Projektmenedzsment a közlekedésben Szakmai információs napok, 2009. április Budapest,

1. Projektmenedzsment a közlekedésben Szakmai információs napok, 2009. április Budapest, A mérnök szerepe és lehetőségei a KÖZOP hatékonyabb megvalósításában Tapasztalatok az eddigi gyakorlatról és az új eljárásrend esélyei

2. MMK Közlekedési Tagozat elnökségi ülés Milyen elveket képvisel a szakma, érzi-e a felelősségét? 1. Nem kell a szakmának gyötörnie magát, jó nekünk ha más területen készítenek törvényt, amire mi hivatkozhatunk, egyébként pedig dolgozunk a politika, társadalom (?) kéréseiből, diktálásából kialakított indikatív projektlistából. 2. Vagy kell-e – minél előbb – egy összehangolt összközlekedés-fejlesztési koncepció, terv: ebből levezetett szakmai rangsor, ütemezett megvalósítás és felelősségvállalás a megvalósítás szakszerűségéért, azokhoz szükséges intézményért?

3. Nagyvárosok és csoportjaik területi elhelyezkedése forrás: Jeney László (Tér és Társadalom)

4. forrás: Világgazdaság

5. TEN-T hálózat felülvizsgálat • „Közös érdekű projektek” szemléletének erősítése • A hálózat több, mint a nemzeti hálózatok összekötése • Prioritást élvező projektek helyett kiemelt hálózati megközelítés • Átfogó hálózat, csomópontok, multimodulitás, ITS • A bővítés elsősorban a korábbi tagállamokat érinti

6. A forrásfelhasználásnakaz Unió előírásaiból eredően sajátos szabályai vannak. Ezek a szabályok a hazai gyakorlat számára gyakran szokatlanok, mivel • egyfelől a projekt kiválasztáshoz stratégiai beágyazottságot és • ehhez szükséges integrált, távlatos gondolkodást (legitimált • dokumentumok formájában) követelnek, • másfelől a projektek előkészítése és megvalósítása egy • uniformizált, de logikus eljárásrendet követel meg, amely • eljárásrend jól működő intézményi hátteret, illetve racionális • (normális) piaci környezetet feltételez.

7. Honnan indulunk …

10. „Legalacsonyabb ár” alapú tender és „összességében legkedvezőbb ajánlat” alapú tenderek aránya (Minőségi kérdések figyelembe vételének lehetőségei)

11. EU szabályok alapján KBT alapján

12. A verseny következményei (EU előcsatlakozási időszak)

13. ?

14. Felszínes előkészítés következményei - rossz költségkalkuláció - hibás műszaki tartalom a pályáztatáshoz - nem kellően kiforrott nyomvonal - engedélyeztetési nehézségek - költség- és határidő túllépés - minőségi hiányosságok

15. Változó, időben elhúzódó, növekvő mérnöki feladat (tervezés, építés, ellenőrzés) • Környezetvédelmi fejezet (összetettebb) • Lakossági,civil egyeztetés, kommunikáció • Új illetve többlet szakhatósági egyeztetés (pl. régészet) • Területbiztosítási feladatok időben elhúzódnak • Önkormányzati egyeztetés, igények • Üzemeltetői elvárások („karbantartás-mentes” megoldás) • EU és egyéb elvárások, előírások • Jogszabályi ellentmondások kezelése • Növekvő, kiszámíthatatlan adminisztráció • Tervezési, kivitelezési feladat darabolása

17. Új kihívások a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, tervezése során • EU támogatások nagyságrendi növekedése és növekvő aránya a finanszírozási rendszerben 2004-2006-hoz képest. Egyszerre lehetőség és felelősség • EX ANTE és EX POST rendszer különbsége • Intézményrendszer hatékonysága (felkészült, stabil lebonyolító menedzsment szervezetek, szervezetépítés és folyamatos fejlesztés ?) • Projekt előkészítés, projekt kiválasztás, projekt megvalósítás késésben (2007-2013) • Minden terv, tender stb. azonnal, egyszerre szükséges • A 2014-2020-as időszak előkészítése

18. Közlekedés Operatív Program kiemelt projektek E L J Á R Á S R E N D 2009

19. Cél: a gyorsítás, ennek érdekében: - egyszerűsítés - szabályozás

20. Kamara érintettsége: - mérnök intézménye - tervtanács tervzsűri intézménye

21. a mérnökésa M É R N Ö K

22. A mérnök Feladata a társadalom és a gazdaság fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez a fizikai alapok, a tárgyi és infrastrukturális háttér megteremtése

23. A beruházási feladat szereplői (2) mérnök funkciók • Megrendelő-beruházó mérnök • Tervező mérnök • Kivitelező-gyártó-üzemeltető-karbantartó mérnök • Műszaki ellenőr, független mérnök (FIDIC) • Tanácsadó mérnök • Szakértő mérnök

24. A Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége (FIDIC) által összeállított és elfogadott Szerződéses Feltételek 1.1.2.4.pontja alatt – definícióként – rögzíti az alábbiakat: „ Mérnök jelenti azt a személyt, akit a Megrendelő kijelöl, hogy Mérnökként járjon el a Szerződés teljesítése során és akit e célból az Ajánlati Nyilatkozat Függelékében megnevez…”

25. Gyorsítás: … törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében az egyes törvények módosításáról. Tervezett: 2009 október

26. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása (továbbiakban: Étv)

27. Étv 23 § : „(4) A 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az építtető helyszíni képviselőjeként az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő - kormányrendeletben meghatározott jogosultsággal rendelkező –illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon beruházót, a beruházó lebonyolítót bízhat meg.” 24 § : [Az építtető felel:] „e) a kivitelező kiválasztásáért, valamint a 39/A. § (1) bekezdés alá nem tartozó építési beruházás esetén az építési műszaki ellenőr kijelöléséért”

28. Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1887. évi LXXVIII. törvény 43.§ • Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29.§ Összegzés: Az építtető mérnöki felügyeletet köteles ellátni, műszaki ellenőrt köteles megbízni. Amennyiben a mérnöki felügyeletet, műszaki ellenőrzést nem maga az építtető látja el, kötelezettségének teljesítése, valamint a teljes körű felelőssége csak úgy érvényesülhet, ha a jogszabályokban rögzített feladatok ellátásával arra jogosult szervezetet/személyt bíz meg.

29. Közlekedésfejlesztési- és közlekedési építmény tervtanács Tervtanács Tervzsűri

30. Étv 3 § : „(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében – kormányrende- letben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként tervtanácsok működhetnek.” [A tervtanácsok feladata különösen] „e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek magas színvonalának elősegítése, egyéb fontos építésügyi (különösen településrendezési, építészeti- műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási) célok érvényre juttatása.”

31. Országos Építészeti Tervtanács - közel 100 tag - aktualizált behívások - 70 % szakma-társadalmi szervezetek (MÉK, ÉTE, MÉSZ, MMK, ..

32. Az új eljárásrendben: A támogatásra benyújtott kiemelt projektek három szűrőben esnek át tartalmai alkalmassági vizsgálaton. Ez a három szűrő: - szaktárca felügyelete alatt működő tervzsűri a műszaki alkalmasság vizsgálatára, - IH és KSz által, külső szakértők bevonásával végzett vizsgálat (értékelés) az OP-hoz való illeszkedés és elszámolhatóság vizsgálatára, - Kiemelt projekt zsűri, KözOP IH vezető irányításával a kiemelt projektjavaslatok végső elbírálására.

33. KTE Munkabizottság: „A közlekedési hálózatfejlesztéssel kapcsolatos szabályozás áttekintése, közlekedésfejlesztési tervtanács létrehozása műszaki-jogi feltételeinek vizsgálata”

34. Bíró J. A tanulmány célja, tartalma • Cél: Közlekedésfejlesztési tervtanács intézményesítésének műszaki – jogi • megalapozása • Tartalom: • A hatályos hazai jogszabályokból fakadó közlekedésfejlesztési feladatok áttekintése; • A közlekedésfejlesztés feladatellátás hazai intézményrendszere; • A közlekedésfejlesztés szakmai dokumentumai és tervezési folyamatának konfliktuspontjai; • A közlekedésfejlesztési tervtanács, mint a közlekedéstervezésés a közlekedésfejlesztés társadalmi érdekérvényesítésének eszköze; • A közlekedésfejlesztési Tervtanács és Tervzsűri feladata, tevékenysége, lehetséges szervezeti felépítése; • A közlekedésfejlesztési Tervtanács és Tervzsűriszabályozási koncepciója. Javaslat a hazai jogrendbe illesztésre.

35. Bíró J. A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI TERVTANÁCSOK ÉS TERVZSŰRIK FELADATA, TEVÉKENYSÉGE, LEHETSÉGES SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE. • Országos Közlekedésfejlesztési Tervtanács

36. Bíró J. Regionális közlekedésfejlesztési tervtanács

37. Bíró J. Központi és Regionális Közlekedésfejlesztési Tervzsűrik

38. OFK / OTK Magyar Közlekedéspolitika EU közlekedéspolitika OTrT EU stratégiák távlati összközlekedési hálózatfejlesztési koncepció Egységes Közlekedés Fejlesztési Stratégia ÚMFT területfejlesztési koncepciók operatív programok környezet-használat alágazati hálózatfejlesztési koncepciók ágazati stratégiák, programok stratégiai tervezés műszaki tervezés tervtanács fejlesztések szakmai és egyéb szempontok szerinti rangsorolása stratégiákban, operatív programokban szereplő projektek megadása tervzsűri regionális, térségi rendezési tervek megyei és települési rendezési tervek egyes projektek műszaki tervezése környezetvédelem kiviteliterv tervellenőr Közlekedés-fejlesztési tervezés elvi menete megvalósulás Bíró J. A LÉNYEG … I.

39. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkár Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Infrastruktúra Szabályozási Főosztály Hálózati Infrastruktúra Főosztály Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Tervtanács (országos szintű) Regionális Fejlesztési Tanácsok Nemzeti Közlekedési Hatóság Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Tervtanács (regionális szintű) Regionális Fejlesztési Ügynökségek Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő ZRt. Magyar Közút Kht. Tervzsűri (projekt szintű) Tervezők A TERVTANÁCSOK ÉS A TERVZSŰRIK SZERVEZETBE ILLESZTÉSE Bíró J. A LÉNYEG … II.

40. Bíró J. A LÉNYEG … III. • A Közlekedésfejlesztési Tervtanács és Tervzsűri szakmai véleményező testületek jogintézménye megteremtésével járó előnyök: • az összközlekedési szemlélet erősítése, • az EU tervezési és beruházási források maximális felhasználását elősegítő szakmai garanciát nyújtó véleményező fórum létrehozása; • a közlekedésfejlesztésben érintett állami intézményrendszer véleményezési eljárásának összehangolása; • a közlekedésfejlesztési tervek szakmai színvonalának emelése; • a közlekedésfejlesztés szakmai szempontrendszerének magas szakmaiszínvonalú képviselete, a területfejlesztés és rendezés, településfejlesztés és rendezés, valamint a környezetvédelmi eljárásokban.

41. KHEM javaslata: • Közlekedési építmény tervtanács (tervzsűri) összetétele: 7 fő szavazótag • KHEM infrastruktúra fejlesztésért felelős főosztály: 1 fő • Megrendelő (általában NIF Zrt.): 1 fő • Tulajdonost képviselő szervezet: 1 fő • Közlekedési koordinációért felelős szervezet (KKK): 1 fő • Érintett Regionális Fejlesztési Tanács: 1 fő • Finanszírozó (ha eltér a Megrendelőtől): 1 fő • Magyar Mérnöki Kamara: 1 fő

42. Kamara kérései: (KTE tanulmány és javaslat alapján) • Független szakmai szervezet képviselője legalább 3 fő legyen • Határozatképességhez 7 fő jelenléte szükséges • Tervzsűri összehívása nélkül a tagok ne szavazhassanak • Működjék opponensi rendszer • Tanulmánytervek és engedélyezési tervek esetén működjék a tervzsűri • Kiviteli terv esetén a független tervellenőri rendszer működik • Tagokat – egy bővebb összetétellel – nevesíteni kell

43. A tervellenőr A szakterületén a tervellenőrzési tevékenység elvégzésére jogosult az a személy, aki „vezető tervező” címmel („MMK építményekkel kapcsolatos jogosultsági kérelmek elbírálási szabályzata” 5. fejezete szerint) rendelkezik, és ennek alapján a szakterületre érvényes tervezői jogosultságával végezhető tevékenységek körét a jogosultsági engedé-lyében a tervellenőrzésre kiterjesztették. E személynek a MMK Etikai-fegyelmi Szabályzata 2. §-ában meghatározott „illetékessége” a „kiemelkedően gyakorlott” minősítésű (rész)szakterületeire terjed ki; a tervellenőrzést csak ezeken a (rész)szakterületeken végezheti.

44. „Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról” szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (ÉKR) tervellenőrzésre vonatkozó részei • A tervellenőr • 9. § (1) A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) • tömegtartózkodásra szolgáló építmény, • tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény, • a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes • anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi • LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt • meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, • katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy • d) a honvédelmi és katonai célú építmények • e) a Kbt. Hatálya alá tartozó építmény, • f) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező • építmény esetében – az Étv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak • szerint – tervellenőr ellenőrzi. • (2) A tervellenőrzést az építtető megbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal • rendelkező tervellenőr végzi.

46. A 2014-2020 finanszírozási időszak előkészítés részeként: A közlekedésfejlesztési tervtanács intézménye is kerüljön bele az eljárásrendbe

47. Bíró J. A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI TERVTANÁCS, MINT SZÜKSÉGSZERŰSÉG ÉS LEHETŐSÉG • Globalizáció, határok nélküli Európai Unió és Magyarország közlekedésfejlesztésének összefüggései. • „Az elmúlt évtized európai és világgazdasági történései alapvetően megváltoztatták Magyarország viszonyát a globális és regionális környezetéhez.” A hazai intézményi, döntéselőkészítési, tervezési gyakorlat e rendkívül markáns környezet-változásra nem kellően felkészült.

48. Bíró J. A közlekedésfejlesztés szakmai dokumentumai és tervezési folyamatának konfliktus pontjai. • Tervtípusok és egymásra épülésük, kapcsolódásaik • Stratégiai közlekedéstervezés • Magyar Közlekedéspolitika • Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia • Összközlekedési Hálózatfejlesztési Koncepció • Alágazati Fejlesztési Koncepció és Terv • Építmények műszaki tervezése • Közúti, vasúti építmények vízi és légikikötők • Konfliktuspontok a koncepcióalkotás és az egyedi tervezés szintjén Hiányoznak az alágazati koncepciók, a tervek és tartalmi követelményeik egységes megnevezése és meghatározása

49. Gyorsítás: … törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében az egyes törvények módosításáról. Tervezett: 2009 október

50. SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK ÉS FOLYTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - TÖRVÉNYTERVEZET Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. év CXL törvény (KTE novella) 2009-ben hatályba lépő módosításai Belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv által támasztott közösségi-jogi követelmények