet. Több helyen mértünk 1500-2500 ppm foszfort, amely mellett évek óta folyt a műtrágyázás, és 30 ppm-et, ahol semmilyen talajerő utánpótlás nem történt. Meggyőződésem, hogy szükség lenne a talaj tápanyag-ellátottságának folyamatos nyomon követésére, ugyanakkor útmutató készítésére is, amely konkrét mérési adatokkal mutatja be az egyes (elsősorban pillangós) növények szerepét a talaj helyben tartásában, míg másokét (elsősorban kapás) az erózió serkentésében, valamint a lehetséges, költségtakarékos megoldásokat. Anyag és módszer A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) a lejtőket alsó, középső és felső harmadra osztja (LAH, LKH, LFH). 2000-től végzünk mintavételt (0-25cm rétegből) különböző felszínbo-rítású (kapás és/vagy kalászos; vele párhuzamosan erdő, gyep és/vagy pillangós növények alól), 5% fölötti lejtésű területeken annak megálla-pítására, hogy ki lehet-e mutatni az erózió hatását a tápanyagok elosz-lását vizsgálva az egyes lejtő-harmadokon, illetve, hogy az alapvető talajtulajdonságok értékeiből következtethetünk-e az erózió jelenlétére. 5% fölötti meredekségű területeken jelöltük ki a mintavételi helyeket, tehát a talajpusztulás biztosított volt. Mintaterületeink Somogybabod, Galgahévíz, Alsószuha és Gömörszőlős (1-6. ábra) területeken fekszenek. Arra kerestük a választ, hogy ki lehet-e mutatni szignifikáns különbséget a tápanyagok, és egyéb talajtulajdonságok esetében, azok eloszlásában a lejtő felső és alsó harmada között, azokban az esetek-ben, ahol a lejtő alsó harmada javára növekedést mértünk. A somogy-babodi területeken szuperfoszfát műtrágyát is juttattunk a területre (átl. 170 kg/ha), amely előtt és után is vizsgáltuk a tápanyagtartalmat. A mintavételi helyeket Pürckhauer-féle szúróbottal választottuk ki, majd részletes talajszelvény feltárást végeztünk. A tápanyag-vizsgálatokhoz átlagmintákat a felső 0-25 cm-es rétegből vettünk a lejtők felső, középső és alsó harmadán. A laboratóriumi vizsgálatok a SzIE-MKK Talajtani és Agrokémia Tanszékén, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében és az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetében készültek Buzás (1988) alapján. 1. ábra: a somogybabodi területek 2. ábra: a galgahévízi mintaterületek 3. ábra: az alsószuhai mintaterületek 5. ábra: a galgahévízi területek 6. ábra: a gömörszőlősi területek 4. ábra: a gömörszőlősi területek Eredmények A talajminták laboratóriumi elemzésének adatai jelentették a kiindulási pontot a további elemzésekhez. A somogybabodi minták laboratóriumi elemzésének eredményeit az 1. táblázatban láthatjuk. Az eredmények elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy elegendő a LFH vs. LAH adatok vizsgálata. Következő lépésként a nullhipotézis ellenőrzése következett. A statisztikai értékelés során felvetett nullhipotézis szerint a lejtő alsó harmadán és felső harmadán található foszformennyiségek között szignifikáns eltérés van, azokban az esetekben, ahol több foszfort mértünk a lejtő alsó harmadában (ezeket ábrázoltuk a 2. táblázatban). A statisztikai értékelés, a nagy szórás ellenére igazolta a hipotézist (p<0,001). A talajtulajdonságok lehetőséget adtak a felszínt borító növényzet értékelésére az erózió intenzitása szempontjából. Az alsószuhai, 1963-ban felhagyott területen a talajok kötöttebbek. Feltételezhetően ennek köszönhető a tápanyag-lemosódás kisebb mértéke ezen a területen. A másik két alsószuhai mintaterület talajai kevésbé kötöttek, nagyobb mennyiségű tápanyagot találunk az alsó lejtőharmadokban a felső harmadokhoz viszonyítva. Az alsószuhai szántón találtunk nagyobb különbséget a lejtő felső és alsó harmada között a talaj foszfortartalmában (LAH-án közel háromszor annyi foszfor található, mint a LFH-án), az alsó harmad javára, annak ellenére, hogy itt kisebb mennyiséget mértünk (67 ppm alatt), mint Gömör-szőlősön (140 ppm fölött). Az alsószuhai, 100 ppm alatti foszfortartalom nagyon alacsony, a műtrágyázás hiányára utal. A Gömörszőlősön mért kisebb különbség annak köszönhető, hogy ott egykor talajerő utánpótlás történhetett mindhárom lejtőharmadon. Ezzel szemben Alsószuhán nem folyik tápanyag-utánpótlás, a tápanyag eloszlásában mutatkozó különbségek termé-szetes és művelés hatására kialakuló eróziónak köszön-hetők. Alsószuhán a foszfor-mennyiségek, a szántó kivé-telével, a lejtő felső harmadán nagyobbak. 2. táblázat: A somogybabodi talajok foszfortartalmá-nak különbségei azokra az esetekre, ahol LAH-án nagyobb mennyiség volt Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy a nagyobb foszformennyiségek nem minden esetben a LAH-án vannak, azaz nem itt halmozódnak fel. Előfordul, hogy a LKH-án volt nagyobb foszformennyiség. 1. táblázat: Somogybabodi laboratóriumi eredményei Gömörszőlősön a foszfor, a kálium és a szerves anyag tartalom is nagyobb volt a lejtők alsó harma-dán a felső harmadhoz viszonyítva, míg a CaCO3-tartalom éppen fordítva alakult: a lejtő felső harma-dán a gyep esetében kétszer, a szántón pedig három-szor akkora értéket mértünk, amely mindkét esetben jelentős erózióra utal. A művelés, a defláció és az erózió hatására olyan mértékben kevert, áthalmozott és bolygatott a lejtő felső harmada, hogy az alapkő-zetből jelentős mértékű CaCO3 került a felső talaj-szintbe. A somogybabodi területen műtrágyaszórás előtt és után is elemeztük a tápanyagok eloszlását. A további monitoring még hátra van. Galgahévízen, Alsószuhán és Gömörszőlősön a 2004-es alapfeltárás után 2006-ban újra történt mintavételezés, és laboratóriumi elemzés. 3. táblázat: A galgahévízi, alsószuhai és gömörszőlősi mintaterületek talajainak laboratóriumi eredményei 2004 és 2006 években A 3. táblázatban látható eredmények alapján megállapítható, hogy 2 év alatt nem történ szignifikáns különbség a mért mennyiségekben. A szerves anyag tartalomban és kötöttségben megjelenő különbségek valószínűleg mérési hibát rejtenek. A hipotézis igazolására folytatjuk a területek monitoringját, és további mintaterületeket is vizsgálunk. Növeljük a vizsgálat paraméterek számát, és folyamatos dokumentációt is végzünk.