Tehetséggondozás országos és nemzetközi kitekintéssel Miskolc 2010. április 10 . Sarka Ferenc

1. Tehetség és kompetencia Hatásunk és felelősségünkTiszáninneni Református Egyházkerület Pedagógus konferenciája Miskolc Tehetséggondozás országos és nemzetközi kitekintéssel Miskolc 2010. április 10. Sarka Ferenc

2. A XX. század utolsó évtizedei.Világszerte pezsdülés a tehetséggondozásban • 1975. Tehetség Világtanács (Word Council for Gifted and Talented, WCGT) • 1978.Az Európai Tehetségtanács (European Council for High Ability, ECHA) • 1994. Európa Parlament 1994./1248. ajánlása.

3. 1994./1248. Európa Parlament ajánlása 1.A törvényalkotásnak el kell ismernie és figyelembe kell vennie, hogy a gyermekek különböző adottságokkal születnek. 2.Meg kell szervezni a tehetséggondozást végző tanárok, más szakemberek továbbképzését. 3.A tehetségre és a tehetséges gyerekekre vonatkozó információkat széles körben el kell juttatni a pedagógusokhoz, könyvtárosokhoz, muzeológusokhoz, orvosokhoz, szociális munkásokhoz, szülőkhöz és az oktatásügy irányítóihoz stb. 4.A különlegesen tehetséges gyerekek gondozását már iskoláskor előtt el kell kezdeni. 5.Az iskolákban rugalmas és differenciált tantervekre van szükség, továbbá meg kell valósítani a gyorsítást.

4. Kiválóság szemben az egyenlőséggel.Szükségtelen feszültség • Minden gyermeknek egyformán meg kell adnunk a lehetőséget, hogy tanuljon és kiteljesítse potenciálját. • Az egyenlőséget úgy kell tekinteni, mint egyforma hozzáférési lehetőséget a megfelelő oktatáshoz. • Sirotnik : „Az iskolázás minősége nem csupán a feladattal eltöltött időt jelenti, hanem a hasznosan eltöltött időt is” • Gardner: „A jó társadalom nem az, amelyik figyelmen kívül hagyja az egyéni eltéréseket, hanem az, amelyik bölcsen és emberségesen kezeli azokat” . • A differenciált tehetségfejlesztés az egyik módja a tanulási képességben jelentkező egyéni eltérésekre való reagálásnak.

5. Az európai helyzetelemzés főbbszempontjai, az előrelépés keretei • A tehetséggondozás törvényi szabályozása. • A tehetség-azonosításra használt eszközök, módszerek megismerése és alkalmazása. • Tehetségfejlesztő programok. • Adott a program kerüljön be a tehetségígéret • Adott a tehetségígéret készüljön rá program • Pedagógusképzés, szakember-továbbképzés a témakörben. • A tehetséggondozást elősegítő kutatások. Magyarország helye az európai rangsorban: ECHA - értékelés a fenti szempontok szerint: „Napfény ragyog hazánk tehetségfejlesztése egén ” Mönks Miskolci Egyetem 2004

6. TEHETSÉGGONDOZÁS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA • Változatos a kép Európában: • néhány uniós tagországban nincs külön törvényi szabályozása a tehetséggondozásnak. • Ebben a tekintetben elől járnak a volt szocialista országok, • ezek többségében a rendszerváltást követően az új oktatási törvényekben, rendeletekben külön is említést tesznek tehetséges tanulókkal való foglalkozásról. • Pedagógiai Program • Tehetség képesség kibontakoztatása

7. TEHETSÉGKERESÉS, AZONOSÍTÁS A sikeres tehetség-azonosítás főbb alapelvei: • Az azonosításhoz a Mönks-Renzulli-féle modell • minden összetevőre figyelnünk kell! • A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni. • kerülnünk kell a „nem tehetséges gyerek” titulust! • A képesség és a teljesítmény két különböző dolog. • gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget! • Komplex azonosítás szükségessége. • minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, jellemzőiről, annál megbízhatóbb az azonosítás

8. A MÖNKS-RENZULLI-FÉLE MODELL

9. A High-End Learning alapelvei „Hiszem, hogy az iskolák mindenekelőtt a tehetségfejlesztés helyei, és kötelezettséget kellene vállalni, hogy az itt folyó tanítási folyamatban használjuk a High-End Learning módszert ennek érdekében.”Renzulli A Renzulli – Mönks modell: • Nem szabad elpocsékolni a kifejletlen tehetségeket. • Minden tanulónak meg kell adni a lehetőségeik kiaknázását. • A tanár mentori hozzáállással viszonyul a tanulókhoz. • A tanulók saját tudást szerezzenek a tudásukról, képességeikről, érdeklődésükről és tanulási stílusukról.

10. Legfontosabb 4 alapelve a High-End Learning módszernek: • Minden egyes tanuló egyedülálló, ezért az összes tanulási tapasztalat kapcsán figyelembe kell venni az egyén képességeit, érdeklődését és tanulási stílusát. • A tanulás sokkal hatékonyabb, ha a tanulók élvezik, amit csinálnak. Éppen ezért ez egy fontos cél lesz. • A tanulás sokkal jelentősebb és élvezetesebb, amikor a tartalom (pl. tudás) és a folyamat (pl. gondolkodási mód) való és jelen idejű problémához kapcsolódik. • A tudás és a gondolkodási képesség növelése a tanári segítség mellett a tanulók saját ismeretük és képességük alkalmazása által.

11. A gazdagítási triád modell

12. A gazdagítási triád modell I. Gazdagítási típus: - általános felfedezési tapasztalat, ami nincs benne a hivatalos tananyagban II. Gazdagítási típus: - csoportfoglalkozás, gondolkodási és érzelmi folyamatok tanulása, együttdolgozás, kutatás III. Gazdagítási típus: - valós probléma megoldása

13. Czeizel tehetségmodellje + sorsfaktor

14. KOMPLEX AZONOSÍTÁS • tanári jellemzés, • tesztek és felmérések, • kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, • iskolapszichológusok véleménye, • szülői jellemzés, • tanulótársak jellemzése.

15. TEHETSÉGFEJLESZTŐPROGRAMOK • - Kiindulási pont: Gagné-féle ábra - A komplex programok összetevői:- a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése, - a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például motiválatlanság, alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.),- megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal),- szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. Fontos elem: egyéni fejlesztési terv (képesség- és pszichológiai hatásvizsgálatokra építve) alapján differenciált munkaformák tanórán és tanórán kívül egyaránt.

17. SZAKEMBEREK TOVÁBBKÉPZÉSE • Gagné-féle ábra: az iskolának, a pedagógusnak és minden fejlesztő szakembernek kiemelt szerepe és felelőssége van! TÉVESZME!: „A tehetség utat tör magának.” • Képzési programok : - Posztgraduális szakvizsga-képzés(Debreceni Egyetem, ELTE): - ”Tehetségfejlesztési szakértő” (1998 óta) – EU-s képzési program. - „Tehetségfejlesztő tanár” (MASTER szint – most indulóban). - 30-60 órás akkreditált tanfolyamok.

18. FŐBB KUTATÁSI TÉMAKÖRÖKDebreceni Egyetem • iskolai programok tehetséges gyerekeknek, • iskolán kívüli tevékenységformák, • tehetség-azonosítás, • tehetség és információfeldolgozás, • a tehetségesek énképe, önértékelése, • speciális tehetségfejlesztés, • alulteljesítő tehetségesek, • tehetség tanácsadás, • pedagógusszerep a tehetségfejlesztésben.

19. MAGYAR GÉNIUSZ INTEGRÁLT TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAM • A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács(2006.): kidolgozta a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program tervezetétCsermely Péter professzor vezetésével. FŐBB CÉLOK • 1. a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program célul tűzte ki az átfogó szakmai-módszertani fejlesztést, amely biztosítja az iskolán kívüli tehetségsegítés támogatásának egységes alapelvek és célok szerinti megvalósítását. • 2. Ennek keretében egy országos civil bázisú tehetségsegítő hálózatot igyekszik kiépíteni, amely az oktatási folyamatban kidolgozott és az iskolán kívüli tehetségsegítő kezdeményezések összekötésével és kibővítésével, a tehetséges fiatalok önszerveződésének támogatásával új lehetőségeket teremt a hazai tehetséggondozás átfogó fejlesztéséhez

20. KIEMELT FELADATOK: • a hátrányos helyzetű régiók és fiatalok tehetséggondozásának intenzív fejlesztése; • a tehetséggondozás új formáinak a kialakítása; • az önkormányzati, civil és magán erőforrások mozgósítása ; • átjárási lehetőségek biztosítása a hazai és a határon túli magyar kezdeményezések között; • országos adatbázis létrehozása a tehetségesekről; • az eddigieknél hatékonyabb információ-áramlás biztosítása ezen a területen.

21. A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

22. A tehetségsegítés nemzeti programja a Nemzeti Tehetség Program. • A 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat szól: • a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, • a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, • a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről A fenti országgyűlési határozattal a magyar tehetséggondozás mérföldkőhöz érkezett. A parlament hivatalos állami program szintjére emelte azt, felismerve, hogy a szakma és civil szféra tehetséggondozásra tett erőfeszítései kellő állami szerepvállalással jóval hatékonyabban el tudják érni céljukat.

23. A Nemzeti Tehetség Program célja: • „Az Új Tudás Programban meghatározott, a Nemzeti Tehetség Program megvalósításával kapcsolatos intézkedés célja a tehetségek nyomon követése és több szempontú segítése. • Olyan komplex programról van szó, amely összefogja az eddigi állami, önkormányzati, intézményi és civil programokat, összehangolja az állami és ÚMFT források felhasználását.”

24. A Nemzeti Tehetség Program tartalma • A Nemzeti Tehetség Program hosszú távú célrendszere a képességek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása érdekében az alábbi: • a tehetséges fiatalok megtalálása, • a tehetség jellegének és szintjének megfelelő folyamatos segítség a tehetség kibontakoztatásában, • a tehetség hasznosulásának elősegítése. http://www.tehetsegprogram.hu/

25. A Nemzeti Tehetség Program 2009. és 2010. közötti rövid távú prioritásai: • - A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása. • - A tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása. • - Egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén. • - A tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése. • - A tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülése. • - A tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása.

26. A Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum • - A Kormány a tehetséggondozással összefüggő kormányzati feladatok segítésére tanácsadó, döntés-előkészítő, koordináló és értékelő testületként hozta létre. • - A Fórum elnöke az oktatásért felelős miniszter. • - A Fórum társelnökei: • A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Dr. Pálinkás József • a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, Dr. Csermely Péter • az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága által delegált országgyűlési képviselő. • Kormos Dénes

27. Nemzeti Tehetség Alap • Közvetlen forrás: • Az e célra a központi költségvetésnek az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt álló költségvetési fejezetében tervezett előirányzat, • a Munkaerőpiaci Alapnak - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 9. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerinti, a képzési alaprész tárgyévi eredeti bevételi előirányzata három százalékának megfelelő összegű pénzügyi keret, • természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek pénzbeli, vagy természetbeni hozzájárulásai, adományai;

28. közvetett forrás: • a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott jogcímen felhasználható, a tehetséggondozást szolgáló, pályázati úton elnyerhető támogatás, • a központi költségvetés X-XVIII. és XX-XXVI. fejezeteiben a Nemzeti Tehetség Programban meghatározott célokra tervezett előirányzatok, • a központi költségvetésnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke felügyelete alatt álló költségvetési fejezetében az Új Magyarország Fejlesztési Terv tehetséggondozást szolgáló konstrukcióinak pályázati úton elnyerhető támogatása, valamint kiemelt projektjeinek támogatása.

29. Oktatásért Közalapítvány „A Nemzeti Tehetség Program feladatainak segítésére az Oktatásért Közalapítványnak juttatott eszközök felhasználása fölött a Közalapítvány kuratóriuma a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum javaslatának mérlegelésével dönt.” www.oktatasert.hu

30. Az Oktatásért Közalapítvány „Tehetségekért” alkuratórium • A „Tehetségekért” alkuratórium célja: • A Nemzeti Tehetség Program (NTP) végrehajtásának segítése. • Támogatás nyújtása pályázat útján a NTP - ben megfogalmazott feladatok megvalósítására, a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum (NTKF) és a tehetséggondozás programjának megvalósítására hozott kormányhatározatokban megfogalmazottak figyelembe vételével.

31. Az Oktatásért Közalapítvány gondozásában kiírt pályázatok • Kiírt és lefutott pályázatok: • NTP-OKA I.Felsőoktatási intézményekben működő tehetséggondozó műhelyek támogatása. • NTP-OKA II. Tehetséggondozó műhelyek támogatása a közoktatás területére • NTP-OKA III. Közoktatásban tanulók természettudományos és műszaki kompetenciáinak elmélyítését elősegítő tehetséggondozó projektek támogatása • NTP-OKA IV. Tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítása

32. Az Oktatásért Közalapítvány gondozásában 2010 márciusában kiírásra került pályázatok • 100 milliós kerettel NTP-OKA II/1 pályázat: • a 2010/2011 tanévi tehetséggondozó műhelyek (30 és 60 órás programok) • 2010 évi nyári tehetséggondozó táborok támogatására a közoktatás területére, • Tehetséggondozó Szakkollégiumi pályázat a felsőoktatásban • A határon túli magyar nyelvű tehetségműhelyek támogatására

33. Az Oktatásért Közalapítvány gondozásában 2010 . I . félévébenben kiírásra kerülő pályázatok • - A felsőoktatásban: • A felsőoktatásban folyó Tudományos Diákköri Konferenciák és Országos Tudományos Diákköri Konferenciák támogatására • Felsőoktatási intézmények által szervezett középiskolásoknak szóló talentum táborokra, • A felsőoktatási hallgatók hazai és nemzetközi versenyen, szakmai konferencián való részvételének támogatására, • A felsőoktatási intézmények által szervezett középiskolásoknak szóló regionális talentum körök (szakkörök) tartására,

34. A tehetségek felismerését és segítését szolgáló korszerű pedagógiai módszerek beépítése a pedagógus alap-és mesterképzés rendszerébe, valamint a pedagógusok továbbképzési rendszerébe. A tehetségek segítését szolgáló korszerű módszerek továbbképzési rendszerekbe történő beépítésének elemzésére. • A tehetségsegítés szakmai alapelveinek meghatározása és jogszabályi érdekében regionális munkacsoportok szakmai munkájának támogatására.

35. Az alap és középfokú oktatásban résztvevő tanulók hazai és nemzetközi versenyen való részvételének támogatására, • Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott tanulmányi és tehetséggondozó versenyek megrendezésére a 2010/2011 tanévben. • A tehetségsegítésben résztvevő pedagógusok tehermentesítésének támogatására. • A tehetséges fiatalok különleges helyzetét tudatosító programok támogatására. • A Nemzeti Tehetség Program ismertetésére, népszerűsítésére, a program kommunikálására.

36. Az Oktatásért Közalapítvány gondozásában 2010. II. félévében kiírásra kerülő pályázatok • - Több régióra kiterjedő modellprojektek előkészítése és elindítására. • - A sikeres önkormányzati és civil tehetségsegítő kezdeményezések támogatására. • - Egyenlő hozzáférés biztosítására a tehetségsegítés területén. • - Esélyegyenlőtlenségek csökkentése, hátrányos helyzetű fiatalok tehetséggondozásának segítésére. • - A tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelésére. • - A tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülésére

37. - A tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítására • - Kiadvány megjelentetése a tehetségről, a tehetség felismeréséről és segítéséről, a Nemzeti Tehetség Programról, • - A sikeres magyar tehetségsegítő programok és megoldások idegen nyelveken való folyamatos megjelenítésének támogatására. • - 2011. évi EU elnökség idején: • Magyar tehetséggondozó programok megismertetése az EU-ban, • A tehetségsegítés jó példáinak EU adaptálása, • EU tehetségnapok kezdeményezésére és szervezésére.

38. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Sarka Ferenc okleveles pedagógia szakos előadó a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke Oktatásért Közalapítvány „Tehetségekért” alkuratórium elnöke fsarka@t-online.hu